Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-15 / 46. szám
TERMELÉSI A szovjet mezőgazdaság gépesítésének távlatai Á jelenlegi mezőgazdasági energetika alapja a korszerű traktor, amely Igen nagy kapacitással, munkasebességgel, minimális üzemanyag-fogyasztással rendelkezik, hosszú az élettartama, üzembiztos, kezelése és javítása egyszerű. Ilyen erőgépek létrehozása nagy erőfeszítést kíván nemcsak a mérnököktől és a szerkesztőmérnököktől, hanem a vegyészektől, a kohászoktól és az elektrotechnikusoktól is. A Szovjetunióban mintegy százféle kultúrnövényt termesztenek, emellett rendkívül különbözőek az éghajlati viszonyok Is. Ezek a tényezők különféle tulajdonságokkal rendelkező traktorokat Igényelnek. Itt említhetjük meg, hogy a mezőgazdaság ügye még ma Is az egyik legbonyolultabb probléma. Elég anynylt mondanunk, hogy a világon mezőgazdasági termeléssel foglalkozó 350 millió család közül 250 millió vagy kapával vagy faekével műveli meg a földjét. A Szovjetunió idei gazdasági tervében is fontos helyet foglal el a mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátása. Ezt néhány példával is bizonyíthatjuk. Az idén a mezőgazdaság 306 ezer traktort, 155 ezer tehergépkocsit, több mint 100 ezer gabonakombájnt, 14,5 ezer exkavátort, 10 ezer buldózert s egyéb más technikai felszerelést kap az ipartól. A traktoripar fő feladata, hogy nagy teljesítményű, nagy termelékenységű gépeket alakítson ki. Ma már szállítják a mezőgazdasági üzemeknek a K—700 ítpusú, 220 lóerős traktorokat. Rövidesen a jó szolgálatot tett, de már elavult DT—75, T—74, DT—54-es traktorokat is korszerű, 150 lóerős T—150-esek váltják fel. Ezek a traktorok jelentős mértékben csökkentik a műszaki és a munkaerőigényt, növelik a munkateljesítményt, és csökkentik a traktorgyárak fémfelhasználását. A mezőgazdaságnak szüksége van nagy teljesítményű kombájnokra is, hiszen a terméshozam évről-évre növekszik. Kiszámították, hogy ha csak ÉsZak-Kaukázus, Dél-Ukrajna és a központi feketeföldi gazdaságokat ellátják nagy teljesítményű kombájnokkal, az egész ország kombájnparkját 20 %-kal lehet csökkenteni. A kísérleti üzemelést jól kiállotta a „Niva“ és a „Kolosz“ kombájn. Ezek teljesítménye sokkal nagyobb elődeikénél. A gabonabetakarítás gépesítésének egyik irányzata a traktorvontatású kombájn gyártása. De az eddigi kísérletek, a traktorok kis kapacitása miatt, sikertelenek voltak. Az új, korszerű traktorok azonban ezt a problémát is megoldják. Az új mezőgazdasági gépek közül figyelmet érdemel a „Kolosz—6“ kombájn, amely kétszer olyan termelékeny, mint a jelenleg használt elődje, az SZK—4. Együtemű vagy kétütemű betakarításhoz egyaránt alkalmazható. 150 lóerős hajtóművével óránként 20 km-es sebességgel halad a gabonatáblában. Vágási szélessége a gabona sűrűségétől függően 4,1— 5,6 méter, vágási magassága egészen 75 cm-ig biztos. Emellett egy különleges segédberendezés automatikusan igazítja a gépet a, talajfelszín különbségeihez 6 kilogramm gabona a másodpercenkénti cséplési teljesítménye. A kombájn tartályának befogadóképessége több mint három tonna. A Kolosz—6 óránként több mint öt hektárnyi terüíetű gabonát takarít be. Az altáji traktorgyár új T—4—M típusú traktorát különösen mélyszántáshoz a szűzföldek feltöréséhez használják majd, valamint erősen kiszikkadt talaj fellazításához is alkalmas. A traktorhoz készülnek speciális munkagépek, ekék, boronák, vetőgépek. Ezenkívül felhasználható talajjavító, útépítő, teherszállító munkához is. Az új traktor hathengeres Diesel motorjának teljesítménye 130 lóerő. A hajtóművet speciális, vlllanygyüjtással ellátott benzinmotorocska indítja el. A munkagépeket a hajtómű üzemelteti teljesítményváltó-tengelyen keresztül. A mintegy 9 tonna teherbírású traktor 10 km-es óránkénti sebességgel halad. Termelékenysége nagyobb, mint a korábban gyártott T—4-es traktornak, alkatrészei tartósak és megbízhatók. Kétszemélyes fülkéje kényelmes munkalehetőséget biztosít a traktoristáknak. A fülkében puha, a vezető magasságának megfelelően szabályozható ülések vannak. A fül-KSZTI cukorrépabetakarító gép. ke légfűtéses, jól szellőztethető, védve van a portól, a gázoktól és a zajtól. ■> A „Belorusz“ MTZ—52-es új traktor szinte valamennyi mezőgazdasági munkát elvégez, bármilyen terhet elszállít. Motorja 55 lóerős. A hozzáakasztott munkagépeket a traktor hajtóműve működteti a teljesítményváltó-tengelyen keresztül. Óránkénti munkasebessége 9,5 km. Országúton teherszállításnál sebessége több mint 25 km. A traktor mindkét tengelye meghajtott, ez lehetővé teszi a leg-SZKG—4 típusú rizskombájn különbözőbb talajon való alkalmazását. A keréktávolságok változtathatósága különböző sortávolságú mezőgazdasági kultúrák megművelését teszi lehetővé. A BP—12-es borona, amelyen a szokásos fogak helyett rugók vannak, lazítja a földet, 6—8 cm mélységre nyomja be a magvakat a földbe, megsemmisíti a gyomot. Ha a borona útjába kő vagy egyéb szilárd tárgy kerül, a rugók elhajolnak, az egész gép megemelkedik és az akadályt áthidalva folytatja útját. A boronát kisméretű DT—20-as, T—25-ös, T— 28-as traktorok vontatják. Súlya 75 I kilogramm. A gumósnövények (répa, burgonya stb.) betakarítására szolgál a KM— 1,2-es aggregét. Bármelyik típusú „Belorusz“ traktorral vontatható. Meghajtása az erőgépről kardántengelyen keresztül történik. A gép egyszerre két sor növényt szed fel, amelyet az elevátorba továbbít. Rögtisztítás után a termék szalag segítségével jut a gép mellett haladó tehergépkocsiba. Az aggregét óránként fél hektár termését takarítja be. Működését a traktoros irányítja a vezetőfülkéből. A szovjet ipar egyre több géppel látja el a mezőgazdaságot. Természetesen, sok feladat vár még ránk a különféle ipari növények és az állattenyésztés folyamatainak gépesítésében. (APN) Jól vizsgáztak A RIMASZOMBATI JÄRÄS ÁLLATTENYÉSZTŐI Ez év szeptemberében Rimaszombatban az aratóünnepélyt állatkiállítással kapcsolták egybe. Erról a kiállításról a Szabad Földműves már röviden megemlékezett. Ezért legyen szabad szólnom bővebben az állatkiállitásról, s az állattenyésztésről általában. Aki az állattenyésztésben csak kevésbé jártas és figyelemmel kíséri az utóbbi két évtized fejlődését, kétségtelenül el kell ismernie: kimagasló eredmények születését segítették elő az állattenyésztési szakemberek, valamint állatgondozók. Két évtizeden át járták az élet iskoláját, ahol nemcsak a zootechnikát, de az emberekkel való bánásmódot, a türelmes és célravezető felvilágosító munka nehéz tudományát is megtanulták. Kezdetben csupán arra törekedtek, miként lehet a lesoványodott állatállományt életben tartani. Később a jobb erőnlétre, a parazitás megbetegedések és állatjárványok leküzdésére összpontosult a figyelem. Azután már a termelékenységről is szó eshetett, míg most a nagy vizsgán — az állatkiállításon — a húszéves életiskola befejezése után kitűnő állatfajtákat mutathattak be. Landrace, Cornwall és nemesített fehér sertéseket lehetett látni. S hallottuk vitatkozni az embereket arról, vajon melyik fajtának a termelékenysége jobb, kifizetődőbb. Vagy a szép, tágas baromfiketrecek előtt miként beszéltek arról, hogy a Nick-Chick tojóhibrid, vagy a G—33-as termel-e több tojást. A tyúkok közül a tornaijai szövetkezet fehér Plymoutjai arattak sikert. A rimaszombati járásban a baromfitenyésztés különösen azóta tört előre mérföldes léptekkel, mióta Varga Zoltán, dr. Szilárdy és K v e t k o Ondrej szakemberek az irányítók. Kár, hogy a rendezőség a tyúkokon kívül nem állított ki víziszárnyasokat, galambokat, nyulakat, prémesállatokat és exotikus madarakat. Ezek lényegesen hozzájárultak volna a kiállítás színvonalának további emeléséhez, s ez az ifjúságot is nagyobb tömegben vonzotta volna. A kiállított szarvasmarhák minőségi szintje közepes volt. Bizonyára akadt volna szebb kiállítanivaló pirostarka, valamint Szlovák tarka, tájfajta tehén, illetve üsző. jó eredménynek látszik a műit évi 3000 liter tehenenként! tejátlag, ám ha azt nézzük, hogy sok külföldi államban az évi tejhozamátlag 5000 liter — amit jó takarmányozási technikával és helyes rétgazdálkodással érnek el —, bizony eltörpül mellette a mi háromezer literes tejtermelésünk. Nem szeretek Qnneprontó lenni, mégis engedjék meg, hogy megjegyezzem — mint a vizsgáztató nagyközönség egy szerény tagja —, járásunkban az állattenyésztés terén nem mind arany ami fénylik, vagyis vigyázzunk, hogy az önelégültség el ne vakítsa dolgozóinkat! Befejezésül csak annyit: amit az ember a kiállításon látott, jóleső érzéssel nézegette, s ez a legbiztosabb dokumentuma annak, hogy a kiállítást siker koronázta. Dr. IZSOF ZOLTÁN állatorvos, Rimaszécs Ha közelebbről megvizsgáljuk ezt az ügyet, arra a megállapításra jutunk, valóban nem tudjuk mit hoz a jövő, hiszen a hagymatermesztés gépesítése nem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé. Ez esetben pedig Igazán szorgalmazhatnánk a hagyma nagyüzemi termesztését, különös tekintettel, hogy a gazdaságnak jó pénzforrást, állami háztartásunknak pedig valutát jelent. A hagyma nagy hektárhozama késztetett bennünket arra, hogy agrotechnikájáról is érdeklődjünk. Borsányi elvtárs szavai szerint a kalászosok közül jó elővetemény a búza. A tarlóhántást még újabb két szántás követi. Összesen 12 mázsa kombinált műtrágyát juttattak a földbe részben ősszel, részben tavasszal. A vetőágy megegyezik az aprómagvak talajelőkészítésével, azzal a különbséggel, hogy amint a föld megengedi, azonnal munkához látnak. Az a fontos, hogy a vetőmag lehetőleg március első felében szakszerűen megmunkált talajba kerüljön. A növény ápolását kézi erővel végezték, háromszor kapálták. Mivel arra szükség mutatkozott, fejtrágyázást és öntözést is alkalmaztak. Idén például négy-öt ízben öntöztek. A betakarítás szintén kézi erővel történt, majd mintegy tíznapos száradás után került sor a tisztítására, válogatására. Mivel az osztályozás sok időt és pénzt felemészt, cséplőgép segítségével próbálták ezt a munkát elvégezni. Sajnos nem vált be, a hagyma egy része klsebb-nagyobb zúződást szenvedett, de főleg a héjon esett hiba, mely az áru értékét olyannyira rontotta, hogy nem felelt meg az előírt külföldi szabványoknak. A hagyma külföldi piaca, s ennek következtében az egyre növekvő vetésterület minden bizonnyal arra készteti az érdekelt-'szakembereket, hogy valamilyen formában mielőbb megoldják a hagymatermesztés gépesítését. Ezt a zöldségtermesztés színvonalának emelése is megköveteli. (Sándor) Húsz hektárról egy millió korona hagymából A hagymatisztítók egy csoportja a peredi szövetkezet gépesített brigádjának udvarán. megkezdődött, más munkát alig végezhetnek. A továbbiakban megtudtuk, hogy a szövetkezet 20 hektáron termelte ezt a növényt. A terv szerint hektáronként 200 mázsás hozammal számoltak, de 100 mázsával több lett. Ha az áru eladása körül minden rendjén megy, a húsz hektáron termelt hagyma több mint egy millió koronát hoz a házhoz. Igaz ugyan, hogy mivel munkaigényes növény — termelési költsége tetemes összeget felemészt (mintegy 350—400 ezer koronát) — az egységnyi területet számítva az intenzív növények közé sorolható. Ami pedig a termesztésére fordított pénzt illeti, a „háznál“ marad, tehát a közös tagjait boldogítja. Mindamellett a peredlek azt tartják „egy falura sok ez a tömérdek hagyma“, s jóllehet jövőre csökkentik vetésterületét. A vöröshagyma mindig keresett cikk volt piacainkon, de idén még inkább megbecsülésnek örvend. Ez főleg annak köszönhető, hogy az egyes külkereskedelmi vállalataink kedvezményes ár mellett szerződést kötöttek mezőgazdasági üzemeinkkel a hagyma átvételére. Ennek következtében megnövekedett a hagyma vetésterülete. Számos szövetkezetben, állami gazdaságban tíz, sőt ötven hektáron termesztették. Idén általában bő volt a hagymatermés, a vártnál sokkal jobban fizetett. A hagymatermesztő gazdaságok közül meglátogattuk a peredi szövetkezetei, ahol lányok és asszonyok épp a vöröshagyma tisztítását, osztályozását végezték. Borsányi Dezső kertész elégedetten nyugtázta a hagymatermést, mondván, rengeteg van belőle. Amióta a hagyma szedése, osztályozása
