Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-26 / 30. szám

CSALÁDI KÖR Pár­választás Ha létezne, vagy ha lesz Is párvá­lasztási tanácsadó Intézmény, nem mondhatnánk, hogy e nehéz problé­ma megoldott. Lehet-e fiatalok szem­pontjából oly sorsdöntő kérdéshez tanácsot adni? A választás pillanatá­ban semmi esetre sem. Mert ahogy mondani szokás: a szerelem vak és süket. Tehát a Jószándékú sztlló, aki aggódik leánya vagy fia sorsáért, csak segítheti a választás nehéz problémáját. De hogyan? Elsősorban saját csa­ládi életével. Ezenkívül: ízlés, erköl­csi felfogás, ítélet és értékalkotás ki­alakításával. Ami azt Jelenti, hogy a Jó családi körben felnőtt leány vagy fiú úgyis hasonló életet kíván magának, mint amit otthon látott. Emellett lényeges, hogy egész fiatal korban tisztázzuk, mit Jelent a há­zasság, milyen kötelezettséggel, fele­lősséggel Jár és főleg milyen lemon­dással. Mert a Jő házasság alapja, a helyesen választott társ ellenére Is feltétlenül lemondás, különösen, ami a hűséget, s az anyagiakat illeti. Ezután következnek a nehezebb kérdések: szellemi színvonal azonos­sága, hasonló érdeklődési kör, gyer­mekszeretet. Ezekről is nyíltan, vilá­gosan és sokszor kell beszélni a há­zasságra alkalmas fiatalokkal, mert nekik talán eszükbe sem Jut, hogy Holland szoknya-nadrág. Praktikusabb a durva vászonból szabott, szűk nad­rágnál. Foto: CSTK—ANP A házasélet első percei. Foto: N. Kovács István Az üdülés és gyógyszerkészlet Az üdülésre való készülődés éven­ként Ismétlődő gondja, sokat vitatott kérdése milyen gyógyszereket vi­gyünk magunkkal? Gyakran látjuk, hogy egészséges emberek egész gyógyszerládikával kelnek útra, szin­te minden betegségre felkészülnek. Az így felhalmozott orvosságokat sze­rencsére nem használják fel, legna­gyobb részük a népgazdaság nem kis kárára a szemétbe kerül. Véleményünk szerint, az országon belül mindenütt könnyen hozzájutha­tunk orvosi segítséghez, szükség ese­tén a megfelelő gyógyszerekhez is. Ne vigyünk magunkkal vitaminokat, nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a vegyes táplálékon élő, egészséges embernek ezekre nincs szüksége, szervezete azokat nem tudja felhasz­nálni. Az üdülés gondtalan időszaka kitűnő alkalom altatók, nyugtatók el­hagyására vagy csökkentésére még azok számára is, akik munkájuk kö­zepette arra nem képesek. Másként áll a dolog, ha külföldre büuikt*­­TANÁCSADÓ megyünk. Vannak akik rosszul bírjál« az utazást és nehezen alkalmazkod­nak a hirtelen változó külső körül­ményekhez, klimatikus viszonyokhoz, a megszokott eltérő étrendhez. Ilyen esetben Jó az esetleg Jelentkező al­vászavarok miatt enyhe altatót és az emésztést zavarokat rendező gyógy­szereket magunkkal vinni. A nem teljesen egészséges embe­rek előírt gyógyszereiket ne felejtsék otthon. (Vérnyomás-csökkentők, ér­­tágitók, inzulin stb.) Mindenképpen kérdezzék meg kezelőorvosukat, ho­vá menjenek, hogyan éljenek, napoz­hatnak-e, fürödhetnek-e? Jobb-e a tengerpart, vagy az erdős hegyvidék, a magaslat? Pihenjenek-e egy helyen, vagy utazgassanak? Nemegyszer lát­tuk, hogy az üdülők fáradtabban ér­keznek haza, mint ahogy elindultak. Az üdülés ne csak szórakozás legyen, hanem pihenés és erőgyűjtés az előt­tünk álló feladatok elvégzésére. Dr. F. I. AZ UTAZÁSI BETEGSÉG e téren a disszonancia milyen ko­moly összeütközésre vezethet. Azt is világosan meg kell értet­nünk házasodni készülő gyerme­keinkkel, hogy a válás csak jogilag egyszerű dolog. Ha már gyermekek vannak, mindenképpen megsínylik a válást. Még akkor is, ha az egymás­tól elváló szülők nagyon értelmesek, nagyon intelligensek. És semmit sem tesznek a gyermek érdeke ellen. Az új házasságban, bármilyen Jól is si­kerül az — a „más gyermeke“, min­dig a „más gyermeke“ marad. Tehát semmiképpen sem igaz az a tétel, hogy ha rosszul sikerül a há­zasság, „legfeljebb elválunk“. Sok­szorosan nem igaz ott, ahol gyermek vagy esetleg több gyermek is van. Egy igazi Jó házastárs, jó barát, akinek mindent elmesélhetünk — a visszaélés következménye nélkül. Se­gítőtárs bajban, betegségben, örven­dő a sikeres eseményeknél. Védelme­ző a bajban, hibás cselekedetek után, és még annyi más. Megtalálni talán könnyebb, mint megtartani. De ha igazán szerelemből indul a házasság, az is sikerül, bármilyen fordulatot, nehézséget hoz közben az élet. RADNÓTI EDIT Hajgondozás nyáron Elsősorban szőke olvasóink figyelmét hívjuk fel arra — legyen hajuk akár természetes, akár színezett szőke —, hogy erős és hosszantartó nap­fény hatására hajuk kisebb-nagyobb mértékben kifakul, sárga árnyalatot kap. Fokozott mértékben fejti ki fakító hatását a napsugár a vizes hajra. Jól látható ez a hatás azoknál, akik ezt nem tudják, hajuknak csak leg­felsőbb rétegét érte a fény s így az csúnya, tarka lett. Megszívlelendő tanács: óvni kell a hajat a tűző naptól, különösen akkor, ha vizes lett. Égő napon déli órákban amúgy sem ajánlatos a hajat szárítani, mert töré­kennyé, tompa fényűvé válik. Aki nem szereti a fürdősapkát, az vizes ha­ját árnyékban szárítsa, kendővel, szalmakalappal védje a tűző napsugarak­tól. A hajszálak elveszett zsírtartalma hosszú hajnál csak nagyon lassan pótlódik. Ilyenkor egyet tehetünk csak, olajozzuk be hajunkat ricinusolaj 1—2 századékos alkoholos oldatával. Az e folyadékkal megnedvesített fésűvel kell a hajat sokszor átfésülni. A felrostozódott hajvégeket ollóval le kell vágni. Aki egész évben helyesen ápolja a haját, nyaralás idején se mulassza el az esti fésülést, kefélést, mert ez biztosítja a zsiradék egyenletes el­osztását és a haj szép fényét. Ne mulassza el a fejbőr masszírozását se, ami a fejbőr simogatásából, a bőr gyúrásából és három ujjal való gyenge ütögetésből áll. Most van a szabadságok, nyaralá­sok ideje. Igen gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen közlekedési eszközzel utazzunk nyaralásunk szín­helyére, mert sokan nem tudják elvi­selni az utazást, különösen autóbusz­­szal, hajóval, repülőgéppel. Gyermekkorunkból emlékezünk a hintázást, körforgó játékot követő enyhe megszédülésekre, ami az uta­zási, tengeri, légi betegség enyhébb változatának tekinthető. Ezt a betegség-csoportot kinetózi­­soknak nevezzük, mert tulajdonkép­pen a mozgás ténye a kiváltó ok lét­rejöttükben. Ebben az esetben egész­séges ember reakciói lépnek fel a helyváltozás sebességének és irányá­nak tartósan hullámzó változásaira. A betegségcsoport tünetei, a behatás hullámzóan monotón tartóssága és egyéb összehasonlítások közbejátszá­sa hozza létre. A betegség létrejötte nem teljesen tisztázott, de minden valószínűség szerint az egyensúly szabályozókészülékünk izgalmának és működésbeli zavarának következmé­nye. Az autóbuszban még a fülledt, meleg levegő, benzingőzök, égéster­mékek belégzése is közrejátszik. Mi­vel az egyensúlyszabályozó központ szorosan összefüggésben van a há­nyásközponttal, teljesen világos, hogy a vezető tünetek közé tartoznak a szédülés, fejfájás mellett az émely­gés, uyáladzás, hányás. Ezekhez sá­padtság, izzadás, rendkívül rossz közérzet, levertség, súlyos betegség­érzet társul. Ilyenkor a vérnyomás egy kissé leesik, a pulzus gyorsab­bá, felületesebbé válik. Az egyéni ér­zékenység változó a jármű faját, az ntas nemét és korát illetően. A hajó, autóbusz és repülőgép mozgásai nem egyformák, és ezért egyesek inkább légi betegségre, mások inkább ten­geri betegségre hajlamosak. A nők érzékenyebbek, az idősebb emberek és a csecsemők kevésbé ér­zékenyek. Hogy az egyensűlyszabályozó köz­pont a leginkább ludas a betegség létrejöttében, legjobban bizonyítja az a tény, hogy a süketnémáknál, akik­nél a belsőiül sérült működésű, a be­tegség úgyszólván ismeretlen. Mindegyik járműféleség mozgása elemeire bontva a ringó, liftelő és bólintó mozgásokból áll, amit még bonyolít a sebesség nagyságának és irányának állandó változása is. Ezál­tal egyensúlyközpontunk állandó, meg nem szokott ' ingerbehatásoknak van kitéve, és izgalmi állapotba kerül. Megelőzésére különböző fogások ajánlatosak: távoli fixpontok nézése, részvétel a hullámzásban hajlongás­­sal, haskötő, megfelelő testhelyzet és fekvésű sík kikeresése (az utazás irányával egy irányba fordultán ülni a legtanácsosabb). Ezenkívül külön­böző néven forgalomban levő drazsék szedése ajánlatos, amelyeket az uta­zás megkezdése előtt kell bevenni. A betegség az utazás befejeztével megszűnik, legkésőbb egy-két napon belül. Nem ajánlatos a kinetózissal járó utazás vérzékeny (fekélyes, tüdőgü­­mőkóros), agyi érelmeszesedésben szenvedőknek, mert súlyosbíthatja állapotukat, vagy hirtelen életveszé­lyes szövődmény fellépésének veszé­lyével jár. Dr. SZÉP DEZSŐ A róka, az őzike és a varjú (Mongol népmese) Egy csendes erdőrészen együtt élt nem tudta, mitévő legyen, mert bi­­egyszer régen a róka, az őzike és a zony megmozdulni sem tudott. Köz­varjú. Minden reggel együtt indultak ben esteledett. Visszatért a róka, meg élelemszerzésre, este pedig elmond- a varjú, de hiába várták, az őzike ták kalandjaikat és hogy kinek mit nem érkezett meg. „Vajon hol lehet sikerült napközben szereznie. Az őzi- az őzike?“ — kérdezte a vajú. „Biz­­ke mindennap Jóllakva tért vissza, tos, elment a Jó füvű legelőre és mert Jó, friss füvet mindig talált, még most is ott lakmározik — vélte Irigyelte is érte a róka, különösen a róka. A varjú tudta, hogy a lege­­azon az estén, amikor éppen éhesen lön csapda van elrejtve, és mindjárt vergődött haza társaihoz. — Jó füve- sejtette, hogy a róka számít valami­ket eszik az őzike, biztos ízletes húsa re. Nem szólt a rókának, hanem siet­­van — morfondírozott magában a ró- ve repült a legelőre. Hamarosan meg­­ka, majd odaszólt az őzikéhez. „Ide- találta az őzikét és halkan a fülébe figyelj, barátoml Tudod, holl lehet károgta: „Hallgass rám, és tégy, finom, harmatos füvet találni? Menj ahogy mondom. Most a gazda Jurtá­­nyuga't felé, a nagyárkon túl van egy Jához repülök és bekárogok neki, szép legelő, ott van a legjobb fű a hogy állat van a csapdában. 0 erre környéken.“ A ravasz, gonosz róka azonnal ideindul, de te meg se moc­­jól tudta, hogy azon a legelőn csap- can], hadd higgye, hogy már nem dát állítottak. Arra számított, ha az élsz. Ki fog venni a csapdából, utána őzike belesétál, ő majd őzhúst ehet. maga mellé fektet és pipára gyújt. Másnap reggel elindult az őzike a Akkor ugor] fel gyorsan és úgy s^zök­­kövér fűvű legelőre. Útközben szép kelj el, hogy senki se érjen utói. Az rozstáblákat látott, de nem torkosko- őzike megígérte, hogy a varjú taná­­dott egyikből sem, hanem sietett cél- csa szerint fog tenni. A varjú pedig Ja felé. Nemsokára elért a legelőre, úgy tett, ahogy ígérte. A gazda nagy ahol valóban Jó, ízletes fűvet talált, örömmel sietett a csapdához, és de amint evés közben továbbment, azonnal kiszabadította az élettelen­­egyszercsak belelépett a csapdába, nek látszó őzikét. Maga mellé fek- Szegény kis őzike nagyon megijedt, tette és pipára gyújtott. Ekkor aztán felugrott az őzike és nyílsebesen el­inalt. Nagy haragra gerjedt a gazda, hogy az őzike így túljárt az eszén, de már semmit sem tehetett, mérgé­ben újra felállította a csapdát. Köz­ben a róka észrevette, hogy a varjú elrepült, és sejtette, hogy az őzikét akarja kiszabadítani. „Most aztán mindkettőtöket megeszlek“ — gon­dolta magában, és még a nyál is összefutott a szájában erre a gondo-! latra. Rohant, rohant, a Jó zsákmány tudatában nem gondolt semmi más­ra, csak a Jó vacsorára. Észre sem vette, hogy már a legelőn rohan. De, ha észre is veszi, a sötétben nem láthatta a csapdát és bizony — bele­esett. Csakhogy ő nem tudott kisza­badulni. A gazda agyonütötte és utá­na megnyúzta. Oroszból fordította: Kovács Lenke MELYIK A NYOLC KÖZÜL? A nyolc kulcs közül melyik nyitja a zárat? PAPP LÁSZLÓ: A vakáció örömei A táblát szépen letöröltük. — utolsó összefoglaló — Egykedvűen búcsúzott (tölünk A térkép és a földgolyó. Üresen konganak a termek, Ásít a csengő a falon; A szertárakban szenderegnek A kémcsövek a polcokon. Ez a tanév is végétért hát: Elfőtt a legszebb évszakunk Amikor végre — (ktsdtákok - -szertelen szabadok vagyunk. Nincs lecke, óra, kötelesség, Tiéd a nyár, a nagyvilág, S az erdő mélyén, lenn a (völgyben Egy gúlasátor lesz tanyád. Csillog feléd a tó ezüstje Fénycsóvát dobál rád a nap Nem ts gondolsz a (könyveidre, Felejted a tantárgyakat. — Építs a parton homokvárat, Osszál hanyatt, napozz (neve. Pisztrángot, pontyot fogj (horogra, Aludj, pihenj, labdázz (evezzl Cseresznyét, körtét szedj a (fákról, Moziba menj, olvass, dalolj; Barangolj gyalog, (kerékpáron, Szalonnát süss domboldalon! Emberesed], nőjjél a (nyáron. Légy te csak vidám (szertelen, Mert múlik a nyár, s újra (ősz jón: Vár rád a munka, küzdelem.

Next

/
Thumbnails
Contents