Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-29 / 48. szám
FALVAINK Miklós Istvánt a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság elnökét 50. születésnapja alkalmából „Munkaérdemrenddel“ tüntették ki. Valamikor, még a kezdet kezdetén, sokat találkoztunk az épltőmunka lázában a falu forradalmi átalakítása alkalmából. Gondoltam, most az ötévtizedes évfordulón elbeszélgetünk. Miklós elvtárs irodájában épp valamilyen fontos problémával foglalkozott, de azért szakított annyi időt, hogy visszaforgathassuk az emlékezés kerekét. Hol is találkoztunk?! Először, mint a Csallóközcsütörtökl Gép- és Traktorálomás traktorosát láttam a porzó földparcellákon. Felfigyeltek a jő minőségű munkát végző traktorosra, s később már a tárnoki és somorjai traktorosbrigád központjának vezetésével bízták meg. Akkoriban még Ocsovszky elvtárs volt a Csallóközcsütörtöki Gép- és Tnaktorállomás igazgatója és Miklós elvtárs több felelős beosztásban Is dolgozott. Gyakran kaptak tőle az újságírók íhasznos adatokat, hogy hírt adhassanak a munkákról. Aztán másfelé sodorta az idő kereke és a Galántai Gép- és Traktorálomáson találkoztunk vele, mint igazgatóval. Később gyakori vendégei voltunk a somorjai járási pártbizottságon, még később a Dunaszerdahelyl Járási Nemzeti Bizottságon, ahol eleinte az alelnöki tisztséget töltötte be, de később a járási pártbizottság felismerte rendkívüli szervezőképességét és azt, hogy tud bánni az emberekkel, magával tudja ragadni a dolgozókat a feladatok megvalósítására és ezért megbízták .az elnöki tiszt-Miklós elvtárs Gellér községből indult és mint munkásszülők gyermeke a felszabadulás óta sokra vitte. Mikor szükség volt rá, felpattant a traktor nyergébe és szántotta a magángazdák, később a születő szövetkezetek földjeit. De nemcsak így segítette a falu forradalmi átalakulását. Többi traktoros társával együtt nap mint nap népszerűsítette a szövetkezeti mozgalmat és jónéhány szövetkezet alakításánál hatásosan tevékenykedett. Ott bábáskodott a szövetkezetek alakításánál és később mint járási funkcionárius segítette azok megszilárdulását. Most, amikor az érdemdús munka után elismerésül kitüntették, megkérdeztem, hogy mire emlékszik vissza a legszívesebben vagy milyen munkaszakaszra a legbüszkébb. Nehezen tudta kiragadni a sok munkahely közül a számára legjelentősebbet, mert egyforma lelkesedéssel dolgozott, mint traktoros, mint szervező kisebb vagy nagyobb beosztású funkcionárius és mindig a nép érdekében tevékenykedett. A Csallóközcsütörtöki Gép- és Traktorállomáson eltelt időszakra viszont szívesen emlékszik, mert akkoriban őt is magával ragadta az a nagy lelkesedés, amit a traktorállomás dolgozói a falu szocialista átalakításáért végeztek. Nem sajnálta akkoriban senki a túlórát, az éjjelezést, bár olykor nem is volt megfizetve, mert hittek abban, amit tettek. Most, egy mondatban így foglalja össze: „Jó kollektíva volt a csalóközcsütörtökí gépálomáson. Bárcsak ma is meglenne ez a lelkesedés!“ Ott szerette meg a mezőgazdaságot és azóta is Jó viszonya van hozzá. Szinte naponta járja ma is a szövetkezeteket és örül annak, hogy egy mezőgazdasági jellegű járásba került, ahol olyan eredmények születtek a szövetkezeti mozgalomban, hogy ennek országos méretben is híre van, de még a nyugati országok legfejlettebb mezőgazdaságával is felveszi a versenyt. A mezőgazdaság remekelt a dunaszerdahelyi járásban és ebben Miklós elvtársnak is érdeme van. Mostanában viszont a járás iparosításán fáradoznak. Sok helyi gazdálkodási Üzemet létesítettek de most nagyobb üzemekről is szó van. A „Ravako“ radiátor-készítő üzem már most is jó szolgálatot tesz a polgároknak, de szó van egy új Tesla üzemről, amelyben 1800—1900 munkás dolgozna, valamint egy fafeldolgozó üzemről is, ahol 270—30Ö munkás találna munkát. A járás földműveseinek legnagyobb örömére megindult már Szlovákia és egyben az ország legkorszerűbb cukorgyára is, ami a járás büszkesége és természetesen ez is hozzájárul a foglalkoztatottság problémájának megoldásához. Néhány szót váltunk még befejezésül az utóbbi idők politikai zűrzavaráról . Erről csak annyit mond, hogy ha valahol várták a demokratizálódást, akkor ezt épp a dunaszerdahelyiek várták a legjobban. Mert ők már annak idején szembeszálltak a bürokratikus irányítással és csak egy példát említsek, nem emelték a tehénállomány számát a felülről diktált direktívák szerint, inkább a tehenek hasznosságát fokozták, és kevesebb tehéntől jóval több tejet adtak el, mint azelőtt a többtől. Sajnos, emiatt sokszor elmarasztalták őket. Több hasonló eset volt a dunaszerdahelyi járásban. Megvádolták őket, hogy kenyérszagú konferenciákat tartanak. Pedig ott a politika, ahol a kenyér vagy a termelés, ök ezt tartották, úgy kell politizálni, hogy a termelés felfelé ívelhessen, mert az öncélú politizálás fabatkát sem ér. Talán az a bűnük, hogy szeretik a munkát, vagy az, hogy amikor mások milliós értékeket tettek tönkre, ők termeltek, hogy az ország lakossága ne szenvedjen hiányt. Miklós elvtárs élesen tiltakozik az ellen, hogy őket dogmatikusoknak bélyegezzék. Hisz a januárban megkezdett demokratizáló-^ dás szellemében moét például azt" szeretnék, ha az Egységes Parasztszövetségnek nagyobb jogköre lenne, s így a parasztság megfelelő fórumon is szervezetten hallathatná hangját, mert ők tudják a legjobban a járásban, hogy a feltételeknek megfelelően mit lehet tenni. A nép harcos fia megérdemelten kapta születésének 50. évfordulóján az elismerést a szocializmus építésében tett két évtizedes munkájáért. Büszkék rá a dunaszerdahelyi járás dolgozói és mindazok, akikkel valamikor együtt verejtékezett, izgult azért, hogy a nép életszínvonala állandóan emelkedjen és állandóan javuljanak munka- és életkörülményei. BÁLLÁ JÓZSEF A Zelenina rimaszombati járási központja mindent megtesz a lakosság jobb ellátásának érdekében. A lénártfalvai szövetkezettel kooperálva, savanyúkáposzta készítését kezdték meg. A téli időszakra mintegy 1000 mázsa jő minőségű savanyúkáposztát készítenek úgy, hogy a környék fogyasztóinak igényét ki tudják elégíteni. Káposztát más termelőüzemekből is felvásárolnak, tehát így nagyobb mennyiséget tudnak savanyítani. A kooperációnak még egy egészséges eredménye, hogy bizonyos hagyományokat figyelembe véve nagyon ízletes savanyúkáposztát készítenek, és így konkurálnak a savanyító üzemek készítményeivel. A savanyító részleg hozzájárul a szövetkezetek téli foglalkoztatottsága problémájának megoldásához is. Hisz a téli időszakban 15 szövetkezeti tagot foglalkoztatnak. Képünkön Molnár Ilona káposztát szeletel, háttérben pedig Pósa Dezsőt, a Zelenina igazgatóhelyettesét, és Madarász Sándort, a lénártfalvi EFSZ elnökét láthattuk. Jaroslav Dusek Rimaszombat Internacionalista elvhííség a nemzeti bizottságok munkájában Mit hozott egy felmérés a nagykürtösi járásban • A hibák elhallgatása nem járul hozzá a problémák megoldásához • A jó politikai szervezőmunka napjaink követelménye • Cj járás évtizedes problémákkal. A nagy-kürtösi járás 1968 július 31-én alakult. Az egyéves tevékenység elsősorban az új területi egység gazdasági, szociális és kulturális viszonyainak és feltételeinek komplex megismerésére irányult. Ezt a célt szolgálták azok az elemzések, amelyekben a gazdaságilag igen elmaradott új járás általános felemelkedésének egyes módozatait rögzítették. Ezekhez kiinduló pont volt a járási pártbizottság alakuló konferenciáján elfogadott akcióprogram, amelyet az új járási nemzeti bizottság saját akcióprogramjának és az új járás fejlesztési problémáinak kidolgozásánál használ fel. Ezekben a tervekben olyan időszerű és távlati feladatok kaptak helyet, mint az építkezési kapacitások növelése, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítése és javítása, az úthálózat szélesítése, a járási vízgazdálkodási problémák megoldása, az egészségügyi szblgáltatások, a lakosság szociális helyzetének javítása, az iskolaügy kérdései és más igen fontos problémák. Egy év nem nagy idő és á zavaros poütikai helyzet következtében nem voltak megfelelő lehetőségek a munkák végzésére s bizony ezek mind nehezítették az újdonsült szervek munkáját. A funkcionáriusgárda is nehezen alakult ki. Azok a képviselők, akik a zólyomi és losonci járás területén laktak, már nem vehették ki részüket az új plénum munkájából, helyettük ólakat kellett választani, és csak így vált lehetővé a járási nemzeti bizottság szerveinek végleges kialakítása. A plénum politikai erejét, illetve ütőképességét bizonyítja az a tény, hogy a 29 tagból 24 párttag. Ez biztosíthatja a párt vezető szerepének érvényesülését is. Jó a szociális összetétel is, mert a képviselők 50,2 százaléka földműves, 25,5 százaléka pedig munkás. Egyébként ez az összetétel arról tanúskodik, hogy a lárás iparilag rendkívül elmaradott. Az új járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság az elmúlt zavaros időszakban jól megállta helyét. A községekben egyetlen esetben sem került sor a Varsói Szerződés tagállamai elleni tüntetésekre. A helyi pártszervezetek és helyi nemzeti bizottságok saját kezdeményezésükkel, erejükkel biztosították a közrendet, a közellátást és nem utolsósorban a termelést. A felsőbb és alsóbb szervek tehát politikai és gazdasági téren helytálltak, azonban a járásban előfordult néhány hiányosság is, amiről beszélni kell. Ezek főleg a nemzeti bizottságok munkájában, szervezeti életében mutatkoztak meg. Idén szeptember végéig például a helyi nemzeti bizottságoknak 305 plenáris ülést kellett volna tartaniuk, ezzel szemben csak 233 plenáris ülésre került sor. Igaz, hogy közben különböző okok miatt 200 képviselő „elfogyott“, de ez sem menti a helyzetet. Van még a helyi nemzeti bizottságok munkájában egy nem kívánatos ielenség. Sokszor a plenáris ülés olvan operatív kérdésekkel foglalkozik, amelyeket fizetett funkcionáriusoknak kellene elintézni. Viszont a nagyobb méretű problémák, a távlati tervek megvalósítására kevés idő jut. Ez a gyakorlat például Kórén és • Szécsénykovácsiban. Viszont vannak szélsőséges esetek is, amikor a falu fejlődését illetően a helyi nemzeti bizottság elnöke vagy titkára dönt. Mintaszerű munkát végez az utóbbi időben az Ipolyvarból Helyi Nemzeti Bizottság, ahol kilenc hónap alatt öt plenáris ülést tartottak és 20 napirendi pontban foglalkoztak a községfejlesztés problémáival. Hasonló jó, tervszerű munka jellemzi a Dacsőkeszi és a Negyzellői Helyi Nemzeti Bizottság munkáját Is. Előfordul, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem ellenőrzik saját határozataik teljesítését. Ilyesmivel találkoztunk Ipolynagyfalun, Szécsénkén, Inámban, Szklabonyán, Csaláron, Harasztiban, Rárósmulyadon és még néhány községben. A helyi nemzeti bizottságok munkájára jellemző volt az elmúlt Időszak alatt a rendkívüli nagy aktivitás, a helyi közművesítés, illetve faluszépítés terén. Eredetileg erre a célra 1 millió 677 ezer korona volt előirányozva, ezzel szemben a helyi nemzeti bizottságok 7 millió' koronát merítettek ki. Meg kell említeni, hogy a helyi nemzeti bizottságok az úthálózatokra kapott állami segítség mellett minden lehetőséget kihasználnak, hogy minél több utat tehessenek rendbe. Még az állami takarékpénztártól is vesznek fel kölcsönöket erre a célra. A nagy igyekezetnek meg is mutatkozik az eredménye, mert a járás 11 falujában, többek között Szécsénykovácsiban, Galábocson, Zomboron, Kőkesziben, Ipolykeszin, Szelényben, Szklabonyán és máshol közel 20 km hosszú útszakaszt aszfaltoztak. További falvakban még mindig folyik az építkezés. A járási nemzeti bizottság terveiben előkelő helyet kapott a lakosság életkörülményeinek javítása. Az elmúlt év nehéz gazdasági helyzete ellenére öt községben kezdtek kis víztartály építéséhez, amelyekkel qz ivóvíz-ellátást igyekeznek megjavítani. Ezek a munkák "közel 1,7 millió koronát igényeltek, ezenkívül Závada negyedmillió, Ipolykeszi pedig 120 ezer koronát kapott vízvezeték építésére. Még számos adattal lehetne bizonyítani, hogy az egyéves Nagykürtös! Járási Nemzeti Bizottság a nehézségek ellenére is bíztatóan dolgozik. Ú| közvilágítást kapott például Daéov Lom, Nagyzellő, Inám. Alsó- és Felsőpalojta és hamarosan sor kerül Nagylom és Szklabonya közvilágításának megjavítására is. Idén csak a puszták és tanyák villamosítására másfél millió koronát fordított a 1NB. Számos község kapott új helyi hangszórót, Csábon pedig megkezdték egy tizennyolc millió korona beruházással épülő új iskola építését. A nagykürtös! Járásban tehát a politikai és közigazgatási szervek elég sokat tettek a járás fejlesztéséért, és az egyéves munkáért elismerést érdemelnek. Agócs Vilmos, Nagykürtös A NÉP HARCOS FIA
