Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-19 / 29. szám

IPAR-KERESKEDELEM Ismét rendes kerékvágásban halad élelmiszeripari üzemünk munkája A SLOVLIK élesztő- és konzervipari vállalat érsekújvári 05-ös üzem igazgatójától, Andel Miklós elvtárstól a vezetése alatt álló gazda­sági egység irányításával összefüggő gondok­ról, sikerekről, kisebb hiányosságokról és a helyzetet megjavító konszolidációs törekvé­sekről érdeklődtem az elmúlt idényre vonat­kozóan. Ez a paprika feldolgozása terén, amely az üzem fő feladataihoz tartozik nyártól nyárig terjed. — Bizonyos mértékben érintett bennünket az elmúlt évi zavaros augusztusi időszak, mégpedig gazdasági téren, mert bizonyos termékek felvásárlása terén fennakadás mutatko­zott — emlékezik vissza az üzem igazgatója —. Elsősorban a csipkebogyóra gondolok, amelynek feldolgozását a gépek kihasználása érdekében nyáron végezzük, ugyanis a paprika csak szeptember és Január közötti időben kerül sorra. A csip­kebogyó begyűjtése lelassult, és nem sikerült teljesítenünk az előirányzott tervet, melyben ötvenkét vagon csipkebogyó szerepelt, viszont teljesítenünk csak harcminckét vagonnal sikerült. Teljesítettük ugyan a Svédországba irányuló export vállalásunkat, viszont a belföldi piacra már a csipkebogyó készítményből semmit sem tudtunk Juttatni. Visszamaradt a hazai piacra szánt göngyöleg is. Azon kívül a szénellátással volt a múlt évi harmadik és negyedik negyedévben gondunk. Azt, hogy a paprikafeldolgozási idényt sikeresen fejezhettük be, bár néhányhetes késéssel, az Elektrosvitnek, az Érsekúj­vár! Dohánygyárnak és a Surányi Cukorgyárnak köszönhetjük, amely vállalatok készségesen segítettek rajtunk szénellátási problémáink megoldásában. — A paprika zömét külföldre szállítják, vajon elégedettek voltak-e az átvevők az áru minőségével? — Egyenlőre nagyobb reklamációnk nem volt sem Nyugat- Németországból, sem Ausztriából, sem Ausztráliából, de Ang­liából sem, pedig a konkurrencia olyan erős a világban, hogy nekünk is mindent meg kell tennünk az áru kiváló minősége érdekében, különben nem maradhatnánk versenyképesek. A fűszerpaprika felhasználási módja is változik az utóbbi idő­ben, s a nyugati államokban főleg a paprikakivonatok a ked­veltebbek, amit mindenekelőtt a húsiparban lehet felhasznál­ni. Ezek készítésekor a szárított fűszerpaprikából kiextrahál- Juk a festékanyagot, valamint az aromatikus anyagokat, ami­hez különféle vegyszereket használunk. Egyébként a súly­arány 1:20, vagyis például 5 dkg cseppfolyós kivonat egy kilo­gramm paprikának felel meg. A kivonat alkalmazásának Je­lentősége többek között abban van, hogy főleg a húsiparban a tartósított húsfélék esetén fontos a bakterológiai fertőzés kizárása. Mivel a paprikát magostól őröljük és a magnak olaj­­tartalma van, ebben az olajban szinte tárolódik a kiextrahált festékanyag, meg az aromatikus rész. E módszer bevezetésé­ben a jugoszlávok voltak az elsők, de Magyarországon is sike­resen folyik a kivonatok gyártása és exportálása. A hazai pia­con is ébredezni kezd az érdeklődés, de nyilván Jelentős kése­delemmel indulunk, mert bonyodalmas az egyes gépi felszere­lések beszerzése, tekintve, hogy beruházásról van szó. Előre­láthatólag ősszel már megkezdhetjük a kísérleti termelést és a nyugat-németországi, valamint a franciaországi érdeklődők, de a hazai húsipar számára is, készítünk előre pontosabban meg nem határozható kivonat-mennyiséget. 1 — Szó volt a konkurrenciáról. Ez bizonyos szempontból összefügg a csomagolással, a göngyöleg tetszetős voltával is, mert az ízléses adjusztálás kívánatosabbá teszi a kismennyi­­ségben vásárló vevők számára az árut. Elégedettek üzemük­ben a göngyölegek minőségével, vagy van kívánnivaló a gön­gyölegipar irányában? — Sajnos, sok a kívánnivaló, mert ha összehasonlítjuk a külföldi göngyöleg mintákat a mi termékeinkkel, eléggé nagy a különbség. A Jugoszláviában, Magyarországon, Ausztriában vagy néhány más országban gyártott göngyölegféleségek sok­kal szebbek, tetszetősebbek mint a hazaiak. Külföldön már nagy mértékben használják a különféle műanyagokat. A pap­rika számára jobb a nem átlátszó csomagoló anyag, mert különben színét veszítené. Jól beváltak az alufóliás és más hasonló göngyöleganyagok, amelyeket grafikailag ízlésesen lehet kiképezni, ami azután segít fokozni a fűszerpaprika iránti keresletet, mert a szépen csomagolt áru bizonyos mér­tékben önmagát kínálja. Mi ezen a téren bizonyos mértékig megoldottuk a problémát, mert a negyedkilós, a félkilós és az egykilós csomagolású paprikánk részére szép göngyöleget gyárt a Svit vállalat. Sajnos azonban, ami a huszonöt gram­mos, az ötven és a száz grammos csomagolású árunkat illeti, bizony még nagy a lemaradás a külfölddel szemben. Mi ugyanis műanyag réteggel bevont papírt használunk, ami a vevő számára nem túlságosan vonzó. Ezt az Olsany-i Papír­gyár készíti. A régi típusú csomagológépeinkre még mindig a Brünni Papírgyár készíti a göngyöleganyagot, melynek minő­sége sajnos nem felel meg a mai idők fokozott követelmé­nyeinek. Ennek alkalmazása szükségmegoldás, mert egyelőre jobb nincs. ígéretet kaptunk illetékes személyektől arra, hogy Svitén néven olyan csomagolóanyagot hoznak majd forgalom­ba, amely a celofán és a polietilén kombinációja, grafikailag szépen elkészíthető, azon felül a termék Jól tartósítható ben­ne. Van két PA 21 Jelzésű csomagológépünk, amelyet a Bla­­nické Strojírny Vlaáim szállított részünkre és amelyek alkal­masak lesznek a legutóbb említett kombinált anyag feldolgo­zására. A gép maga tölti meg és hő segítségével le is zárja a tasakokat, ezért a lehetőségek szerint minél hamarabb a megoldás felé szeretnénk vinni ezt a kérdést, persze a magas ár gondolkozóba ejt bennünket. A göngyölegek ára az utóbbi Időben aránytalanul emelkedett, ami ökonómiai szempontból igen megkárosítja üzemünket. A kívánt rentabilitást olcsóbb göngyölegárak mellett, vagy a paprika árának emelése esetén lehetne biztosítani. A fűszerpaprika ára már közel húsz éve, pontosabban 1953-től nem változott, viszont a csomagolóanya­gok ára Jelentősen emelkedett, esetenként száz százalékot is elér ez az áremelkedés, ami természetesen sújtja az üzemet. — A paprika-feldolgozási és csomagolási idény a végéhez közeledik, elégedett volt igazgató elvtárs ennek lefolyásával? — A múlt szezonban nem voltam megelégedve, mivel nem sikerült teljesíteni teljes mértékben felvásárlást tervünket, amiértis 350—400 tonna árukiesés keletkezett. Ezerhatszáz tonnányi paprikát vásároltunk meg, viszont közel kétezer ton­nára lett volna szükségünk. Elég gondot okozott export ter­vünk teljesítése, amely aránylag magas volt. Export szerződé­seink szeptembertől szeptemberig szólnak, ezért nekünk a nyersanyagot egészen idény végéig tárolni kell, ami ferde ké­pet nyújt a helyzetről. A valóságban a hazai piac ellátására Bulgáriából, Romániából és Jugoszláviából hoztunk be fűszer­­paprikát. — Mi volt az oka fűszerpaprika vártnál kisebb mennyiségű felvásárlásának? — Tavaly eléggé mostoha időjárási viszonyok uralkodtak a paprikára és néhány más terményre vonatkozóan. — Tehát nem a termelők esetleges hanyagsága okozta a kiesést? — Nem. Nekünk nagyon Jó partnereink vannak és a meg­elégedés úgy hiszem kölcsönös. Mi megtartottunk olyan dol­gokat, amelyek más ipari ágazatokban már nem léteznek. Konkrétan a paprikatermelési versenyre gondolok. Ez a mun­kaverseny nálunk 1954-től tart. A termelők ezzel kapcsolatban igényesek, de nemcsak a pénzbeli jutalmazás és a diploma, hanem az a tény, hogy az elsők között sikerült elhelyezked­niük, önmagában is sokat Jelent számukra. — A szerződéskötés milyen terményekre és mennyiségekre történt ebben az évben? — A fűszerpaprikán kívül többek közöt káposzta és egyéb termények átvételére szerződtünk. A paprikaterületek kiülte­tése aránylag Jól zajlott le 1934 hektáron. A szerződött terület 1970 hektárnyi volt, tehát nem Jelentős a kiesés. Az időjárás egyenlőre rendkívül kedvező, s ha valamilyen elemi csapás nem szól közbe, akkor túlteljesítjük a kétszáznegyvenegy va­­gonos őrölt áru mennyiséget feltüntető tervünket, ami az elő­ző idény tervéhez mérten negyvenegy vagonos emelkedést mutat. A káposzta esetében a szerződött mennyiség három­százhatvan vagon, és feltételezzük, hogy ezen a téren is túl­teljesítjük felvásárlási tervünket. — A savanyítás hol történik és milyen az érdeklődés az áru iránt? — A savanyítás negyed! üzemünkben történik. Júniusban a Zelenina zöldségfelvásárló és értékesítő vállalatnak bizonyos fennakadása volt a korai káposzta értékesítésével kapcsolato­san. Mivel az áru olyan minőségű volt, hogy alkalmasnak mu­tatkozott a savanyításra, készítettünk számukra hozzávetőleg háromszáz tonna savanyított káposztát. Július közepétől piac­ra kerül az áru és remélem érdeklődés mutatkozik iránta. — Amager, vagy más őszi káposztafajtát használnak a ne­gyedik negyedévben savanyításra? — Az Amager kissé drága, ezért a Dobrovodská fehér válto­zatát alkalmazzuk inkább. A termelési körzetet a feldolgozó üzemegység körül alakítottuk ki, csökkentettük a szállítási távolságot. Jelenleg főleg Negyedről, Zsigárdról, Gútáról és Farkasdról vesszük át a legnagyobb káposzta-mennyiséget fel­dolgozásra. A savanyú káposzta minőségével fogyasztóink ez­­idáig meg voltak elégedve és reméljük ezentúl is jó minőségű árut sikerül majd előállítanunk. A Jövőre vonatkozóan az a tervünk, hogy a hatvan kilós dézsában történő csomagolás helyett, illetőleg azon kívül kis csomagolásban is forgalomba hozzuk a savanyú káposztát. Félkilós csomagolásra gondo­lunk, amihez a göngyöleganyagot Jelenleg devizáért külföldről kellene behozni, de reméljük műanyaggyártó iparunk hama­rosan meglep bennünket a szükséges műanyaggal. A csoma­goláshoz szükséges gép ára költséges, megközelítőleg nyolc­­van-kilencvenezer svájci frankba kerül, viszont ötéves szava­tosságot vállalnak a gép működésére. — Milyen egyéb üzemágakkal foglolkaznak? — A nyáreleji hónapokban szamócát, vagy ahogy nálunk nevezik földi epret vásárolunk fel, amiből pulpokat készítünk különféle italok előállításához. Ezt az udvardi részlegünk végzi. Ebben az évben kétszáznegyven mázsa mennyiségű szamócapulp készült. Mi csak azt vásároljuk meg, amit más konzervgyárak kompéinak nem tudnak felhasználni, vagy friss állapotban nem kerül fogyasztásra. Egyébként az áru minő­sége nagyon Jó, a refrakciója szintén kielégítő volt, mert 7,5—8 között mozgott. Mivel az áru minősége megfelelő volt így el is tudtuk adni. Udvardon ezen kívül foglalkozunk még zöldségfélék szárításával. Elsősorban a privigyei Karpatia ré­szére szállítunk szárított zöldséget a levesporok készítéséhez, mivel ez bizonyos alapanyag. Gondolok itt a szárított sárga­répára, petrezselyemre, zellerre, zellerlevélre, petrezselyem­levélre, továbbra a szárított káposztára, kelre, hagymára és egyéb zöldségfélékre. Az elmúlt év őszén és ez év tavaszán sikerült kijutnunk szárított hagymánkkal a külföldi piacra is, elsősorban Ausztriába. Ebben az évben még nagyobbak a terveink, többet szeretnénk felvásárolni és az eddig idény­jellegű szárítási munkát csaknem egész évi Időtartamra kibő­víteni. A szárító üzemelése egyébként jövedelmező. Ezen kí­vül Nyitrán és Patán befőzőport is készítünk. Ez a zöldség, uborka, csalamádé stb. befőzéséhez használhtó tartósító anyag. A por alakú tartósító anyag ZELKOV néven kerül for­galomba 200 grammos csomagolásban, 2,20 koronás áron. A konszolidációs folyamat keretében sikerült visszaszerez­nünk a külföldről behozott fűszerféleségek feldolgozását is. Elsősorban gondolok a feketeborsra, a szegfűszegre, a fahéj­ra, a szerencsendióra, szerecsenvirágra, vaníliára, szagosbors­ra és hasonló fűszerféleségekre, amelyekből vagy keverékeket készítünk, vagy pedig külön-külön szállítjuk ezeket az élelmi­szer feldolgozóipari üzemekbe, főleg a húsipari üzemekbe és a konzervgyárakba. Ez Jelentős mennyiség, hiszen ebben az évben tizenhét vagon fűszert dolgozunk fel, amire rövid m fél hónap alatt be is rendezkedtünk. Ezt dolgozóinknak és műszaki vezetőinknek köszönhetjük. " — Az előző években szokásos bárszint mennyivel változott, esetleg mennyivel emelkedett üzemükben és milyen az általá­nos helyzet ezen a téren? — A bérek szintje emelkedett ugyan, de úgy gondolom, hogy ez nálunk az élelmiszeriparban általánosságban nem felel meg annak a trentnek, amelyet más népgazdasági ágazatokban és azok üzemeiben ér el. Az átlagkereset nálunk 1350 korona körül mozgott az elmúlt esztendőkben. Jelenleg a tervezett átlagos kereset 1564 korona üzemünkben. Ha a mindennapi életben szükséges árucikkek árának emelkedését vesszük alapul, ez a bérfokoződás nem nagy, sőt kitűnik, hogy az élel­miszeripar diszkriminációs helyzetben van más iparágakkal szemben. Például a szomszédunkban működő autójavító üzem esztergályosa, aki lényegében hasonló értékű munkát végez mint a mi embereink, lényegesen nagyobb fizetést kap. így természetes, hogy nálunk is nyomást gyakoroltak a dolgozók a vezetőségre a bérrendezés tekintetében. Eléggé nehéz volt megküzdenünk ezzel a problémával. A dolgok már űgy-ahogy rendeződtek ezzel kapcsolatban. Sajnos, részünkre Jelenleg is előírják, hogy a szakképzett dolgozónál mennyi hetes fizetési osztályunk, vagy mennyi hatos lehet. Számos dolgozónk olyan szakmai rátermettséggel és gyakorlattal rendelkezik, hogy Jo­gosan megérdemelné a magasabb fizetési osztályba történő sorolást, de jelenleg ezen segíteni nem tudunk. Vállalati veze­tőségünk ugyan megígérte ennek a hiányosságnak a rendezé­sét, azonban Jelenleg általában bérfagvasztásról van szó, így nem tudom hogyan alakul a helyzet. Egyenlőre nem mondha­tom, hogy embereink nagy általánosságban nem lennének megelégedve, mert termelési programunkra való tekintettel a túlórával együtt az átlagkeresetek tűrhetők. Nálunk sok eset­ben nem elég nyolc órát dolgozni s így a túlórák száma elég­gé Jelentős. Például május hónapban, amely különben nem ídényhőnap, a tervezett túlórákat száz százalékra kimerítet­tük. Ami a szabad szombatokat illeti, manapság már nehezen szoknának le róla az emberek. Sajnos, sok esetben olyan hely­zet adódik, hogy szabad szombatokon is dolgoznunk kell, sőt néha vasárnap is. Ezzel kapcsolatban szeretnék utalni arra, hogy megpróbáljuk nálunk is érvényesíteni azt a módszert, amelyet a magyarországi konzervipari üzemekben alkalmaz­nak. Náluk bizonyos időszakokban vannak szabad szombatok, bizonyos időszakokban viszont nincsenek. Próbálkoztunk a négymüszakos munkafolyamattal is, azonban ennek alkalma­zása bizonyos nehézségekbe ütközött, mivel lényegesen keve­sebb a kereset és a munkaváltás sem olyan egyszerű mint a három műszakos munkafolyamat során. Viszont a szárítót le­állítani szombatra, vasárnapra nem lehet, mert nagy kárt Je­lentene üzemünk számára, — A munkafegyelemmel kapcsolatban milyen a helyzet üzemükben? — Ezen a téren nem panaszkodhatom, mert munkatársaink megértették, hogy ahogy dolgoznak, úgy kapnak jutalmat is. Problémáink ezzel összefüggésben csak olyanok, mint amilye­nek más üzemekben is előfordulnak. Általában úgy értékelem az elmúlt időszakot, hogy nálunk a helyzet aránylag Jő. Gon­dolok itt elsősorban malmainkra Érsekújvárott, Nyitrán, Pa­tán, az itteni csomagolóra, Negyeden a káposztasavanyítóra. Udvardon működő fontos szárító részlegünkre, ahol jelenleg is termelés folyik. Dolgozóink tudják, hogy ha élni és boldo­gulni akarunk, úgy Jóminőségű árut kell gyártanunk és a munkaidőt teljes mértékben ki kell használni. Mindezekből kitűnik, hogy az Érsekújvári élelmiszerfeldol­gozó üzemben az esetleges előforduló hiányosságokat Jó szer­vezéssel igyekeznek késedelem nélkül eltávolítani és mond­hatjuk, a termelés rendes kerékvágásban halad. Az üzem dol­gozóinak további termelési sikereket kívánunk. KUCSERA SZILÁRD PREROV 1969 Nagy érdeklődést keltett a fia­tal tenyészállatok felvezetése az idei prerovi vásáron. A juh­­tenyésztőket a pótkocsira sze­relt juhfejő felszerelés vonzot­ta, mivel elrendezése gyakor­lati szempontból előnyös. (Bobrőczy Dodó felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents