Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-12-13 / 50. szám

KISÁLLATTENYÉSZTÉS

I Nyárasdon, a dunaszerdahelyi járás egyik nagyközségében a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének nem volt helyi szervezete. Ez év február végén elhatározták a község kisállattenyésztői — pontosabban ezeknek egy csoportja —, hogy megalakítják a helyi szervezetet, melynek élére Forró Gáza, a helyi EFSZ zootechnikusa került, míg a titkári tisztség betöltésével Dékány Józsefet bízták meg, akihez néhány kérdéssel fordultam.

A nyárasdi kisállattenyésztők helyi szervezetet alakítottak

— Jónéhány olyan kBzség akad, főleg Dél-Szlovákiában, ahol a kisállattenyésztők még nem határozták el magukat arra, hogy helyi érdekköri szervezetet alakítsanak. Feltehetően érdekelné őket, miként jártak el az olyan községekben, ahol az elhatározás már megérlelődött. Ezért mindenekelőtt az érdekelne, hogyan került sor a helyi szervezet megalakítására?

— Az elmúlt években a baromfitenyésztéssel foglalkozó háziasszonyok gyakran panaszkodtak, Ihogy a tojástermeléshez szükséges takarmánykeverék beszerzése nehézségekbe ütközik. Ezt a keveréket mázsánként! négyszáz koronás áron szerezheti be az, akinek szüksége van rá. Említették, hogy sok községben működik mér a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete, amelynek tagjai feleáron vehetik meg a keveréktakarmányt. Ez volt az indíték arra, bogy a megalakítással komolyabban foglalkozzunk. Egyidőben a kisállattenyésztők szövetségének Járási szervezete is hasonló Javaslattal közeledett hozzánk. Kapcsolatba léptünk a HNB vezetőségével községünkben, amely szintén Javasolta a helyi szervezet megalakítását. Kihirdettük az alakuló közgyűlés időpontját és kértük azokat, akiket a helyi szervezet megalakítása érdekel, jelenjenek meg. A szervezet megalakulása iránt a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, hiszen több mint száz személy jött el. Az alakuló közgyűlésre eljött Puha József, a szövetség járási vezetőségének képviselője és ismertette a szervezet küldetését, előnyeit. Az alapszervezet száztíz taggal alakult meg. Ez a sziám még szaporodott. Akik az első félévben kívántak tagokká válni, azok részére a határidő március tizedikéig volt megszabva, amikoris százhuszonhét tagot tartottunk nyilván. A Járási vezetőség részéről Puha József vállalta az lnstruktori tisztséget.

— A szervezet megalakulása után bizonyára feladatokat tűztek ki. Mik ezek a feladatok és milyen úton halad megoldásuk?

— A belépő tagok kötelezték magukat, hogy tiszta vérvonalú baromfit tartanak. Községünkbe Sex Sal Link típusú baromfit hoztunk be. A naposcsibéket a tagok márciusban kapták meg, melyek augusztus végén, szeptember elején már tojást adtak. A taggyűlésen azzal dicsekedtek a tagok, hogy ilyen nagyihozamú tojótyúkjaik még nem voltak. Ez meghozta a további érdeklődést a belépés iránt, de az a helyzet, hogy a meglevőnél több tagot ebbe a szervezetbe már nem tudunk felvenni. Községünkben még egy szervezet megalakulása lenne kívánatos, hiszen községünknek körülbelül háromezer lakosa van. Szervezetünk csak idén alakult, de amikor szeptemberben a helyi szervezetek elnökeit és titkárait Járási értekezletre hívták egybe, meglepődve hallottuk, hogy a Járás területén miénk a legnagyobb taglétszámú alapszervezet. Ott volt szó arról, hogy további érdeklődés esetén még egy szervezetet alakíthatunk községünkben. Már csak a tojáseladást igazoló szelvények elszámolása is jelentős munkával Jár, de sok más feladat is felmerül. Látogatnunk kell a tenyésztőket, ellenőriznünk kell az elfogadott feltételek betartását, a baromfiólakat, az udvarokat. Minden beadott kiló tojás után két kiló keveréktakarmányt kapnak a tagok, ennek elosztása is munkával jár.

— A Szervezeten belül különféle tagozatok működhetnek, például baromfitenyésztési, prémesállattenyésztési, nyúltenyésztási, galambtenyésztési, Juh- és kecsketenyésztési stb. tagozat, melyek száma tíznél több. Községükben milyen tagozattal kezdték meg a szervezet működését?

— Mi baromfítenyésztésl tagozatot létesítettünk, azon belül pedig tyúktenyésztéssel foglalkozunk.

— Miben fejezhetők ki helyi szervezetük jövőévi tervei?

— A téli estéket fel szeretnénk használni arra, hogy az összjöveteleken tagjainknak alkalmuk legyen szakelőadások meghallgatására, amelyeken nevelési, takarmányozási és egészségügyi kérdésekről lenne szó.

— Szakfilmek vetítésével is tarkítani lehetne az ilyen előadásokat. Talán néhány szét a tojáseladás helyzetéről is szólhatnánk.

— Szervezetünk működését megelőzően az elmúlt évben százhatvanezer tojást vásároltak fel községünkben. Idén november tizedikéig csak a tagok százhetvenkétezer tojást adtak el, amihez még a szervezeten kívülállók által eladott mennyiséget is hozzá kell számítani.

— Milyen problémák foglalkoztatják a vezetőséget?

— Forró elvtárs Járt Magyarországon, és Gödöllőn meglátogatott egy baromfitenyésztő szövetkezetét. Itt szerződést is kötött hústípusú naposcsirkék vásárlására a Jövő évi tavaszi idényben, mégpedig fehér plimút (white Plymouth rock) fajtára. Ez a hústermelő fajta a sávozott plimut kakasok és a leghorn tyúkok keresztezéséből jött létre. A kifejlett kakas súlya három és fél—négy kilogramm, a tojóé három—három és fél kiló. Bővíteni fogjuk a szervezetet, amelybe a lúdtenyésztők és a kacsatenyésztők is beléphetnének. A húseladás szerződéses alapon történne. Elnökünk nincs megelégedve azzal, hogy a jelenlegi szabályzat szerint a tag csak tizenöt tyúkra kaphat takarmányt. Jegyzőkönyvbe vettük és felsőbb szerveinkhez továbbítottuk azt a kérést, hogy el kellene érni egy

Jelentősen nagyobb mennyiségi határ Jóváhagyását. Foglalkoztunk séver (Shaver) típusú tyúkok behozatalának kérdésével is. Elnökünk költségvetést készített és a tagság előtt feltette a kérdést, hogy érdekelné-e azokat a személyeket a téma, akik rövid időn belül autót szeretnének venni. Például ha épít valaki egy garázst, hozzávetőleg négyszer négyméteres alapterülettel és abban száz csirkét helyez el, ezeket könnyen nevelheti. Fűtőtestként megfelel egy villanyrezsó, vagy más hasonló fűtőtest, amely három-négy fokos hőt biztosítana a helyiségben. A séver típusú tyúkok évente legalább háromszáz tojást adnak. Száz csirkének az ára ezerháromszázötven korona. A takarmányozási költség megközelítőleg nyolceze^ koronát emésztene ifel, amihez az egyéb kiadásokat hozzászámítva, például a fűtési költségeket, s kb. tizennégy—tizenötezer koronára rúgna az összes kiadás a harmincezer koronás Jövedelemmel szemben, öt év alatt egy nagyon szép autónak az árát lehetne összehozni az emlí26 hetes Shaver jércék

tett garázshelyiségben. Persze a kalkuláció kétszáz koronás mázsánkéntl takarmányárral számolt. Az állam befektetés nélkül jutna tojáshoz és a kistenyésztő is jóljárna. Jelenleg sajnos egy tagnak csak hetvenöt kiló tojást számolhatunk el. A felvetett témára lenne vállalkozó.

— Ez a tizenöt tyúkban megállapított alapmennyiség más helyi szervezetek tagságára is nyomasztóan hat, és a járási vezetőségek, valamint a központi vezetőség remélhetőleg intézkedéseket tesz a helyzet javulása érdekében. Persze ezt a kérdést az állami szerveknek kellene bonckés alá helyezniük.

— Ez nemcsak egyéni, hanem á közellátás szempontjából is előnyös lenne.

— A szomszédos Magyarországon az állami szerv szerződést köt a kistenyésztővel a takarmányjuttatás ellenében végzett tojástermelésre és átvételre, miközben nem nézi azt, hogy száz vagy kétszáz tyúkról van-e szó, hanem azt tartják szem előtt, hogy mit ad az államnak az a bizonyos tenyésztő.

— Arról is tárgyaltunk, hogy az egész község lakossága részére előállíthatnánk naposcsibéket saját keltetőnkben, ha az EFSZ-től egy helyiséget kaphatnánk. A kel tető gép vásárlására a pénzt a tagoktól szednénk össze, s üzemeltetésével még munkát is tudnánk adni olyan személyeknek, akik csak könnyebb fizikai munkát végezhetnek. Persze az illetőknek szakképzettségre kellene szert tenniük. Ez egyelőre csak távlati terv, de szeretnénk megvalósítani, mert a tiszta jövedelmet felhasználnánk a szervezeti élet további felpezsdítésére.

Dicséretreméltó, hogy egy egészen kezdő helyi szervezet vezetői rövid néhány hónap leforgása alatt oly jelentős eredményeket értek el, ami egyben záloga annak, hogy további terveik megvalósítását is siker koronázza a tagság és a társadalom szempontjából egyaránt.

Kucsera Szilárd

Rimaszécsi törekvések és akadályok

A szabad idő aktív kihasználása nemcsak hazánkban, de bátran állíthatjuk, hogy világszerte elsőrendű társadalmi probléma Megoldásában egyre nagyobb Jelentőséget kap a különböző érdekszervezetek, köztük a kisállattenyésztők szervezetének tevékenysége. Az apró háziállatok tenyésztése ősi kedvtelése polgárainknak, s e hasznos kedvtelést nemcsak lehetővé teszi, hanem magasabb színvonalra is emeli a kisállattenyésztők társadalmi szervezete.

Rimaszécsen egy évvel ezelőtt mintegy negyven kisállattenyésztő kezdeményezése hozta léire a helyi alapszervezetet, amely bár alig egyéves múlttal rendelkezik, máris szép eredményekkel dicsekedhet. Színes, változatos a tagság összetétele, a tyúkok, galambok. Juhok, kacsák, nyulak tenyésztése mellett vannak tagok, akik énekesmadarak gyűjtésében és tenyésztésében lelik kedvüket, sőt a kutyatenyésztés is egyre több hívet talál a vidéken. Mert a rimaszécsi szervezetbe tömörültek a község kisállattenyésztői mellett a lénél, a zádori, az iványl és más közeli falvak kisállattenyésztői is.

A szervezet egyik legnagyobb haszna, hogy a kisállattenyésztők, akik eddig csupán alkalomszerűen foglalkoztak apróállatok tartásával, kedv telésüket most egyre célszerűbben, magasabb színvonalra törekedve foly tátják. Állományukat fokozatosan tisztavérű egyedekkel töltik fel, rend szeres összejöveteleiken gyakorlati tapasztalataikat magas szintű elmé lati ismeretekkel egészítik ki — s mindez visszatükröződik tenyészeteik színvonalában.

Jénel Barna például gyermekkora óta foglalkozik nyúltenyésztéssel, de csak a szervezet létrejötte után tért át a fajtatiszta állatok tartására Nagy csincsillákat tenyészt, és lelke sen beszél kedvenceiről:

— Minden szabad Időmet leköti ez

a „szórakozás“. Mióta Rimaszécsen létrejött a kisállattenyésztők szervezete és rendszeresen Járok az összejövetelekre, jobban megismertem kedvenceimet, még több örömöm származik a nevelésükből. A szervezeten keresztül könnyebben Jutok takarmányhoz is, minden szempontból nagy előnyt Jelent számomra és társaim számára is ez a társulás.

Az új szervezet tagjainak azonban számos üröm is keseríti a nemes kedvtelés gyakorlásából származó ötömét. Jénai Barna ezekről így panaszkodik:

— A kisállattenyésztés nemcsak szórakozás, hanem Jelentős gazdasági tevékenység is. E téren pedig számos problémánk van Eddig még nem sikerült megfelelően megoldani a kitenyésztett állatok értékesítését. Sokszor nehézségekbe ütközik az állomány kiegészítése, a vérfelfríssítés is. Nekem például sürgősen szükségem van egy nagy csincsilla bakra, de más alapszervezetekkel való kapcsolat hiányában nem tudom beszerezni. Nagy segítséget Jelentene egy magvar nyelvű szakfolyóirat, meW

a kisállattenyésztők között az ismeretterjesztés szolgálata mellett biztosítaná a rendszeres kapcsolatot is. A Szabad Földművesben régebben volt egy ilyen szakmelléklet, s most ezt nagyon hiányoljuk. Van ugyan szlovák nyelvű szakfolyóirat, de a benne közölt cikkeket nem minden ktsállattenyésztö érti meg.

A fentiekben már említettük, hogy a rimaszécsi szervezet tagjainak egyik legfontosabb törekvése a fajtatiszta állomány biztosítása. Sajnos azonban még mindig nagy nehézségekbe ütközik az állomány nyilvántartása, a fajtatiszta állatok, főleg a nyulak megjelölése. Sok esetben a takarmány biztosítása is csupán mennyiségi szempontból kielégítő, az összetétel nem mindig megfelelő. E téren a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalattól várnak több segítséget a kisállattenyésztők.

Bízunk benne, hogy az érdekelt szervezetek felfigyelnek a kisállattenyésztők problémáira és segítséget nyújtanak a rimaszécsi nemes törekvések megvalósítását gátló akadályok ászáron1 , K. Z.

1989. december 13.

Csiucsilla auyanyui szabály us, szeles jdiunciuAüiaaoii.

Aki ritkán utazik a Nyitra—Léya autóbuszvonalon, okvetlenül felfigyel a bodokf „tojásgyárra“. Hat, egyenként száz méter hosszú tojőcsarnok tűnik a szemébe. Mindegyik mellett egy tfz-tizenkét méter magas vas-, torony, majd odébb a magyar gyártmányú hidroglóbusz, amelyből már sok látható Nyugat-Szlovákiában.

Valóban Bodokon épül hazánk egyik legkorszerűbb „tojásgyára“. Hollandiai cég építi részben hazai, részben pedig külföldi anyagok felhasználásával a hat,, egyenként 15 ezer tojó befogadására alkalmas tojóházat, öt már elkészült, amelyekben a tojástermelés is megkezdődött.

A tojóházak ketreceiben Magyaroszágról importált tojőhibridek nyertek elhelyezést. A -naposcsibéket a Boly! Állami Gazdaság szállította. Ezeket a csibéket a tojásrakás koráig a különböző gazdaságokban nevelik, zárt, nagy csibenevelőházakban.

Studeny mérnök, a farm vezetője nagy elfoglaltsága ellenére is készségesen a rendelkezésünkre állt és részletesen ismertette a technológiai

A BODOKI tojásgyárban...

megoldásokat. Az etetést, Itatást, trágyaszállítást, tojásszedést önműködő gépek végzik. Ezek figyelése a kezelő feladata a tojások ládázásán kívül.

A tizenötezer tojó elhelyezése: 16 sor ketrec foglal helyet a száz méter hosszú tojóházban. Egy-egy ketrecben csupán három-három tojó látható. Két-két ketrecsor között kap elhelyezést a láncrendszerű etető és itatóvályú, s gumiszalag a tojásszállításra.

Figyelmet érdemel, hogy a zárt takarmányszállító autókból a takarmánykeverék emberi kéz érintése nélkül Jut a 8—10 méter magas tárolótornyokba, ahonnan zárt csöveken át kerül az, etetővályúkba Az ivóvíztöltés — szükséglet szerint — szintén önműködő rendszeren alapszik.

A ketrecek alatti trágyaaknákat erős, drótkötelek húzta kaparók tisztítják. A tojóház végében levő trágyagyűjtő medencéből a trágyát egy motorhajtású trágyakajtaró és szállítószalag továbbítja a tojóházon kívüli traktoros pótkocsiba.

Ami a gondozó munkaidejét Illeti, naponta hét óra, s minden második vasárnap tizennégy óra. Tehát a tojóházkénti 15 ezer tojót két munkaerő gondozza. Fizetésük tojásonként egy fillér plusz prémium. Havi keresetük így 1600 — 1800 korona.

Rendkívül Jó a tojáshozam. Például abban a tojóházban, amelyikben voltunk, egy nap alatt 11 ezer 920 tojást termelt a 14 ezer 900 tojó. Studeny mérnök szavai szerint ez év júliusában volt olyan tojóház. amelyben az egy tyúkra eső havi tojáshozam 27 darabra rúgott. Az öt tojóházból havonta nem kevesebb, mint másfél millió tojás kerül a piacra.

Az sem lebecsülendő tény, hogy egy tojásra iutó takarmányfogyasztás körülbelül 16 dekagramm.

Hozzávetőleges számítások szerint egy tojóház építésének beruházást költsége egymillió korona, amely öt esztendő alatt visszatérül.

A tojók Jó erőnlétüek, a betegségekkel szemben ellenállóképesek. W a tervezett 15 százalékos elhullás jóval alatta marad az előirányzottnak. Tíz-tizenkét hónapos tojástermelés után kerül sor a tojőállomány cseréjére. A „letojatott“ tyúkokat csak ezután értékesítik, mint hús-baromfit.

Csupán annyit a tapasztaltakhoz, hogy 15—20 évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlennek tartottuk az ilyen eredményeket, s ma már valóságként könyvelhetjük el. Még akkor is, ha'külföldi tenyészanyaggal értük el azt. Most már csak a szakembereinken múlik, hogy további tenyésztési sikerek elérése is lehetővé váljék. Péterfalvi László, Ny itta

0 mi ii tV’MV.FS