Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-15 / 46. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Gondolatok a járási szövetségek aktivizálásához A szövetségi kormány és a két ** nemzeti kormány jóváhagyta a mezőgazdasági termelés 1970 évi tervét. A termelési terv irányszámait a kerületi szervek szétírták az egyes járásokra s e napokban a járási termelési igazgatóságok és mezőgazdasági társulások elemzik a tervet, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekkel j megköthessék a jövő évre szóló szerj ződéseket. A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társulat elnöksége október 31-i ülésén foglalkozott e kérdéssel, j Dr. Cséfalvay főökonómus bezámoló! ja után élénk vita alakult ki, amely j során az EFSZ-ek, állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelést kiegényel úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztési termelés terén. A dunaszerdahelyi járás esetében a szarvasmarhaállomány 3400 darabbal való emeléséhez aa istállók bővítésére, a cukorrépa vetésterületének 3 ezerről 4 ezer hektárra való kiszélesítéséhez pedig új gépi felszerelések vásárlása szükséges. Amennyiben ezek az intézkedések csupán ideiglenesek lennének, a beruházások bizonytalan eredményű megterhelést jelentenek a termelők számára. Emellett a mezőgazdasági üzemek a megszabottnál kisebb állománnyal és kisebb vetésterületen is képesek előállítani a tervben megszabott árumennyiséget. Minden egyes tömegszervezetnek életszagú mozgásra, konkrét tevékenységre, a tömegekkel, vagyis tagjaival való szoros kapcsolatra van szüksége, hogy teljesíthesse társadalmunk által ráháruló feladatait. Ez természetesen a Parasztszövetség járási szerveire is vonatkozik, mégpedig azért, mert az alapszervezetekben joggal elvárják a felsőbb szerv segítőkészségét, szervező kezdeményezését stb. Ezért néhány kérdés erejéig igénybe vettük VIKTOR MRÄZ mérnököt, a Parasztszövetség főtitkárát, hogy1 tájékoztassa a SZABAD FÖLDMŰVES olvasóit a szövetség dél-szlovákiai tagjait, a járási bizottságok tevékenységéről. A főtitkár a kérdésekre az alábbiakban válaszolt: A A járási szövetségek tevékenysége nagyban függ a központi bizottság lehetőségeitől. Ezt az igényt már a Járási konferenciákon is hangsúlyozták, de mindenek előtt szükséges volt a szövetség jogi helyzetének végleges meghatározása. Természetes, hogy a tevékenység eleinte nagyban függött a meglehetősen bonyolult belpolitikai helyzettől is. Azonban ma Is nagyban tisztázatlan a mezőgazdaság intézményes helyzete. A múlt év novemberében ugyanis megjelent a 404-es kormányrendelet, mely meghatározta a mezőgazdaság irányításának követelményeit. Rá egy esztendőre a kormány a 201-es rendeletében körvonalazta a járási mezőgazdasági társulások és a termelési igazgatóságok helyzetét. Megerősítette és szükségesnek minősítette a mezőgazdasági irányítása járási, állami szerveinek további erősítését. A kormányrendelet meghatározta a Cseh- és a Szlovák Parasztszövetség küldetését. Így a szövetségekre az a feladat hárul, hogy társadalmi és gazdasági érdekvédelmi szinten képviseljék tagjaikat. Az említett tényekből kiindulva a Parasztszövetség Központi Bizottsága jelenleg az előbb elfogadott program fölértékelésén dolgozik, hogy konkrét tanácsokkal szolgálhasson a Járási szerveknek. Különben a járási szövetségek tevékenysége a mezőgazdasági társulások befolyásától válik függővé. Mindezt tudomásul kell vennünk és ebből kell minden járásban kiindulnunk. Ismeretes, hogy az alapszervezetek aktivizálása a társulás vagy a termelési igazgatóság apparátusából kijelölt dolgozók tevékenységén múlik. Egyébként a Parasztszövetség alapszabályzataiban nincs kivetni való. Ügy maradnak érvényben, ahogyan azt az illetékes minisztérium jóváhagyta. + Hogyan aktivizálódnak a járási szövetségek és miként készülnek a felszabadulás 25. évfordulójára? A A központi bizottság a járási szövetségek fontos feladataként jelölte meg as; alapszervezeti tevékenységről szóló sokrétű gondoskodást. Gondolok itt az elfogadható munkafeltételek megteremtésére, a szociális gondoskodásra, a dolgozó nők — akik többségben vannak szövetkezeteinkben — és a segítségre szoruló gyermekek helyzetének emberséges rendezésére, továbbá a kulturális és a sporttevékenység kibontakoztatására stb. Járási bizottságaink a közeljövőben felmérik és elemzik az alapszervezetek valóságos helyzetét, megismerik a tényeket, hogy szükség esetén segíthessenek. Megállapítják a tagság szociális összetételét, följegyzik az életkor állapotát, a kvalifikáció, a munkafeltétel valóságos állását, megvizsgálják milyen az ökonómiai arány a növénytermesztés és az állattenyésztés ágazatai között stb. Természetes, hogy az egyes követelmények megvalósítása nagyban függ a szövetkezetek gazdasági helyzetétől. Mint ismeretes a szövetkezeti földművesek szociális biztosítása ebben az esztendőben elérte a magasabb színvonalat. Ez természetszerűen megköveteli, hogy a szövetkezetekben vagyis az alapszervezetekben ugyancsak jóindulatot tanúsítsanak a tagságról való gondoskodás tekintetében s főképpen az idős emberekről való gondoskodásban, hogy lássák a fiatalok, hogy az öregeket nyugdíjaztatás után is megbecsülik, s ez jó hatással lesz arra, hogy ők is munkát vállaljanak a szövetkezetekben. Azt akarjuk, hogy a járási szövetségek a rájuk vonatkozó alapvető kérdésekkel foglalkozzanak. Természetes, hogy a járási bizottságoknak a társadalmi és a gazdasági érdekvédelmi tevékenység mellett — aminek lényegében a termelést és az emberek életkörülményeinek javulását kell szolgálnia — olyan megtisztelő funkció is jut, mint például hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulójának megünneplése. A központi bizottság mint Ismeretes ezen évforduló alkalmából felhívással fordult a földművesekhez. Szükségesnek tartom, hogy a járási szövetségek ezt a felhívást alaposan áttanulmányozzák és viszonyaikhoz feldolgozva alkalmazzák. Teremtsék meg a formalizmustól mentes szocialista munkaverseny kibontakoztatásához szükséges feltételeket, hogy a jó eredmény elérése után méltó módon ünnepelhessünk. Kell, hogy a szövetkezeti földműves osztály, mely a munkásosztály mellett társadalmunk legjelentősebb rétege, pártunk konszolidációs politikájának lelkes támogatója legyen és minden tekintetben kifejezésre jutassa a szocializmushoz való hűségét. + Melyek azok a járási szövetségek, amelyek példás munkájukkal kiérdemelték a dicséretet? A Mint ismeretes, Szlovákiában 25 járási szövetséget alapítottunk. Kelet- Szlovákiában kissé elhúzódik a járási szövetségek alakítása, mert véleményük szerint ott mások a feltételek, de bátran állíthatom, hogy számos előkészítő bizottság igen aktívan tevékenykedett a szövetkezetek megalakulása 20. évfordulója ünnepségeinek szervezésében. Reméljük, hogy keleten belátható időn belül sor kerül a járási szövetségek megalakítására. A szervezői aktivitás és más alapvetően fontos tevékenység tekintetében a megalakítástól kezdve a lévai, az érsekújvári, a mikulási és a poprádi járási bizottságok tűntek ki a legjobban. Mondhatom, nagyban öregbítették szövetségünk jó hírnevét, tekintélyt szereztek a földművesek érdekvédelmi szervezetének. A nevezettek minden bizonnyal most is jó példát mutatnak majd a többiek számára. (haij Napirenden a jövő évi termelési tervek szító szervezetek képviselői nemcsak véleményt nyilvánítottak, hanem állást is foglaltak a terv irányszámaival és alapelveivel kapcsolatban. A jövő évi terv a társadalmi igényekből kiindulva a tájékoztató jellegű mutatók mellett kötelező érvényű mutatókat is tartalmaz. Éppen ezen mutatók elfogadása és teljesítése igényel öntudatos megértést és fokozott erőfeszítést a mezőgazdasági üzemek részéről. Ilyen kötelező jellegű mutató a beruházási építkezések beruházási összege felső határának megszabása, a fiatalok felvétele tanulóviszonyba a bérek részarányának megszabása a teljesítményekhez vi- I szonyítva az állami gazdaságokban és | a gépállomásokon, valamint a szarvasmarhaállomány számának, a vágósertés és tojáseladás mennyiségének | megszabása. Különösen szenvedélyes vita ala‘ kult ki Dunaszerdahelyen a gazda! sági állatok előirányzott száma körül. A terv például a szarvasmarhaállo; mány 10 százalékos emelését irányoz- i za elő. A mezőgazdasági üzemek helyj telenítik az állomány számának di- I rektív módon való megszabását, inj kább a kisebb állomány nagyobb teljesítményre való ösztönzésében látják a megoldást. A tanácskozáson olyan í döntés született, amely szerint fel [ kell mérni a lehetőségeket s aztán dönteni a terv irányszámainak elfogadásáról. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok képviselői kifogásolták azt a tényt Is, hogy a terv a sertéshús egész évi mennyisége 53 százalékának eladását írja elő a dunaszerdahelyi járás részére az I. félévben, míg ez az arányszám kerületi méretben csupán 48 százalék. Ezen feltétel teljesítése elsősorban azért ütközik nehézségekbe, mert a sertéshústermelés fokozására idén megvalósított intézkedések eredménye nem mutatkozik meg ilyen rövid időn belül. A pótállományként befedezett anyakocák a jövő év első felére még nem biztoj sítják a kellő számú választott malacot. Moravőík mérnök, az elnökség tagj ja helyesen mutatott rá az ideiglenes j gazdasági intézkedések azon hiányos- i ságára, hogy azok bizonytalanságot szülnek a mezőgazdasági üzemek ter- S melési profiljának formálásakor. Az t egyes termelési ágazatok kibővítése ugyanis jelentős beruházásokat igé-A Dunaszerdahelyi JMT elnökségének tagjai foglalkoztak a fiatalok tanulóviszonyba való felvételével is. Ezt a problémát részben a szövetkezetekben és állami gazdaságokon munkába lépő fiatalok tanulóviszonyba való vételével kíVánják megoldani. Ezzel kapcsolatban azonban Kovács mérnök, a Királyfiakarcsai EFSZ elnöke egy komoly akadályra hívta fel a figyelmet. A mezőgazdasági üzemekben munkábalépő fiatalok nagy része ugyanis nem végezte el az alapfokú kilencéves iskolát és ez lehetetlenné teszi a szakiskolákban való elhelyezést. Tótlh József elvtárs. a Mezőgazda.sági Termékfelvásárló Vállalat igazgatója felszólalásában elemezte a raktárhelyiségek állapotát, ami szintén korlátozza a felvásárlási terv teljesítésének lehetőségeit. Csupán a dunaszerdahelyi járásban 2 gabonasztló áll befejezetlenül. E berendezések 4000 vagon gabona tárolását biztosítanák. Dunaszerdahelyen azonban az 50 millió korona értékű építkezésen most is csak két ember dolgozik s ha hamarosan meg nem kezdik a gépi berendezés szerelését, jövőre újra probléma lesz a járásban a szükséges raktárterek biztosítása. A Stavoindustria építési vállalat inkább a preferált építkezéseken foglalkoztatja szakembereit, mert itt többletbevételhez juthat. Időszerű lenne előnyös helyzetet teremteni a fontos mezőgazdasági építkezéseknek is, hisz a mezőgazdasági termelés elsőrendű társadalmi érdek. A Dunaszerdahelyi JMT elnökségi ülésén résztvétt Németh Jenő mérnök, földművelési és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. Így az elnökség tagjainak alkalmuk nyílt konfrontálni nézeteiket a felsőbbfokú szervek elgondolásaival. A tartalmas vita konkrét eredményekkel zárult, olyan döntések születtek, amelyek elősegítik a társadalmi érdekek és a mezőgazdasági termelőüzemek lehetőségeinek összehangolását. A felvetődött problémák és a megoldásukra tett javaslatok bizonyítják, hogy a Dunaszerdahelyi JMT élén hozzáértő, tapasztalt és öntudatos szakemberek állnak, akik ismerik a járás mezőgazdasági üzemeinek lehetőségeit, s képesek úgy irányítani a termelést, hogy az rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, a társadalom szükségleteihez. K. Z. A szakutazásokat is időben kell tervezni Mezőgazdasági üzemeink fejlődésének előfeltétele az is, hogy azok korszerűen legyenek vezetve, munkaszervezésük megfeleljen a mai tudomány állásának, s hogy a lehető legjobb termelési és tenyésztési eljárásokat alkalmazzák. Mezőgazdasági dolgozóink ezt a tényt elismerik és igyekeznek ismereteiket minden lehető módon bővíteni. A mezőgazdasági iskolákat és különböző szaktanfolyamokat látogató személyek létszámának emelkedése is bizonysága ennek. Mondhatnánk, robbanásszerűen emelkedett a szakmai tanulmányutak és az azokon résztvevő szövetkezeti tagok létszáma is. Mind több és több mezőgazdasági dolgozó kívánja saját szemével látni és a helyszínen tanulmányozni a legújabb termelési vagy tenyésztési eljárásokat, szervezési módszereket vagy * más, a mezőgazdasággal összefüggő kérdést, legyen az belvagy külföldön. Az utazó látni és tapasztalatokat szerezni akaró mezőgazdasági dolgozó tehát ma már nem fehér holló. A szakmai tanulmányutakkal összefüggően sajnos azonban ma még sok akadály és nehézség merül fel. A várt cél érdekében ugyanis rendkívül fontos, hogy a szakprogram helyesen legyen kidolgozva, hogy dolgozóink tényleg az érdekkörükbe legélenjáróbb üzemeket tanulmányozhassák, és ott megkapják a megfelelő színvonalú tájékoztatást Is. A belföldi szaktanul mányutakkal kapcsolatosan a szakprogram összeállítása ma már nem okoz nagyobb nehézségeket. Itt inkább a helyeket s a látogatás időpontját kell helyesen megállapítani és jól kell azokat megszervezni. Sokkal nehezebb ezt külföldi viszonylatban biztosítani. A csak turisztikával foglalkozó utazási irodák nem képesek az utak jó szakmai színvonalát biztosítani, sőt néha erre még rendeléseket sem vesznek fel. A tudni és látni vágyó mezőgazda ezért a legkülönfélébb módon és szerveken keresztül Igyekezett ezeknek az utaknak „béltartalmát“ biztosítani. Nem egy esetben saját maguknak kellett még az idegen nyelven beszélő sokszor a mezőgazdasági szakterminológiát csak úgy-ahogy ismerő kísérőt, vezetőt is biztosítaniuk. Nem egy szakmai tanulmányútnak induló rendezvény ezért egész mássá, jobbik esetben egyszerű turistautazássá változott. A mezőgazdasági szakutazásokkal összefüggő nehézségek és problémák nemcsak a mi szűk problémáink. Hasonló nehézségekkel küzd más országok gazdatársadalma is. Az említett nehézségek leküzdésére már sok és különféle kezdeményes történt. Magyarországon például a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információs központja kiadta a tapasztalatcsere-látogatásra javasolt állami és termelőszövetkezeti gazdaságok tájékoztatóját. Sajnos, hasonló színvonalú és terjedelmű kiadvánnyal hil még nem rendelkezünk. Úgy hírlik, hogy a magyarországi „Ibusz“ keretén belül a szakmai színvonal, tehát a jő szolgáltatások érdekében külön mezőgazdasági utazási osztály felállításának gondolatával is foglalkoznak. Nyugati viszonylatokban ugyanezt a célt hat nyugati utazási iroda által alapított központi iroda, az ún. „Zöld gyűrű“ útján kívánják biztosítani. < Nálunk az első ezirányú lépés az önálló mezőgazdasági utazási iroda, az „Agroturist“ létesítése által történt. Bár az alapítás óta alig fél év telt el, már ez a rövid idő is igazolta létjogosultságát. Szó szerint, menetelés közben elhelyezési és szervezési gondok közepette, alig néhány személy már ez idáig is sok olyan bel- és külföldi szakutazást rendezett, amilyet más csak nehezen vagy egyáltalán nem biztosíthatott volna. Helytelen volna azt állítani, hogy özek az utak mind sikerültek. Kisebb vagy nagyobb hibák itt is előfordultak, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ezek bizony legtöbbször nem közvetlenül az „Agroturist“, de más szolgáltató szervek — partner hibájából történik. A külföldre irányuló szakutazások mellett több hozzánk érkező mezőgazdasági szakcsoport itteni látogatását is biztosította. Az Agroturist munkájának megkönnyítése és a szolgáltatások megjavítása érdekében a jövőben azonban szükséges volna ha mezőgazdasági üzemeink a szocialista országokba irányuló szakmai tanulmányutakkal kapcsolatos kívánságaikat az „AGROTURIST“-tal időben közölnék. Az előzetes, időbeni megrendelés nemcsak a szakmai színvonal biztosítása, de több, az utazással összefüggő szervézési kérdés legmegfelelőbb biztosítása érdekében is kívánatos. Nem egyszerű például a szaktematikát jól ismerő idegen nyelvet beszélő és a szakkifejezéseket is helyesen fordítani tudó vezetőket biztosítani. Ezt a szerepet ma leggyakrabban nyugdíjas gazdatársaink vállalják és végzik. Számuk azonban nem elegendő, s így az „Agroturist“ más munkaviszonyban levő személyek segítségét is igénybe veszi. Ezek az extern, sokszor kiváló tudású szakemberek azonban csak szabadságuk alatt és annak rovására végezhetik ezt a munkát. Több egyforma szaktematikájú tanulmányút, illetve igény összetorlódása esetén tehát ma még megeshetne, hogy nem volna megfelelő képzett szakember kéznél. Már ebből a szempontból is fontos, hogy a szaktanulmányutakra vonatkozó igényeket az „Agroturist“ időben megtudja. A Magyarországra induló szakutazások esetében például az időbeni megrendelés már azért is fontos, mert a megállapodások értelmében már 35—40 nappal az út megkezdése előtt kell az Agroturist-nak a magyarországi partnerrel közölni. Az előzetes megrendelés az utaknak más rendezvényekkel való összehangolása érdekében is ajánlatos. Szakutazásaink idejének előzetes betervezése és megrendelése mellett jó volna, ha az idegen nyelveket beszélő és szakvezetést vállalni óhajtó szakemberek is feljánlanák segítségüket az „Agroturist“-nak (Bratislava, Zilinská 1), hogy ezáltal is biztosítsuk szakutazásaink színvonalát, számát és sikerét. —agro —
