Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-26 / 30. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A pecsenyecsirke-nevelés SsS! együttes kidolgozása A baráti szocialista országok sikeresen oldanak meg számos fontos tudományos és műszaki kérdést a közgazdaság, a növénytermesztés, az állattenyésztés és ezen belül a pecsenyecsirke előállítás vonatkozásában is. A KGST-tagországok viszonylag nem is olyan régen, csupán 1961 óta kezdték broiler iparukat kifejleszteni. A KGST keretében megegyeztek abban, hogy részletesen tanulmányozzák a broiler csirke előállítás tudományos alapjait és az ezzel összefüggő kérdéseket. A Mezőgazdasági Áliandó Bizottság Javaslatának megfelelően ezeket a vizsgálatokat felső szinten a Csehszlovák Szocialista Köztársaság koordinálja. Az egyes altémák koordinálásával Magyarországot (szelekciós és tenyésztési módszerek), Lengyelországot (a csirkék takarmányozása), a Német Demokratikus Köztársaságot fa broiler vágótermékek minősége) és a Szovjetuniót (külső környezeti viszonyok, a broiler nevelés technológiája) bízták meg. A fenti intézkedések eredményeként az együttműködő országok mélyrehatóan tanulmányozták a valamennyiüket érdeklő kérdéseket, Időnként nemzetközi értekezleteket és szimpóziumokat tartottak, amelyeken a szakemberek kicserélték egymással tapasztalataikat. Ennek eredményeként a KGST- tagországok baromfitenyésztői gyorsabb ütemben vezették be hazájukban mindazokat az élenjáró és hatékony módszereket, melyeket a tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján javasoltak. Rövid idő alatt Jelentős eredményt is értek el. A Magyar Népköztársaságban például az utóbbi 5 év alatt számottevően fokozódott a broiler csirkék előállítása. A legjobb technológiai felszerelést importálták, miáltal Jelentősen növelték a munka termelékenységét: a Bábolnai Állami Gazdaság például évenként 4 millió vágócsirkét, ezen belül 1,6 millió pecsenyecsirkét állít elő. Az egy főre eső baromfihúsfogyasztás tekintetében Magyarország az elsők között van a világon (USA 17,5 kg, Magyarország 12 kg, Anglia 7,8 kg évenként). Számos országba exportált baromfit, többek között Franciaországba és a skandináv országokba is. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet érdekes broilertermelési vizsgálatokban hasonlította össze a különféle importált és hazai előállítású broilereket Gödöllőn és a Felsőbabádi Állami Gazdaságban Hollandiéból és Dániából importált fehér Plymouth és cornish vonalakat és a két fajta hazai vonalait tanulmányozták. Az összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján ez idő szerint szaporítják el a megfelelő eredményt mutató broiler szülőanyagot, hogy elláthassák a hazai gazdaságokat és kielégíthessék az exportigényeket. A Magyar Népköztársaságban előállított 9-hetes pecsenyecsibék élősúlyának növekedését az 1. táblázat szemlélteti. A kilenchetes broiler csirkék élősúlyának alakulása Vonalak Átlagos élősúly g-ban________ ___________________ 1963 1964 1965 1966 Cornish 4 ........... 1210 1310 1460 1540 Plymouth 5 . . . .________1180 1300 1520 1590 Szakszerű tenyésztői munka eredményeként kitenyésztették a G—65 és B—63 hibrideket a broiler csirkék előállítására, melyek a Palotási Állami Gazdaságban teljesen kielégítő eredményeket adtak. A magyar tenyésztési intézmények programot fogadtak el a broiler szülőállományok elterjesztésére. 1968-ban körülbelül 134 ezer szülőpárt adtak el a baromfitenyésztő gazdaságoknak, melyektől 15,6 millió pecsenyecsirkét neveltek. Az NDK is megszervezte Rotenaul kutatóintézetében a szelekciós központot, amely szelektált anyaggal látja el az ország tenyész- és szaporító telepeinek nagy részét. A tízhetes broiler csirkék áruminöségének vizsgálata dr. Engelhardt adatai szerint azt mutatja, hogy a hizlalás alatt a mellizmok súlya 2,95, a combizmoké 1,47, a hátizmoké pedig 1,13-szor nagyobb ütemben növekedett, mint az élősúly. A német kutatók javasolják, hogy a törzstenyésztő gazdaságokban végzett ivadékvizsgálat során a vágósúlyon kívül a csirkék mell- és comb-izmainak abszolút és viszonylagos súlyát Is vegyék figyelembe. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban szelekciós vállalatokat, többek között Hrustentcében szelekciós központot létesítettek, amely a legutóbbi időkig kanadai importanyaggal dolgozott. 1966—1967-ben a Dunalvánkat Baromfitenyésztési Kutatóintézet nemzetközi broilerellenőrző állomásán elsőízben tanulmányozták a KGST-tagországok broilerelőállító vonalainak keresztezését. Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában és más or-K. PANSZKIH, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa szagokban Jelenleg azon dolgoznak, hogy megállapítsák a hazai és az importált tyúkfajták legelőnyösebb génkapcsolódásait. Ez döntő jelentőségű a hibridelőállítás szempontjából. A Szófia melletti broilerelőállító és tenyésztő központ vizsgálatai szerint vonalkeresztezéssel olyan broilereket nyertek, amelyek 9—10 hetes korra 1,5 kg élősúlyt érnek el, kg-onként körülbelül 2,5 kg takarmányértékesítés mellett. A csehszlovák ellenőrző állomáson még jobb eredményeket kaptak. Ennek az állomásnak a Szovjetunió baromfiipara húscsirke-hibridek válogatott vonalaiból tojásokat küldött. E tojásokból származó csirkék 63 napos korban átlagosan 1757 g élősúlyt értek el, valamivel kevesebb takarmányfogyasztás ellenében, mint Bulgáriában. Lengyelországban eredményesen tanulmányozzák a takarmányozás kérdéseit. Beigazolták többek között, hogy a növendék broiler szülőpárok mérsékelt etetése kedvezően befolyásolja a növekedést és a termelést. A román kutatók a broilerek növekedése és termelése, valamint a különböző színtű fehérje- és energiatartalmú takarmányok etetése közötti összefüggést tanulmányozzák. Az össz-szövetségi Baromfitenyésztési és Baromfiipari Kutatóintézet (Zagorszk, Moszkva terület) a különböző környezeti tényezőknek a broiler csirkék növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatását tanulmányozza, továbbá technológiai adatokat dolgoz ki a törzsállomány utánpótlására szolgáló csirkék és növendékek, valamint a végtermék tartására. Az intézet kísérleti gazdaságában broiler üzemet létesítettek. A csirkéket az üzem 26 broiler nevelőházában nevelik és hizlalják, melyek férőhelye 8000—18 ezer. Mindegyik broilerházban egyidőben csak azonos életkorú csirkéket tartanak. Ezért a tojáskeltetést a csirkeszükségletnek megfelelően végzik. A nevelés során a broílernevelőben minden m2 alapterületre 12 csirke jut. Ezt a tervszámot az egész hizlalás! időszakban nem változtatják meg. Az üzemben szigorú szabály, hogy lehetőleg minél kevésbé nyugtalanítsák az állományt. A baromfitenyésztők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az istállóban ne legyen huzat és biztosítsák az optimális hőmérsékleti és világítási viszonyokat. Az intézet kutatói számos kísérletben tanulmányozták és sok irodalmi adattal ismertették a broiler csirkék számára optimális hőmérsékleti és világítási viszonyokat. Ennek alapján kidolgozták a csirkék számára különböző életkorban biztosítandó hőmérsékleti viszonyokat (2. táblázat). A broilernevelés hőmérsékleti viszonyai az életkortól függően \ csirkék életkora ____________Hőmérséklet (°C)________ napokban_______A broileristállóban | A műanyák alatt 1—5 24—23 33—32 6—10 22—21 32—29 11—15 21 29—27 16—20 21 27—25 21—30 20 25—23 31—45 18 23—20 45—60 18 — A broiler csirkék nevelése során az első két napon 33—34 °C-os levegöhőmérsékletet létesítenek a raüanyák alatt (mindegyik műanya 500—550 csirkét melegít). A harmadik napon drótkötéllel felemelik és a padozat fölött 10 cm-re rögzítik a műanyák ernyőjét. Ekkor a levegőhőmérséklet 32 °C-ról 29 °C-ra csökken a műanyák alatt. Amikor a csirkék 6 naposak lesznek, további 20 cm-re! emelik az ernyőt (miáltal a levegöhömérséklet 2 °C-kal csökken), majd azt később a padozat fölött 1 m-re állítják be. Mikor a broiler csirkék már egy hónaposak, az ernyőket a mennyezethez rögzítik, hogy ne zavarják a kiszolgálást, s legfeljebb 25 W-os vörös villanyégőt csavarnak be, ennél a megvilágításnál a csirkék nem csipkedik egymást. Vizsgálataink alapján az intézet kísérleti telepének broiler üzemében kidolgoztuk a pecsenyecsirkék számára biztosítandó világítási viszonyokat (V. I. Konopleve) 3. táblázat. A lámpák ernyőit úgy állítjuk be. hogy a 30 naposnál idősebb csirkék 2—6 Lux intenzitású világítást kapjanak. A vörös lámpák jobb eredményt adnak. Az első öt napon állandó a világítás az istállóban, a csirkék hat napos korától kezdve a megvilágítás Ideje 30 perccel és a továbbiakban 17 órára csökken, 42 napos korban a világítás naponta 17 órát tart, amit a vágőbaadásig nem változtatunk meg. A broilercsirkák nevelésének világítási viszonyai 1 m2 alapterületre A csirkék életkora A világítás jutó W-szam napokban időtartama (óra) g.tó) 23-től —— ________________ 23 óráig 6 óráig 1—5 24 4 4 6—28 23 4 2 29—42 23,5—17 3 1 42—75 17 2 — 1965-ben jó eredményeket kaptunk, amikor a broiler csirkék nevelését elsötétített baromfiistállókban tanulmányoztuk, s csupán az etetővályúkat világítottuk meg. A kísérleti pecsenyecsirkék élősúlya ugyanis 9 °/o-kal felülmúlta a kontrollokét. A szellőztetés is nagy jelentőségű A vizsgálatok szerint 10 ezer csirke 50 napos korban naponta 1 tonna párát bocsát az istálló légterébe. A régebbi szellőztetöDerendezések nem biztosították a szükséges légcserét, ezzel hátráltatták az állatok fejlődését. Intézetünk tapasztalatai azt mutatják, hogy a broilerek számára élősúlykilogrammonként az életkortól függően télen óránként 1—1,5 m3, tavasszal és nyáron 2—4 m3 friss levegőt kell biztosítani. Az is fontos, hogy a broiler istállókban fenntartsuk a levegő és az alom kívánatos páratartalmát. Az egyik broileristállóban, amelyben 8800 csirkét tartottunk, tökéletesítettük a szellőzést. Ennek eredményeképpen a csirkék átlagos élősúlya 142 g-mal növekedett, az egy kg súlygyarapodásra eső takarmányfogyasztás pedig 0,5 kg-mal csökkent. Az intézet broilerüzemében az alábbiak szerint szerveztük meg a broilerhizlalást. A csirkék takarmányadagja életük első öt napján 40 % búzadarából, 40 % kukoricadarából, 10 % extrahált szójadarából és sovány tejporból áll. Ez a keveréktakarmány 100 g-onként 124,2 g takarmányegységet, 311,1 kg kalóriaproduktív energiát és 15,7 g 3 g nyersfehérjét tartalmaz. A takarmányt ezenkívül tonnánként 5 g D3 vitaminnal, B2 vitaminnal, 2 g Bi vitaminnal egészítik ki. Az így elkészített keveréktakarmányt tálcákra és etetővályúkba szórják. 50—60 csirkére számítanak egy etetővályút. Háromliteres vákumos itatókat használnak (egy Itatóbői 125 broiler csirkét itatnak). A csirkéket a negyedik naptól kezdve fokozatosan hozzászoktatják a táp fogyasztásához, amit harminc napos korig etetnek. A 27. naptól kezdve fokozatosan új táp etetésére térnek át, majd ezzel hizlalják 63—67 napos korig, vagyis az értékesítésig a broiler csirkét. A 15. naptól kezdve a csirkéket kizárólag a láncos önetetőből etetik és a 7. nap után önitatókból itatják. A tapasztalatok szerint fontos az önetetők és önltatók pontos beállítása, hogy a broilerek ne szórják szét a takarmányt és a víz ne kerüljön az alomra. Ez egyszerűen elkerülhető, ha az etetővályú peremét a csirke vállának magasságában, az itató szélét pedig a csirke csőrével egy magasságra állítjuk be. Nyilvánvaló, hogy a broileripar fejlődése a jövőben a további koncentrálástól és szakosítástól függ. Már a közeli években nagyteljesítményű broilerkomblnátokat szervezünk, nagyhozamú baromfi előállítása, pecsenyecsirkék nevelése, hizlalása és vágása, valamint a késztermékek forgalombahozása céljából. A kombinát tenyésztojástermelő és keltetőtelepből, broiler-nevelő és hizlaló, vágó és feldolgozó üzemegységekből áll majd. Az Állami Mezőgazdasági Tervező Intézet olyan kombinátot tervezett, melynek évi teljesítménye 6 millió pecsenyecsírke. Ez három szakosított üzemegységből áll majd: a szaporító és keltetőtelepből, 3—4 önálló szakosított broilernevelő gazdaságból és a baromfivágó- és feldolgozó üzemből. Mindezek az üzemegységek területileg külön elhelyezett önálló gazdasági egységek, melyek munkáját azonban egységes technológia kapcsolja össze. A broiler előállítás tudományos alapjainak közös, koordinált tanulmányozása és a kölcsönös műszaki segítségnyújtás révén gyorsabban fejleszthetjük a baromfitenyésztés eme fontos ágát a KGST országokban. A Szovjetunióban például kiterjedten alkalmazzuk a magyar gyártmányú vágóüzemi berendezéseket, a szovjet ipar által gyártott „Univerzál“ keltetőgépeket: a „Broiler—10“, valamint „Broiler—20“ típusú berendezést pedig több KGST-tagországban használják. Hasznos tapasztalatok A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár egyik legnagyobb külföldi vásárló partnere a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Az MMG. gyártmányait az egész országban ismerik. A legnagyobb megbecsülést az utóbbi időben kiszállított és gazdaságosan üzemelő gyorsszárító berendezések — a HCN, az LKB, és MGF-ek — jelentették. Idén pedig tovább növekszik a TGSZ-o, 6 típusú gyorsszárító berendezések száma. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a csehszlovák szakemberek a helyszínen Ismerjék meg a berendezések működését. Ennek a gondolatnak a megvalósítására a közelmúltban május 19-től 23-ig került sor Mosonmagyaróváron a Mezőgazdasági Gépgyárban és részben a környékünkön üzemelő különböző típusú gyorsszárító berendezésekkel rendelkező gazdaságokban. A Csehszlovákiából érkezett szakemberek — technikusok, villanyszerelők — fogadását, valamint az egész tanfolyam lebonyolítását a vállalat szervizének dolgozói, Garai István a szerviz-csoport vezetője és Lőrincz Rezső előadó végezték. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat és a Motokov Külkereskedelmi Vállalat közötti megegyezés alapján vált lehetővé, hogy a fenti időpontban 18 csehszlovák mezőgazdasági szakember részt vehetett ezen a továbbképző tanfolyamon A tanfolyam tematikáját, valamint a gyakorlati bemutatókat a szervizszolgálat dolgozói nagy gondossággal készítették elő és mindent megtettek annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a lehető legtöbbet mutassanak és ismereteket adjanak a szakmai előadások során. A vállalat gyártmányszerkesztési osztályának mérnökei és technikusai tartották a szakmai előadásokat, ahol részletesen ismertették az MGF, LKB, MGF-U és a TGSZz-o, 6 típusú szárítóberendezések műszaki felépítését és gazdaságos üzemeltetését. Külön előadásokon ismerkedhettek meg a jövő gyorsszárító berendezések kezelői a szárítóberendezések további fejlesztési lehetőségeivel, valamint ezek villamos berendezéseivel. Az elméleti előadások után az elhangzott anyaggal kapcsolatosan konzultációk tartására is sor került, ahol lehetőség adódott sok vitás kérdés tisztázására is. Az első időszakban nehézséget jelentett, hogy a 18 hallgató közül mindössze ketten tudtak magyarul, akik „tolmácsként“ működtek közre az egész tanfolyam ideje alatt. A hallgatók zöme Csehországból, Brünn környékéről jött. A rövid magyarországi tartózkodás alatt két alkalommal tanulmányi kiránduláson vettek részt, ahol üzemelés közben is megismerkedhettek a szárítóberendezések különböző típusaival. így jutottak el először a Lajta-Hansági Állami Gazdaság központjában üzemelő MGF gyorsszárító berendezéshez. Megnyerte a látogatók tetszését a folyamatos üzemszervezés, valamint a berendezés évek óta tartó magas termelékenysége. (Az elmúlt két évben 300—300 vagon jó minőségű lucernalisztet állítottak elő.) A Lajta-Hansági Állami Gazdaság III. kerületében Hanságligeten — ugyancsak üzemeltetés közben — tanulmányozhatták az LKB lucernalisztkészítő nagyberendezést. Itt munka közben a szántóföldön is megfigyelhették a vendégek a legkorszerűbb zöldlucerna betakarítási módszereket. Nagy érdeklődéssel figyelték az KS—69-es járvaszecskázó, valamint a HESSTON kaszálva — szársértő gép munkáját. Hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek az egy- és kétmenetes zöldlucerna betakarítása terén Is. Az Állami Gazdaságból a tanfolyam hallgatói Sanyba a Dózsa Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol a TGSZ-o, 6-os gyorsszárító berendezést ismerhették meg, ugyancsak üzemelés közben. Szinte valamennyi A Csehszlovákiában üzemelő mezőgazdasági gyorsszárító berendezések művezetői, szerelői és villanyszerelői tanulmányuk során eljutottak a 30 ezer hektáros Lajta-Hansági Állami Gazdaságba is, ahol az MGF és az LKB jelű lucernalisztkészítő berendezéseket a helyszínen tanulmányozták. (László László felvétele) hallgatónak megnyerte a tetszését ez a kisebb méretű szárítóberendezés, hiszen eddig csak elképzelésük volt a TGSZ-o, 6-ról. Valamennyiük véleményét tolmácsolta Drabek Jaroslav, a Csehszlovákiában működő szárítóberendezések szerviz részlegének vezetője, amikor köszönetét mondott társai nevében is ennek a továbbképző tanfolyamnak a megrendezéséért. Külön megköszönte a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár vezetőségének azt a fáradozását, amellyel lehetővé tették ennek a tanfolyamnak a szervezését és lebonyolítását. „Sokat tanultunk és tapasztaltunk ez alatt a néhány nap alatt — mondotta többek között Drabek elvtárs — és munkahelyeinken felhasználjuk az itt szerzett Ismereteket gyorsszárító berendezéseink jobb üzemeltetése érdekében“. A továbbképző tanfolyam befejezésének napján este baráti összejövetelen vettek részt a tanfolyam hallgatói, előadói és a szervezők, ahol még egyszer felelevenítették ennek a néhány napnak az emlékeit. Ez a beszélgetés lehetőséget adott arra is, hogy további szakmai és baráti kapcsolatok alakuljanak ki a csehszlovák és a magvar mezőgazdasági szakemberek között. László László SZABAD FÖLDMŰVES 7 1969. július 28.
