Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-20 / 51. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Előre mutató kolhozkongresszus 9 NEM KORLÁTOZZÁK A MELLÉKTERMELÉST • KOLHOZ ÉS SZOVHOZKÖZI VÁLLALKOZÁSOK • A KOLHOZTAGOK EGYHARMADÁNAK VAN KÖZÉP- ÉS FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGE • RENDKÍVÜLI FIGYELMET FORDÍTANAK A FÖLDVÉDELEMRE • ■üjagy érdeklődéssel figyeltem a szovjet kolhoztagok III. kongresszusát, annál Is Inkább, mert a Jelentős, esemény előtt, mint a Szlovákiai Mezőgazdasági Újságírók Klubjának tagja Jő néhányadmagammal ellátogattam a szovjet kolhozokba, és azt tapasztaltam, hogy ott olyan haladó Irányzatok törtek előre, amelyek a kolhoz-politika mély demokratizálódásáról tesznek tanúságot. Amíg nálunk az utóbbi hónapokban Igyekezünk megnyirbálni az egységes földművesszövetkezetek szabadabb vállalkozási lehetőségeit [gondolok itt a melléktermelésre), addig a szovjet kolhozok mellett már valóságos kisüzemek létesülnek, sőt, az utóbbi időben olyan kolhoz, valamint kolhoz és szovhozközi kooperációk, vállalkozások Jönnek létre, hogy erről, sajnos, a ml egységes földművesszövetkezeteink még álmodni sem mernének. Nem csoda, ha ezek után több mezőgazdasági újságíró társammal Igen türelmetlenül vártuk a szovjet kolhozok III. kongresszusának kezdetét és annak lefolyását, tehát a végeredményt. Egyrészt tartottunk arról, vajon nem kerekedik-e fel ott is újra a direktív irányítás, tehát az eddigi vívmányok megnyirbálására kerül sor, vagy pedig a III. kongresszus megerősíti a demokratizálódás eredményeit és törvényesíti azokat. A III. kongresszuson Csehszlovákia szövetkezeti parasztságának küldöttsége is részt vett, mégpedig dr. Koloman Boda miniszterrel, az élelmezésügyi és mezőgazdasági föderációs bizottság elnökével, valamint Pavel Jonáá mérnökkel, a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség elnökével az élen. A Bratislava! Televízió híradójában mindketten még Moszkvában nyilatkoztak a szovjet kolhoztagok AZ ALAPOK HIVATÁSA ÉS KIALAKÍTÁSA A mezőgazdasági termelőszövetkezet bevételeiből fedezi a termelési költségeket, a további kiadásokat és kialakítja a szövetkezeti alapokat. Termelési költségekként számlázza a kiselejtezett forgóeszközök értékét, a leírásokat, a Jutalmazást, az alapbért a prémiumokkal együtt és a földjáradékot. A szövetkezet biztosítja a jutalmazást és az alapbért, amelyet mint termelési költséget számláz. A tagrészesedés a Jutalmazásból és a kiegészítő részesedésből vagy a természetbeni Jutalmazásból tevődik össze. A kiegészítő részesedést a jövedelemből biztosítják. Ebből következik, hogy a tagrészesedésnek ezt a részét a gazdasági eredmények alapján évente fizetik ki a zárómérleg Jóváhagyása után. Az amortizációs alap elsősorban az alapeszközök karbantartására és pótlására szolgál. A szövetkezet szociális, kulturális, fejlesztési, részesedési és biztosítási alapokat alakít ki. A jogi előírások, az alapszabályok, illetve a taggyűlés más alapok létesítését is lehetővé teszi, vagy azok egy részének felhasználását más megállapított célokra is engedélyezheti. Az alapok terjedelmét a Jövedelem felhasználásának keretében a szövetkezet állapítja meg. Az alapok feltöltése előtt, amelyek termelési Jellegűek, a szövetkezet teljesíti az állammal szemben vállalt és más kötelezettségeit. A SZÖVETKEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A szövetkezetek egy vagy több feladat megoldása érdekében szövetkezhetnek egymással a kölcsönös együttműködés elvei alapján. A szövetkezés formája lehet egyszerű gazdasági együttműködés, közös vállalkozás, vagy közös szövetkezeti üzem létesítése. Szövetkezhet a tsz más szocialista szervezetekkel, pl. építkezési vállalatokkal, mezőgazdasági Jellegű egyesülésekkel, de nem kerülhet sor kötelező szövetkezésre. Az egyszerű gazdasági együttműkö-III. kongresszusa előkészítéséről és az első napokban szerzett észrevételeikről. Dr. Koloman Boda miniszter hangsúlyozta, hogy a szovjet párt- és állami szervek rendkívüli gondossággal segítettek előkészíteni a kolhoztagok III. kongresszusát, és továbbra is nagy Jelentőséget tulajdonítottak neki. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a kongresszuson résztvettek a legmagasabb párt- és állami szervek, illetve a legmagasabb párt- és állami funkcionáriusok. Pavel Jonáá mérnök, az Egységes Szlovákiai Parasztszövetség elnöke a kolhozmozgalom demokratizálódását emelte ki, és azt, hogy a kolhozok egyre szabadabb vállalkozásokba kezdhetnek, tetszés szerint mozgathatják munkaerőiket. A vita során bebizonyosodott, hogy a szovjet kolhozok életét már nem keseríti a direktív irányítás. A résztvevők őszinte nyíltsággal, tárgyilagossággal vitatkoztak, s ez minden külföldi résztvevőnek tetszett. A felszólalók kerülték a fellengzős frázisokat. Például a szakkérdésekben vitázókra Jellemző volt a konkrétság, az alaposság, a tudományosság. Az első benyomások tehát arról győztek meg, hogy a kongresszus teljesíti küldetését, és a még demokratikusabb mezőgazdasági politika kitűzésével példaképül szolgálhat a többi szocialista államok szövetkezeti mozgalmának is. A kolhozok III. kongresszusa már befejeződött, de küldöttségünk résztvevőitől azóta is több nyilatkozat hangzik el különböző újságokban. A legtöbb kérdés a termelési tervek elfogadására, illetve azok realizálására irányul. A múltban ugyanis a Szovjetunióban — éppúgy mint nálunk — a kolhoztagok felülről kapták az utasítást mit termeljenek és dés Jó szolgálatot tesz pl. az egységes termelési programok kidolgozása, a közös érdekű fejlesztési feladatok megvalósítása, a megrendelések központosítása terén, amelyeket a kapacitás és a szakosítás alapján osztanak szét a közös bevásárlás, az eladás, a piackutatás szempontjából. A közös vállalat a szövetkezés új formája, amely az eddigi formákkal szemben nagyobb önállóságot igényel, tehát önálló vállalati forma. Hasznos lehet különösen a raktározás, a növények és termékek ipari feldolgozása, a bel- és külkereskedelemnek történő áruszállítás terén. A MUNKASZERVEZÉS ÉS A MUNKAIDŐ A szövetkezetben a közös munkát a szövetkezet tagjai és azok hozzátartozói végzik. A szövetkezet köteles tagjai számára a feltételekkel összhangban olyan állandó munkáról gondoskodni, amelyek megfelelnek azok képességeinek. A tagok szervezett csoportokban végezhetik a közös munkát, a földművelést, vagy más jellegű munkát, amelyet a szövetkezet határoz meg. A munka végzésének mértékét és mennyiségét a munkaidő meghatározásával, vagy más alkalmas módszerrel állapítják meg. Az elvégzett közös munkából származó Jogokat és kötelességeket a szövetkezet és a tag között kötött írásbeli szerződéssel biztosíthatja a szövetkezet. A törvény kimondja, hogy a szövetkezetben meg kell határozni a munkaidőt. Ez aztán kötelező mind a tagok, mindpedig a rendszeresen dolgozó családtagok, valamint az alkalmazottak számára. Az egy év alatt ledolgozott munkaidő nem lehet kevesebb, mint 150 tízórás munkanap, a nőknél 100 munkanap. FIZETETT SZABADSÁG ÉS PIHENŐNAP A tagnak, aki egész éven át rendszeresen dolgozik, igénye van ugyanolyan fizetett szabadságra, mint az alkalmazotti viszonyban levő dolgozónak. A szövetkezet adhat fizetett szabadságot más tagoknak is, olyan mennyit adjanak el az államnak, és ez ellen nem volt fellebbezés. Az utóbbi években ez a helyzet teljesen megváltozott, és amint Pavel Jonáé mérnök mondotta, a kolhozok kapnak bizonyos Javaslatot arra vonatkozólag, hogy mennyi terményt és terméket adjanak el a közellátásnak, azonban erről a kolhozok vitázhatnak és a kétoldali szerződést csak akkor kötik meg, ha a taggyűlés ezt jóváhagyja. Ha ez megtörténik, akkor a szerződéses eladás tervét már be kell tartani. Ez azonban a legtöbb esetben nem okoz nehézséget, mert ahogy ml is tapasztaltuk, a szovjet kolhozok igyekszenek a szerződéses eladási terveket túlteljesíteni, mert ezért, illetve a terven felüli áruért Jelentős felárat kapnak. Küldöttségünk vezető tényezői tehát azon a véleményen vannak, hogy a kolhozok az új demokratikus szellemben maximális lehetőségeket kaptak termelési tartalékaik kihasználására és a mezőgazdaságot elősegítő vállalkozások létesítésére. Mivel nálunk mostanában bizonyos ellenintézkedéseket teszünk a szövetkezeti melléktermelés visszaszorítására, ezzel kapcsolatban is több kérdést kaptak küldöttségünk tagjai. A válasz megnyugtató. A szovjet kolhozok saját nyersanyaguk feldolgozására, bármilyen nemű melléktermelési üzemet létesíthetnek. Ezen felül a kolhozok, amint már említettük is, kolhozközi, valamint kolhoz- és államközi társulásokat is létesíthetnek. Az utóbbi időben például nagyon sok kolhoz- és szovhozközi vállalkozás jött létre, amelyeknek keretében cementgyárak, téglagyárak, konzervgyárak, gépjavító központok, de még építkezési vállalatok is létrejöttek. A társulások olyan üzemeket hoznak létre, amelyek nagy segítséget nyújfeltételekkel és időtartamban, amint azt az alapszabályok megahtározzák. A szövetkezet tagjainak, akik állandó beosztásban dolgoznak, joguk van hetenként egy pihenőnapra. A szövetkezet köteles tagjai számára gondoskodni egészséges, biztonságos munkafeltételekről és szociális ellátásról a munka végzésénél, valamint betegség és anyaság esetében. A szövetkezet nyújthat az öregeknek és más tagoknak szociális segélyt. MUNKABÉREZÉS A szövetkezet tagja más vállalatokkal csak ideiglenes munkaviszonyt köthet és csak a vezetőség beleegyezésével. A munkaviszony alapján a tag Jogosult a munkabérre, amelyet közvetlenül a tagnak kell kifizetni. A szövetkezet nem követelheti a tagtól, hogy ezt a bért vagy annak egy részét adja át a szövetkezetnek. A szövetkezet felvehet alkalmazottat, ha nincs elég munkára alkalmas tagja. A törvény meghatározza, hogy a szövetkezet számára végzett közös munkát a jutalmazás elvei alapján kell megállapítani a munka mennyisége, minősége és eredménye alapján. A bérezés módszerét a szövetkezet állapítja meg. Az eddigi gyakorlattal szemben a tagok részesedése a gazdasági eredményekben két részből tevődik össze: munkabérből és pótrészesedésből. A havonta kiszámlázott munkabért a szövetkezet mint termelési költséget könyveli, éppúgy az alkalmazottak bérét. A pótrészesedést az osztható jövedelemből fizeti ki, amely a tervezettnél kevesebb is lehet. HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁS A háztáji gazdálkodás a tagok kiegészítő tevékenysége, amelynek célja a tagok és hozzátartozók szükségleteinek biztosítása és Jövedelmük emelése. A háztájiban termelhet a tag eladásra is. A törvény szerint a közös és a háztáji szerves egységet alkot, amelyben a két forma együttműködik. Ebből mindenekelőtt az következik, hogy a szövetkezet és a tagok érdekeit össze kell hangolni és meg kell erősíteni a szövetkezet és a háztáji gazdaságok együttműködését. Ennek keretében a termelés, a vásárlás és az eladás szempontjából a háztáji a közös gazdaságnak része. A fejlesztési követelmények szemtanak mind a kolhozgazdaságoknak, mind az állami szovhozgazdaságoknak. A Szovjetunióban ma már nem ritkaság, ha a kolhoz és a szovhoz közösen nagyhizlaldát, cukorgyárat vagy takarmányfeldolgozó üzemet létesít. A kongresszus előtti kolhozszemlék alkalmával meggyőződtünk arról is, hogy a kolhozgazdaságokban már nagyon sok a főiskolai és a középiskolai végzettségű szakember. A kongresszus megállapította, hogy a kolhoztagok egyharmadának van már közép- vagy főiskolai végzettsége. A Szovjetunióban egy lakosra 98 ár föld Jut. Tehát lényegesen több, mint nálunk, mert a mi polgárainkra csak 37 ár esik. A Szovjetunióban lényegesen több földterülettel rendelkeznek a kolhozok egy tagra számítva is, ennek ellenére a földvédelemre igen nagy súlyt fektetnek. A szovjet kolhozok földjével a tagokon kívül nem rendelkezhet senki. A kolhozok taggyűlésének beleegyezése nélkül még a területi szovjet sem adhat parancsot a föld ipari építkezés céljára való kisajátításra, vagy pedig a szovhozok földjéhez való csatolására. Tehát a kolhozok teljes joggal rendelkeznek a nekik Juttatott földterülettel. Ugyanis a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az állam a földet örök használatra adta át a kolhozoknak. A szovjet kolhoztagok III. kongresszusát Joggal nevezhetjük előremutató kongresszusnak, mert a mai fejlődési szakaszban a demokratizálódás szellemében hozta határozatait és olyan szabad kezet biztosít a kolhozoknak, hogy lényegesen emelhetik termelésüket, fokozhatják a közös gazdaságok és a tagság Jövedelmét is, mert a kolhoz, illetve a szovhozközi vállalkozások egyre Jobban biztosítják a kolhoztagok rendszeres, állandó foglalkoztatottságát. Olyan kongresszus volt ez, amiből a mi szövetkezeti parasztságunk is tanulhat, és az Egységes Parasztszövetséggel együtt további erőt kapott a mi szövetkezeti mozgalmunk demokratizálódásához is. Bállá József pontjából azonban előnyben kell részesíteni a közös gazdálkodást. A szövetkezet tagja csak olyan mértékben tarthat háztáji gazdaságot, hogy az ne veszélyeztesse tagságából eredő kötelezettségei teljesítését. KINEK VAN JOGA HÁZTÁJIRA? A tag akkor használhat háztáji földet, ha teljesítette munkakötelezettségét. Öregnek van rokkantnak, vagy állandó munkára nem alkalmas tagnak Joga van háztáji föld használatára, függetlenül munkateljesítményére. Az egy tagnak kiadott háztáji föld területe 800—1600 négyszög öl, amelyből a szőlő és a gyümölcs nem haladhatja meg a 800 négyszögölet. A személyes tulajdon alapján a tag használhat földet a községen belül zárt parcellán, vagy az épület közvetlen közelében, i Tehát a törvény alapján a tagoknak nincs abszolút joguk háztáji föld használatára, mivel az alapfeltétel a közösben végzett rendszeres munka. Másrészt viszont a törvény törli azt a régebbi előírást, mely szerint egy családnak csak egy háztáji földre van jogosultsága. A tag családjának minden tagja, aki teljesíti munkakötelezettségét, Jogosult háztájira, tekintet nélkül arra, hogy közös háztartásban él-e az illető vagy sem. A háztáji gazdaság állatállományát külön jogi előírás állapítja meg. Az alapelvek szerint tarthat a tag: egy tehenet, két fiatal szarvasmarhát, 1—2 anyasertést, 5 juhot vagy kecskét és korlátlan számú apróállatot. Ezek számának emelését, vagy más állatok tartását a Járási Mezőgazdasági Tanács engedélyezheti a szövetkezet kérelme alapján, abban az esetben, ha a szövetkezet a tömeges marhatartást, vagy bizonyos más állatfajták nevelését a közös gazdaságban nem tudja biztosítani és a háztáji állatok takarmányozását a közösből, vagy más alapokból biztosítani lehet. A törvény a háztájiban tartható eszközöket nem korlátozza egyszerű eszközökre és szerszámokra, ugyanis a háztájiban mindinkább szükségessé válik a kis gépesítés, amely alkalmas a gyorsabb és szakszerűbb munka elvégzésére. A törvénynek fentebb vázolt rendelkezéseit ajánljuk a szövetkezeti vezetőknek és a tagságnak figyelmes tanulmányozásra. Dr. Michal Öurdiak Üröm, elégedettség a Kázmér-portán Alig tizennégy éves, amikor a más panaszos kenyerére szorul. Nyári szünidőkben libákat/ kecskéket, teheneket őriz. Később szolgaként telnek évet. Két Lelkes a gazdája két-két éven át. Egyben mindkettő megegyezett: a sovány szolgabér fejében minél több munkát elvégeztetni Kázmér Péterrel, aki — ha foggal-körömmel ts — dacolt sorsa mostohaságával... A Horthy-féle katona-regula, majd az öt és fél esztendő hadifogság olyan megpróbáltatásokban részesítette, amely örökké az emlékezetében marad. Szerencsésen, ép bőrrel hazajött Nagyabonyba. Az élet viszontagságai közepette megedződött. Lehetetlent nem ismert. Szinte csupasz kézzel vág neki a nösülésnek. Három év sem telik, s fedél van a fejük fölött. Fiúgyerek sírása vert fel az új ház csendjét. Ojabb három év — és Zsuzsika is helyet követel magának a Kázmér-családban. S a most másodikos Palika, kissé megkésve, de ugyancsak szaporán „oá"-zgatva jön a világra. A mindennapi gondok gyarapítója volt mindhárom kiskorában, s ma ts csak fokozatosan apad az efféle... Hiszen csak most lépett a keresők sorába a legidősebb fiú. — Nekik már könnyebb — lapoz emlékei könyvében a családfő. — A hajdani gürcölést ők már nem ismerik. De ne is ismerjék! Azt mondják, ha szóba kerül a múlt: „Apu megint mesél...“ Mosolygom rajta, meg el is szomorít. De megnyugtat az a tudat: érdemes élni, dolgozni ebben a kizsákmányolástól mentes világban. Igaz, ma sem hullnak a százasok mannaként az égből, meg kell érte küzdeni. De megért! Ha szüléink feltámadnának, volna bőven csodálkoznivalójuk. Mennyi minden létesült azóta, amiről ők még álmodni sem mertek. Hát tgenl Televízió kött össze őket a nayvllággal, amely szórakoztat, s gyarapítja Ismereteiket. Nincsenek anyagi gondjaik. A közös gazdaság olyan eredményekkel dicsekedhet, amelyekért nem kell szégyenkezniük. Ahhoz, hogy Ilyen gazdaggá vált szövetkezetük, a Kázmér-házaspár Is jelentősen hozzájárult szorgalmával, Igyekezetével, szívós kitartásával. Mert — ahogy hallottuk annak idején Is — bizony előfordult a közel húszéves szövetkezet életében olyan eset is, hogy fél esztendőn keresztül egy fülért sem kaptak. Utána meg négy és fél koronát ért egy munkaegység ... — S mennyi az évi jövedelmük a közösből? — érdeklődtem. — Hogy mennyi is lehet? Hát túl van az ötvenezren. A családfő is, Kázmérné ts sertésgondozó. Évente 1300—1500 munkaegységet írnak a javukra. Ennek ellenében ők negyven-ötven anyakocát gondoznak, s évente 640—680 süldőt adnak a hizlaldának, átlag 35 kiló súlyban. Sosem herdálta el Kázmér Péter a pénzt. Mindig beosztó volt, ma ts az. Bár a megtakarított pénzből futná drága karácsonyi ajándékokra. — Megvesszük év közben, ami kell — veti közbe Kázmérné, akt a nagymosást hagyta abba néhány percre. — Mégis, valami csak kerül a fenyőfa alá? Mondjuk Palikának, a legkisebbnek. — Palinak bátyja ígért villanyvonatot, s ml meg színes filmvetítőt szeretnénk neki ajándékozni. A többié meg egyelőre titok ... — megértjük, titoktartás is létezik. Főleg ö karácsonyt ünnepeket megelőzően. Lám a villanyszerelő bátya — aki a Bratislava-újvárosí vasútállomás karbantirtórészlegének dolgozója — méltó ajándékkal kedveskedik kisöccsének. Anyu, — ugyancsak... Ml mást kívánhatnánk Kázméréknak, valamint a „Nagy Család" valamennyi tagjának: Örömteljes karácsonyt ünnepeket! [kovács) 1969. december 20. r Uj szövetkezeti törvény Magyarországon A Szövetségi Szemle című rovatunkban már foglalkoztunk a Magyarországon életbe lépett mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénnyel. Most folytatjuk a törvény rendelkezéseinek további ismertetését. SZABAD FÖLDMŰVES 3
