Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-29 / 48. szám
Életéből viz, viz, viz A bodrogközi emberek életkörülményeit emberejnlékezet Óta mindig a víz határozta meg, és alapvető feltételként befolyásolja ma is. Egy évszázaddal ezelőtt, míg a Bodrogot, Latorcát és a Tiszát nem kényszeritették szilárd partok közé a védőgátak, a síkfekvésfi területnek alig egy tized része volt ipegmüvelhető. Az alsóbodrogközi nádasok, vízerek, tavak, úszószigetek többezer hektáros rengetegeiben 1800-ban felmérést munkákat végző mérnökök még egész sor olyan vízzel körülzárt kisebb településre bukkantak, amelyek lakóiról semmilyen hatóságnak nem volt tudomása. A fő foglalkozás Itt a halászat, csikászat, gyékényszedés, nádkitermelés, helyenként pedig a favágás volt. Számos bodrogközi faluban ma is élő öreg emberek már uto'só> mohikánjai ezeknek az ősi foglaik_>-',S‘!oknak. 1846-BAN Leleszen Széchenyi István és Mailáth Antal főkancellár közreműködésével létrejött a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat. Még ugyanaz évben megkezdték a Tisza-töltés építését s ezt a munkát mai méreteiben 1897-re fejezték be. A védőtöltés azóta a legnagyobb árvizek idejében sem szakadt át. A Latorca és a Bodrog teljes szabályozása csak' a „Társulat“ megalakulása után több, mint 100 évvel fejeződött be. A védőgátak kiépítése után folyamatosan készültek a levezető csatornák is úgy, hogy napjainkban már a Bodrogköz vízrendezésének, harmadik szakaszát, az ármentesítés és belvízlevezetés után az öntözést valósítják meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának támogatásával létrejött nemzeti vállalatok. AZ ÖNTÖZÉS annál is inkább sürgős probléma, mert a Bodrogközben az évi csapadékmennyiség alig éri el a 600 milimétert. Ez a csapadék is egyenetlenül oszlik meg, a természetes nedvességmennyiségnek alig 50 százaléka hasznosítható. A Kelet-Szlovákiai Síkság összesen 224 000 hektár mezőgazdasági földterületet képvisel. Ebből 132 700 hektárnyi területen terveznek öntözéses gazdálkodást. A nagyfelületű öntözőberendezéseket 1978-ig akarják kiépíteni. Az első részleget, a Szomotor— Nagykövesd szakaszt 1965-ben helyezték üzembe. A 3000 hektárnyi területen fekvő öntözőberendezésről Ján Tuci elvtárs, a Szomotor—Nagykövesdi Öntözési rendszer igazgatója tájékoztatott. — Már harmadik éve kifogástalanul működik a hatalmas öntözőrendszer. Az úszó szivattyútelepet a Latorca folyón helyeztük el, innen a 18 kilométer hosszúságban húzódó nyitott öntözőcsatornákba kerül a víz. A csatornákból öt magasnyomású szivattyúállomás nyomja tovább a közel 3000 hektárnyi területen elhelyezet földalatti csőrendszerbe. — Milyenek az öntözéses gazdálkodás eddigi eredményei? — A Szomotor! Állami Gazdaságban, a nagykövesdi és kiskövesdi EFSZ-ekben, ahol az öntözés bevezetése előtt búzából 22, kukoricából 16,1, cukorrépából 236, lucernából pedig 53 q átlagos hektárhozamot értek el, az öntözött területeken a búza hektárhozama 38,5, a kukoricáé 40,6, a cukorrépáé 516, a lucernáé pedig 95,6 mázsára emelkedett. Emellett a vetésforgó összetétele csupán az öntözőberendezés kapacitásának 60 százalékos kihasználását engedte meg. ‘ Az öntözéssel azonban még korántsem oldódtak meg az összes problémák. A mesterséges úton a talajba juttatott vízmenyiséget gazdaságosan úgy kell elosztani, hogy az a legmegfelelőbb talajművelés és tápanyaggazdálkodás mellett a lehető legmagasabb hasznot biztosítsa. E feladat megoldásával foglalkozik az Öntözéses Gazdálkodás Intézetének Szomotorl Kutatóállomása. A most 10 éves KUTATÓINTÉZET Mocsár és láp uralta a vidéket a Bodrog, Latorca és Tisza szabályozása előtti. Felvételünkön a Bodrog egyik holtága Szentmária és Zemplén községek között. vezetője Tkáí mérnök, tapasztalt szakember. Felsorolt néhányat az intézet kutatói tervében szereplő feladatok közül: — Már megoldott feladat az egyéves növények agrotechnikájának kutatása az öntözéses gazdálkodás feltételei között. Ezenkívül foglalkoztunk a differenciált, megkülönböztetett öntözési rendszerrel. Készletfeladatok: az adott területen termelt egyedek optimális sűrűségének megállapítása és az optimális tápanyag-szint megállapítása az öntözéses gazdálkodás feltételei között. Az egyes kísérletek során az összes agrotechnikai és tápanyagellátási feltételek biztosítása mellett cukorrépából 800 q, szántóföldi takarmányokból pedig 140—150 q átlagos hektárhozamot értünk el a kísérleti parcellákon. Legútabb kísérleti feladatunk a kukorica azon fajtáinak kiválasztása, leginkább megfelelnek az öntözéses gazdálkodás feltételei kiftött. A francia hibridekkel végzett kísérletek során megállapítottuk, hogy ezek a megfelelő sűrűség, az optimális tápanyagszint és öntözési rendszer betartása mellett képesek 148—150 q hektárhozamot blztositani. — Milyen konkrét eredményei vonnak o nagytermelésben a kutatóintézet tevékenységének? — A kísérletek eredményeit rendszeresen népszerűsítjük és szoros kapcsolatot tartunk fenn a mezőgazdasági termelőüzemekkel. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok vezetői részéről nagy az érdeklődés munkánk eredményei iránt s tapasztalatainkat készséggel alkalmazzák a nagytermelésben is. Nem utolsó sorban ennek köszönhető. hogv az öntözéses gazdálkodás bevezetésével számos mezőgazdasági üzem máris kiemelkedő termelési eredményeket mutat fel. A víz, az életadó, de a Bodrogközben évszázadok során annyi veszélyt magában hordó elem az ember szolgálatába szegődött. Az ember tudásával és kitartó munkájával szilárd medrek közé kényszerítette a rakoncátlan folyókat s ma a tudós esze, a bodrogközi paraszt munkája a termés soha nem látott fokozására használja fel az életet és veszélyt hordozó vizet. Kovács Zoltán Szeretik a Szabad Földművest Az Ipoly-mente olvasóitól, mint régi levelező többször megkérdeztem, elégedettek-e a Szabad Földművessel? A válaszokból az tűnik ki, hogy a lap kielégíti a falusi emberek igényét és nélküle már el sem tudják képzelni az életet. Viszont kifogásolják, hogy nem jelennek meg szakmellékletek, a kertészek, gyümölcsészek, méhészek, vadászok és halászok nagyon örülnének, ha újra kedvenc mellékleteiket vinnék portáikra a kézbesítők. A Szabad Földműves megállta a próbát az utóbbi idők zavaros viszonyai között is, és ezért a magyar olvasók között nagy tiszteletnek, megbecsülésnek örvend. Százdon például több olvasó felháborodásában lerendelt néhány magyar újságot, azonban a Szabad Földműves példányszáma nem csökkent, sőt a legmagasabb a községben. A szomszédos Ipolyszakállason is a Szabad Földművest olvassák a legtöbben. Amíg például az Oj Szónak 55 előfizetője van ebben a községben, a Szabad Földművesnek 120. A Szabad Földművest általában a szövetkezeti tagok és a kistermeléssel foglalkozó földművesek olvassák, mert nagy segítséget nyújt a háztáji gazdálkodásban. Az állami gazdaságokon egy kissé nehezen terjed el a Szabad Földműves, pedig azokról is jónéhány cikk akad a lapban, sőt a földművesek újságja az állami gazdaságok dolgozóinak ügyes-bajos dolgaival is foglalkozik, és nem egy esetben elintézte jogos panaszaikat. Ezért jó lenne, hogyha a jövőben az állami gazdaságok dolgozói közül is egyre többen olvasnák minden földműves lapját, a Szabad Földművest. Belányi János Szirénfalvi felszabadulás Szirénfalva 1944. november 20-án szabadult fel. A szovjet katonák esti szürkületkor keleti irányból sekély patakon keresztül közelítették meg a falut. Eleinte úgy látszott, hogy Szálas! katonái szembeszállnak a szovjet katonákkal. Azonban egy leleményes polgárunk megmentette a helyzetet. Megszerezte a szalmakazal aljában lévő híradós berendezést és Jobbrabalra osztogatta a parancsokat: tüzet szüntess! Kisvártatva megszűnt a fegyverropogás. Épp idejében, mert Szálasi katonái vagy 80 embert akartak kivégezni. Mi, a falu lakói csak később tudtuk meg, hogy a terebesi járásban elsőkként szabadultunk fel. A háború után bizony sok megpróbáltatáson mentünk keresztül. A felszabadulás örömét megkeserítették a naólonalista villongások, az ezt követő kitelepítések. Akkoriban bizony nehezen hjttük, hogy sorsunk majd jobbra fordul. De végre is győzött a párt internacionalista politikája és hozzáfogtunk az építéshez. Azóta sokat tettünk a községben. Társadalmi munkával új kultúrházat kapott a falu lakossága. A két fahíd helyén korszerű átfolyót építettünk. De ki győzné sorolni a sok apró-cseprő létesítményt vagy munkát, amivel megszépítettük falunkat. Hogy csak egy példát említsék, száz új ház épült a községben, többnyire fürdőszobákkal ellátva és nem ritkaság már a központi fűtés sem. A kultúrmunka terén napjainkban bizony visszaesés észlelhető, de az „aranylábú“ öregek országos viszonylatban Is elismerést nyertek táncdal műsoros fellépésükkel, öregek, de fiatal szívvel tettek tanúbizonyságot a bennük rejlő tudásról Gombaszögön és Zselfzen, a CSEMADOK-napok alkalmából. Felszabadulásunk évfordulóján hálával gondolunk a szovjet felszabadítókra és továbbra is lelkesedéssel dolgozunk szocialista társadalmunk felszabadításáért. Jakab Sándor, Szlrénfalva A legjobb minőségű szőlő Kácz Béláné közel nyolc vagon kiváló minőségű szőlőt vásárolt fel a dunatnocsi kistermelőktől. A Komáromi Bőrfeldolgozó Üzem véleménye szerint ez volt a legjobb minőségű szőlő a Járásban. A jó munkát végző asszony már 18 éve vásárolja fel a szőlőt és ő is örült annak, hogy a feldől- « gozó üzem Is elégedett a minőséggel. összesen 265 kistermelőtől vásárolt szőlőt, akik jobbnál Jobb minőségű szőlőt hoztak. Kudla Béla rizlingje például 25 fokos mustot adott. A felvásárlás és az elszállítás is idén igen jól ment. Rácz néni elégedett a Komáromi Borfeldolgozó Üzemmel. A termelők pedig azt kívánják, hogy mindig ilyen ügyesen, gyorsan vigyék el tőlük a szőlőt. Trenka Tibor, Dunaradvány A délutáni nap gyengülő- sugarai simogatják a megbámult határt. A földeken ritka látvány fogad. A szövetkezeti tagok zöme két szomszédos táblán dolgozik. Az ötven lóerős traktorok erőlködve, fodrozó füstöt eregetve szántják ki a cukorrépát az egyiken. Alig fordítja ki az eke a néhány kilós répákat, máris szorgos kezek dobálják rakásra és tisztítják. Igyekeznek, hiszen néhányszáz méterre már nyomukban vannak a rakodógépek és a pótkocsik. Az avatatlan számára talán természetesnek tűnik ez a szorgoskodás. A dolgozók viszont tudják, hogy a részletmunkák bármelyikének lelassulása szinte behozhatatlan lemaradást okoz. — Ki kell használni a kedvező Időt — mondja kísérőm, Bnngya Lajos mérnök A másik táblát lánctalpasok uralják. A talajelőkészítő nehéz símítók után három-négy kőhajításnylra már a vetőgépek mögött száll a por. — Hogy megy a munka? — kérdezem Pépes László traktorostól. — Kicsit nehezen, mert nagyon száraz a talaj. Eső kellene, hiszen az eddig elvetett mag is alig bont csírát. Juhos István vetőgépkezelő még mogtoldja. — Jobban is menne, csak ne porolna annyira. Ha egy kis szél fúj, bizony alig látjuk egymást. Közben kiérnek a répaszántó traktorok is. Kiss Gyula és Simonek János ugyancsak a szárazságról ejtenek szót, a föld keménységéről, s emiatt naponta kétszer cserélik az ekevasakat. Egyikük csendesen megjegyzi: kicsi az alapbér. Egy hektár kiszántásért csak egy munkaegységet írnak a javukra, így aztán megállás nélkül kell dolgozniuk... Mennek is mindjárt, mert estig még jónéhányszor kell fordulniuk, hogy meg legyen a szokott 13—14 parcellás átlag-teljesítmény. Egy parcella nagysága 45 ár. A többi munka menetéről Bongya Lajos mérnök tájékoztat. — Hatszáz hektárba búzát, ötvenbe árpát és harminckilenc hektárba őszi takarmánykeveréket vetettünk. Törjük a kukoricát, mintegy 140 hektárról kerül szárítókba a termés. Száztíz hektár cukorrépát kiszántottunk. Az összterület 12300 ha) kétharmada vár még szántásra. Ha az idő engedi, hamarosan ez Is meglesz, mert hét lánctalpas traktorral két műszakban, éjjel-nappal dolgozunk. • ' Cukorrépából 480—500 mázsa, kukoricából viszont 75—80 mázsa a hektárhozam. Az idő sürget. Tudták ezt a farnadiak is, ehhez mérten igyekeztek, hogy évi munkájuk gyümölcse idejében fedél alá kerüljön. Lalo Károly, Ipolyság SZABAD FÖrnMUVES 5 1969. november 29. * 0 Őszi szemle e ^ 03 5 a-g 3 S * cn < c0 *J ^ w c/) 00 IO 03 0*0 > JO O *3 N S - a) •5 | S3 5 I 8 _ MI) X, 2 sge t/i tő c 03 Q3 -Q .O ^ N 55 *9 vm 3 N £-3 3 c n-o o <a 5 g cg t“1 C <D C/J c S § 5“ 5 °:g ca 'cd Si N *—i \(l) Cfl ^ CU p 2 c <r is E oo 2 -a Úi —-i OOÍo P U - t*
