Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-15 / 46. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE Gondolatok a járási szövetségek aktivizálásához A szövetségi kormány és a két ** nemzeti kormány jóváhagyta a mezőgazdasági termelés 1970 évi ter­vét. A termelési terv irányszámait a kerületi szervek szétírták az egyes járásokra s e napokban a járási ter­melési igazgatóságok és mezőgazda­­sági társulások elemzik a tervet, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekkel j megköthessék a jövő évre szóló szer­­j ződéseket. A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgaz­dasági Társulat elnöksége október 31-i ülésén foglalkozott e kérdéssel, j Dr. Cséfalvay főökonómus bezámoló­­! ja után élénk vita alakult ki, amely j során az EFSZ-ek, állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelést kiegé­nyel úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztési termelés terén. A dunaszerdahelyi járás esetében a szarvasmarhaállomány 3400 darab­bal való emeléséhez aa istállók bőví­tésére, a cukorrépa vetésterületének 3 ezerről 4 ezer hektárra való ki­­szélesítéséhez pedig új gépi felszere­lések vásárlása szükséges. Amennyi­ben ezek az intézkedések csupán ideiglenesek lennének, a beruházá­sok bizonytalan eredményű megterhe­lést jelentenek a termelők számára. Emellett a mezőgazdasági üzemek a megszabottnál kisebb állománnyal és kisebb vetésterületen is képesek elő­állítani a tervben megszabott áru­­mennyiséget. Minden egyes tömegszervezetnek életszagú mozgásra, konkrét tevékenységre, a tömegekkel, vagyis tagjaival való szoros kapcsolatra van szüksége, hogy teljesíthesse társadalmunk által ráháruló feladatait. Ez természete­sen a Parasztszövetség járási szerveire is vonatkozik, mégpedig azért, mert az alapszervezetekben joggal el­várják a felsőbb szerv segítőkészségét, szervező kezde­ményezését stb. Ezért néhány kérdés erejéig igénybe vet­tük VIKTOR MRÄZ mérnököt, a Parasztszövetség főtit­kárát, hogy1 tájékoztassa a SZABAD FÖLDMŰVES olva­sóit a szövetség dél-szlovákiai tagjait, a járási bizottsá­gok tevékenységéről. A főtitkár a kérdésekre az aláb­biakban válaszolt: A A járási szövetségek tevékeny­sége nagyban függ a központi bizott­ság lehetőségeitől. Ezt az igényt már a Járási konferenciákon is hangsú­lyozták, de mindenek előtt szükséges volt a szövetség jogi helyzetének vég­leges meghatározása. Természetes, hogy a tevékenység eleinte nagyban függött a meglehetősen bonyolult belpolitikai helyzettől is. Azonban ma Is nagyban tisztázatlan a mező­­gazdaság intézményes helyzete. A múlt év novemberében ugyanis meg­jelent a 404-es kormányrendelet, mely meghatározta a mezőgazdaság irányításának követelményeit. Rá egy esztendőre a kormány a 201-es ren­deletében körvonalazta a járási me­zőgazdasági társulások és a termelési igazgatóságok helyzetét. Megerősí­tette és szükségesnek minősítette a mezőgazdasági irányítása járási, álla­mi szerveinek további erősítését. A kormányrendelet meghatározta a Cseh- és a Szlovák Parasztszövetség küldetését. Így a szövetségekre az a feladat hárul, hogy társadalmi és gazdasági érdekvédelmi szinten kép­viseljék tagjaikat. Az említett tények­ből kiindulva a Parasztszövetség Központi Bizottsága jelenleg az előbb elfogadott program fölértékelésén dolgozik, hogy konkrét tanácsokkal szolgálhasson a Járási szerveknek. Különben a járási szövetségek tevé­kenysége a mezőgazdasági társulások befolyásától válik függővé. Mindezt tudomásul kell vennünk és ebből kell minden járásban kiindulnunk. Isme­retes, hogy az alapszervezetek akti­vizálása a társulás vagy a termelési igazgatóság apparátusából kijelölt dolgozók tevékenységén múlik. Egyéb­ként a Parasztszövetség alapszabály­zataiban nincs kivetni való. Ügy ma­radnak érvényben, ahogyan azt az illetékes minisztérium jóváhagyta. + Hogyan aktivizálódnak a járási szövetségek és miként készülnek a felszabadulás 25. évfordulójára? A A központi bizottság a járási szövetségek fontos feladataként je­lölte meg as; alapszervezeti tevékeny­ségről szóló sokrétű gondoskodást. Gondolok itt az elfogadható munka­­feltételek megteremtésére, a szociális gondoskodásra, a dolgozó nők — akik többségben vannak szövetkeze­teinkben — és a segítségre szoruló gyermekek helyzetének emberséges rendezésére, továbbá a kulturális és a sporttevékenység kibontakoztatásá­ra stb. Járási bizottságaink a közel­jövőben felmérik és elemzik az alap­szervezetek valóságos helyzetét, meg­ismerik a tényeket, hogy szükség ese­tén segíthessenek. Megállapítják a tagság szociális összetételét, följegy­­zik az életkor állapotát, a kvalifiká­ció, a munkafeltétel valóságos állá­sát, megvizsgálják milyen az ökonó­miai arány a növénytermesztés és az állattenyésztés ágazatai között stb. Természetes, hogy az egyes követel­mények megvalósítása nagyban függ a szövetkezetek gazdasági helyzeté­től. Mint ismeretes a szövetkezeti földművesek szociális biztosítása eb­ben az esztendőben elérte a maga­sabb színvonalat. Ez természetsze­rűen megköveteli, hogy a szövetkeze­tekben vagyis az alapszervezetekben ugyancsak jóindulatot tanúsítsanak a tagságról való gondoskodás tekinte­tében s főképpen az idős emberek­ről való gondoskodásban, hogy lás­sák a fiatalok, hogy az öregeket nyugdíjaztatás után is megbecsülik, s ez jó hatással lesz arra, hogy ők is munkát vállaljanak a szövetkeze­tekben. Azt akarjuk, hogy a járási szövetségek a rájuk vonatkozó alap­vető kérdésekkel foglalkozzanak. Ter­mészetes, hogy a járási bizottságok­nak a társadalmi és a gazdasági ér­dekvédelmi tevékenység mellett — aminek lényegében a termelést és az emberek életkörülményeinek javulá­sát kell szolgálnia — olyan megtisz­telő funkció is jut, mint például ha­zánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulójának megünneplése. A központi bizottság mint Ismeretes ezen évforduló alkal­mából felhívással fordult a földműve­sekhez. Szükségesnek tartom, hogy a járási szövetségek ezt a felhívást alaposan áttanulmányozzák és viszo­nyaikhoz feldolgozva alkalmazzák. Teremtsék meg a formalizmustól mentes szocialista munkaverseny ki­bontakoztatásához szükséges feltéte­leket, hogy a jó eredmény elérése után méltó módon ünnepelhessünk. Kell, hogy a szövetkezeti földműves osztály, mely a munkásosztály mel­lett társadalmunk legjelentősebb ré­tege, pártunk konszolidációs politiká­jának lelkes támogatója legyen és minden tekintetben kifejezésre jutas­sa a szocializmushoz való hűségét. + Melyek azok a járási szövetsé­gek, amelyek példás munkájukkal ki­érdemelték a dicséretet? A Mint ismeretes, Szlovákiában 25 járási szövetséget alapítottunk. Kelet- Szlovákiában kissé elhúzódik a járási szövetségek alakítása, mert vélemé­nyük szerint ott mások a feltételek, de bátran állíthatom, hogy számos előkészítő bizottság igen aktívan te­vékenykedett a szövetkezetek meg­alakulása 20. évfordulója ünnepségei­nek szervezésében. Reméljük, hogy keleten belátható időn belül sor ke­rül a járási szövetségek megalakítá­sára. A szervezői aktivitás és más alapvetően fontos tevékenység tekin­tetében a megalakítástól kezdve a lévai, az érsekújvári, a mikulási és a poprádi járási bizottságok tűntek ki a legjobban. Mondhatom, nagyban öregbítették szövetségünk jó hírne­vét, tekintélyt szereztek a földműve­sek érdekvédelmi szervezetének. A nevezettek minden bizonnyal most is jó példát mutatnak majd a többiek számára. (haij Napirenden a jövő évi termelési tervek szító szervezetek képviselői nemcsak véleményt nyilvánítottak, hanem ál­lást is foglaltak a terv irányszámai­val és alapelveivel kapcsolatban. A jövő évi terv a társadalmi igé­nyekből kiindulva a tájékoztató jel­legű mutatók mellett kötelező érvé­nyű mutatókat is tartalmaz. Éppen ezen mutatók elfogadása és teljesí­tése igényel öntudatos megértést és fokozott erőfeszítést a mezőgazdasági üzemek részéről. Ilyen kötelező jel­legű mutató a beruházási építkezések beruházási összege felső határának megszabása, a fiatalok felvétele ta­nulóviszonyba a bérek részarányának megszabása a teljesítményekhez vi- I szonyítva az állami gazdaságokban és | a gépállomásokon, valamint a szarvas­marhaállomány számának, a vágóser­tés és tojáseladás mennyiségének | megszabása. Különösen szenvedélyes vita ala­­‘ kult ki Dunaszerdahelyen a gazda­­! sági állatok előirányzott száma körül. A terv például a szarvasmarhaállo­­; mány 10 százalékos emelését irányoz- i za elő. A mezőgazdasági üzemek hely­­j telenítik az állomány számának di- I rektív módon való megszabását, in­­j kább a kisebb állomány nagyobb tel­jesítményre való ösztönzésében látják a megoldást. A tanácskozáson olyan í döntés született, amely szerint fel [ kell mérni a lehetőségeket s aztán dönteni a terv irányszámainak elfoga­dásáról. Az EFSZ-ek és állami gazda­ságok képviselői kifogásolták azt a tényt Is, hogy a terv a sertéshús egész évi mennyisége 53 százaléká­nak eladását írja elő a dunaszerda­helyi járás részére az I. félévben, míg ez az arányszám kerületi méret­ben csupán 48 százalék. Ezen feltétel teljesítése elsősorban azért ütközik nehézségekbe, mert a sertéshústerme­lés fokozására idén megvalósított in­tézkedések eredménye nem mutatko­zik meg ilyen rövid időn belül. A pót­állományként befedezett anyakocák a jövő év első felére még nem bizto­­j sítják a kellő számú választott mala­cot. Moravőík mérnök, az elnökség tag­­j ja helyesen mutatott rá az ideiglenes j gazdasági intézkedések azon hiányos- i ságára, hogy azok bizonytalanságot szülnek a mezőgazdasági üzemek ter- S melési profiljának formálásakor. Az t egyes termelési ágazatok kibővítése ugyanis jelentős beruházásokat igé-A Dunaszerdahelyi JMT elnökségé­nek tagjai foglalkoztak a fiatalok tanulóviszonyba való felvételével is. Ezt a problémát részben a szövetke­zetekben és állami gazdaságokon munkába lépő fiatalok tanulóviszony­ba való vételével kíVánják megoldani. Ezzel kapcsolatban azonban Kovács mérnök, a Királyfiakarcsai EFSZ el­nöke egy komoly akadályra hívta fel a figyelmet. A mezőgazdasági üze­mekben munkábalépő fiatalok nagy része ugyanis nem végezte el az alap­fokú kilencéves iskolát és ez lehe­tetlenné teszi a szakiskolákban való elhelyezést. Tótlh József elvtárs. a Mezőgazda­­.sági Termékfelvásárló Vállalat igaz­gatója felszólalásában elemezte a raktárhelyiségek állapotát, ami szin­tén korlátozza a felvásárlási terv tel­jesítésének lehetőségeit. Csupán a dunaszerdahelyi járásban 2 gabona­­sztló áll befejezetlenül. E berendezé­sek 4000 vagon gabona tárolását biz­tosítanák. Dunaszerdahelyen azonban az 50 millió korona értékű építkezé­sen most is csak két ember dolgozik s ha hamarosan meg nem kezdik a gépi berendezés szerelését, jövőre újra probléma lesz a járásban a szük­séges raktárterek biztosítása. A Stavo­­industria építési vállalat inkább a preferált építkezéseken foglalkoztatja szakembereit, mert itt többletbevétel­hez juthat. Időszerű lenne előnyös helyzetet teremteni a fontos mező­­gazdasági építkezéseknek is, hisz a mezőgazdasági termelés elsőrendű társadalmi érdek. A Dunaszerdahelyi JMT elnökségi ülésén résztvétt Németh Jenő mérnök, földművelési és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes is. Így az elnökség tagjainak alkalmuk nyílt konfrontálni nézeteiket a felsőbbfokú szervek el­gondolásaival. A tartalmas vita kon­krét eredményekkel zárult, olyan döntések születtek, amelyek elősegí­tik a társadalmi érdekek és a mező­gazdasági termelőüzemek lehetősé­geinek összehangolását. A felvetődött problémák és a megoldásukra tett javaslatok bizonyítják, hogy a Duna­szerdahelyi JMT élén hozzáértő, ta­pasztalt és öntudatos szakemberek állnak, akik ismerik a járás mező­­gazdasági üzemeinek lehetőségeit, s képesek úgy irányítani a termelést, hogy az rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, a társadalom szükségleteihez. K. Z. A szakutazásokat is időben kell tervezni Mezőgazdasági üzemeink fejlődésének előfeltétele az is, hogy azok korszerűen legyenek vezetve, munkaszervezésük megfeleljen a mai tudomány állásának, s hogy a lehető leg­jobb termelési és tenyésztési eljárásokat alkalmazzák. Mezőgazdasági dolgozóink ezt a tényt elismerik és igyekez­nek ismereteiket minden lehető módon bővíteni. A mezőgaz­dasági iskolákat és különböző szaktanfolyamokat látogató személyek létszámának emelkedése is bizonysága ennek. Mond­hatnánk, robbanásszerűen emelkedett a szakmai tanulmány­utak és az azokon résztvevő szövetkezeti tagok létszáma is. Mind több és több mezőgazdasági dolgozó kívánja saját sze­mével látni és a helyszínen tanulmányozni a legújabb terme­lési vagy tenyésztési eljárásokat, szervezési módszereket vagy * más, a mezőgazdasággal összefüggő kérdést, legyen az bel­vagy külföldön. Az utazó látni és tapasztalatokat szerezni akaró mezőgazdasági dolgozó tehát ma már nem fehér holló. A szakmai tanulmányutakkal összefüggően sajnos azonban ma még sok akadály és nehézség merül fel. A várt cél érde­kében ugyanis rendkívül fontos, hogy a szakprogram helyesen legyen kidolgozva, hogy dolgozóink tényleg az érdekkörükbe legélenjáróbb üzemeket tanulmányozhassák, és ott megkapják a megfelelő színvonalú tájékoztatást Is. A belföldi szaktanul mányutakkal kapcsolatosan a szakprogram összeállítása ma már nem okoz nagyobb nehézségeket. Itt inkább a helyeket s a látogatás időpontját kell helyesen megállapítani és jól kell azokat megszervezni. Sokkal nehezebb ezt külföldi vi­szonylatban biztosítani. A csak turisztikával foglalkozó uta­zási irodák nem képesek az utak jó szakmai színvonalát bizto­sítani, sőt néha erre még rendeléseket sem vesznek fel. A tud­ni és látni vágyó mezőgazda ezért a legkülönfélébb módon és szerveken keresztül Igyekezett ezeknek az utaknak „bél­tartalmát“ biztosítani. Nem egy esetben saját maguknak kel­lett még az idegen nyelven beszélő sokszor a mezőgazdasági szakterminológiát csak úgy-ahogy ismerő kísérőt, vezetőt is biztosítaniuk. Nem egy szakmai tanulmányútnak induló ren­dezvény ezért egész mássá, jobbik esetben egyszerű turista­utazássá változott. A mezőgazdasági szakutazásokkal összefüggő nehézségek és problémák nemcsak a mi szűk problémáink. Hasonló nehéz­ségekkel küzd más országok gazdatársadalma is. Az említett nehézségek leküzdésére már sok és különféle kezdeményes történt. Magyarországon például a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium információs központja kiadta a tapasz­talatcsere-látogatásra javasolt állami és termelőszövetkezeti gazdaságok tájékoztatóját. Sajnos, hasonló színvonalú és ter­jedelmű kiadvánnyal hil még nem rendelkezünk. Úgy hírlik, hogy a magyarországi „Ibusz“ keretén belül a szakmai szín­vonal, tehát a jő szolgáltatások érdekében külön mezőgazda­­sági utazási osztály felállításának gondolatával is foglalkoz­nak. Nyugati viszonylatokban ugyanezt a célt hat nyugati utazási iroda által alapított központi iroda, az ún. „Zöld gyűrű“ útján kívánják biztosítani. < Nálunk az első ezirányú lépés az önálló mezőgazdasági utazási iroda, az „Agroturist“ létesítése által történt. Bár az alapítás óta alig fél év telt el, már ez a rövid idő is igazolta létjogosultságát. Szó szerint, menetelés közben elhelyezési és szervezési gondok közepette, alig néhány személy már ez idáig is sok olyan bel- és külföldi szakutazást rendezett, ami­lyet más csak nehezen vagy egyáltalán nem biztosíthatott volna. Helytelen volna azt állítani, hogy özek az utak mind sikerültek. Kisebb vagy nagyobb hibák itt is előfordultak, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ezek bizony legtöbbször nem köz­vetlenül az „Agroturist“, de más szolgáltató szervek — part­ner hibájából történik. A külföldre irányuló szakutazások mellett több hozzánk érkező mezőgazdasági szakcsoport itteni látogatását is biztosította. Az Agroturist munkájának megkönnyítése és a szolgáltatá­sok megjavítása érdekében a jövőben azonban szükséges volna ha mezőgazdasági üzemeink a szocialista országokba irányuló szakmai tanulmányutakkal kapcsolatos kívánságaikat az „AGROTURIST“-tal időben közölnék. Az előzetes, időbeni meg­rendelés nemcsak a szakmai színvonal biztosítása, de több, az utazással összefüggő szervézési kérdés legmegfelelőbb bizto­sítása érdekében is kívánatos. Nem egyszerű például a szak­­tematikát jól ismerő idegen nyelvet beszélő és a szakkifeje­zéseket is helyesen fordítani tudó vezetőket biztosítani. Ezt a szerepet ma leggyakrabban nyugdíjas gazdatársaink vállal­ják és végzik. Számuk azonban nem elegendő, s így az „Agro­turist“ más munkaviszonyban levő személyek segítségét is igénybe veszi. Ezek az extern, sokszor kiváló tudású szak­emberek azonban csak szabadságuk alatt és annak rovására végezhetik ezt a munkát. Több egyforma szaktematikájú ta­nulmányút, illetve igény összetorlódása esetén tehát ma még megeshetne, hogy nem volna megfelelő képzett szakember kéznél. Már ebből a szempontból is fontos, hogy a szaktanul­­mányutakra vonatkozó igényeket az „Agroturist“ időben meg­tudja. A Magyarországra induló szakutazások esetében pél­dául az időbeni megrendelés már azért is fontos, mert a meg­állapodások értelmében már 35—40 nappal az út megkezdése előtt kell az Agroturist-nak a magyarországi partnerrel kö­zölni. Az előzetes megrendelés az utaknak más rendezvények­kel való összehangolása érdekében is ajánlatos. Szakutazásaink idejének előzetes betervezése és megrende­lése mellett jó volna, ha az idegen nyelveket beszélő és szak­vezetést vállalni óhajtó szakemberek is feljánlanák segítségü­ket az „Agroturist“-nak (Bratislava, Zilinská 1), hogy ezáltal is biztosítsuk szakutazásaink színvonalát, számát és sikerét. —agro —

Next

/
Thumbnails
Contents