Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-29 / 48. szám

TAPASZTALATOK hasznot is hajts, Magyar - csehszlovák együttműködéssel újra előtérben a Duna sokoldalú kihasználásának kérdései • Az árvízveszély elhárítása mindkét ország létérdeke # Hány vízierőmű lesz? # Olcsóbb villanyáram + szénmegta­karítás # Miként hasznosul a Duna-meder és a víztároló ka­vicsa? £ A dunai vízrendszer hatása Délnyugat-Szlovákia fej­lődésére A vén Duna! Uálá4atlan feladat olyasvalaml­­■■ ről írni, amiben már eleve nem hisznek az olvasók. Nos, a dunai vízierőműről van szó, amelyről évek során már jónéhány cikk, riport je­lent meg a sajtóban. Köztudott, e me­rész elgondolásokból, tervekből, ame­lyekről a nagy nyilvánosság tudomást szerzett, eddig semmi sem valósult meg. Viszont erről éppenséggel nem a toliforgatók tehetnek. Megmásíthatatlan tényl Mégis de­rülátó vagyok. Bízom a két ország — a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság — né­peinek minden eddigitől szorosabb barátságában, sokoldalúbb és jobb együttműködésének sikereiben. ... Jóllehet, az utóbbi másfél-két esztendő nem éppen a legkedvezőbb volt a két szomszéd nép kapcsolatai­ra. Hazánk jobboldali elemei gyűlöl­ködést szítottak, a két ország népe közé mesterséges válaszfalat Igyekez­te^ állítani. Ám aljas törekvésük csú­fos kudarcba fulladt. Fenekedésük Az átszivárgás megelőzésének leg­újabb módja: ilobeton-függöny készül Csallóközaranyos térségében. ellenére a két ország vezetői, szak­emberei ugyanis a kölcsönös együtt­működés útját egyengették. Arról ta­nácskoztak miként lehetne az árvíz­­veszélyt közösen, mindörökre szám­űzni, a Duna óriási vízi energiáját a közeljövőben sokoldalúan hasznosí­tani. „ZÜGVA, BŐGVE...“ Az árvízveszély évszázadok óta Da­moklész kardjaként függ a két or­szág huszonöt millió lakójának feje fölött. Ennek a szüntelen rettegésnek akar most a két szomszéd nép egy­szer s mindenkorra végetvetni, hiszen létérdeke. A hatvanötös nagy árvízkatasztrófa borzalmait, s Petőfi versének ideillő töredékét idézi az emlékezet: „Zúgva, bőgve törte át a gátat...“ Te élő veszedeleml Az évek tenge­rében vajon hányszor testesítetted meg a költő szavait? Ügy e. számta­lanszor. Most csak a legutóbbi őrjön­gésed kérem számon tőled. Akkor na­gyon ránk ijesztettél. Csupán Itt a Csallóköz part|án ötvenezer embert űztél ki meleg családi otthonából. Mint megvadult oroszlán, ha kitör ketre­céből, úgy rontottál rájuk. Földön­futókká tetted volna őket, ha nincs a nagy összefogás, az együttérző szí­vek sok-sok milliója ... Földdel egyenlővé tettél tháromezerötszáz haj­lékot és ötezerkétszázat csúnyán megrongáltál. E vandál pusztításaid­dal csaknem hárommllliárd korona kárt csináltál., Ennyivel szegényítet­­ted meg népünket, államunkat. Te haramial Tudd meg, az a negy­venhat község és lakótelep, amelyet legázoltál, szebb, csinosabb, mint va­laha. Családi házait ismét a pezsgő, alkotó élet ritmusa tölti be, gondta­lan gyermekek kacajától hangos. Fékevesztett nagy folyami Láttalak elszabadultén, amikor el akartad nyelni a fél világot... Azóta is, mun­kába menet-jövet fölötted suhan át a busz. Figyelgetlek. S az a benyomá­som — az utóbbi időben nagyon meg­­juhászodtál. Ezt a véleményalkotáso­mat az A kétnapos tanulmányút is megerősítette, amelyen többedma­­gammal részt vettem. Kiadósán szem­­ügyre vettelek akkor Pozsonytól egé­szen a Garam torkolatáig. Igen sze­lídke voltál. Mellékágaid vize meg­szökött, tudj’isten hová ... Talán meg­haragudtál a karcsú hajókra, ame­lyek fel s alá sétálnak hátadon? A vizedet irigyled tőlük ...? Te soványság! Nem tévesztesz meg bennünket. A legutóbbi dührohamaid nyitotta százméteres kapuk már be­zárattak előled Csicsó és Path térsé­gében. Fürge dömperek, lomha föld­markolók, széles talajgyaluk segítsé­gével szorgos ' emberek magasabbá, erősebbé tették gátjaidat. Körülbelül egymllliárd koronánkba került. De még így sem bízzuk el magunkat. Tudjuk, szeszélyeid kismerthetetlenek. Ezt tartják rólad a Jobbparti magya­rok Is, akiket ugyancsak sokszor ria» dőztattál, megraboltál az idők végte­­leniében... Ök sem tétlenkednek! Győrből lárnak ide Csűny alá, új, széles gátat emelnek az utadba, ha netán ismét kalandvágyó kedved tá­madna ... DOLOGRA, VEN FOLYAM...! Figyelj a szóra! Cselszövés készül ellened. Vigyázz! E két nép foglyul ejt, bilincsbe ver. Kész már a dolografogás haditerve. Országvezetők, tudományos dolgozók, mérnökök, vízgazdasági szakemberek, közgazdászok tanácskoztak fölötte, miként, hogyan folynak majd le az egves „hadmozdulatok“. A kürtszó már elharsant: FEL-KÉ­­S7ÜL-NI! Ez a felkészülés néhány évig el­tart. Az alapos munka gondos előké­születeket kíván. Lásd, a két ország népe nem orvul tör rád. A főbb „hadmozgás“ színhe­lyei: Első kétoldalú támadást osztrák részről Wolfsthal-nál, s a mi felün­kön Pozsonyon felül várhatod Nem ászod meg szárazon. Bár ez az ügy nincs lezárva (a körülményekre itt nem tértek kil . .. Ha az „egy húron nnndülés“ útiéból sikerül a torlaszo­kat félretólnl, akkor Pozsony főváros és Pozsonyligetfalu — ez utóbbi e közellövőben százötvenezer lakosú, korszerű várossá fejlődik majd! — örökre megszabadul a megismétlőd­hető árvizek veszélyétől. Hiszen az ..évszázados víz“ szintje két méterrel alacsonyodna. Tehát Pozsonyon felül kattanna az első bilincs. A Wnlfsthal—Pozsony ví­zi erőmű lefékezné a folyam vizének sebességét. Ugyanis itt a Duna a sík­ság Irányába tör, folyása nagyon meggyorsul... Pozsonyon alul kezdődne és lénye­gében Bősnél végződne a mintegy nyolcszázötven hektárnyi felületű víz­tároló. Az itt felgyülemlő vízmeny­­nyiségben rejlő energiát a bősl vízi erőmű — a második zabola — hatal­mas tudbinái elektromos árammá ala­kítanák át. S a harmadik vízi erőmű építésére Nagymarosnál kerülne sor. Üdvös dolog lenne, hiszen a bősl és e nagy­marosi vízi erőmű nagyon Jól kisegít­hetnék egymást a nagyobb, illetve ki­sebb vízmozgások idején. OLCSÓBB VILLANYÁRAM + SZENMEGTAKARlTÁS Ha figyelembe vesszük, hogy a hő­erőművekben előállított villanyáram mennyi szenet felemészt évente, ak­kor döbbenünk csak rá, mennyire drágán termeljük. Az 1965. évi szük­séglethez viszonyítva 1980-ig a vll­­lanyáramszükségletünk a háromszo­rosára növekszik. Kitűnik, milyen fel­becsülhetetlen segítség lehetne a szó­­banforgó három vízierőmű, amely sokkal olcsóbb villanyáramot termel­ne. Ily módon öt milliárd kwó vil­lanyáramhoz jutna a három ország, amelynek fele hazánkat illetné meg. Ez pedig azt Jelentené, hogy a vll­­lanyáramtermeléshez szükséges szén­­mennyiség 73 százalékát megtakarít­hatnánk. így a szén világpiaci árának folytonos emelkedését mérlegelve népgazdaságunk megmenekülhetne a nagyfokú fekete- és barnaszénbeho­zatal kiadásaitól. Ügy-e, már csupán ezért is érdemes lenne a Dunát igába törni, dologra fogni? De egyéb haszon Is származna belőle. -KAVICS, KONTRA TERMŐFÖLD Amint dr. J. Krajéí erdő- és vízgaz­dálkodási miniszterhelyettes is tájé­koztatott, éppen ideje a kavicskiter­melés és hasznosítása kérdésében rendet teremteni. Az építőipar évente rendkívül sok kavicsot felhasznál. Ez nem is lenne baj! Csakhogy az eddigi gyakorlat azt mutatja, a kavicsbányá­­szással sok termőföld megy veszendő­be. Csallóközben nem kerül nagy fá­radságba a kavics kitermelése. De a termőföld fogy. Ennek nem kellene bekövetkeznie, ha a Duna-zátonyok kavicsát ez építőipar használhatná fel. A Duna medrének mélyítésére évente sok millió korona fordítódik. S hova jut az így kitermelt kavics? A legjobb esetben a mellékágakba. Oda, ahol nem hasznosul... A Duna meder­mélyítése, a víztá­roló, valamint a vízi erőmű építése során mintegy 23 millió köbméter kaviccsal számo­lunk. Ezt Pozso­nyon alul halmoz­zuk fel. Ha az épí­tőiparnak szüksé­ge van kavicsra, vásároljon. A vízi erőmű folyószám­lájára befizetheti. Ez a kavics-depó 1400 hektár termő­föld csökkenésétől mentesítheti mező­­gazdaságunkat. Strähle Gustáv mérnök, a du­nai vízrendszer előkészítő mun­kálatainak lel­kes szervezője. » ASZÁLYÜZÉS, ÖNTÖZÉS Csallóköz népét ősidők óta egyrészt a szárazság, másrészt pedig a mages talajvíz sanyargatta Nemegyszer elő­fordult, hogy a csapadékhiány, a for­róság következtében alig termett va­lamicskét a föld. Máskor viszont a magas talajvíz kínozta a növénykul­túrát. Az sem volt ritka eset, hogy' a Duna magas vízállása következté­ben feltört a talajvíz, amely elborí­totta az érő gabonát. S ilyenkor csó­nakról mentették a menthetőt. A szapi, a medvei, a nyáradi, a balonyl lakosok erről többet tudnának mon­dani. Ha a dunai vízrendszer megvalósul, Csallóköz és Mátyusföld vízháztartá­sában lényeges javulás következik be. Például a Kis-Duna jelenleg ipari vizektől szennyezett, s öntözésre nem alkalmas. De az új helyzet kialaku­lásával a mostani húsz köbméter he­lyett hatvan-nyolcvan köbméter vizet kap másodpercenként. Öntözni lehet majd vízével, s halállománya is a ré­gihez hasonlóan a lakosság étrendjét javíthatja. A Feketevíz és a Dudvág szabályozása Is az árvízveszély elhá­rításán túl a mezőgazdaság javát szolgálja majd. Csallóköz csatornahálózatának át­építésére is sor kerül. Emlékezzünk csak a hatvanötös árvízkatasztrófa előtti hetekre. A hosszas esőzések so­rán felgyülemlett sok belvizet a ka­nálisok képtelenek voltak levezetni. Ezeket a főcsatornákat, amelyeknek hossza kétszáz kilométer — húsz mé­ter szélességűvé akarják tenni, hogy háromszáz tonnás uszályhajók közle­kedhessenek rajta, rakományaikkal tehermentesítve a vasutat. Vajon mi­ért nem lehetne a cukorrépát majd annak idején vízháton a dunaszerda­­helyi cukorgyárba szállítani? Vagy egyéb, mezőgazdasági célokat is szol­gálhatna a sok, bővizű csatorna. Nem­csak a vízlevezetés lesz a feladata. Az is fontos tényező, hogy a Duna vizével nem kevesebb, mint 400 ezer hektár földről száműzhető az aszály, i állandósulnak a nagy terméshoza­mok. Számottevően gyarapodik majd á termőföld. Hiszen hozzávetőleg 4870 hektár vizenyős nádas terület tehető művelhetővé, éppen a talajvízszint ki­­egyenlítése alapján. Felvetődhet az a kérdés, — mivel a vízi erőművek működése víztárolás, vízduzzasztás nélkül elképzelhetetlen — hány hek­tár főidet veszélyeztet ennek követ­keztében a magasabb talajvízszint? Mintegy hatezer hektárra tehető ez a terület. Ez azonban veszélyt nem rejteget, mert a nagy teljesítményű szivattyúállomások ezt a talajvizet fékentartják. Például a garamkövesdi szivattyú eddig csak fél teljesítmény­nyel kénytelen működni. De a nagy­marosi vízi erőmű üzemelése arra kényszeríti majd, hogy teljes „gőz­zel“ dolgozzék. A komáromi szivaty­­tyúállomás jelenleg is 32 ezer hek­tárnyi terület belvizét vezeti le, Illet­ve rendszabályozza. A Duna sokoldalú kihasználásának beruházási költsége 5 milliárd 900 millió korona. Ám nem esik kútba ez a horribilis összeg! Elősegíti Délnyu­­gat-Sziovákia mezőgazdasági és ipari fejlődését. Olcsóbb villanyáramhoz Jut a népgazdaság, több lesz a szén, amelyet a háztartások használhatnak fel. Bőségesebb terméshozamok érhe­tők el az öntözéssel, s az árvízveszély elhárításával évszázados probléma oldódik meg. Meggyorsul majd a vízi közlekedés. A víztároló környéke be­népesülhet üdülőkkel; a vízi sport, a halászok, vadászok igazi eldorádőja lehet. Grandiózus terv, bátor elképzelés a Duna sokoldalú kihasználása. Két ország együttes erővel valóra vált­hatja a kitűzött feladatokat. Megza­bolázhatja, jármába kényszerítheti a nagy folyamot, az európai népek ős­honos "rémísztgetőjét. Végre az EMBER lesz úrrá fölötted, vén Dunai N. Kovács István Gátépítő magyarok Győrből — Csűny közelében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents