Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-13 / 50. szám
TAPASZTALATOK * • Keveréktakarmányokkal milliókat lehet megtakarítani Annak ellenére, hogy a keveréktakarmányok tápértékre nézve a szemes gabonafélékkel szemben értékesebbek, több mezőgazdasági üzemben az etetésnél mégis a gabonaféléket használják. Mivel ez bizonyos népgazdasági károkat von maga után, szükséges ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozni. Az adatok bizonyítják, hogy az 1968/69-es gazdasági évben a nyugatszlovákiai mezőgazdasági üzemekben 700 ezer tonna keveréktakarmányfogyasztás mellett az előző évi termésből további 105 ezer tonna szemesgabonát is felhasználtak anélkül, fhogy becserélték volna teljes tápértékű keveréktakarmányokra. Olyan gabonafélékről van sző, amelyeknek felvásárlási ára a gyenge minőség következtében mázsánként 30—40 koronával alacsonyabb volt, mint az I. osztályú gabonáé. A mezőgazdasági üzemek a termést alacsonyabb áron, keveréktakarmány viszszaszolgáltatás ellenében nem értékesítették, inkább otthon megdarálták és a hízóáratokkal, tehenekkel feletették. Ismeretes, hogy az említett állatcsoportok számára kitűnő minőségű, magas tápértékű keveréktakarmányokat gyártunk. Ezt leginkább a zootechnikusoknak kell tudniok. Hiszen elsősorban az emészthető anyagoktól függ a hízóállatok súlygyarapodása és a tehenek tejhasznossága. Ezért helytelen, ha a gabonafélék értékesítését egyoldalúan, vagyis az alacsony felvásárlási árral indokolják, és flgyelméh kívül hagyjuk, mit nyerhetnének, ha ilyen gabonafélék értékesítése után keveréktakarmányokat használnának. Talán tegyünk egy kis összehasonlítást, hogy a III. osztályú gabonaféléknek és a keveréktakarmányoknak milyen a pénz- és a tápértékük. Szemes III. osztályú gabona Emészthető fehérjegabonafélék átlagára Kős/q érték °/o-ban Árpa 145,— 7,0 Kukorica 144,— 6,5 Búza 152,— 10,0 * Rozs 150,— 7,5 Zab 130,— 7,7 Ezzel szemben a keveréktakarmányok pénz- és tépértéke a következő: Keverék- Értékesítési ár Emészthető fehérjetakarmányok Kős/q érték %-ban TK 1 borjaknak 3 (hónapos korig 161, 9,3 TK 2 borjaknak 6 hónapos korig 167,— 15,4 MD B fehérjés tak. növendékmarháknak 162,— 11,8 MD G glicides tak. növendékmarháknak 149,— 9,2 SD HZ szintétikus takarmány teheneknek 149,— 50,1 SD DO szintétikus-dletétlkus tak. teheneknek 149,— 50,1 HZ G glicides tak. marhahizlalásra 143,— 14,3 HZ B fehérjés tak. marlhahizlalásra 153,— 15,9 DO B fehérjés tak. teheneknek 160,— 14,9 DO G glicides tak. teheneknek 150,— 11,9 DO VP magas tápértékű tak. teheneknek 220,— ' 24,7 Ha összehasonlítjuk a fenti tápértékeket, könnyűszerrel megállapíthatjuk, hogy a keveréktakarmányok, amelyekből a tehenek és a hízómarhák számára nagy tételben vásárolnak és fogyasztanak mezőgazdasági üzemeink, fehérje szempontjából kétháromszoros tápértékkel rendelkeznek, mint az egyes gabonafélék. De ez még nem is az egyedüli előny a keverékek javára. A keveréktakarmányok ez emészthető fehérjéken kívül ásványt összetevőket is tartalmaznak az összes szükséges elemekkel együtt, melyek a szarvasmarhák, de különösen a tehenek számára nélkülözhetetlenek, mert például a tejjel ezeknek az ásványi anyagoknak jelentős hányadát leadják. Ezeket a tényeket tudatosítanunk kell, főképpen most, amikor mennyiségre nézve mezőgazdasági üzemeinkben gazdag gabonatermést takarítottak be. Figyelembe kell venni, hogy a minőség a kedvezőtlen időjárás következtében nem olyan, mint amilyent vártunk. Ezért megtörténik, hogy egyes termelők az értékesítésnél nem nézik majd milyen tápértékű keveréktakarmányokat kaphatnának az alacsonyabb minőségű és alacsonyabb áron értékesített gabonafélék (helyébe. Számításaink alapján tehát az említett megetetett 105 ezer tonna gabona emészthető fehérjeértéke mindössze 7800 tonnára becsülhető. Ezzel szemben hasonló mennyiségű keveréktakarmány (a szarvasmarha számára) 7—8 ezer tonna emészthető fehérjével nagyobb mennyiséget tartalmazhatott volna. Ha elgondoljuk, hogy 1 liter tej termeléséhez 0,05 kg, 1 kg hús termeléséhez 0,6 kg emészthető fehérje szükséges, az említett 7—8 ezer tonna emészthető fehérjéből 150 millió liter tejet termelhettek volna 300 millió korona értékben, vagy pedig 12 ezer tonna marhahúst, 175 millió korona értékben. A hatalmas összeg megszerzésétől a szóbanforgó mezőgazdasági üzemek saját hibájukból elestek. Tény, hogy ha összehasonlítást teszünk az említett értékek között, azt tapasztalhatjuk, hogy a gabonafélék értékesítése előnyös lett volna, mert például 1 mázsa tejért 285 koronát, esetleg 1 mázsa marhahúsért 1700 koronát kaphattak volna, de lemondtak a nagyobb haszonról a gabona alacsonyabb felvásárlási ára, vagyis mázsánkénti 30—40 korona végett. A „REFLEKTOR“ kolhoz a nemzetek barátságának világítótornya Bortárolót építettek Szőlőtermesztés Csallóköz szívében Egy jó évtizeddel ezelőtt kezdték meg a szőlőtelepítést a csallóközi rónán. A mezőgazdasági üzemek lényegében csak a saját szükségletükre gondoltak és így alig néhány hektárnyi szőlőt ültettek. Az első termések néhány helyen azt mutatták, hogy nagyüzemnek is érdemes a rangos gyümölcs telepítésével foglalkozni. A legjobb szőlőtermő terület közé tartozik a hodosi (dunaszerdahelyi járás), jelenleg 17 hektár a termőszőlőjük, de már 37 hektár telepítésük van, s ezt a jövőben még hússzal bővítik. Az idén nagyon szép volt a termés, és 117 mázsás átlaghozamot értek el hektáronként. Olasz Rizlingből 151 mázsa volt az átlag. S ami nagyon lényeges, a must cukorfok 20 körül mozgott. A Müller Thurgaunál pedig 24 fok átlagot mértek. A hodosi szőlők mind magas vezetékesek. A modrai származású BRANYSa Ladislav mérnök, a szőlészet vezetője a Lenz-Moser termelési módszert tartja a legjobbnak. A kiváló szakember BOZSIK József csoportvezetővel és a szőlészet dolgozóival nagy súlyt fektet a karok kialakítására és arra, hogy szakszerű legyen a tápanyagellátás és példás a föld művelése. VARGA Zoltán pincemester örömére a szövetkezet vezetősége felépíttetett egy korszerű, 130 vagonos bortárolót. Első fecske ez a Duna menti szövetkezetekben. A tárolóban a bor főleg ciszternákban kapott elhelyezést. A bortároló lényegében földszintes helyiség, s a szakemberek azt állítják, az építkezést úgy oldották meg, hogy a kinti hőmérséklet nincs rá befolyással. A hodosi borokat már sokan megkóstolták a dunaszerdahelyi Kulacs csárdában, és jő véleményt mondtak róla. De azt hiszem, ennél mérvadóbb, hogy egy morvaországi borversenyen, ahol az összes hagyományos szőlőtermelő vidék legjobbjai résztvettek, két arany- és két ezüstérmet szereztek. A kékkői vetélkedésről is két arany- és két ezüstéremmel tértek haza. Nemcsak a dombos vidéken, hanem a csallóközi rónán is terem már rangos bor. Az elmúlt évtized azt igazolja, itt is érdemes szőlőtermesztéssel foglalkozni. Különösen akkor kifizetődő, ha a szőlészet, borászat irányítása sokoldalúan képzett szakemberek kezében van. -tt-A hodosi szövetkezet bortárolója 1925 őszén a mavrinkai állomáson egy lakókocsikból és nyitott teherkocsikból álló szerelvény állt meg. A mozdony vakvágányra tolta az egész szerelvényt, a mozdonyvezető rövid búcsúzkodás után lekapcsolta a mozdonyt és tovarobogott. Így kezdődött el a csehszlovák Internacionalista telepesek élete a hagy orosz sztyeppén. Az egyik nyitott teherkocsiról egy traktor került le, ekét akasztottak rá és a gép nekivágott a mezőnek. A teherkocsikról további gépek, szerszámok kerültek elő. Serényen folyt a munka mindenütt, a honfoglalás lendülete magával ragadta a cseh és a szlovák munkáscsaládok tagjait, akik a komlntern felhívására önként jelentkeztek, hogy a fiatal szovjet államot megerősítsék, és létrehozzák a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyik bástyáját. A telepesek a jermovszki járás közepén, a Bolsoj Uzeny folyó partján vetették meg a „Reflektor“ nevet viselő komműna alapjait, később a kommúnát kolihozz# alakították át. Az első telepesekhez még továbbiak Is csatlakoztak, akik a kommunista párt vezetése mellett sikeresen valósították meg a lenini szövetkezeti gondolatot. Eleinte nem volt könnyű megművelni a sztyeppét. Kevés volt a gép, a felszerelés. 1926-ban a kommúnának mindössze 2 traktora és négy teherautója volt. Az istállóban négy tehén bögött, a további állatállomány két lóból, két tevéből és két igásökörből állt. Évek múltén azonban a kietlen pusztaságon csinos település keletkezett, kőből épült lakóházakkal, kultúrházzal, gyermekparkkal, középiskolával és üzletekkel. A kolhoz erős gazdasági alappal rendelkező, tökéletesen gépesített mezőgazdasági nagyüzemmé fejlődött. A kolhozban ma 48 traktor, 36 kombájn és 22 teherautó van, továbbá számos egyéb mezőgazdasági gép és felszerelés. A kolhoz tökéletesen felszerelt traktor- és gépjavító műhelyében a nagyobb javításokat Is elvégzik. A kolhoznak saját malma és takarmánykeverője van, a villanyhálózat kitér jed az egész településre. A kolhoz a gazdasági megerősödést elsősorban a tagok szorgalmas munkájának, a mezőgazdasági termelésben elért jó eredményeknek köszönheti. 1965-ben a pénzbevételek öszszege 865 ezer rubel volt, ami 1968- ban már 1 millió 372 ezer rubelre növekedett. Az új technikát és technológiát egyaránt alkalmazzák a kolhoz növénytermesztésében és állattenyésztésében. Az intenzív gépesítés csaknem minden munkaterületen érvényesül, lehetővé téve a magas termelékenységet, és nem utolsó sorban a kolhoztagok társadalmi és kulturális Igényeinek kielégítését. Kulturáltan és jómódban élnek a „Reflektor“ kolhoz tagjai. Az oszthatatlan alap értéke állandóan növekedik. A növekvő jövedelem lehetővé teszi a nagyarányú lakásépítéseket és a társadalmi intézmények létesítését. Csak az utóbbi három év alatt 60 új lakóház épült fel a kolhoz költségén, létesült továbbá két kultúrház, két Iskolaépület, az egyik Bolseuzenszkben, a másik pedig a Belij 'településen, valamint orvosi rendelő, középiskola és sportcsarnok a kolhoz központi lakótelepén. Az idén 100 lakásegységbe bevezették a gázfűtést is, melynek előnyeit a következő évben már minden család élvezheti. A munkában eltelt nehéz, küzdelmes években állandóan erősödött a kolhoz munkaközösségében élő oro-., szók, csehek, szlovákok, ukránok és tatárok barátsága, és a „Reflektor“ úgy világította be a nemzeteknek ezt a kis szocialista testvériségét, mint világítótorony az óceán partját. A kolhoz területén Jelenleg 15600 hektár fölterület összpontosul. Az alapítók közül sokan már kiöregedtek, voltak akik visszatértek Csehszlovákiába, vagy a Szovjetunió más vidékére költöztek. Jelenleg már csak 11 csehszlovákiai származású család él A Nyitrai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat készíti a képen látható betonkocka-préseket. A prés teljesítménye 800 betonkocka egy műszak alatt. Egy betonkocka 9 téglának felel meg. A betonkocka-prés tartozékai még a keverő, kompresszor, a vibráltatő és a szállító berendezés. Foto: B. Dusek a kolhozban, melyet, országszerte mégis mint az Internacionalista csehek és szlovákok kolhozát emlegetik. Az Idős alapító tagok, Hluchf Karol, Schwarz Václav, Hudec Tibor és a többiek jogos büszkeséggel vallják magukénak ezt a gyorsan fejlődő, hatalmas gazdaságot, melynek ők rakták le az alapjait. Büszkék lehetnek azonban nemcsak a kezdők, hanem azok is, akik a „Reflektort“ a körzet legfejlettebb kolhozai közé emelték. A kolhoz tagjai mindannyian tagjai a Szovjet—Csehszlovák Barátok Szövetségének, őrizve saját hagyományaikat, gondosan ápolják a népeink közötti barátságot. I. M. Sirsin Egyre terjed a választórudas, rekeszes, kötetlen tartás. Az angliai nagyüzemi tehenészetek 800 és 1000 tehén közötti állománnyal már csaknem kizárólag ilyen rendszerűek. A járó folyosó és takarmányozó tér mögötti padlószakaszok réseit kivitelűek, \ padló alatti trágyalé-gyűjtőcsatornával. Az etetőjászlak feltöltését átmenő takarmánykiosztó kocsival javasolják. Az istállókat általába« 60 vagy 100 férőhelyes egységekből -»pitik fel nagyobb állományoknak /pl. 120, 200, 240 vagy 300 tehénre). Remélhető, hogy a termelők a Jövőben alaposabban meggondolják, hogy mi a kifizetődőbb részükre. A. KOÖS, a Bratislava! Terményforgaltni Vállalat zootechnikusa Ciszternákban érik a rangos bor, amelyből a környékbeliek, sőt még a fővárosiak is vásárolnak a karácsonyi ünnepekre. f Korszerű nagyüzemi tehénistái ók
