Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-13 / 50. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A szakmai továbbképzésért A Parasztszövetség is szervezhetné a téli iskolázást Az utóbbi két évben általában keveset törődtünk az Iskolán kívüli népműveléssel. A mezőgazdasági üzemekben is legtöbb helyen szüneteltek a téli Iskolázások. Közönyösen néztek erre a fontos feladatra. Nem törődtek a továbbképzéssel, pedig az eltelt röpke két esztendő alatt a mezőgazdaságban is „sok új volt a nap alatt“. Télapó újból megrázta szakállát, és ez egyben azt Is Jelenti, hogy falun kevesebb a tennivaló, s ha a szövetkezetek és állami gazdaságok Irányítói, avagy a nemrégiben megalakult Parasztszövetségek szervezik a szakmai továbbképzést, a mezőgazdasági dolgozók minden bizonnyal hajlandók hosszabb-rövidebb tanfolyamokon részt venni, amelyeken megismerkednek a legújabb gépekkel, termelési módszerekkel, stb. A nagykürtösi járásban a termelési Igazgatóság a Parasztszövetséggel karöltve szervezi a szövetkezeti vezetők és dolgozók iskolázását. A különféle tanfolyamok, Iskolázások szervezése előtt felmérést készítettek á mezőgazdaságban tevékenykedők helyzetéről. A nemrég megalakult járásban 6,72 hektár szántóterület jut egy dolgozóra. A legnagyobb baj az, hogy az általános életkor 50 év, és a 6600 dolgozó közül 1366 már hatvan éven felül van. Ezért az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a fiatalok megnyerésére és iskoláztatására. A 14—16 éves fiatalok részére bentlakásos iskolázást szerveznek Losoncon. Az irányítók. szeretnék, ha azok a fiatalok (59-en vannak), akik az év folyamán léptek a szövetkezetbe, valamennyien részt vegyenek a 142 órás tanfolyamon. Az iskolázáson a növény- és az állattenyésztés alapjaival, a gépek megismerésével és társadalmi problémákkal foglalkoznak majd. A lányok a műhelyben eltöltött órák helyett varrni és főzni tanulnak majd. A téli iskolázásokat így osztották fel a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban: 1. az alapképzettséggel rendelkezők és a szakmunkások iskolázása, 2. a dolgozók általános iskolázása, 3. a termelési igazgatóság dolgozóinak továbbképzése, 4. a vezető funkcionáriusok iskolázása. A szövetkezetben jelenleg 257 vezető funkcionárius van (elnök, ökonómus, agronómus, zootechnlkus és gépesítő). Ebből 147-nek nincs meg a funkcióhoz megfelelő képesítése, és csak 10 százalékuk végzett főiskolát. A vezető dolgozóknak közel 40 százaléka alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A terv az, hogy akinél megvan az előfeltétel, illetve a középfokú végzettség, azok mint távtanulók végezzék el Nyitrán a főiskolát. A középiskolai szakérettségit tévúton (bentlakásosán) szerzik majd meg Besztercebányán. A vezető dolgozók részére különben novemberben rendeztek egy hatnapos szemináriumot. A gépesítők, könyvelők és az ellenőrző bizottságok elnökei szintén iskolázáson vesznek részt. A traktorosok részére, akik vegyszerekkel, permetezéssel foglalkoznak ötnapos átképzést szerveznek. A dolgozók általános Iskolázásához is hozzálátnak, és az igények szerint választanak megfelelő időszerű témát. A különböző iskolázások, tanfolyamok mellett tanulmányútokat is szerveznek, a hazai és külföldi kutatóintézetek és kiállítási gazdaságok megtekintésére. Nad Ján, aki hivatalból irányítja a szakmai továbbképzést, nagy jelentőséget tulajdonít a jól felkészült előadóknak. Ezért a Parasztszövetséggel karöltve mindent elkövetnek, hogy kiváló szakembereket nyerjenek meg előadónak, akik valóban lekötik a hallgatók figyelmét. Vélemények a szövetkezetekben Csábon (nagykürtősi járás) Pajer József ökonómussal beszélgettünk a tagság iskolázásáról. Ott is, mint általában, az utóbbi időben nem törődtek a dolgozók továbbképzésével. Azon töprengtünk, vajon van-e értelme az egésznek, amikor egy asszonyka jött be az irodába és a fürdőkezeléssel kapcsolatban kért tanácsot. Az ökonóms elmondta, hogy sokszor fordulnak a tagok hozzájuk különböző szociális és más kérdésekkel, s bizony esetenként a fontos, halaszthatatlan tennivaló közben zavarják. Sokan járnak az irodába, választ várnak és legtöbb esetben kapnak is. Ha a téli iskolázás keretében előadásokat tartanának a szociális kérdésekről, informálnák- a tagságot a legújabb rendelkezésekről, aligha kilincselnének annyian az irodában. Aztán árról esett szó* hogy a szövetkezet jóvoltából a tagok a direkt termelők helyett oltvány-telepítést kapnak. Közismert, hogy a nemes szőlőkkel sokkal több a gond-baj, mint eddig a direkttermőkkel volt. így nagyon Jól jönne az iskolázás, mivel a háztájiban majdnem midenki érdekelt és a közösben is a jövőben 54 hektár szőlő vár megművelésre. jólmenő kacsafanm is van az EFSZ- ben, amelyet még ki is szélesítenek. Ezért, meg azért is, mert a háztáji gazdaságban jelentős a baromfitenyésztés, jól jönne néhány előadás. A gépeknél szintén üdvös lenne, ha minden fiatalabb ember ismerné a legújabb típusúakat és bánni is tudna velük. Az ökonórnus búcsúzáskor ennyit mondott: — Tény, hogy szükség van a szakmai és más jellegű iskolákra. Azt hiszem, az emberek szívesen el is járnak majd, ha lesznek jó előadök. Ipolyságon Löwi Gyula ökonómusnak más a véleménye. Náluk egy évtizeddel ezelőtt még nagy volt az érdeklődés a téli iskolázás iránt, és meg is volt annak az értelmei Azóta a tagság „megöregedett“ és bizony részükről nagyon gyér az érdeklődés a ínezőgazdasági újdonságok iránt. Ahol szövetkezeti klub tevékenykedik Szőgyénben népi akadémia keretében végzik a továbbképzést. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a gépesítésben dolgozók három napig ülnek a „padokban“, és megismerkednek a mezőgazdasági újdonságokkal, amelyekről a járás legjobb szakemberei tartanak előadást. A Nők Szocialista Iskolázására, amely a harmadik évfolyamba lépett, mintegy 40-en járnak, és ötször háromórás előadássorozatot hallgatnak végig. A tél folyamán sofőr-kurzusokat szerveznek, amelyen folyamatosan 35—35 személy vesz részt. Erre szükségük van a traktorosoknak, és a személyi gépkocsi vezetőinek. (Közel 150 autó van a faluban.) Mivel a traktorképzés és az autóiskola helyben van, sok fölösleges utazástól menekülnek meg a szövetkezeti tagok. Az említettek mellett külföldi tanulmányútokat is szerveznek, amelynek szintén nagy jelentősége van a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. Sokhelyütt tudják, hogy a szakmai fejlettség elengedhetetlen követelmény napjaink mezőgazdaságában. Az új dolgok elsajátításának egyik módja a különböző iskolázások, tanfolyamok szervezésén keresztül történik. Különösen az utóbbi két évben ezen a téren sok volt a fogyatékosság. Azt hiszem, ideje véget vetni a közönynek, és minél előbb hozzálátni a téli iskolázások szervezéséhez. Helyes lenne ha a Parasztszövetség egyik legfontosabb feladatának tekintené a szakmai továbbképzés elősegítését és szervezését. Ha a termelési igazgatóságok, társulások és a mezőgazdasági üzemek irányítói összefognak a Parasztszövetség járási és helyi szerveivel, minden bizonnyal eredményes munkát végeznek. A szakmai felkészültség pedig lényegesen fontos mind az egyén,-mind a társadalom szempontjából, mivel ez a tőbbtermelés záloga. TÖTH DEZSŐ AKCIÓBA LÉPETT A JÁRÁSI SZÖVETSÉG Vállalta a felszabadulási verseny szervezését Tíz hónap egy társadalmi szervezet életében nem nagy idő. Főképpen akkor nem, ha az évtizedekkel ezelőtt alakított más szervezetek létezését, eredményeit és hiányosságait számba vesszük. Ugyan milyen csodatételt várhatnánk a csecsemőkorát élő járási Parasztszövetségtől? Ez év január második felében részt vettem a Szlovákiában elsőként megalakított Parasztszövetség lévai járási szervezetének gyűlésén. A beszámolóban és a határozatban leszögezték, mi mindent tesznek majd a tagság társadalmi és ökonómiai Jogainak érvényesítésében. Azóta számos részletkérdést megoldottak. Támogatták a Központi Bizottságot abban az elhatározásában, melyben a szövetkezeti földművesekét pártunk Központi Bizottsága konszolidációs törekvéseinek megvalósítására ösztönözte. Pár nappal ezelőtt Forkin mérnökkel, a Parasztszövetség járási bizottságának ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy ml mindent tesz a szövetség járási szervezete az alapszervezetek tagjai munkaaktivitásának növelésében pártunk Központi Bizottsága felhívásának teljesítésére. Forkin elvtárs elmondta, hogy a szövetség járási szervezete a többi társadalmi és állami szervvel karöltve, értekezletre hívta a szövetkezetek elnökeit, az állami gazdaságok igazgatóit, a feldolgozó ipar, a terményforgalml vállalat és a gépállomás képviselőit, s részletesen megvitatták a párt Központi Bizottsága és a Parasztszövetség Központi szerve felhívását, s az ezzel összefüggő teendőket. Az értekezlet résztvevői megegyeztek abban, hogy az 1970-es évre szóló kötelezettségvállalásokat a Parasztszövetség járási bizottsága szervezze. A kötelezettségvállalásokat természetesen nem kizárólagosan a munkatermelékenység növelésére, hanem egyben a szövetkezeti munkakörnyezet korszerűsítésére, a munkabiztonság tökéletesítésére, a falusi életkörülmények javítására és egyéb emberi szempontból fontos problémák megoldására is kiterjesztik. A Paiasztszövetség járási szervezetének elnöksége megbízta politikai-társadalmi bizottságát, hogy dolgozza ki az elapszervezetek aktivizálásának vázlattervezetét, melyben irányt mutat a kötelezettségvállalásokra. A vázlattervezetben oly módon vetik fel a kérdéseket, hogy azok segédanyagokként szolgáljanak mindenki számára, vagyis, hogy a döntő szót az alapszervezetek tagsága mondja ki. A szövetség járási bizottsága letárgyalta továbbá a következő esztendőre szóló állami lránytervet, melyben meghatározták a hús, a tojás és a cukorrépa termesztésének kritériumait. A járási termelési igazgatóság vezetőségével való egyetértésben a mezőgazdasági termelő üzemekben fölmérik az ökonómiai helyzetet, módot keresnek a munkatermelékenység növelésére, s esetleg a programra kerülő Jövő évi termelési és pénzügyi terv túlteljesítésének lehetőségeire. Az előzetes tárgyalás azonban nem lesz döntő tényező. Ugyanis nem arról van szó, hogy a mezőgazdasági üzemeket a régebben szokott formális munkavállalásokra ösztönözzék, hanem arról, hogy ebből népgazdaságunknak, s természetesen a vállalóknak is, hasznuk legyen. Ezért mind a termelésipénzügyi tervek, mind pedig a vállalások teljesítésének lehetőségeit szövetkezetenként a járási termelési igazgatóságon hozzáértő szakemberek részvéteiével közösen állapítják majd meg, és csak az egybehangzó vélemények után konkretizálják. Ez azért fontos, mert a kerettervek és a vállalások teljesítéséhez nem elegendő a lelkesedés vagy a puszta akarat, hanem fontosak a konkrét feltételek is. Még most is emlékszünk arra az időszakra, amikor divattá vált a formális kötelezettségvállalás. Akkoriban a Járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályaira egyre-másra érkeztek például a silózásra vonatkozó kötelezettségvállalások. Természetesen a munkát a szövetkezetek tagjai végezték, de annak befejezését, mint saját tevékenységet (a mezőgazdaság állítólagos megsegítését) több társadalmi szervezet is jelentette. Amikor egy-egy járáson összegezték a dolgokat, elámultak, mert olyan számok jöttek ki, hogy annyi silót öt járásban sem készítettek, amennyit a jelentések tartalmaztak. Persze, ilyen vállalásokra semmi szükség nincs. Éppen azt akarjuk elérni, hogy hasonló eset elő ne fordulhasson. A Lévai Járási Panasztszövetség mindenképpen ei akarja kerülni a formalizmust a vállalások ellenőrzésénél is. Tény, hogy például a növénytermesztés hatékonyságát nem értékelhetnék havonta, hanem csak az egyes termények betakarítása után, mert így kaphatnak valós képet, megbízható végeredményt. Megállapíthatják, hogy a termelők hogyan teljesítették a magukra vállalt tervet és a munkafelajánlást. Ennél fogva a szövetség úgy határozott, hogy míg a növénytermesztés kötelezettségvállalásait az Idény (például a búza betakarítása, a cukorrépa elszállítása után stb.) ezzel szemben a hús, a tej és a tojás termelésére vonatkozó vállalások teljesítését az év végén ellenőrzik. Ebből is látható, hogy a Parasztszövetség lévai járási elnöksége tevékenységét napjainkban a legfontosabb kérdésre, az elapszervezetek aktivizálására fordítja. Szervezi a munkafelajánlásokat, hogy a szovjet hadsereg által történt felszabadulás 25. évfordulóját méltó módon megünnepelhessék. Közben természetesen más társadalmi kérdések valóra váltását is szorgalmazza. A lévai járásban nincs számottevő egyénileg gazdálkodó, de ha már vannak, azokról is gondoskodnia kell az alapszabályzat értelmében. Uhliská községben többszöri kísérlet után sem alakították meg a szövetkezetei. A Parasztszövetség járási szervezetének kötelessége aktivizálni az egyénieket is, ezért a napokban Uhliskán megalakították az Egyénileg Gazdálkodók Társulatát, mely a jövőben gondoskodik az ottani termelési feltételek megjavításáról. HOKSZA ISTVÄN U Az 50-ből 44 szövetkezet a felszabadítási versenyben B Hogy bőségesen ellátott legyen a karácsonyi piacB A Nagykürtösi Állami Gazdaság idén 621 ezer, jövőre 2 millió 203 ezer korona értékű árut értékesít terven felül M A nyényei szövetkezet 500 ezer tojást, a busái 80 ezer liter tejet, a kóvári 250 mázsa húst ad többletként M______________________ A nagykürtösi járásban ilyen a parasztbecsület! Pártunk Központi Bizottsága és a későbben nyilvánosságra hozott Parasztszövetség elnökségének felhívására, a nemrég alakított nagykürtösi járás, Illetve földmüvesszővetkezetelnek tagjai is elhatározták, hogy csatlakoznak azok közé, akik a fenti felhívásokra a munkatermelékenység növelésével válaszolnak, hogy eredeti tervüket túlteljesíthessék több árut adhassanak a piacra. A járási pártbizottságon a mezőgazdasági bizottság tagjai, Stefan Bálázik mérnöknek, a mezőgazdasági titkárnak elnökletével összegezték a beérkezett felajánlásokat. Megállapították, hogy november végéig a járás 50 szövetkezete közül 44-ből beküldték felajánlásaikat a munkatermelékenység növelésére. Ezek a felajánlások ezért jók, mert konkrét tényekből és a lehetőségekből Indulnak ki. Arra irányulnak, hogy az eredeti terveket túlszárnyalják, s már a közeli napokban több húst, tojást, és más mezőgazdasági terméket adhassanak a közellátásnak. De talán meggyőzőbb lesz, ha nemcsak nagy általánosságban beszélünk a felajánlásokról, hanem kiragadunk néhányat a legjelentősebbek közül. Előre kell bocsátanunk, hogy az új járás még idén átad a közellátásnak 2394 mázsa sertés, és 600 mázsa baromfihúst, 450 ezer liter tejet és sok más élelmezési cikket — terven felül. A nyényei szövetkezet például 500 ezer tojást és 200 mázsa baromfihúst, a nagyzöllől szövetkezet 20 mázsa sertéshúst, a busái szövetkezet 80 000 liter tejet és 400 mázsa baromfihúst, a kővári szövetkezet pedig 250 mázsa sertéshúst ad a közellátásnak terven felül. Föltehetné valaki a kérdést: vajon teljesülnek-e a felajánlások? Már megszokhattuk, hogy a földművesek szerény emberek. Nem kedvelik a nagy szavakat. Sokszor inkább kevesebbet mondanak, mint amire képesek lennének, tehát senkit nem ámítanak. Amit pedig magukra vállalnak, azt becsülettel teljesítik. Ilyen a parasztbecsület. A beszámoló után Ján Strigafi elvtárs a mezőgazdasági bizottság egyik tagja, — egyben a Nagykürtösi Állami Gazdaság igazgatója — Ismertette vállalata dolgozóinak munkafelajánlását. Az állami gazdaság munkaközössége elhatározta, hogy év végéig 150 mázsa húst (értéke 168 ezer Kős) és 453 ezer korong értékű terményt értékesít terven felül. Ismerve a jövő esztendő irányszámait, s a gazdaság termelési programját, elhatározták, hogy hatékony tápanyagellátással megteremtik a feltételeket 34 vagon gabonatöbblet termesztésére, s jövőre mintegy 17 vagon gabonával nagyobb mennyiséget adnak piacra, mint idén. Emellett kitermelnek 500 mázsa cukorrépát és 400 mázsa szőlőt ugyancsak terven felül. Az állattenyésztési részleg dolgozói kötelezték magukat, hogy az idei húsértékesítéshez viszonyítva, jövőre 500 mázsával nagyobb mennyiséget adnak e fontos termésből a közellátásnak. Ugyanakkor fogadalmat tettek 300 ezer liter tejtöbblet termelésére. Ennek valóra váltását bőséges takarmányalappal már idén megalapozták, s építenek egy új tehénistállót is, hogy legyen hová elhelyezni a tejtöbbletet termelő tehénállományt. Tény, hogy a kötelezettségvállalás konkrét intézkedések megtétele nélkül aligha teljesülhetne. Ezzel a gazdaság dolgozói tjsztában vannak. Ezért fölmérték a helyzetet, és a tényekből indultak ki. Kéznél volt egy régebbi sertéshizlalda, amelyet korszerűsítenek, hogy legyen hol kitermelni a beígért hústöbbletet. Egy régebbi juhakolt pedig 30 ezer férőhelyes baromfihizlaldává alakítanak át. Tehát tudják, mit miért tesznek, és azt is, milyen lesz az eredmény. Ha a gazdaság jövő évi felajánlásának pénzügyi értékét számba vesszük, azt láthatjuk, hogy a többtermelésből eredő 2 millió 200 ezer korona értékű áru nemcsak a szóban forgó üzem, hanem egész népgazdaságunk szempontjából hasznos, s mások számára példamutató. -hai-SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. december li>.
