Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
RIPORT ml Nemzeti Bizottság tagjai a Weissféle gyár alkalmazottal voltak, s ők segítették legjelentősebben a partizánok harcát. A gyárat a németek 1944-ben elfoglalták. A munkások előre megtudták a szándékukat és a meglevő árukészletet eldugdosták. Késmárk 1945. Január 28-án szabadult fel. Azóta jelentősen kiépítették a textilgyárat, és más kisebb üzemeket is létesítettek. Sokminden épült, de mégsem elegendő. Jozef Vargának, a városi nemzeti bizottság titkárának más gondja van, mint általában más kisvárosokban. Náluk nem a nők, ha nem a férfiak elhelyezése okoz nagy gondot. Jelenleg is több mint 2000 férfi munkaerő utazik naponta más hová dolgozni a 11 ezer lakosú városból. A titkár kissé borúlátó a Jövővel kapcsolatban. Az előzetes városfej lesztési terv szerint 1980-ban több mint 20 ezer lakója lesz a városnak A lakásépítés üteme megfelelő is len ne Nagyobb üzem felépítése egyelőre Az égbenyűló hegyek alatt húzódik meg a történelmi nevezetességű Késmárk. A városról manapság vajmi keveset hallunk. Az elmúlt századokon viszont annál többet hallatott magáról, mivel a legjelentősebb kereskedelmi út Lengyelország felé rajta keresztül vezetett. A lőcsei krónika már 1190-ben említést tesz róla. A tatárdúlás idején ezt a települést Is teljesen tönkretették, ezért a Szepességbe bevándorolt szászoknak újjá kellett építeni. IV. Béla király 1269-ben emelte városi rangra a kiváltságot nyert Késmárkot. László király 1380-ban szabad királyi várossá nyilvánította. A vára a XV. században épült fel a lengyelek és a husziták elleni védekezés céljából. A XV. század első felében a város teljesen leégett. Mivel Zsigmond király stratégiai szempontból Jelentősnek tartotta, elősegítette a város újjáépítését. Később Lengyelországhoz került Késmárk, de ez nem tartott sokáig, mert Jiskra Ján seregei kiverték őkf t a városból. Jiskra a Mátyással történt megegyezés után az elfoglalt várost feladta. Aztán a Zápolyai-ak uralták, majd a Thököly család kezébe került. A város fejlődése szempontjából a Zsigmond uralkodása idején kapott privilégium nagyon sokat Jelentett, mivel e járandóságok alól fel voltak mentve. 1418-től már a vásárok is rendszeressé váltak, s ez Jelentősen növelte a város jövedelmét. Késmárk a század elején kezdte elveszteni kereskedelmi jelentőségét, mivel megépítették a zsolnai, a kassai vasútvonalat, s a környék központja a gyors ütemben fejlődő Poprád lett. Sok ügyeskezű iparos városa A neves szepességi városban a céhrendszer már a XIV. században kezdett kialakulnL Egy 1542-es statisztika szerint abban az időben 122 különféle foglalkozású iparos volt a városban. A késmárki iparosok remekműveit messzi tájon ismerték és keresettek voltak. A városban már régi időktől foglalkoztak vászonszövéssel, ezért Weiss Károly 1884-ben ott alakította meg a mostani Szlovákia első lenüzemét, ahol 500 takácsot alkalmazott. Ez az üzem lett később a munkásmozgalom melegágya. A kommunista párt már a 30-as években jelentős szerepet töltött be a város és a Járás életében. A gazdasági válság éveiben vörösnapokat, éhségmeneteket szerveztek, a járásban levő több mint 1000 munkanélküli bevonásával. A késmárki kommunisták a párt feloszlatása után illegálisan tevékenykedtek. A megalakított Forradalmég nincs tervezve és így még több lesz a férfi munkaerők száma, akik másutt keresik meg a kenyerüket. A Győztes Február jó úton halad Mezőgazdasági szempontból nem a legideálisabb a város és a környék határa. Jelentősen kevesebb a csapadék is, mint általában a Tátra környékén. (Évi átlag 612 mm.) A hőmérséklet elég alacsony, a nyári hónapokban 16,7 °C az átlag. A gyenge földalap, kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére jól gazdálkodó szövetkezet van a városban. A közös alapjait húsz évvel ezelőtt rakták le, s a megalakulás utáni években mindössze 604 hektár földön gazdálkodtak. 1962-ben egyesültek a négy szomszédos szövetkezettel és most 2652 hektár földje van a Győztes Február nevet viselő EFSZ-nek. A szövetkezetben, amelynek jelentős a melléktermelése, 243 tag s 540 alkalmazott tevékenykedik. Az utóbbi években szépen emelkedtek a hektárhozamok. Búzából, árpából már elérték a 32 mázsás átlaghozamot. Rozsból és zabból gyengébbek az eredmények. A gazdaság irányítói a burgonya termesztését tartják a legkifizetődőbbnek, mivel az átlaghozam az utóbbi években 200 mázsa fölött volt. Főleg ültetőburgonyát termelnek, és ez magasabb jövedelmet jelent számukra. Az egyesülés után Jelentősen megnövekedett a legelőterületük és az 1300 szarvasmarha mellett a múlt évtől juhokat is tartanak. Jelenleg még csak 469 darab van a szövetkezetben, de ezt rövidesen 1000-re emelik. Az állatok hasznossága terén még sok a tennivaló, mivel a fejési átlag tavaly csak 2132 liter volt tehenenként (515 darabtól). Az utóbbi években még gyümölcsfákat is telepítettek Amennyiben az első 8 hektáron sikerül, folytatják az alma, a körte, a szilva, a ribizli, a málna és az eper telepítését. A Tátra alatti legnagyobb szövetkezet a legjobbak közé tartozik, és komoly gazdasági erőt jelent a történelmi városban. Érdekes statisztika A város lakossága nemzetiségi szempontból különlegesen alakult az utóbbi évszázadban. Az 1850-es népszámlálás alapján ilyen volt a nemzetiségi összetétel: 6317 német 1606 szlovák 1314 magyar 1945—1946 4784 szlovák 119 cseh 161 német 180 magyar 125 egyéb nemzetiségű. A második világháború alatt és után jelentősen csökkent a lakosság száma, mivel a német ajkúak közül sokan elköltöztek. Ezernyi a látnivaló Késmárk mai elmaradottsága útonútfélen látható. A vendéglátóüzemek, üzletek jó része nagyon korszerűtlen. A vendéglőkben a kiszolgálás nem kielégítő, s bizony az ott Járó sok ezer turista sokat bosszankodik emiatt. A bosszúságot elégedettség váltja fel, ha a történelmi nevezetességű épületeken keresztül a látogató belenéz a múltba. A város Jó része védett területű emlékmű. A különös stílusban épült bázak, utcasorok a késmárki ügyeskezű iparosok remekművel. A Késmárk központjában levő városháza büszkén emelkedik ki a környék épületei közül. A több mint 400 éves középület (1542) ma is azt a célt szolgálja, mint a városatyák idejében A XV. században épült különleges csúcsíves katolikus templom már messziről kíváncsivá teszi a látogatót. De talán még többen megcsodálják a teljesen fából épült evangélikus templomot, amelynek tetejét négy művésziesen kidolgozott fenyőoszlop tartja. Mellette van a szintén különleges formában épült új evangélikus templom, amelyben ott láthatjuk Thököly Imre mauzóleumát. A büszke várat sokhelyütt megrongálta már az idő vasfoga. Ezért a többi védett házakkal együtt azt is most tatarozzák. A vármúzeum még annak ellenére Is sokatmondó, hogy Thököly Imre veresége után a vár berendezését Bécsbe szállították. Egy város húzódik meg a 2559 méter magas késmárki csúcs alatt. Már 700 évvel ezelőtt is a Jelentősebbek közé tartozott, aztán egyre fontosabb lett kereskedelmi szempontból. A század elején azonban hanyatlásnak Indult, visszafejlődött. Késmárk építése az utóbbi években újabb lendületet vett, korszerű negyedeket láthatunk a Poprád folyó partján. A régi védett városrész a történelmi múltra emlékeztet, az új negyedek a fejlett szocialista társadalmat hirdetik. Tóth Dezső A Győztes Február székhaza A híres evangélikus templom, amely az utolsé szögig iából épUit Az ősi várost már tatarozzák 3 3 a 3 W 3 Já ni X >v s u s M 02 ae 03 c ■o is <
