Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-22 / 47. szám
TERMEL BSÍ A gyümölcstermesztés komplex gépesítése A bajmóci bemutató margójára A—72-es holland gyártmányű ingóborona rögös terület eldolgozására. Munkaszélessége három méter, munkamélysége 20 cm. Teljesítménye óránként két hektár. Nehéz jellegű, száraz talajon került sor a gépi eszközök munkájának bemutatására. A különböző géptípusokból mellékelten bemutatunk néhányat: A képeken látható gépeken kívül még számos talajművelő és egyéb gép (számszerint 35) munkájának lehettünk szemtanúi. A látottakat értékelve, arra a megállapításra jutottunk, hogy bizonyos eredményeket elértünk a gyümölcstermesztés gépesítése terén, jáe komplex munkáról még nem beszélhetünk. Ami a sorközi talajporhanyítást, gyomtalanítást Illeti, határozottan jó munkát végeztek mind a hazai, mind a külföldi talajmunkáló eszközök. A jelenlevőknek különösen tetszett a nyugatnémet sorközi művelésre alkalmas forgótárcsás kultívátor, amely a tapogatókar segítségével ügyesen kikerüli a fákat. Tehát nemcsak a sorok, de az egyes fák között is kiváló talajmunkát végez. Továbbá az NDK-ban gyártott rotációs kultívátor is nagyon alkalmasnak bizonyult a zöldtrágya bedolgozására. Ugyancsak nagy sikert aratott a holland gyártmányú, Kinkelder védjegyű, ezer literes permetezőgép, Talajporhanyító ásóeke. Munkamálysége 30 cm. Nagy érdeklődés előzte meg a gyümölcstermesztés komplex gépesítésének országos bemutatóját, amelyet Bajmócon (privigyei járás) rendeztek meg a gyümölcstermesztők. Nemcsak a kertészek, de a szövetkezetek, állami gazdaságok gépesítői is szép számmal eljöttek, hogy a gyakorlatban saját szemükkel lássák, milyen utat tettünk meg a gyümölcstermesztés komplex gépesítésének területén. A gyakorlati bemutató előtt három előadás (A gyümölcs gépi begyűjtésének lehetőségei Jelenlegi feltételeink mellett. Előadó: Oldfich Paliéka, — A gyümölcsvédelem technikája kémiai szerekkel. Előadó: Ing. V. Reháőek. — Intenzív gyümölcstermesztés és gépesítésének előfeltételei. Előadó: Ing. Teodor Malik) hangzott el. A hivatásos szakemberek aprólékos áttekintést nyújtottak az adott témákról, amely nemcsak tartalmas vitát hozott felszínre, hanem fokozta a jelenlevők kíváncsiságát az előállított gépek iránt. melynek teljesítménye műszakonként 8—12 hektár. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a bemutatott talajmegmunkálő eszközök sora megütötte a kívánt mértéket, de nem lehetünk elégedettek a gyümölcs gépi szedésével. A gyümölcsszedő háló alkalmazása nem jöhet számításba, ugyanakkor a bemutatott gyümölcsrázó (NSZK) szerszámnak nincs és nem is lehet jövője. A rázőszerkezet, mely a dolgozó derekára szerelve fejti ki működését, jobban rázza az embert, mint a fa ágait. Emellett a gyümölcs épsége akkor sem szavatolható, ha az kifeszített ponyvára hull. Ahhoz azonban, hogy a jónak látott gépek és talajmegmunkáló eszközök sorát beszerezze a mezőgazdasági üzem, nem csekély beruházás szükséges. Ennél fogva kisebb területen szó sem lehet a gyümölcstermesztés komplex gépesítéséről. A beruházás összege és a gépek maximális kihasználása nagyobb méretű gyümölcsösöket követel. Végezetül mondjunk néhány szót Ipari trágyák és gyomirtó vegyszerek kiszórására alkalmas mfitrágyaszórógép. gyümölcs tartósításáról annál ínább, mivel a gyakorlati bemutató után sor került a Privigyén épített, százvagonos hűtötároló megtekintésére. A tárolót magyar szakemberek építették, illetve az előre gyártott elemeket Magyarországról szállították. Érdemes megjegyezni, hogy e hatalmas épületet ebben az évben kezdték építeni és október elején már száz vagon almát helyezték el benne. Maga a raktárhelyiség 21 nap alatt elkészült. A tároló jóvoltából tavasszal nemcsak almát, de szőlőt is vásárolhatnak a fogyasztók. Hasznosnak, tanulságosnak bizonyult a bajmóci bemutató. A kertészek és gépesítők a gyakorlatban is megismerkedhettek a gyümölcstermesztés jelenlegi gépi eszközeivel, míg az előadások keretében számos időszerű kérdésre kaptak feleletet. Azonban nem lenne teljes a kép, ha a bemutató árnyoldaláról nem beszélnénk, annál inkább, mivel a helyszínen ezt többen felvetették. Lényegében a külföldi gyártmányú gépekről van sző, amelyekhez — bár munkájuk tetszett nem juthat egykönnyen a megrendelő. Ezek után a gyümölcstermesztés komplex gépesítése nálunk még csak távlat és senki sem tudja, mennyi időbe telik, amíg alkalmas, nagy teljesítményű munkaeszközökhöz jut a termelő. Az ilyen és hasonló bemutató csak akkor töltené be hivatását maradéktalanul, ha^ a kiválasztott gépet minden nehézség nélkül megvásárolhatná az üzem, és ez a következő termelési ciklusban munkába is állhatna. Reméljük, hogy a jövőben ez a kérdés is megoldást nyer. (Sándor) Hidraulikus szöges-kanalas borona. Fotó: Sándor — Kruzlnsky Talajtakarás a törpefás gyümölcsösökben A Krím-féisziget éghajlati adottságai között igen fontos a talajnedvesség megóvása. Ennek egyik módja a talajtakarás. A szimferopoli körzet „Krasznij“ szovhozában négy éven át kísérleteztek talajtakarással: vastag papírral, érett és friss lótrágyával, fűrészporos baromfitrágyával, tiszta fűrészporral és kaszált fűvel. A kísérlet 30 éves, A-tipusú alanyra oltott, alacsonytörzsü körtefákból álló gyümölcsösben folyt. A kísérlet ideje alatt szokásos módon trágyáztak. Tavasszal az első talajművelés után a talajt — a papírt kivéve — az egyéb anyagokkal 10 cm vastagon takarták. A fák töve körül 0,5 m átmérőjű tányért szabadon hagyták. A talajnedvesség megóvására legjobbnak bizonyult az érett istállótrágya és fűrészporos baromfitrágya. Ezek alatt 4,8—5 %-kal több nedvességet találtak, mint a kontrollként szolgáló fekete ugarban. A talajtakarás a gyomnövények előtörését is befolyásolta. A takarástól számított három hónap eltelte után végzett számláláskor négyzetméterenként a kontrolion 89, az érett istállótrágya alatt 59, a friss istállótrágya alatt 36, a fűrészpor alatt 23, a papírtakarás alatt 16 gyomot találtak. A több talajnedvesség és a takarás következtében alacsonyabb talajhőmérséklet hatására jobb volt a gyökérfejlődés és a hajtásnövekedés. Általában 24 %-kal kevesebb volt a hullott gyümölcs, továbbá az egyes gyümölcsök súlya 22—25 g-mal nagyobb volt, mint a fekete ugaros kontrollparcellán. Pokatílov, I. F, SERTÉSHIZLALÁS RÉPÁVAL A termőtalaj gazdaságos kihasználásában fontos szempont a kitermelt emészthető fehérje és az összes tápanyag mennyisége. Ez pedig gabonatermesztéskor átlagosan 2,7 q/ha emészthető nyersfehérjét és 24,5 q/ha összes tápanyagot tesz ki. Viszont a szárazanyagban gazdag répa 4,25 q/ha emészthető fehérjét és 50 q/ha összes tápanyagot adhat. A cukorrépa-termesztés gépesítése lehetővé tette a takarmányrépa termesztését nagyabb területen. Olyan répafajtákat célszerű előnyben részesíteni, amelyek gépi művelése és betakarítása nem okoz nehézséget, jól tárolhatók és állatfiziológiai szempontból jól értékesülnek. Munkálatok folynak a „hibrid répák“ nemesítésére, Az egy hektárra számított öszszes tápanyag tekintetében a cukorrépa vezet, de utána — a burgonya és gabona előtt — a szárazanyagban gazdag takarmányrépa következik. A lucerna ugyan az emészthető nyersfehérje mennyiségében első, de összes tápanyagtartalma alig fele a répáénak. Különböző répafajtákkal végzett kísérletekben a hízósertések 40 kgtól 110 kg-ig 601—858 g napi súlygyarapodást értek el a gabonadarás hizlalás 740 g-jával szemben. Az 1 kg súlygyarapodáshoz szükséges emészthető nyersfehérje 362—466 g között és az összes tápanyag 2948—3060 g között ingadozott. Így a gabonadarás hizlalásnál 424 g nyersfehérje és 2810 g összes tápanyag fogyasztásához viszonyítva kedvező takarmányértékesítést értek el. Az egyes hizlalási módszerek őszszehasonlításához a 40—100 kg súly közötti sertések 10 q súlygyarapodásához szükséges takarmánytermő területet vették alapul. Megállapították, hogy 10 q súlygyarapodáshoz a cukorrépás hizlaláskor — a répakoronát nem számítva — kell a legkisebb (0,95 ha), a gabonadarás hizlaláskorpedig a legnagyobb (1,40 ha) takarmánytermő terület. A fehérjedús takarmányból a szükséglet 1 q súlygyarapodásként a gabonadarás hizlaláskor 31 kg, a répa etetésekor pedig 35—40 kg. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a termésátlagtól függően, a gabonadarás és burgonyás hizlaláshoz viszonyítva, a különböző répafélék gazdaságosan használhatók a sertéshizlaláshoz. Richter, H-Bachmann, L, Rotációs kultívátor zöldnövények bedolgozására.
