Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-27 / 52. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1969. december 27. Ara 1,— Kös XX. évfolyam, 52. szám. Boldog, békés űj esztendőt kívánunk kedves olvasóinknak! Számvetés és kilátások Irta: JÄN JANÓ VIC MÉRNÖK, CSc, AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERE Termőföldeinket a hő már gondosan betakarta, ami őzt Jelenti, hogy mezőgazdaságunkban egy újabb naptári év van mögöttünk és egy új gazdasági év kezdete. Az 1969-es esztendő a termelés fellendítése, a szövetkezetek és állami gazdaságok gazdasági megerősödése, a vállalatok és a dolgozúk jövedelmének az emelése terén valóban eredményes volt. Tehát ismét jó eredményekről számolhatunk be. A mezőgazdasági termelés növekedése össz-szlovákiai átlagban eléri a 3—4 %-ot, ami a tervezettnél is magasabb. Nagyon jő volt a gabonafélék hozama, különösen a búzáé és a kukoricáé. A tavalyihoz viszonyítva terimés takarmányokból is több termett. Szépen fizetett a cukorrépa, jó eredményeket értünk el a zöldség- és gyümölcstermelésben, a szőlőtermesztésben, és további fontos terményeinknél. jelentős mértékben előbbre vittük az állattenyésztés minőségi színvonalát. Ezen a területen különleges jelentősége van annak a ténynek, hogy megállítottuk az állatállományok, különösen a marha- és a sertésállomány káros csökkenését. Ezt a tényt sikerként könyvelhetjük el, mert úgy értük el, hogy közben teljesítettük a hús előállításában és átadásában elénk állított feladatokat a belső piac ellátására. Az elmúlt esztendő értékelése alkalmából Ismét kiemelhetjük Szlovákia legtermékenyebb déli területeinek eredményeit. Ezek a területek a növénytermesztés intenzitásának növelésében, valamint az állattenyésztés fejlesztésében valóban figyelemreméltó ütemben haladnak előre, és így évről-évre Csehszlovákia és Szlovákia egyre gazdagabb gabona, hús és tej kamrájává válnak. Ez mindenekelőtt annak következménye, hogy a mezőgazdasági termelés ezen szakaszának fejlesztésére komoly anyagi eszközöket fordítanak. Évről-évre növelik a műtrágya-adagokat, terjesztik az öntözőberendezések hálózatát, tehát szüntelenül növekszik a talaj termőereje. Kétségtelen, hogy ezeken a területeken vannak a legjobb előfeltételek a nagyhozamú növényfajták meghonosításához és az állattenyésztés korszerű módszereinek bevezetéséhez. Nagy jelentőségű az a jelenség is, hogy az említett területek mezőgazdasági dolgozóinak nagyon jó viszonyuk van a földhöz. Nem tagadták meg a lelkiismeretességgel és igényességgel párosuló gazdálkodói voltukat. Bár a föld éltet, igen, de munkalehetőséget nem nyújthat mindenki számára. Hiszen a korszerű mezőgazdaság nem épülhet a primitív kézi munkára, hanem a szüntelenül tökéletesedő technikára és a modern termelési módszerekre. A termelés szakosítása és összpontosítása, valamint a munkamódszerek korszerűsödését szolgáló gépesítése a jövőben csökkenti majd a munkaerő-szükségletet, ami szociális problémákat okozhat. A problémák elburjánzását azonban megakadályozza a növekvő nyersanyag mennyiség és a biztos bázisra épülő élelmiszeripar, valamint agráripari szolgáltatások. Dél-Szlovákia gazdasági-szociális problémáit —, amelyek egyértelműek nemzetiségi gazdaság-politikánkban mutatkozó fogyatékosságokkal — természetesen nem lehet megoldani csupán a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése által. Azt azonban joggal állíthatjuk, hogy az intenzív növénytermesztés és állattenyésztési termelés, az élelmiszeriparral és az egyéb szolgáltatásokkal létrehozhat egy olyan hatalmas gazdasági bázist, amely egyik döntő tényezőként szerepel majd az összes termelési adottságok teljes kihasználásában. Ebből a célból már napjainkig Is figyelmet érdemlő lépéseket tettünk. Főleg helyi nyersanyag-források feldolgozásával megkezdte működését az ógyallai sörgyár. Érsekújvárott konzervgyárat építünk, amely képes lesz feldolgozni egy nagy körzet kertészeti termékeit. Dunaszerdahelyen megkezdődött az új cukorgyár próbaüzemeltetése. A dunaszerdahelyi járásban jó példát mutatnak a nagyüzemi gyümölcstermesztés fejlesztésében is és abban, hogy korszerű raktárakat építenek. Léván tejfeldolgozó és baromfi feldolgozó üzem épül, míg Rimaszombaton az élelmiszeripari kombinát építésének befejezése után megkezdődött a malom és egy húsipari üzem építése. Rozsnyón korszerűsítik a tejfeldolgozó üzemet, Tőketerebesen pedig egy nagy konzervgyár épül. Az igazság kedvéért meg kell mondanom azt is, hogy Dél-Szlovákia élelmiszeripara fejlesztésének csak az első szakaszában vagyunk, vagyis a fejlesztési program első részében előirányzott feladatokat teljesítjük. A jövő évi, valamint az 1975-ig terjedő új ötéves tervünkben még további építkezésekkel számolunk. Természetesen sok függ attól, hogy a közélelmezés kérdése kerüljön népgazdaságunk előterébe, illetve a köztársaságunk beruházási programjába, különös jelentőséget tulajdonítva Szlovákia élelmiszeriparának következetes fejlesztésére. Ezáltal gyorsabban megvalósulnak elképzeléseink és Dél-Szlovákia gazdasági élete is fellendül. Most, amikor búcsút mondunk az ó évnek és köszöntjük az ismeretlen új esztendőt, üdvözlöm Dél-Szlovákia mezőgazdaságának és élelmiszeriparának összes dolgozóit — Bratislavától, Tiszacsernőig —, köszönöm az eredményekben gazdag lelkiismeretes, jó munkát és kívánok az új esztendőben erőt, egészséget. Husák és Kádár elvtárs Prágai találkozója népeink barátságának szilárdulását szolgálja Mint Ismeretes Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságénak meghívására december 17-én kétnapos baráti látogatásra Prágába érkezett Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, hogy megbeszélést folytasson Dr. Gustáv Husák elvtárssal, a CSKP Központi Bizottságának első titkárával. A megbeszélésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy Husák és Kádár elvtárs a tárgyalások folyamán kölcsönösen tájékoztatta egymást a két testvérpárt jelenlegi helyzetéről, a szocialista társadalomépítés eredményeiről és további feladatairól. Kicserélték nézeteiket a csehszlovák— magyar kapcsolatok alakulásáról és megerősítették, hogy mindkét testvérpárban és a két szomszédos szocialista országban, minden téren megvannak az együttműködés további sikeres fejlesztésének előfeltételei. Megvitatták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését is. S a jelenlegi európai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozták a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1969. december 3—4-i moszkvai tanácskozásának jelentőségét. Kinyilatkoztatták, hogy a moszkvai tanácskozás következtetéseinek szellemében továbbra is arra törekszenek, hogy Európában a feszültséget felváltsa a jószomszédi viszony, és a békés egymás mellett élés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak általánosan érvényes normájává váljék. Egyetértettek abban, hogy a szocialista országok koordinált és kezdeményező magatartása hozzájárul a nyílt európai problémák megoldásához, világviszonylatban pedig a békés együttműködés és a bizalom megszilárdulásához. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdésével kapcsolatban megerősítették elhatározásukat, hogy következetesen megvalósítják a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának határozatait, és megszilárdítják a szocialista országok közösségének egységét. Kétségtelen, hogy a szívélyes légkörben folytatott és nézetazonosságot tükröző tanácskozások jelentősen hozzájárulnak Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt baráti együttműködésének fejlesztéséhez, összhangban a két szocialista ország népének, a béke és a szocializmus ügyének érdekeivel. Kádár János elvtárs a tanácskozások befejezése után sajtóértekezleten találkozott a hazai tömegtájékoztatási eszközök képviselőivel is. Az újságírók kérdései és Kádár elvtárs válasza három fő téma köré — az 1956-os magyarországi események általános érvényű tanulságai, a nemzetközi helyzet időszerű kérdései és a magyar—csehszlovák megbeszélések jelentősége — köré csoportosult. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy tudatában van az 1956-os magyarorsági és a tavalyi csehszlovákiai események közötti formai különbségeknek, de ugyanakkor mély meggyőződése, hogy a dolgok, illetve az említett események lényegében nincs semmi különbség. Figyelmeztetett arra, hogy a szocializmus minden hívének tudatosítania kell, hogy bár a burzsoá rétegek a munkáshatalom kivívásakor vereséget szenvedtek, ebbe a vereségbe nem nyugszanak bele, s ezért imperialista támogatással mindent elkövetnek pozícióik visszaszerzése céljából. Igyekszenek kihasználni a szocializmus építése során előforduló hibáinkat, s főleg akkor támadják a munkáshatalmat, amikor a hibák következtében gyengül a párt befolyása a társadalom életére. Persze a csehszlovákiai események arra is figyelmeztetnek, hogy a szocializmus ellenségei ma már nem nyíltan, hanem raflnáltan, álcázva támadnak. S éppen ezért e kritikus helyzetben nincs más megoldás — hangsúlyozta Kádár elvtárs —, mint a szocializmus híveinek összefogása, egységbe kovácsolása a szocialista vívmányaink védelme érdekében. A magyar kommunisták 1956-ban így fogták fel feladatukat, s ennek köszönhető, hogy a magyar nép túljutott a nehéz helyzeten, s biztosan halod a szocializmus útján. Tehát a szocializmus magyarországi eredményei azzal magyarázhatók, hogy sikerült a nem tudatos ellenséget elválasztani a tudatos ellenségtől, s a tévelygőket és Ingadozókat sikerült megnyerni a szocialista építés ügyének. A csehszlovák—magyar gazdasági együttműködéssel kapcsolatban Kádár elvtárs hangsúlyozta a kedvező lehetőségek egész sorát. Majd megjegyezte, hogy a közelmúltban .tapasztalt bizonyos stagnálást csak az együttműködés fejlettebb formálnak gvors kibontakoztatásával küzdhetjük le. A fejlődés meggyorsulását feltétlenül elősegítik a mostani megbeszélések is, amelyek rendkívül szívélyesek, elvtársiasak és népeink közeledése, barátságunk további szilárdítása szempontjából nagyon hasznosak voltak. Kádár elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a magyarországi elvtársak remélik és őszintén kívánják, hogy pártunk problémái igazán marxista-leninista megoldást nyerjenek, s hogy a társadalmi kérdéseket szocialista szellemben oldjuk meg.
