Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-13 / 50. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1969. december 13. Ara 1,— KCs .... ......... XX. évfolyam, 50. szám. A galántai járás példát mutat Kukorica-rehabilitáció Dél-Szlovákiában Az FKA-2,6 kukorica-begyűjtő adaptért a Faun silóadaptérrei' kombinálva a Nyitrai Országos Mezőgazdasági Kiállítás Birtokán is bemutatták a magyarországi Komplex Külkereskedelmi Vállalat szakemberei. Fotó: Tóth Leesett az első hő Ordődy felv. •J« •** **» •** *$♦ **» «$♦ *** *** •** «*• »** »*» **» **» *** «$* *** **• *J* »** »J« **• «J» «$♦ »** »*« *J A moszkvai találkozó közleményéből A találkozó résztvevői eszmecserét folytattak a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésével összefüggő problémák széles köréből. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság biztosítása kérdéseinek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az államok össz-európai tanácskozásának előkészítésére és megtartására a szocialista országok által kidolgozott javaslatok széles körű nemzetközi támogatásra találnak. A szocialista országok továbbra is kitartóan törekednek arra, hogy Európa földjén a jó szomszédság váltsa fel a feszültséget, hogy a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék, hogy a népek a biztonságra és a haladásra törekvése tettekben, a világ e térsége lényeges problémáinak megoldásában konkretizálódjék. A találkozón részt vevő szocialista országok síkraszállnak az összes államok közötti kapcsolatok bővítéséért és fejlesztéséért, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a területi integritás elvei alapján. Áthatja őket az eltökéltség, hogy fejlesszék kapcsolataikat mindazokkal az európai államokkal, amelyek együtt kívánnak működni ezeknek az elveknek alapján. Megerősítették álláspontjukat, mely szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi jog alapján, ismerje el véglegesnek és megváltoztathatatlannak a fennálló európai határokat, köztük az Odera—Neisse határt. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során megállapították: a Német Szövetségi Köztársaságban lezajlott választások eredménye és az új kormány megalakulása kifejezi az NSZK közvéleménye egy részében végbement változásokat, továbbá annak a tendenciának elterjedését a közvélemény e részében, amely az államok közötti együttműködés és kölcsönös megértés realisztikus politikájára irányul. Pozitív mozzanatként nyugtázták azt, hogy az NSZK aláírta a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szerződést. A találkozó résztvevői egyúttal kifejezik egyöntetű véleményüket arról, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az NSZK-ban szüntelenül megnyilvánuló veszélyes jelenségeket és az újnáci erők aktivizálódását. E jelenségekkel szemben meg kell őrizni a józan éberséget. Ha az új nyugatnémet kormány megszívleli a történelem tanulságait, megszabadul a múlt tehertételétől, s az idők szellemének megfelelően cselekedve, realisztikus módon közelíti meg azokat a problémákat, amelyek az európai államok közötti kapcsolatokban támadt feszültség következtében jönnek létre, — ezt a szocialista országok szintúgy, mint valamennyi békeszerető nép, csak üdvözölnék. A cserhátiak is á kukoricára építenek A Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Magyar Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amelyek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a nukleáris fegyver elterjedését megakadályozó szerződés teljes mértékben szolgálja a béke megszilárdításának ügyét, síkra szállnak azért, hogy az államok a legnagyobb számban csatlakozzanak e szerződéshez, mielőbb ratifikálják s életbe léptessék azt. A cserháti szövetkezet a komáromi járás egyik szakosított mezőgazdasági vállalata: 600 hektár földterületen 400—450' bikát hizlalnak fel évente, ezen kívül landrace sertések tenyésztésével foglalkoznak. A növénytermesztés fő feladata elegendő abraktakarmány előállítása az Intenzív szakosított állattenyésztés szükségleteinek fedezésére. Az idén a cserhátiak különböző kukorica-hibridek termesztésével vonták magukra a figyelmet. A szövetkezet elnöke, ölvecky elvtárs szívesen számo1 be a Jugoszláv és a ma gyár hibridek termesztési eredmé nyélről, összehasonlítva azokat a hazai hibridek eredményeivel. 108 hektáron összesen 30 hibriddel kísérleteztek az Idén. Ezek közül a délszlovákiai viszonyoknak legjobban megfeleltek a mártonvásárl MV 520-as és 530-as hibridek. Az első 71,2 mázsát. a második pedig 74 mázsát adott hektáronkint, 17 °/o-os nedvesség mellett számítva. A jugoszláviai Eszékről származó hibridek eltérő eredményeket mutattak. Néhány innen származó hibrid a komáromi feltételekhez viszonyítva későinek mutatkozik, a szemtermés utólagos szárítása komoly gondot okoz. A ZPSK hibrid azonban 45 hektáron 87,30 mázsás termést adott hektáronkint. A szövetkezet a 108 hektárnyi vetéseterületen összesen 7360 mázsa kukoricát állított elő, ami 69 mázsás átlagos hektárhozamnak felel meg. A hazai hibridek a versenyben viszonylag lemaradtak. Azonos talaj - viszonyok és tápanvagellátás mellett a TO—4’64-es hibrid például csak 56,5 mázsát termett hektáronkint. A cserháti elnök különösen az eszéki Zemopol magtermesztőinek, valamint a mártonvásárl nemesltőknek, Győrfinek és Biacsinak az érdeklődését hangsúlyozta. Nem volt nekik mindegy, hogy milyen talajba és milyen további feltételek közé ke(Folytatás a 2. oldalon.) A találkozón egyöntetűen megnvilatkozott az a meggyőződés, hogy a tartós és szilárd béke biztosítása végett a fegyverkezési hajsza megszüntetésének, az általános és teljes leszerelésnek, így a nukleáris leszerelésnek útján kell haladni. A szocialista országok, amelyek több ízben terjesztettek elő ilyen jellegű konkrét javaslatokat, felhívnak minden államot: nyilvánítsa ki a gyakorlatban is jóakaratát és készségét a tényleges leszerelés megkezdésére. A találkozón részt vett országok újból megerősítették azt az óhajukat, hogy a jövőben is konzultáljanak egymással a nemzetközi élet legfontosabb problémáiról, a népek békéjéért é3 biztonságáért, így az európai biztonságért vívott harcban folytatandó közös akciók egyeztetett végrehajtása érdekében. A moszkvai találkozó, amely megerősítette résztvevői nézeteinek egységét, a barátság, az egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment végbe. * Lapunk tartalmából: 2. oldal: A Bőst Állami Gazdaság felhívása a kukorica vetésterületének növelésére. 3. oldal: A szakmai továbbképzésért. Tóth Dezső írása a szakoktatás helyzetéről. 5. oldal: Leleszi mozaik. Kovács Zoltán riportja. 7. oldal: Keveréktakarmányokkal milliókat lehet megtakarítani. — Koós A. zootechnikus írása. 12. oldal: Ökörszem. Galambos Lajos novellája. Egyes vállalatok eleinte sokallták a 28 000 koronát a vetőgépért, amikor azonban megismerkedtek az SPC—6-os előnyeivel, azonnal megrendelték. Már az Idén sikerült a vetésterület 66 °/o-át új módszerrel vetni. A Járás 47 mezőgazdasági vállalata közül csak 10 maradt a régi módszer mellett. Ez az eredményekben is megmutatkozott. Kevés kivétellel ott voltak a legnagyobb hektárhozamok, ahol az új vetőgépeket alkalmazták. A kukoricatermesztés sikerét a vetések vegyszeres gyomirtásával és megfelelő tápanyagellátásával is biztosították a galántai mezőgazdászok. E téren segítségükre voltak a Trnavai Kukorica Kutatóintézet, a bratislaval ŰKSÜP, valamint a Rovlnkai Gépesítő Kutatóintézet dolgozói. Az Intézmények szakemberei közvetlenül látogatták a mezőgazdasági vállalatokat és a termelőket értékes tanácsokkal látták el. A szükséges műtrágyákat még a téli hónapokban felhalmozták, amikor a vasút vagonhiánnyel küszködött, a vállalatok közvetlenül a gyárakból hordták el a szükséges műtrágyamennyiséget. A Jő eredményekhez nem utolsó sorban a járási mezőgazdasági társulás által kidolgozott és helyesen alkalmazott prémiumrendszer is hozzájárult. A galántalak példája azt mutatja, hogy a termelés irányítóinak, a tudományos Intézmények dolgozóinak és a termelő szakembereknek az összefogása soha nem tapasztalt eredményekre vezet. Iu. öntözött területeken pedig 80 q fölött. A bátor célkitűzések természetesen önmagukban még nem oldanak meg semmit, ezért a járásban konkrét intézkedéseket Is tettek céljaik elérése érdekében. Eredményes volt például az új hazai és külföldi hibridek alkalmazása. Az idén a hazai hibridek közül elsősorban a Dr. Kopecky által íejően kinevelt CE—IV-es és CE— V-ös, a külföldiek közül a romániai DF—208-as és egyes jugoszláv, magyar és más hibridek váltották fel a nemrég még széles körben alkalmazott LSP és KC—3-as hibrideket. A kukorica vetésterületének 33,8 %-án a CE—IV-es hibridet, 27,8 %-án a román DF—208-as hibridet, a maradék területen jugoszláv, magyar, francia és egyéb, többek között további hazai hibrideket vetettek. A járásban összesen 65 hibriddel folytattak összehasonlító kísérleteket. A szemeskukorica nagy hektárhozamalnak további előfeltétele a növényállomány megfelelő sűrűsége. A kutatóállomások dolgozói hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb hozamot 40\50, sőt 55 ezer egyedtől várhatunk hektáronkint, az eddig szokványos ’30—35 ezer egyed helyett. A sűrűbb növényállomány kitűnően elérhető az SPC—6-os román vetőgép segítségével. Ennek a jól bevált vetőgépnek az alkalmazása a vetőmagszükségletet Is csökkenti, mert egyetlen felesleges magot sem vet a földbe, és Így szükségtelenné válik az egyelés. A járásnak eddig 48 Ilyen vetőgépe van, de ez még nem elég, további gének kellenek még. A galántai járás mezőgazdászai az í idén 7187 hektáron termeltek szemes- 1 kukoricát és hektáronkint 52,06 mázsás átlagtermést értek el. Az elő- í irányzott tervet hektáronkint 6 má- s zsával lépték túl. Utoljára 1966-ban t értek el a galántalak jónak mondható é eredményt, ekkor 40,28 q volt a Járá- a si átlag. Hogy az idei eredmény 1 mennyire magaslik ki, azt legjobban V az utolsó öt év adatai szemléltetik: t _________________________— 1 járási I Év átlagos hektárhozam í------—-----------------—---------------------- i 1965 29,5 q 2 1966 40,28 q 1967 33,48 q ( 1968 31,97 q í 1969 52,06 q i----------------------—-----------------■ i A kukorica vetésterülete a viszony- ' lag alacsony hektárhozamok, a mun- j kaigényesség és a ráfizetéses termelés miatt — amihez az alacsony felvásárlási ár is hozzájárult — évről ' évre csökkent. Míg 1962-ben a kuko- , rica vetésterülete a járásban 13 450 , hektár volt, 1963-ban ez a terület ' 10 505 ha-ra, 1968-ban már 8235 ha- j na, az idén pedig 7188 ha-ra csökkent. (Ezekben az években Jelentős mér-' ‘ tékben növekedtek a búza hektárho- { zamai, és a kukaricatermesztés kimondottén hátrányos helyzetbe ke- } rült.) , A galántai járás vezető mezőgazda- ( szál, Lombos Kornél mérnök, a Járási ( Mezőgazdasági Társulás igazgatója, ( Varga Sándor mérnök, a társulás fő- , mérnöke és Martin Zillnőák mérnök , főagronómus az üzemek felelős vezetőivel még tavaly megtárgyalták a kukorica termesztése körül kialakult helyzetet, és arra a következésre jutottak, hogy ezt a fontos terményt nem lehet az átmenetileg alacsony hektárhozamok miatt elhanyagolni és kihagyni a vetésforgókból. A megbeszéléseket elhatározás és tett követte, s a felelős szervek kidolgoztak egy konkrét távlati tervet „A gabonatermesztés fejlesztése a galántai járásban 1975-ig“ cím alatt. A tervet megtárgyalták a társulás elnökségének és a járási pártbizottság mezőgazdasági bizottságának közös ülésén, és 1969. Január 21-én a JMT elnöksége azt jóvá is hagyta. A kukoricatermesztés fejlesztéséről szóló fejezetben ezt olvashatjuk: 1. 1969-ben szemeskukoricából 48 mázsás hektárhozamot kell elérni járási átlagban, ami 10 mázsával több az 1965 —1967-es évek átlagánál. 2. 1970 ben szemeskukoricából 50 mázsás hektárhozanjot kell elérni járási átlagban. 3. Az 1971—75-ös években a Járás átlagos hektárhozamát szemeskukoricából 60 q fölött kell állandósítani,
