Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-13 / 50. szám
CSALÁDI KÖR KOSZTUNKRÓL Rendszerint a vasárnapi ebéd után böngészgetem a garmadába gyűlt, külföldi újságokat. A múltkoriban éppen a libasült emésztését próbáltam elősegíteni egy kis újságolvasással, amikor fölöttébb érdekes cikkek kerültek szemem elé. Mondanivalójuk lényege ez volt: a nyugati országok komoly szerkesztői, riporterei honi konyhájuk állapota fölött siránkoztak. Például Kenney Herbert a Nineteenth Centyru hasábjain elmondja, hogy az angol konyhának, ami amúgy sem volt valami híres, vége van. Felsorol néhány főző-iskolát, majd kifakad: „Nagy ritkán akadunk olyan szakácsra, aki egy tésztának kellemes külső megjelenést adna, vagy egy sültet képes lenne elmésen körítenl.. Még tőle is szomorúbb Igazságokat mondogat oda Splnger doktor a Figaro-ban, a híres francia konyhának. Szerinte a mai francia konyha csupa hlrtelensült, gyorsan elkészíthető ételből áll. Az egyenletes lassú kavarás, a csendes párolás, kis tűzön való főzés, gőzben puhítás ma már száműzve van. Egy bizonyos Maurice Fancourt a köznép, a tömegek táplálkozásával foglalkozva, Pavlov kísérleteire hivatkozik, mondván: „a kutyákon végzett kísérletek többek között azt Is bizonyítják, hogy óriási jelentősége van az ételek, az Italok megemésztésénél a hangulatnak, az életsor változatosságának, a tálalás módjának.“ Akaratlanul Is felvetődik a kérdés: Hogyan kosztolunk mi? Ha már panaszkodnak a nyugatiak, nézzünk csak szét a magunk házatájánl A látvány nem valami gyönyörködtető. Vendéglőinkben átlagos tisztaság mellett, közepes minőségű anyagból, mérsékelt tudású szakácsok habarják össze a nagyon is nemzetközi átlag eledeleit: se jól, se rosszul. Aki nem hiszi, járjon utána! Ütszéll csárdákban, szállásokon néha még megtaláljuk a régi konyha nemes tradícióit. De csak elvétve. A tesmagi EFSZ által fenntartott Somosl csárdában a nyáron nagyon Jó kosztot kaptam két alkalommal. Persze, ez olyan kivétel, mely erősíti a szabályt: vendéglőink kosztja a bécsi sörházak nyomdokaiba lépett. Gasztronómiai színvonalon csak néhány nagy szállodánk étterme áll. Dicséretükre mondhatjuk, hogy nem hiányzik belőlük soha a nemzeti vonás mellett egy-két specialitás sem. Bár őket is kikezdte már a kényelemszeretet. A sablon ételt kínálják: a fatányérost. _ ' És a Jó házikoszt? Az asszonyok nagy tömege megvon magától egy sor ételt, mert fél az elhízástól. A reumás nem eszi ezt, a vérmes amazt, az Ideges nem Issza ezt, az epebajos kerüli amazt. Nem csoda, ha az életsor a legegyszerűbb ételek felé hajlik: üres leves, sült hús, vízben párolt főzelék. Akárcsak valami diétlkus szanatóriumban. Már többen emlegették: maholnap már csak unokáinknak regélhetünk azokról a tejfölös csirkékről, ráchalakról, kolozsvári káposztáról, a kapros túróslepényekről, amelyeknek ifjúságunk legszebb gyomorrontásaít köszönhettük. Az Igazság valahol középen van. Férfiésszel csak politikusán tudnám megfogalmazni a Jó koszt lényegét. Valahogy így: kétfrontos politikát kell folytatni, jobbunk (az asszonyok) felé érvelni: ha valahol látsz egy urat, aki jókedvvel és bőségesen eszlk-lszlk mindenből, biztos lehetsz benne, hogy az az úr — orvos... Balra (önmagunk felé) pedig emlékeztetni kell: a táplálkozás egészségtanát nem ok nélkül propagálják ... Ha betartjuk ezt az aranyszabályt, akkor a jó vasárnapi ebédek után nyugodtan olvasgathatunk arról, hogy a nyugati országokban hanyatlóban van a konyhaművészet színvonala, hisz asszonyaink Jól főznek, éléskamránk pedig tele van. Hajdú András VARIÁLHATÓ RUHÁK Szobafogság vagy szabad levegő? Receptek Palacsinták Nem minden asszony tud igazán jó, sima palacsintatésztát keverni. A lisztes, csomós palacsinta pedig nem gusztusos, azután, ha lágy a tészta, összeakad, ha meg sűrű, kemény lesz a palacsinta. Hogyan keverjünk tehát jó tésztát a sütéshez? Egy mély tálacskába Ví kiló liszthez 2 egész tojást teszünk, egy kicsit megsózzuk, 2 kávéskanál cukrot adunk hozzá (ha sok lenne a cukor, ragad a tészta a sütőhöz) és annyi nyers tejjel keverjük össze, hogy lágyabb galuskatészta legyen belőle. Lassacskán hozzáöntve, folytonos kavargatás közben ezután hígítjuk fel tejjel. Ehhez a mennyiséghez Vt liter tej kell, Így lesz kellő sűrűségű. A palacsintasütőbe kávéskanálnyi olvasztott zsírt teszünk, $ egy tejmerőkanállal csak akkor öntünk bele a tésztából, ha a zsír jó forró. Különböző ízekkel, töltelékekkel megtöltve nagyon változatos palacsintaételeket készíthetünk. Milyen jó a nagy gyerekeknek télenl Ugrándozhatnak a hóban, élvezhetik a tél frissítő hidegét, a végtelen hőszőnyegeken csillogó napsugarakat. Erősek, edzettek, a betegségekkel szemben Is ellenállőak lesznek a szabadban télen Is sokat mozgó gyerekek. Ugyanakkor a kicsi babát szobafogságra ítéli némelyik szülő. Sokhelyen még a kulcslyukat Is bedugnák, nehogy a fülledt kályhameleg helyet csináljon egy kis friss levegőnek. A télen született csecsemők rendszerint nem kerülnek ki tavasz előtt a szobából. Pedig hát ők Is élveznék a festői fehérséget, a játszadozó hópelyheket, amelyek a magasból csak szállnak, szállnak, hogy Időnként megcsiklandozzák a levegőzó babák orrocskáját. A remek szórakozás mellett a tiszta, por- és baktériummentes levegő, a napsugarak még a betegségek ellen Is védelmül szolgálnak. Miért nem viszik tehát ki a babákat? Féltik őket, hogy megfáznak és betegek lesznek? Ellenkezőleg a szobában tartott baba könnyebben kap influenzát és más betegséget. Nagy Is a csodálkozás ilyenkor: — Nem tudom megérteni, hol fázhatott meg, hiszen egész télen ki se vittem, mindig ott van a jő melegben. Azt azonban nem sejti az anyuka, hogy amikor a tegnapi vendég éppen a baba szobájában tüsszentett egy nagyot, ez bőven elég volt ahhoz, hogy a meleg ágyban nevelt, kényes szervezetű baba megossza vele a nátháját. Nem kint fáznak meg a babák, hanem a szobában fertőződnek. Különösen ha nem viszik őket edzésre a tiszta szabad levegőre. Mikor vihetjük ki őket? Már öt-hathetes korban. Kezdetben jól felöltöztetve, nyitott ablaknál tartjuk pár percig naponta, majd fokozatosan növeljük az Időt fél órára. Ha ily módon hozzászoktattuk a kinti levegőhöz, utána már bátran vihetjük a szabadba. Kezdetben csak negyed órát, később annyi időt tölthet kint, amennyit az időjárás megenged: 5 C foknál melegebb Időben akár órákig: 5 C és fagypont között fél-egy óra hosszat. A fagypont alatti hőmérsékleten negyed óráig maradhat kinn a baba. Szeles, esős, havas napokon ne vigyük ki a kicsit. Az enyhe szél nem ártalmas, sőt egészséges. A kinti séta azért is fontos, mert a fény a szemidegeken keresztül az agyalapi mirigyre is hat, és ezzel elősegíti a növekedést is. Mondani sem. kell, hogy télen mindig jól felöltöztetjük a kicsiket. Egygyel mindig több kötött kabátot kapjon a baba, mint a mama, mert 6 nem mozog. Nagyon finom a téli levegőzéshez az egyenletes meleget adó pehelyzsák. Az arcocskáját ne takarjuk el, mert annak a babának, akinek még az orrát és száját is bekötik, csak az anyukája edződik. TÜRÖS PALACSINTA A fenti mennyiséghez xk kiló áttört túrót veszünk. Beleütünk 2 egész tojást, ízlés szerint cukrozzuk, vaníliás vagy citromhéjas porcukorral ízesítjük, s ha azt akarjuk, hogy igazán jó legyen, tegyünk bele 5 deka mazsolát is. A megtöltött palacsintákat felgöngyölve vagy háromszögűre hajtva, sütőben Jól átmelegítjük. Melegítés előtt meglocsoljuk tejföllel, de ajánlom azt a módját Is, amelyet egy budai kisvendéglőben tanultam. Itt vaníliasödóval tálalt túrós palacsintát ettem, s olyan finom volt, hogy nem felejtem el soha. ORDAS palacsinta A tavaszi hónapokban, amikor a piacokon árusítanak friss, édes ordát (juhtúrót) ezzel is tölthetjük a palacsintát, mert rendkívül finom.. A fenti mennyiséghez 30 deka ordát egy egész tojással veszünk, jól megcukrozva, jó sok apróra vágott zöld kaporral ízesítjük, s ugyanúgy töltjük, minnt a túrós palacsintát. Ä VILÁG SZÁMOKBAN Földünk tíz legmagasabb hegycsúcsa Hegycsúcs Hegység, Ország Magasság hegy terület m-ben Csomolungma (Mt. Everest) Godwin Austen (K2, Dapsang) Kanchendzönga Makalu Dhaulagiri Cho Oyu Nanga Parat Manaslu (Kuteng I.) Annapura I. Hidden Peak (Gasherbrum II.) A 48-as számunkban megjelent fejtörőre a helyes válasz a következő: Földünk tíz legnagyobb tengere és öble: Hovatartozás Terület Tenger, öböl csatlakozás ezer (óceán, tenger) km2-ben Jeges-tenger Atlanti-óceán 13100 Korall-tenger Csendes-óceán 4 791 Arab-tenger Indiai-óceán 3 683 Földközi-tenger 'Atlanti-óceán 2 955 Weddel-tenger Atlanti-óceán 2 890 Antilla (Karib)- Átlantl-őceán 2 754 tenger Dél-Kínai-tenger Csendes-óceán 2 319 Berlng-tenger Csendes-őceán 2 304 Bengál-öböl Indiai-óceán 2 172 Ohotszki-tenger Csendes-őceán 1 590 TTapci! Haappcl! Haaapppcctl — tüsszentett hármat Télapó, de akkorát, hogy Kiskrampusz ijedtében lehuppant a padlóra. — Ogy ládzig, begoáztab — motyogott az öreg, és épp előrántotta nagy piros kockás zsebkendőjét, mikor kipp-kopp! valaki megzörgette az ablaküveget. — Dézd bég, gi az! — kiáltotta Télapó, és Kiskrampusz sem volt rest, sarkig tárta az ablakot, s huss! beröppent a szobába Tarka Terka, a szarka. — Te prüsszögsz Télapóka? Csak úgy visszhangzik belé az erdő. Nem is csoda, hogy meghűltél: cudar idő van odaktnn. — Dényleg? — álmélkodott Télapó, és nagyot trombitált a zsebkendőbe. — Ogy bizony! — erősködött Terka. — Még a legöregebb szarkák sem emlékeznek ilyen kemény télre... Ve mit fecsegek ennyit, hiszen tulajdonképpen azért jöttem, hogy segítsek rajtad. — De édrajtab? — meresztett nagy szemet Télapó. — Aztád, hogy tudnál te rajtab segíteni? — Hát... — nyelt egyet a szarka —, tudok én egy nagyszerű orvosságot a náthád ellen. — Ki vele! — bíztatta Télapó. — Hozass egy demtzson bort, tedd az asztal közepére a prémes sipkádat, s addig iszogass, míg a sapkát kettőnek nem látod ... Ogy elmúlik a náthád, mint a pinty! — Azt már neb! — rázta fejét Télapó. — Bértéktartó, józan ember voltam világéletemben. Deb akarom, hogy részegen lásson bárki ts. HAirítV dátSr — locsi-fecst szarkabe szédl — vágott közbe ekkor Tapsi Lajcsi, kt az imént érkezett. — Rá se hederíts, Télapói Forraltass inkább egy nagy fazék vizet, hajolj fölé, lélegezd be a forró gőzt, s egyszeribe meggyógyulsz. — Hosszú fül, rövid ész! — torkoltd le Tapsit Mókus Marci, aki eddig szótlanul álldogált a küszöbön. — Köss egy zacskó forró korpát a hátadra, egyet a melledre, feküdj le —• reggelre kutya bajod se lesz. Szegény Télapó, azt sem tudta, melyikre figyeljen, a három jóakaró meg egyre csak fújta a magáét. Már majdnem hajba kaptak, amikor beállított Harkály doktor. — Csend legyen! Ekkora lármát csapni egy beteg szobájában, nem szégyellnek magatokat? — dohogott haragosan, és kinyitotta az orvosi táskáját. — Tátsd ki a szád, Télapóka! — Áááál — mondta Télapó, és akkorára tátotta a száját, Harkály doktor meg belekukkantott. — Hm. Egy kicsikét piros a torkod. De sebaj! — dünnyögött. — Krampuszka rakd meg jól a kályhát, te meg Télapó vetkőzz le szaporán, aztán ágyba! Itt van egy kis izzasztószer, vedd be. Igyál meg egy nagy bögre citromos teát, takarózz be, és holnapra olyan egészséges leszel, mint a makk! A szarka, a nyúl s a mókus elköszönt szépen és hazament. Télapó meg kikortyolta a teát, álllg húzta a csíkos dunnái, s Izzadni kezdett. Borsónyt verltékcseppek gördültek végig az orrán, de nem bánta. Minél előbb meg akart gyógyulni. ERNYEDY GYÖRGY REGÉNYHŰSÖK VÍZSZINTES: 1. Jókai: Szegény gazdagok c. regényének főhőse. 4. Tantál vegyjele. 5. A föld felé. 6. Jelt ad. 7. Római egyszeregy. 9. Betűt vet. 10. Eladási értéke. 11 Lírai költemény. 12. Részvénytársaság röv. 14. Folyó Erdélyben. 16. Állóvíz. 18. Folyadék. 19. Indulatszó. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy növény. 2. Növendék állat. 3. Rangjelző szócska. 4. Jókai „Aranyembere“. 8. Jegyzett. 9. Község Kassa mellett. 13. ízletes gyümölcs. 15. Hasznos rovar. 16. Jókai regény ismert női főszereplője. 17. Folyó Szibériában. 18. Francia névelő. Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 4. és 16. számú sorok megfejtése.
