Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-29 / 48. szám

CSALÁDI KOR Hogyan válaszoljunk ? Régi probléma: sokat kérdez a gye­rek. Makacsul és kitartóan. Több szü­lőt, nevelőt — főleg ha éppen rossz­kedvűek vagy komoly problémáik vannak — ez Idegesít. Vannak, akik azt mondják, ml Is voltunk gyerekek és nem kérdeztünk ennyit. Ez Igaz. Igaz azonban az Is, hogy az utóbbi 20—30 év alatt többet változott a világ, mint régen 100—200 év alatt. Majdnem minden hónapban sor kerül valamilyen rendkívüli dologra, pl. űrrepülésre, szívátültetésre. A tele­vízió — amelyet a gyerek is néz — a technika üjabb és újabb csodáit mutatja be. S az általános Iskola má­sodik vagy harmadik osztályos tanu­lója hogyan is értené meg ezeket a bonyolult dolgokat?! Nem is szólva arról, hogy felelőtlen, trágár szava­kat használó egyénekkel is találkozik az utcán, és sok helyen megnézi a tévé nem gyerekeknek szánt, pikáns adásait Is. Ezért azután a sok kérdés. A vá­laszadás pedig nem mindig egyszerű. A munkából fáradtan hazatérő és odahaza a második műszakot meg­kezdő édesanya pl. mit válaszoljon kislányának arra a kérdésére, Igaz-e, hogy a szomszédéknak kisgyermekük született és vajon a szomszéd néni tud-e már róla? Az egyik szülő egyszer a gyerek kérdésére nem adott választ, hanem kizavarta a 8 éves kisfiút a konyhá­ból azzal a megjegyzéssel: Hagyj bé­kén, most nem érek rá. Amikor a gyerek kiment, bosszúsan legyintve ennyit mondott: az ember egész nap akár mást tehetne, csak a kérdéseire válaszolhatna. Hiába is válaszoltam volna neki, kérdezett volna újra, így pedig nyugtom van tőlel Előfordulnak olyan esetek is, hogy ingerülten, foghegyről, „tessék-lás­­sék“-alapon felületes választ adnak a gyereknek. Felmerül most már a kérdés, ho­gyan is csináljuk? A mai élettempó buktatóitól csak az átgondolt, terv­szerű életmód ment meg bennünket. Tudnunk kell mikor mit csináljunk, mivel foglalkozzunk. Ebből az „óra­rendből“ természetesen nem marad­hat ki a gyerek se. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az ő számára is le­gyen időnk. Legjobb ha késő délután vagy kora este foglalkozunk a gye­rekkel. Akkorra már megírta, illetve megtanulta a leckéjét, egyben ezt is ellenőrizhetjük és ilyenkor az egyéb közös foglalkozások mellett a kérdé­sekre is válaszolhatunk. Ezt az idő­pontot szánjuk csak a gyereknek és így kérdései, kíváncsiskodása, ilyen vagy olyan kívánsága nem válik szá­munkra terhessé. Mert ha pl. az édes­anya tésztát metél és közben a forr­ni készülő tejre is figyel, az apa pe­dig — tegyük fel, hogy tanár — a diákok dolgozatait javítja, ilyenkor Szobanövények talaj nélkül Európa-szerte tért hódít a talaj nélküli virágnevelés, nem vélet­lenül, nem divatból, hanem óriási előnyei miatt. A vízkultúrás neve­lés lényege, hogy a növényeket nem földbe, hanem valamilyen kö­zegbe (kavicsba) ültetjük, és a növényt a rögzítő közeggel együtt tápoldatos vízben tartjuk. Elmarad a földkeverék, elmarad az öntözés. Az öntözésből származó élettani betegségek és a talajfertőzések ki vannak zárva. Általában 2—3 he­tenként kell a tápoldatot felönteni, ami azt jelenti, hogy elutazás alatt (szabadság idején) sem kell az öntözést másra bízni. Az edényes vízkultúrás nevelés­hez speciális cserepet kell hasz­nálni, amely két részből áll: a táp­­oldattartó edényből, és a betétcse­répből. A tápoldatot tartQ edényt kívülről zománcfesték borítja, hogy a nedvesség ne szivárogjon át a 'cserép pórusain. A betétcserépbe apró kavics vagy kőzúzalék kerül, s ebbe ültetjük az előzőleg tisz­tára kimosott gyökérzetű növényt. (Olyan kőzúzalékot, amelynek szé­lei élesek, ne használjunk feli) Kavicson, kőzúzalékon kívül a nö­vény rögzítésére, érdekessége miatt vagy kísérleti célból, műanyag szi­vacsot is használhatunk. A növények gyökerei közül lan­gyos vízben minden bomló anya­got (föld) ki kell óvatosan mosni. Rothadt vagy megsérült gyökér­zetű növényeket ne ültessünk víz­kultúrába! Az ilyen növények gyö­kerén készítsünk éles késsel az egészséges részig metszést, és ül­tessük tiszta, mosott homokba. A gyökér metszfelületek beforrása, illetve új gyökérzet fejlődése után ültethetjük be növényeinket víz­kultúrába. A tápoldatot tartő edényt úgy töltsük fel, hogy a tápoldat a betétcserép magasságá­nak kétharmad részéig érjen. Pozs­gás növények esetében elég a be­tétcserép magasságának feléig tölteni. A növények fajtánként és bizonyos fejlődési szakaszonként különbözőképpen alkalmazkodnak a vízkultúrás neveléshez. Általá­ban a fiatal növények könnyebben, a fejlettebb növények a tavaszi hónapokban jobban alkalmazkod­nak, mint az év más időszakában. Fejlett növényeknél átmenetként a vízkultúrába ültetést megelőzően 3 hétig előnyére van a kimosott gyökérzetű növények .marosi ho­mokba történő ültetése. Sokhelyütt már évek óta foglal­koznak vízkultúrás növények ne­velésével és eladásával. A követ­kező növényeket sikerült vízkul­túrás nevelés alá vonni: Aspara­gus spengeri, Asparagus plumosus, Cyndapsus, Dracaena, Cissus, Cy­­perus, Monstera, Dieffenbachia, Hedere, Philodendron, Pihilea, Fi­cus, Chlorophytum, Sancheaia, Saitpaulia, Sansevieria, Crassula, Epiplyllum, Peirekia és sok kak­tuszféle. (A tápsó házilag nem készíthető el, mert keveréke nö­vényenként változó.) A virágkedvelők körében a leg­nagyobb arányú virágpusztulást a helytelen öntözés okozza. A víz­­kultúrás neveléssel ez a hiba ki­küszöbölhető. Tapasztalható vi­szont, hogy az öntözés elmaradá­sával más kezelési munkák is el­maradnak. A talaj nélküli növé­nyek kezeléséhez tartozik, hogy kéthetenként, de legfeljebb ha­vonként a tápoldatot tartó edényt és a betétcserép külső oldalát lan­gyos vízzel kimossuk. Erre azért van szükség, hogy a cserép falát a lerakődott műtrágyaféléktől és az esetleges savanyodást okozó anyagoktól megtisztítsuk. A sike­res nevelés feltétele a nagyobb növényismeret, mely biztosítja a növények tápanyagellátásán kívül szükséges körülmények (hőmér­séklet, fényviszonyok stb.) isme­retét. SOÖS BÉLA valóban nehéz megválaszolni a gye­rek non-stop-szerűen feltett kérdé­seit: miért nem tudja a Mackó az egyszeregyet, miért nem szabad meg­fogni a tüzeskarikát, miért fúj a szél, ha nem fúj, akkor miért nem fúj? Idegeskedéssel, Ingerültséggel nem sokra megyünk, az árt az egészsé­günknek és a család kohéziójának is. A gyereket rá kell szoktatni arra, hogy majd eljön az ő ideje is, várjon a sorára és akkor majd megkapja a válaszokat. A gyerek megszokja — ha nem is egyik napról a másikra — ezt a házirendet és nem zaklatja nap­közben a szüleit. A rendszerességnek azonban van egy fontos törvényszerűsége: ha csak egy mód van rá, ne szegjük megl Ha a gyerek biztoson tudja, hogy vele is foglalkozunk, már várja az órát és nagy csolődást okozna számára, ha más program miatt nem foglalkoz­nánk vele. Van ezután Itt egy másik komoly probléma is: hogyan válaszoljunk a gyerek kérdéseire? Ez sok tényező­től, de mindenekelőtt a feltett kérdés tartalmától, a gyerek életkorától és lelki alkatától függ. Válaszolhatunk tréfásan, meseszerűen is. A legfonto­sabb azonban a válaszadás. Mert ha azt mondjuk: buta vagy, hagyj békén, ez idővel a gyerekben kisebbségi ér­zést fejleszthet ki és megkülönbözte­tést érez magával szemben a család keretein belül. Ne haragudjunk a gyerekre, ha kérdez. Bennünket se „készen“ hoz­tak a világra, mi is kérdeztünk, olvas­tunk, tanultunk, mire tudásunk mai szintjét elértük. De viszont a másik oldalon ne engedjük meg neki azt, hogy lépten-nyomon „nyagasson“ bennünket azzal a már említett „Apu, hogy megy be“ stílussal. (k. I.) Divatos a mellény Fiatalnak, Idősnek egyaránt divatos és praktikus ruhadarabja a mellény kiváltképp ősszel, télen, amikor a réteges öltözködés ajánlatos is. Jó tudni azonban hogy a szoknya-mellény összeállítás is Idősebbnek mutatja az alakot, de ha molettek vagy kövérek szeretnék viselni, számukra van egy jő megoldás: a szoknya és a mellény készüljön azonos anyagból. Így éppen ellenkezőleg karcsúsító hatása van, akárcsak a kötényruhának. Mindenfajta mellény divatos. A tűzéssel díszített, a cipzárás, egysorosán vagy kétsorosán gombolt, a szövött-kötött vagy műbőr-kötött anyag kom­binálásával készült, a kordbársony, a posztó, a szövet, a düftin — kinek­­kinek ízlése szerint. Rajzainkon: 1. tweedszövetből készült mellény géptűzéssel díszítve rá­varrt zsebpatinás zsebekkel. 2. Csak fiataloknak, karcsúaknak: színes posztómellény, magyaros hímzéssel, zsinórgombolással. 3. Műbőrrel vagy szövött anyaggal és kötött ujjakkal kombinált mellény. A díszítés Itt is géptűzés. 4. Kordbársony mellény cipzárás csukódással és ferdén bevá­gott, cipzárás zsebekkel. Maglód! Magda Földünk tíz legnagyobb tengere és öble Tenger, öböl Hovatartozás Terület csatla kozás ezer (óceán, tenger) km2-ben jeges-tenger Korall-tenger Arab-tenger Földközi-tenger Weddel-tenger Antilla (Karib tenger: Dél-kínai-tenger Bering-tenger Bengál-öböl Ohotszki-tenger Mókás kérdések 1. Mi van akkor, ha egy néger a bal lábával a hóba lép? 2. Mi nehezebb: egy kiló vas, vagy egy kiló ('oil? 3. Melyik az a szám, amelyiknek háromszorosához ötöt hozzáa-tr. kapunk? 4. Mi van fekete és fehér között? 5. Melyik a legtüzesebb ló?. Élt egyszer egy parasztember és amikor érezte, hogy napfal meg vannak számlálva, odahívta ha­lálos ágyához három fiát és azt mond­ta nekik: — Jó földet hagyok rátok. Bánkód­ni fogok utána. Becsülfétek, ne vál­jatok meg tőle semmi pénzért, és fő­leg gondosan műveljétek. Nagy kincs rejtőzik benne. A fiúk kíváncsian hallgatták, s az apjuk folytatta: — A ktnes helyét nem tudom pon­tosan megmondani, de annyi bizo­nyos, hogy a mi földünkben van. Szántsatok mindig Jó mélyen, nagy gonddal végezzétek a munkálatokat és főleg időben szántsatok, mindjárt aratás után. Egy tenyérnyi földet se hagyjatok parlagon! Meglátjátok, ak­kor megtaláljátok a kincset. Alig fejezte be mondanivalóját a parasztember, lehunyta szemét és örökre elszenderült. A fiúk megszívlelték szavait és ügyeltek arra, hogy szóról szóra tel­jesítsék apjuk óhaját. Szorgalmasan dolgoztak, ahogy azt meghagyta ne ktk. Időben és jó mélyen szántottak egy talpalatnyi földet sem hagytak megműveletlenül, Jó mélyen megfor qatták. Keresték a kincset. Csörgött az arcukon a veríték, a kincset még sem találták meg. Eközben eltelt egy esztendő. S lám mi történt! A földjük gazdag termést adott, a csűrök szinültig teltek arany színű qabonával. Életük Jóra fordult — Most már értem — szólt a leg tdősebb fiú és elégedetten mosoly­gott. — Tulajdonképpen mi már meg is találtuk a kincset. Tudjátok-e hol? — Hogyne — szólt boldogan nevet­ve a második fiú. — A kincs nem más, mint a jó mélyen szántott és a gondosan müveit föld, az időben be­takarított gabona. — Jól mondta az apánk — szólt a harmadik fiú is elgondolkozva. — Va­lóban úgy van. Gyönyörű, bőven ter­mő földjeink vannak. Ha továbbra is ilyen gondosan műveljük, nem szen­vedünk majd hiányt semmiben. VÉRCSE MIKLÖS fordítása EMBEREK A HOLDON VÍZSZINTES: 1. Az első ember, aki a Holdra lépett. 4. Edény magán­hangzói. 5. Hangtalan téma. 6. Kinyit. 7. W. 1. 9. A múlt idő jele. 10. A ne­gyedik dimenzió. 11. Veszteség. 12. Indulatszó. 14. Menj — angolul (GO). 15. Három Szlovákiában. 16. Római öt­venegy. 18. Gally. 19. Paripa. FÜGGŐLEGES: 1. Asszonynév-vég­ződés. 2. Szláv férfinév. 3. Astatine vegyjele. 4. A második ember, aki a Holdra lépett. 8. Nemzetközi mű­nyelv. 9. Bő. 13. Kikötőváros Algériá­ban. 17. Betűt vet. 18. Hamis. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 4. számú sorok megfejtése. OLDftlCH SYROVÄTKA:

Next

/
Thumbnails
Contents