Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-12-13 / 50. szám

.HASZNOS TUDNIVALÓK

Megszűntek

a túltermelési prémiumok

A ]6 termelési — illetve inunkáeredmények értékelése és anyagi elismerése prémiumok útján általában kedvező hatású. A prémiumok elősegítik a termelés növekedését és a munkatermelékenység fokozását. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem minden esetben van így. Az Utóbbi időben saját bőrünkön I§ tapasztalhattuk, hogy a mezőgazdaságban az egyes kiválasztott termékfajták többterjgieléséért adott prémiumok nem töltik be a termelés növelésére ösztönző eszköz szerepét.

Számos példát hozhatunk fel árra, hogy egyes mezőgazdasági üzemek — igyekezve a lehető legtöbb túltermelési préíniumot elérni az államtól — egészséges gazdálkodásuk alapjait bontották meg. Gyakran eladták tartalékaik nagy részét, sőt a prémiumok miatt törzsállományuknak a jövőbeni fejlesztés szempontjából szükséges hányadától is megváltak. Áz ilyen ténykedés károsan

hatott nemcsak a mezőgazdasági üzem egész gazdálkodására, hanem a lakosságnak az alapfontosságú élelmiszerekkel való ellátásában is.

A sertéshús hiánya mindnyájunk előtt ismeretes. Egyes mezőgazdasági termelőüzemek nyakra-főre adták el a kocákat, habár az újratermelés zökkenésmentes biztosítására a tervezett számú malacot fel kellett volna nevelniük. Mivel csökkent a kocák száma, a prémium-hajhásaás láza következtében, nem tudták a vágósertések elegendő mennyiségét sem felnevelni s ezzel elősegíteni a lakosság ellátásának feljavítását jó minőségű sertéshússal.

Ugyanez volt a helyzet a burgonya esetében is. Egyes termelők a vaskos prémiumok elérése érdekében, az azonnali hasznot tartva szem előtt, egy igen fontos tényről feledkeztek meg: csökkentették a vetésterületet, amelyen burgonyát szándékoztak termeszteni. így

kevesebb lett a piaci burgonyamennyiség s ez kedvezőtlenül Ihatott az élelmiszerellátásra. Következménye az — s ezt mindannyiam Jól tudjuk, — hogy most kevés a közellátás céljaira rendelkezésünkre álló burgonyamennyiség és jelentős tételeket kell külföldről behoznunk, hogy fedezzük a szükségletet.

Földműveseink terméstúlteljesítményi prémiumokat a kedvező esztendőkben is kaptak, amikor nem az ő igyekezetük által növekedett a termelés. Mi lesz azonban, ha ez időjárás hatására gyenge terméseredményt érünk el egyes esztendőkben? Lehetséges lesz premizálni a termés csökkenését is? Bizonyára nem.

Ezért a szerzett tapasztalatokat és a prémiumok hatékonyságát csökkentő eseteket felmérve a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elhatározta, hogy megszünteti a termelés túlszárnyalásáért megítélt prémiumokat (a tejtermelés fokozásáért adott prémiumot kivéve] és az 1970-es esztendőre a termelés, valamint a munkatermelékenység fokozásáért más hatékonyabb anyagi ösztönzőket állapított meg. (Ik)

Munkaidő-módosítás az ünnepek alatt

Az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumának tájékoztatása szerint a karácsonyi és az újévi időszakban a munkaidőt a következőképpen módosítja:

szerda, december 24: munkaidőszerint, csütörtök, december 25: munkaszünet, péntek, december 26: munkaszünet,

$zomhat, december 27: munkaszünet,

vasárnap, december 28:

munkanap, a december 24-1 munka idő szerint, héttő, december 29: munkanap, kedd, december 30: munkanap, szerda, december 31: munkaszünet, csütörtök, 1970. január 1: munkaszünet, péntek, január 2: munkaszünet,

szombat, január 3: munkanap, a december 31-i munkaidő szerint,

vasárnap, január 4: munkanap, az 1970. január 2-1 munkaidő szerint.

Amennyiben a módosítás következtében a dolgozóknak munkabeosztásuk szerint nem jár szabad szombat, módosítani kell az ezekre a szabad szombatokra eső munkaidőt is.

A módosítás nem vonatkozik a tolyamatos műszakban dolgozó munkahelyekre.

Az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma felhívja a figyelmet, hogy az érvényes jogi módosítástól eltérően nem kívánatos a munkaidő további módosítása.

A kopott gumiabroncs

Mindnyájan ismerjük az elhasznált abroncsok veszélyét. Kérdéses azonban, hogy milyen állapotú futófelületet kell kopottnak tekintenünk. Erre egységes szabály nincs, minden országban más előírások vannak, vagy a hatóságok egyáltalán nem is törődnek vele, hogy milyen állapotban van az abroncs.

Kopott guminak általában azt tekintjük, amelyen a rovátkák egy milliméternél sekélyebbek. Az új abroncs recézete 8—9 milliméter mély. A rovátkák, récék, vonalak feladata, hogy a talajhoz tapadva még esős, sáros időben is elejét vegyék a mindig veszélyes csúszásnak.

Teljesen kopott gumival, „■mezítláb“ hajtani valóban veszélyes. Esős időben a gumi

alá kerülő víz behatol a rovátkákba és eloszlik, oldalra nyomódik. A kopott gumin már nincsenek rovátkák, tehát a víz megmarad a köpeny alatt, valóságos „vízpárnát“, csúszós felületet alkot az útburkolat és a gumi között. Tudnunk kell, hogy a víz a guminak egyik legjobb „kenőanyaga“, tehát kopott guminál, esős időben a csúszás szinte elkerülhetetlen, mert ideális feltételek vannak hozzá.

Persze, nem történik mindig szerencsétlenség, még akkor sem, ha kopott gumikkal Járunk, különösen városban, ahol nem fejthetünk ki nagyobb sebességet. Ha azonban meredekebb városi utcán hajtunk, vagy hirtelen le kell fékeznünk, nagyot kell fordítanunk a kormánykeréken, máris megcsúszik a kocsi, mert a kopott abroncs nem tapad az úttesthez. A legnagyobb veszélyeket az aszfaltút rejti magában, az eső, zápor első perceiben, mert ! az első vízcseppek csúszós emulziót képeznek az úton levő porral, ami még csak fokozza a csúszás veszélyét. Hosszan tartó eső, zápor után már kevesebb a veszély.

Érdekes különben, hogy 1970. január 1-étől Svédországban csak olyan abronccsal szabad közlekedni, amelyben bizonyos kopás után a récékén vörös jel tűnik elő a futófelületen, ami jelzi, hogy a kopás már veszélyes méreteket öltött. Az autóvezető tehát többé nem vitázhat a közlekedési rendőrrel az abroncsok állapotáról, mivel az áruló vörös jel pontosan megmutatja a tényállást.

HOGYAN VÉDJÜK HEG A LAKKOT A TÉL VISZONTAGSÁGAITÓL!

Évről évre visszatérő őszi téma a kocsi lakkozásának előkészítése. Többen azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy röviden vázoljuk a legfontosabb teendőket. Később esetleg még visszatérünk erre a témára, de az alábbiakban röviden válaszolunk nekik.

A téli felkészüléshez használjunk szilikonos védőfolyadékot. Gyártmányt nem említünk, mert sokféle van belőlük, és nagyjából egyforma eredménynyel használhatók. Mindegyiken használati utasítás található. Rendkívül fontos, hogy előzőleg alaposan mossuk meg és töröljük szárazra a kocsit.

A krómozott alkatrészek védelmére is nagyon sokféle készítmény kapható. Vannak védőlakkok és vazelinos készítmények. Vannak védőanyagok és vazelinos készítmények. Ez utóbbi szemre jobban mutat, de könnyebben lekopik, ezért egy tél folyamán többször be kell kenni «.krómozott részeket. A lakkozás barna színt kölcsönöz ugyan a krómozott részeknek, de biztosabb védelmet nyújt.

A Felsőzsolcai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat (Magyarország) a személyautó-tulajdonosok segítségére sietett. AIumfnium-hullámlemezekből dóngásított héjszerkezetű garázst szerkesztett. A garázs hossza 5,4 méter, szélessége 3,2 méter, magassága 2,25 méter, összsúlya mindössze 425 kg.

Bállá felv.

Hogyan gazdálkodjunk az erdővel

Az olyan erdőkben, amelyeket nem gondoznak ez erdőgazdasági szervek, amelyek az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, illetve a Nemzetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, a helyes gazdálkodást az Erdőgazdálkodási Szakigazgatóság biztosítja, a Tt 168/1960 számú törvény 19. paragrafusának 1. bekezdése, tehát az erdő- és vízgazdálkodási törvény értelmében.

E törvényerejű rendelkezések szerint az erdőgazdálkodási szakigazgatóságok irányítása alá tartoznak a szövetkezetek használatába és az egységes földművesszövetkezetek gondozásába adott erdők is.

Az Erdőgazdálkodási Szakigazgatóság feladatait az előbb említett törvény 19. paragrafusának 2. bekezdése, valamint a Tt 17/1961 számú hirdetmény szabja meg, mely utóbbi a végrehajtó rendelkezéseket tartalmazza.

Lényegében az említett előírások alapján megállapítható, hogy a szakigazgatóság hatásköre attól függ, hogy az erdők tulajdonosa, illetve használója milyen mértékben biztosítja az erdőgazdálkodás feladatait saját, szakmailag képzett erdőgazdászaival. Az erdőgazdálkodási törvény szerint szakképzett erdőgazdász az olyan személy, aki e funkció betöltésére az előírt vizsgák letételével bizonyította be szakmai felkészültségét és rátermettségét (a végrehajtó rendelkezések 40. cikkelye szerint). E szakvizsgára engedhetik:

a] az erdészeti főiskolák végzett hallgatóit két esztendei sikeres erdészeti gyakorlat után, valamint az erdészeti műszaki iskolák végzett növendékeit sikeres négy esztendős erdészgyakorlat felmutatása után;

b) az olyan többi Jelentkezőt, akiknek kivételes esetekben az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium engedélyt ad a vizsgák letételére.

A szakigazgatóság feladatai közé tartozik az olyan erdők esetében, amelyeknek tulajdonon (használója) saját szakembereivel nem biztosítja a helyes erdőgazdálkodást a következő tevékenység:

kidolgozni az erdőgazdálkodás tervét, ez erdő felújításának munkálatait biztosítani, esetleg elvégezni az erdei leltározás feladatait,

felügyelni arra, hogy a jóvá hagyott erdőgazdálkodási tervek szerint végezzék az erdőgazdálkodás munkáit, kidolgozni, esetleg jóváhagyni az erdőgazdálkodás távlati terveit és ezek alapján elkészíteni az évi termelési (a fakitermelés, ültetés stb.) terveket, kijelölni a kitermelésre alkalmas faanyagot, megszervezni az erdei munkát és felügyelni e munkák (erdőültetés, a kiültetett csemeték gondozása, ritkítás, válogatás és kitermelés, valamint a fa eladása) szakszerű elvégzésére,

gondoskodni arról, hogy az erdő használója az erdei talaj termőképességének fenntartásához szükséges minden intézkedést megtegyen, ügyelni az eddig nem erdősített és erre kijelölt talajok fásítására,

gondoskodni, hogy az erdőgazdaság megszabott elvei szerint biztosítsák az erdők védelmét, különösen az erdőterületen ne legeltessenek, ne gyűjtsenek alomanyagot, illetve m'sképp rongálják az erdőt, vezetik az erdőgazdálkodás operatív, műszaki nyilvántartását az elvégzett teljesítmények és a szükséges beruházások megtételéről, segítséget nyújtani különösen az EFSZ-eknek az erdőgazdálkodást érintő termelési és pénzügyi, valamint távlati terveik kidolgozásában, az EFSZ tagok szakmai képzéséről gondoskodik, hogy kellőképpen el tudják látni az erdőgazdálkodás szakmai feladatait.

Az Erdőgazdálkodási Szakigazgatóság feladata abban ,az esetben, amikor az erdőgazdálkodást saját szakképzett dolgozóival az erdő használója végzi, elsősorban a gazdasági tervek kidolgozásában és felújításában, valamint az erdők gazdasági rendezésével kapcsolatos egyéb feladatok teljesítésében merül ki.

A szakigazgatóság szerveinek

feladatai közé nem tartozik aZ erdőgazdálkodás tulajdonképpeni munkáinak elvégzése, sem a könyvviteli munkák vezetése.

Az erdők tulajdonosai (használói) kötelesek az erdők szakmai igazgatásával kapcsolatos költségeket annak a szervezetnek megtéríteni, amely ezt az irányító munkát végzi, éspedig évi illetmény fizetésével, amelybe beszámítják az erdőgazdálkodási tervek elkészítésének és az erdő leltározásának költségtérítését Is.

E hozzájárulást az erdőterület egy hektárjára számítják ki a folyó év január 1-i állapot szerint még akkor is, ha ezen időpont után változás következik be az erdő használójának személyében.

A Tt 58/1968 számú rendelet első cikkelyének 1. bekezdése szerint ez az illeték az egységes földművesszövetkezetek és más szocialista szervezetek számára egységes, éspedig évente 40 korona az erdőterület egy hektárjára. E hozzájárulás megszabásakor figyelembe vették a fa árának 1967. július 1-én (átmenetileg), valamint az 1968. július 1-én (átmenetileg), valamint az 1968. július 1-én végrehajtott emelését és azt a tényt, hogy feltétlenül ki kell küszöbölni az erdőigazgatás ténykedésében mutatkozó „ráfizetést“, amit eddig az állam fedezett.

Másrészt e rendelet további értelme figyelmeztetni az egységes földművesszövetkezeteket azokra a feladatokra, amelyeket az erdőgazdálkodással kapcsolatban kötelesek elvégezni. Egyáltalán nem öncélú rendelkezés ez. Ugyanis minden kétségen felül áll, hogy az erdőgazdálkodás feladatainak pontos teljesítése egyik feltétele az EFSZ-ek erdőgazdálkodásának sikeres fejlesztésére. Tehát a szövetkezeteknek következetesen be kell tartaniok az erdőgazdálkodással kapcsolatos feladatok teljesítését, és amenynyiben ezt nem tudnák megoldani, úgy a járási nemzeti bizottság erdő- és vízgazdasági ügyosztályainak erdőgondozó részlegeihez forduljanak támogatásért.

STREDNÁ POIiNOHOSPODÁRSKA TECHNICKA SKOLA V DUNAJSKEJ STREDE

Értesítjük a 9-éves iskolák igazgatóságait, hogy az 1970/71-as tanévben Dunajská Stredá-n (Dunaszerdahely) a mezőgazdasági technikum osztályt nyit: MEZŐGAZDASÁGI — ÖKONÓMIAI IRÁNYZATTAL.

jelentkezhetnek azok a tanulók, akik elvégezték a 9. osztályt. A jelentkezési íveket a következő címre adják be:

SPTS igazgatósága — Dunajská Streda.

A PREROVSKÉ STROJÍRNY, n. p„ Prerov

nagyobb számú dolgozót vesz fel a következő munkakörbe:

esztergályos és segédmunkás betanításra a kohászati és gépipari üzemrészlegbe, valamint az anyagelőkészít'ő osztályra. További dolgozókat felveszünk átmeneti időre a tenyésznyugalom téli időszakára és számukra lakást biztosítunk.

A nálunk munkahely iránt érdeklődő családos dolgozók 1971-ben I. osztályú lakást kaphatnak. Jó kereseti lehetőségeket biztosítunk, nyereségrészesedést adunk az elért gazdasági eredmények alapján, lehetővé tesszük hazai, illetve külföldi üdülésen való részvételüket.

Részletesebb felvilágosítással szolgál az üzem személyzeti osztálya levélben vagy telefonon a Pferov 3141 telefonszám 2306 házi vonalán.

Itt vágják le, kitöltve tegyék borítékba és bérmentve küldjék el címünkre.

Érdeklődöm a következő ágazatok iránt

Név és pontos lakcím (ntca, házszám)

Lakhely (község)__________________________Járás