Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-15 / 46. szám

CSALÁDI kör Gyógyítható-e a féltékenység ? Gondolom, már a cím is elárulja, hogy a féltékenységet betegségnek tartom. Bizonyára a véleményem nem egyedüli. Különösen azok tudják mi­lyen „nelhéz betegség“ a féltékeny­ség, akik így vagy úgy szenvedő ala­nyai. Azt hiszem, mint minden más bajnak, ennek is a megelőzés, az időbeni felismerés az egyik legjobb ellenfele, gyógymódja. Hol és mikor kezdődik a megelőzés? Legjobb, ha már gyermekkorban, illetve a neve­lés időszakában. Természetesen arra nincs szükség, hogy a Serdülő gyer­meknek leendő házastársáről s az együttélés során esetleg fellépő fél­tékenységről beszéljünk. A gyermek számára ez érthetetlen, felesleges, korát meghaladó prédikációt jelente­ne csupán. Mivel azonban a féltékeny­ség mindig a jellemben gyökeredzik, korántsem csak a házastársi kapcso­lat során jelentkezik. Megfigyelhetjük, hogy már egész kis gyerek féltékeny tud lenni a test­vérére, vagy szülőjére, nagyszülőjére. Fakadhat ez az érzés túlzott szeretet­­vágyból, irigységből, önzésből és sok esetben háttérbe szorításból. Ha fel­ismerjük az okot: türelemmel, tapin­tattal, a kedvezőtlen hatások változ­tatásával segíthetünk rajta. Ezzel a törekvésünkkel még nemcsak pilla­natnyi kinövést nyesegetünk, hanem alapot adunk ahhoz, hogy a gyermek környezethez való viszonya egészsé­ges irányban fejlődjön. S ez a továb­biakban, Jellemfejlődése során is jó­tékonyan érezteti hatását. Bármennyire Is megszívlelendő ne­velési cél ez, sok családban szem elől tévesztik. Az is igaz, hogy gyakran csak felnőtt, házaskorban fejlődik ki ez az önemésztő, a házastársat gyöt­rő tulajdonság. Ilyenkor már a szü­lők mit sem segíthetnek. Sőt nagyon jó, ha nem is próbálkoznak. A házas­­társakra vár a cseppet sem könnyű „gyógyító munka“. E téren egyébként akad jónéhány szinte nevetségesen maradi nézet. Sajnos, főleg a nők körében tartja magát ez a „babona“, hogy aki nem féltékeny, az nem is szeret igazán. Meg: „egy férfit több szabadság illet meg“ stb. A téveszmék téves gyakor­lattal párosulnak. Sokan hiszik ugyanis, hogy állandó ellenőrzéssel, kutatással, firtatással, gyanúsítással őrlzhettk meg leginkább házastársuk Ihűségét. Kis százalékban előfordul­hat, hogy a félelem gátlást okoz, de aki mer, a legnagyobb ellenőrzés mellett is félre tud lépni. De miért tenné, ha szeretik egymást? Azt hi­szem, ezt az alapvető kérdést kell leghamarabb tisztázni. Megkockáztat­hatná még azt is, hogy aki erre nem tud konkrét választ adni: alaptalanul gyanakszik, tehát féltékeny. Ellentmondásosnak tűnik, bár igen gyakori eset, hogy a „tilosbajáró“ házastárs a féltékeny, zsarnok. Tuda­tosan, vagy ösztönösen leplezni akar­ja saját leplezni valóját. S ki mint él — úgy ítél alapon bizalmatlan, hi­szen ő csak tudja. Ezek' a súlyosabb esetek is tapasztalatom szerint szok­tak végződni. Mert képzeljék csak el, mekkora csalódás éri azt a házastár­sat, aki egyszeresek rájön, hogy az öt ok nélkül féltő társa becsapta. Néha igen meglepően fogják fel az emberek a féltékenységet. Egyik uta­zásom során fiatal ismerősöm és úti­társam reggel elmesélte: milyen jól táncolt éjjel a szálloda bárjában. Tré­fásan megkérdeztem, elmeséli-e majd otthon a feleségének? Hevesen tilta­kozott, mondván, hiszen féltékeny a természete! Delhát azt hiszem, min­den oka megvan rá. „Hát igen, elő­fordul egy és más, de azért nagyon jó férj vagyok, nem kellene a szívére vennie a dolgot. Elvégre csak egyszer fiatal az ember.“ Hát ez igaz, de ak­kor miért nősült? ... Emberi tulajdonság, bár nem a jobbak közül való, a mások gyengesé­gével visszaélni. Nos, akiről tudják, hogy betegesen féltékeny azt sokan óvják, figyelmeztetik, névtelen levél­ben is tájékoztatják. Nem teszik ezt olyan nővel vagy férfival, aki elen­gedi a füle mellett, vagy éppen hatá­rozottan visszautasítja a rágalmazást. Magyarán, aki nem ugrik, azt nem érdemes ugratni. R. E. Édességreceptek GESZTENYEPÜRÉ: Hozzávalók: 1 kg gesztenye, 20 dkg cukor, -1 kis pohárka rum, kevés va­nília, 3 dl tejszín. Héjában puhára főzzük a geszte­nyét, hideg vízzel leöblítjük, lehá­mozzuk. Burgonyaprésen átnyomjuk. A cukorból, vaníliából kevés vízzel jó sűrű szirupot fűzünk. Elkeverjük a gesztenyével, hozzáöntjük a rumot. Ha a massza teljesen kihűlt, újra át­nyomjuk, de most kis tányérkákra, tejszínhabbal körítjük. CITROMKRÉM Hozzávalók: 2 nagyobb citrom, 2 darab tojás, 15 deka cukor, V\ liter tej, 1 kiskanál liszt. A tejet felforraljuk, a lisztet elő­zőleg hideg tejben simára keverjük, hozzáöntjük a forrásban levő tejhez. Hi kihűlt, beleöntjük a citrom levét és kevés reszelt héját, a cukorral simára kevert tojás sárgáját is hoz­záadjuk. Majd legvégül a felvert to­jásfehérjét vegyítjük hozzá. Üveg­tálba vagy talpas poharakba öntjük. Égy-két óra hűtés után fogyasztható. ALMAHAB Hozzávalók: 1 kg édesalma, 1 tojás­­fehérje, 15 dkg cukor, 1 kanál rum. A megtisztított almát kevés vízben puhára pároljuk. Áttörjük. Hozzáad­juk a cukrot és tojásfehérjét. Porce­lántálban 20—30 percig verjük, amíg habbá áll. Üvegtálra öntjük. Villával megcibázzuk a tetejét és néhány nyers vagy befőtt gyümölccsel díszít­jük: Babapiskótával vagy más száraz süteménnyel tálaljuk. Röviden a fejfájásról Tova szálltés... Sárga levél kopár táj Itt van az ősz tudom már Nem dalol a kis madár elszállott a fecskepár tova ment és Itt hagyott tova szállt és elhagyott ÖVÁRY PÁL A fejfájás a leggyakoribb kórtünetek közé tartozik és nagyon sok bosz­­szúságot okoz. E tünettel találkozhatunk a csecsemőkortól egészen az ag­gastyánkorig. A csecsemők és a kisgyermekek e tünetet azonban nem tudják még pontosan lokalizálni, s csak másodlagosan következtethetünk a fejfájás jelenlétére a kicsinyek idegessége, sírása és nyugtalansága alap­ján. A fejfájás valójában a szervezet jelzőberendezése, amelynek segítségé­vel a szervezet jelzi erőinek közeli kimerülését és ezért nagy figyelmet kell szentelnünk neki. A fájdalbm jelentkezhet szúrás, nyilalás, tompa nyo­más és lüktetés formájában. Úgyszólván minden lázas megbetegedés fejfájással jár. Nagyon kellemet­len és erős fejfájással jár a középfültőgyulladás. E tünet nem hiányzik a fogfájásnál és a különféle idegbetegségeknél. A migrénnél tipikus az egy­oldali fejfájás, amely nagyon nehezen kezelhető é ssajnos a modern em­ber gyakori betegsége. Széngázmérgezésnél és a mérgezések nagy cso­portjánál általában e fájdalom sohasem hiányzik. Az emésztési zavaroknál, székrekedésnél, gyomor- és bélhurutnál, hasmenésnél szintén találkozunk fejfájással. Nagyobbfokú vérszegénysé 1989. november 15. és magas vérnyomásnál egyaránt észlelhető e kórtünet. Az álmatlanságnál. Idegkimerülésnél, sok feketekávé elfogyasztása után, vagy nagymértékű szeszfogyasztás után is természetes jelenség. A mai rohanó élet nagyon gyakran van egybekötve a» úgynevezett ide­ges (neurotikus) fejfájásokkal, amelyek egyúttal a kezek izzadásával, ál­matlansággal és étvágytalansággal, esetleg hányingerrel vagy hányással vannak egybekötve. A meghűléses betegségeknél, például az egyszerű náthánál nagyon ne-Ezt az egyszerű, de elegáns, laza horgolással készített ruhát jó alakú, karcsú hölgyeknek ajánljuk, mert szabása követi a női fórmát. Figyelemre méltó még a ruha széles és kissé mély nyakkivágása is. Anyaga: 450 g műszálas fo­nal, 3-as tűvel horgoljuk. Horgolási minta: a ruha al­ján kezdjük a horgolást: lánc­szemekkel, majd erre horgol­juk a 2. sorból álló mintát. 1. sor: az alapsor harmadik láncszemébe 2 kétráhajtásos pálcát öltünk, közöttük 4 lánc­szemmel. a harmadik láncszem­be ismét 2 kétráhajtásos pálca kerül, közöttük egy láncszem­mel, majd a leírtak elölről is­métlődnek. 2. sor: az előző sor négy­­láncszemes ívébe 2 ráhajtásps pálcát horgolunk, az egylánc­­szemes ívbe 2 ráhajtásos pál­cát öltünk, közöttük két lánc­szemmel, majd elölről folytat­juk a sort. A ruha elő- és hátrészét sza­básminta szerint horgoljuk (kö­zépméretre készült). A derék­rész karcsúsítását — a meg­felelő helyen — 3 soron ke­resztül úgy alakítjuk ki, hogy lényegesen kisebb horgolótűvel és egyráhajtásos pálcákkal na­gyon szorosan horgolva dolgo­zunk. Összeállítás: a szabásmintára gombostűzve átgőzöljük, majd a szabásminta szerint szabjuk ki az azonos színű, könnyű se­lyembélést, összevarrjuk és a ruhát alábéleljük. Befejezésül az ujja és a szoknya alsó ré­szére a 2. mintasort horgoljuk. hezen lélegzik a beteg. Ez kellemetlen fejfájást okoz. amely még erősebbé válik, ha az orrmelléki üregek, begyulladnak (pl. a homloküreg j. Ilyenkor a fejfájás olyan erős lehet, hogy a beteg sokszor egész éjjeleket átkínló­dik. A különféle mirigymegbetegedéseknél is tipikusak a fejfájások, mint például a pajzsmirigytúltengésnél, vagy a hormonális zavaroknál a nőknél, például a menstruáció ideje alatt. Hasonló hormonális zavarok okozhatnak fejfájást a cukorbetegségeknél is. A vércukor túl magas, vagy ellenkezőleg túl alacsony szintje nagyon sokszor lehet a cephalea (fejfájás) okozója. E helyen rá kell mutatnom arra, hogy a nyaki izmok megbetegedése, a féjbőr gyulladása, agyrázkódás, koponyatörés és agyvérzés ugyanúgy ve­zethet e tünethez, mint a különféle agydaganatok is. A reumatiznuisnál és a csigolyák megbetegedésénél egyaránt számolnunk kell fejfájással. Végezetül csak annyit, hogy a fejfájást nem nézhetjük külön betegség­nek, hanem csakis kőrtünetnek, amely nagyon sok betegségnél jelen van. Kezelése tüneti, vagyis fájdalomcsillapítók használata, például naponta 3—4 tabletta Acylpyrin, Acylcoffin, vagy Alnagon, esetleg más fájdalom­­csillapító. Valódi eredményt azonban csak úgy érünk el, ha a fejfájást ki­váltó okot kezeljük és ezt eltüntetjük, mint például a lázas megbetegedé­seket, emésztési zavarokat stb. Sohasem szabad azonban a fejfájást le­becsülni és különösen a nagyobb és a hosszantartó fejfájásnál ajánlatos az orvosi segítség Igénybevétele. E helyen kötelességemnek tartom óvni mindenkit a pausál fájdalomcsillapító-használattól, mivel e szerek huzamo­sabb használata maga is fejfájáshoz vezethet! MUDr. juhász István, Tiszacsernő közmondás VÍZSZINTES SOROK: 2. Laoszi néptörzs. 5. Hidrogén jele. 6. Testgyakorlat. 8. Macskahang. 10. Kérdőszó 12. Zamat. 13. Becézett Ilo­na. 14. Folyó Ausztriában. 15. Mécs László biogramja. 17. Kettős betű. 18. Egyesület hozzátartozója. 29. Fedd. 21. A folyó sodra. 22. Hajtógép. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Oxigén jele. 2. Mindenféle ócska ság. 3. Dallam zenekari kísérettel. 4 Szlovák személyes névmás. 7. Köz mondásunk első része. 9. A közmon dás befejező része. 11. Végnélkül1 illó. 12. Jelt ad..16. Régebbi hangszer 20. Folyó Szibériában. 21. Cipész szerszám. Beküldendő: a függőleges 7. és 9. számú sorok megfejtése. Járt-kelt a szarvas az erdőben.. Egyszer csak hallotta, hogy valaki segítségért rimánkodik. Sietve Indult a hang irányába és látta, hogy az öreg fenyő rázuhant a farkasra. Hiába erőlködik, a farkas, csak nem bír a fenyő alól kiszabadulni, így hát panaszosan nyögdécsel: — Jaj, jaj szarvas koma, látod, rö­videsen üt az utolsó órám. Légy Olyan jó, segíts rajtam, hengergesd odébb a szarvaddal ezt a fatörzsetl — Segítek én szívesen, csak nem tudom, győzöm-e erővel... — Legalább próbáld meg! — rimán­­kodott a farkas. — Hát megpróbálhatom, miért ne! — felelt a szarvas. Azzal nekirugasz­kodott, minden erejét összeszedte és elhengerítette a súlyos fenyőtörzset. A farkas, ahogy kiszabadult és fel tápászkodott, hirtelen a szarvas után i namodott. — Mit akarsz még tőlem? — kér lezte a szarvas. Lapunk 44. számában megjelent .Mókás kérdésekre“ a helyes meg fejtés a következő: 1 nyolc, 2. tréfa. 3. lovas, 4. egy se, mert a többi a lövés zajára elröpül, 5. ajtó. — Zsákmányul ejtettelek és most nyomban felfallak, — acsarkodóit a farkas. * — Hohó! Hiszen én mentettelek meg téged a haláltól. Igaz-e? /hszerm s a farkas — Igaz, vagy nem igaz, én mégis felfallak. Jó sokáig civakodtak, de nem tud­tak megegyezni. Végül is így szólt a szarvas: — Keressünk hát valakit, aki igaz­sággal elbírálja a dolgunkat. Járták az erdőt napestig, míg vég­re találkoztak a medvével. Medve apó meghallgatta mlnkettőjük pana­szát, majd megszólalt: — Ügy vélem, az lesz a legoko­sabb, ha elmegyünk a tetthelyre. Elmentek hát mindhárman a kidőlt fatörzshöz. A medve körülcammogta a lucfenyőt, aztán odaszólt a szarvas­hoz: — Szarvas koma, próbáld csak meg agancsoddal felemelni a fenyőt. Lás­suk, megbirkózol-e vele! — Miért ne birkóznék — felelte a szarvas és megemelte a fát. — Nos, farkas koma, bújj csak be egy kicsit a fatörzs alá, lássuk, be­­férsz-e? — Miért ne férnék! — mondta a farkas és bekúszott a lucfenyő tör­zse alá. A medve ekkor intett a szarvasnak, az meg ráeresztette a fatörzset. A farkas ismét benne volt a csapdában. Ha benne volt, benn is maradt. Ugyan ki segített volna neki még egyszer? SZABAD FÖLDMŰVES 1 1 1969. november 13.

Next

/
Thumbnails
Contents