Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-29 / 48. szám

FALVAINK Miklós Istvánt a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság elnökét 50. születésnapja alkalmából „Munkaér­demrenddel“ tüntették ki. Valamikor, még a kezdet kezdetén, sokat talál­koztunk az épltőmunka lázában a falu forradalmi átalakítása alkalmá­ból. Gondoltam, most az ötévtizedes évfordulón elbeszélgetünk. Miklós elvtárs irodájában épp vala­milyen fontos problémával foglalko­zott, de azért szakított annyi időt, hogy visszaforgathassuk az emléke­zés kerekét. Hol is találkoztunk?! Először, mint a Csallóközcsütörtökl Gép- és Traktorálomás traktorosát láttam a porzó földparcellákon. Fel­figyeltek a jő minőségű munkát vég­ző traktorosra, s később már a tár­noki és somorjai traktorosbrigád köz­pontjának vezetésével bízták meg. Akkoriban még Ocsovszky elvtárs volt a Csallóközcsütörtöki Gép- és Tnaktorállomás igazgatója és Miklós elvtárs több felelős beosztásban Is dolgozott. Gyakran kaptak tőle az újságírók íhasznos adatokat, hogy hírt adhassanak a munkákról. Aztán másfelé sodorta az idő ke­reke és a Galántai Gép- és Traktor­­álomáson találkoztunk vele, mint igazgatóval. Később gyakori vendégei voltunk a somorjai járási pártbizott­ságon, még később a Dunaszerdahelyl Járási Nemzeti Bizottságon, ahol ele­inte az alelnöki tisztséget töltötte be, de később a járási pártbizottság fel­ismerte rendkívüli szervezőképessé­gét és azt, hogy tud bánni az embe­rekkel, magával tudja ragadni a dol­gozókat a feladatok megvalósítására és ezért megbízták .az elnöki tiszt-Miklós elvtárs Gellér községből in­dult és mint munkásszülők gyermeke a felszabadulás óta sokra vitte. Mi­kor szükség volt rá, felpattant a trak­tor nyergébe és szántotta a magán­gazdák, később a születő szövetke­zetek földjeit. De nemcsak így segí­tette a falu forradalmi átalakulását. Többi traktoros társával együtt nap mint nap népszerűsítette a szövetke­zeti mozgalmat és jónéhány szövet­kezet alakításánál hatásosan tevé­kenykedett. Ott bábáskodott a szö­vetkezetek alakításánál és később mint járási funkcionárius segítette azok megszilárdulását. Most, amikor az érdemdús munka után elismerésül kitüntették, megkér­deztem, hogy mire emlékszik vissza a legszívesebben vagy milyen mun­kaszakaszra a legbüszkébb. Nehezen tudta kiragadni a sok munkahely közül a számára legjelen­tősebbet, mert egyforma lelkesedés­sel dolgozott, mint traktoros, mint szervező kisebb vagy nagyobb be­osztású funkcionárius és mindig a nép érdekében tevékenykedett. A Csallóközcsütörtöki Gép- és Traktor­állomáson eltelt időszakra viszont szívesen emlékszik, mert akkoriban őt is magával ragadta az a nagy lel­kesedés, amit a traktorállomás dol­gozói a falu szocialista átalakításáért végeztek. Nem sajnálta akkoriban senki a túlórát, az éjjelezést, bár olykor nem is volt megfizetve, mert hittek abban, amit tettek. Most, egy mondatban így foglalja össze: „Jó kollektíva volt a csalóközcsütörtökí gépálomáson. Bárcsak ma is meglen­ne ez a lelkesedés!“ Ott szerette meg a mezőgazdaságot és azóta is Jó vi­szonya van hozzá. Szinte naponta járja ma is a szövetkezeteket és örül annak, hogy egy mezőgazdasági jel­legű járásba került, ahol olyan ered­mények születtek a szövetkezeti moz­galomban, hogy ennek országos mé­retben is híre van, de még a nyugati országok legfejlettebb mezőgazdasá­gával is felveszi a versenyt. A mezőgazdaság remekelt a duna­­szerdahelyi járásban és ebben Miklós elvtársnak is érdeme van. Mostaná­ban viszont a járás iparosításán fára­doznak. Sok helyi gazdálkodási Üze­met létesítettek de most nagyobb üzemekről is szó van. A „Ravako“ radiátor-készítő üzem már most is jó szolgálatot tesz a polgároknak, de szó van egy új Tesla üzemről, amely­ben 1800—1900 munkás dolgozna, va­lamint egy fafeldolgozó üzemről is, ahol 270—30Ö munkás találna mun­kát. A járás földműveseinek legna­gyobb örömére megindult már Szlo­vákia és egyben az ország legkorsze­rűbb cukorgyára is, ami a járás büsz­kesége és természetesen ez is hozzá­járul a foglalkoztatottság problémá­jának megoldásához. Néhány szót váltunk még befeje­zésül az utóbbi idők politikai zűrza­varáról . Erről csak annyit mond, hogy ha valahol várták a demokra­tizálódást, akkor ezt épp a dunaszer­­dahelyiek várták a legjobban. Mert ők már annak idején szembeszálltak a bürokratikus irányítással és csak egy példát említsek, nem emelték a tehénállomány számát a felülről dik­tált direktívák szerint, inkább a te­henek hasznosságát fokozták, és ke­vesebb tehéntől jóval több tejet ad­tak el, mint azelőtt a többtől. Sajnos, emiatt sokszor elmarasztalták őket. Több hasonló eset volt a dunaszerda­­helyi járásban. Megvádolták őket, hogy kenyérszagú konferenciákat tar­tanak. Pedig ott a politika, ahol a kenyér vagy a termelés, ök ezt tartották, úgy kell politizálni, hogy a termelés felfelé ívelhessen, mert az öncélú politizálás fabatkát sem ér. Talán az a bűnük, hogy szeretik a munkát, vagy az, hogy amikor mások milliós értékeket tettek tönkre, ők termeltek, hogy az ország lakossága ne szenvedjen hiányt. Miklós elvtárs élesen tiltakozik az ellen, hogy őket dogmatikusoknak bélyegezzék. Hisz a januárban megkezdett demokratizáló-^ dás szellemében moét például azt" szeretnék, ha az Egységes Paraszt­szövetségnek nagyobb jogköre lenne, s így a parasztság megfelelő fóru­mon is szervezetten hallathatná hangját, mert ők tudják a legjobban a járásban, hogy a feltételeknek meg­felelően mit lehet tenni. A nép harcos fia megérdemelten kapta születésének 50. évfordulóján az elismerést a szocializmus építésé­ben tett két évtizedes munkájáért. Büszkék rá a dunaszerdahelyi járás dolgozói és mindazok, akikkel vala­mikor együtt verejtékezett, izgult azért, hogy a nép életszínvonala ál­landóan emelkedjen és állandóan ja­vuljanak munka- és életkörülményei. BÁLLÁ JÓZSEF A Zelenina rimaszombati járási köz­pontja mindent megtesz a lakosság jobb ellátásának érdekében. A lénárt­­falvai szövetkezettel kooperálva, savanyúkáposzta készítését kezdték meg. A téli időszakra mintegy 1000 mázsa jő minőségű savanyúkáposztát készítenek úgy, hogy a környék fo­gyasztóinak igényét ki tudják elégí­teni. Káposztát más termelőüzemekből is felvásárolnak, tehát így nagyobb mennyiséget tudnak savanyítani. A kooperációnak még egy egészséges eredménye, hogy bizonyos hagyomá­nyokat figyelembe véve nagyon ízle­tes savanyúkáposztát készítenek, és így konkurálnak a savanyító üzemek készítményeivel. A savanyító részleg hozzájárul a szövetkezetek téli fog­lalkoztatottsága problémájának meg­oldásához is. Hisz a téli időszakban 15 szövetkezeti tagot foglalkoztatnak. Képünkön Molnár Ilona káposztát szeletel, háttérben pedig Pósa Dezsőt, a Zelenina igazgatóhelyettesét, és Madarász Sándort, a lénártfalvi EFSZ elnökét láthattuk. Jaroslav Dusek Rimaszombat Internacionalista elvhííség a nemzeti bizottságok munkájában Mit hozott egy felmérés a nagykürtösi járásban • A hibák elhallgatása nem járul hozzá a problémák megoldásához • A jó politikai szervezőmunka nap­jaink követelménye • Cj járás évtizedes problé­mákkal. A nagy-kürtösi járás 1968 jú­lius 31-én alakult. Az egyéves tevékenység elsősorban az új területi egység gazdasági, szo­ciális és kulturális viszonyai­nak és feltételeinek komplex megismerésére irányult. Ezt a célt szolgálták azok az elem­zések, amelyekben a gazdasági­lag igen elmaradott új járás általános felemelkedésének egyes módozatait rögzítették. Ezekhez kiinduló pont volt a járási pártbizottság alakuló konferenciáján elfogadott ak­cióprogram, amelyet az új já­rási nemzeti bizottság saját akcióprogramjának és az új já­rás fejlesztési problémáinak kidolgozásánál használ fel. Ezekben a tervekben olyan idő­szerű és távlati feladatok kap­tak helyet, mint az építkezési kapacitások növelése, a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások bővítése és javítása, az útháló­zat szélesítése, a járási vízgaz­dálkodási problémák megoldá­sa, az egészségügyi szblgálta­­tások, a lakosság szociális hely­zetének javítása, az iskolaügy kérdései és más igen fontos problémák. Egy év nem nagy idő és á zavaros poütikai helyzet követ­keztében nem voltak megfelelő lehetőségek a munkák végzésé­re s bizony ezek mind nehezí­tették az újdonsült szervek munkáját. A funkcionárius­gárda is nehezen alakult ki. Azok a képviselők, akik a zó­lyomi és losonci járás területén laktak, már nem vehették ki részüket az új plénum munká­jából, helyettük ólakat kellett választani, és csak így vált le­hetővé a járási nemzeti bizott­ság szerveinek végleges kiala­kítása. A plénum politikai ere­jét, illetve ütőképességét bi­zonyítja az a tény, hogy a 29 tagból 24 párttag. Ez biztosít­hatja a párt vezető szerepének érvényesülését is. Jó a szociális összetétel is, mert a képviselők 50,2 százaléka földműves, 25,5 százaléka pedig munkás. Egyéb­ként ez az összetétel arról ta­núskodik, hogy a lárás iparilag rendkívül elmaradott. Az új járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság az elmúlt zavaros időszakban jól megállta helyét. A községekben egyetlen esetben sem került sor a Varsói Szerződés tagállamai elleni tüntetésekre. A helyi pártszervezetek és helyi nem­zeti bizottságok saját kezde­ményezésükkel, erejükkel biz­tosították a közrendet, a köz­ellátást és nem utolsósorban a termelést. A felsőbb és alsóbb szervek tehát politikai és gazdasági té­ren helytálltak, azonban a já­rásban előfordult néhány hiá­nyosság is, amiről beszélni kell. Ezek főleg a nemzeti bizottsá­gok munkájában, szervezeti éle­tében mutatkoztak meg. Idén szeptember végéig például a helyi nemzeti bizottságoknak 305 plenáris ülést kellett vol­na tartaniuk, ezzel szemben csak 233 plenáris ülésre került sor. Igaz, hogy közben külön­böző okok miatt 200 képviselő „elfogyott“, de ez sem menti a helyzetet. Van még a helyi nemzeti bi­zottságok munkájában egy nem kívánatos ielenség. Sokszor a plenáris ülés olvan operatív kérdésekkel foglalkozik, ame­lyeket fizetett funkcionáriusok­nak kellene elintézni. Viszont a nagyobb méretű problémák, a távlati tervek megvalósítására kevés idő jut. Ez a gyakorlat például Kórén és • Szécsény­­kovácsiban. Viszont vannak szélsőséges esetek is, amikor a falu fejlődését illetően a helyi nemzeti bizottság elnöke vagy titkára dönt. Mintaszerű munkát végez az utóbbi időben az Ipolyvarból Helyi Nemzeti Bizottság, ahol kilenc hónap alatt öt plenáris ülést tartottak és 20 napirendi pontban foglalkoztak a község­fejlesztés problémáival. Hason­ló jó, tervszerű munka jellemzi a Dacsőkeszi és a Negyzellői Helyi Nemzeti Bizottság mun­káját Is. Előfordul, hogy a helyi nem­zeti bizottságok nem ellenőrzik saját határozataik teljesítését. Ilyesmivel találkoztunk Ipoly­­nagyfalun, Szécsénkén, Inám­­ban, Szklabonyán, Csaláron, Harasztiban, Rárósmulyadon és még néhány községben. A helyi nemzeti bizottságok munkájára jellemző volt az el­múlt Időszak alatt a rendkívüli nagy aktivitás, a helyi közmű­vesítés, illetve faluszépítés te­rén. Eredetileg erre a célra 1 millió 677 ezer korona volt előirányozva, ezzel szemben a helyi nemzeti bizottságok 7 millió' koronát merítettek ki. Meg kell említeni, hogy a he­lyi nemzeti bizottságok az út­hálózatokra kapott állami se­gítség mellett minden lehetősé­get kihasználnak, hogy minél több utat tehessenek rendbe. Még az állami takarékpénztár­tól is vesznek fel kölcsönöket erre a célra. A nagy igyekezet­nek meg is mutatkozik az ered­ménye, mert a járás 11 falujá­ban, többek között Szécsény­­kovácsiban, Galábocson, Zom­­boron, Kőkesziben, Ipolykeszin, Szelényben, Szklabonyán és máshol közel 20 km hosszú út­szakaszt aszfaltoztak. További falvakban még mindig folyik az építkezés. A járási nemzeti bizottság terveiben előkelő helyet kapott a lakosság életkörülményeinek javítása. Az elmúlt év nehéz gazdasági helyzete ellenére öt községben kezdtek kis víztar­tály építéséhez, amelyekkel qz ivóvíz-ellátást igyekeznek meg­javítani. Ezek a munkák "közel 1,7 millió koronát igényeltek, ezenkívül Závada negyedmillió, Ipolykeszi pedig 120 ezer ko­ronát kapott vízvezeték épí­tésére. Még számos adattal lehetne bizonyítani, hogy az egyéves Nagykürtös! Járási Nemzeti Bi­zottság a nehézségek ellenére is bíztatóan dolgozik. Ú| köz­­világítást kapott például Daéov Lom, Nagyzellő, Inám. Alsó- és Felsőpalojta és hamarosan sor kerül Nagylom és Szklabonya közvilágításának megjavítására is. Idén csak a puszták és ta­nyák villamosítására másfél millió koronát fordított a 1NB. Számos község kapott új helyi hangszórót, Csábon pedig meg­kezdték egy tizennyolc millió korona beruházással épülő új iskola építését. A nagykürtös! Járásban tehát a politikai és közigazgatási szervek elég sokat tettek a já­rás fejlesztéséért, és az egy­éves munkáért elismerést érde­melnek. Agócs Vilmos, Nagykürtös A NÉP HARCOS FIA

Next

/
Thumbnails
Contents