Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

Az óriás toronydaru lomhán ásítozott az esti szürkületben. Sokat dolgozott ma, legalább félezer betongerendát emelt fél a most épülő ház negyedik emeletére. A munkások már hazatértek szállásukra, csak az éjjeliőrök lámpásai vigyázták az építkezést.

Nagy munkája volt ma a darunak. Kaptak ts a fogaskereket annyi olajat, hogy egy kis betonkeverögép álmában sem látott annyit.

Mellette szunnyadt a kis traktordaru. ö szokta a betongerendákat egyesével szállítani a nagy daru alá.

— Kis mitugrálsz — nézett rá fölényesen a toronydaru. — Egyszerre legfeljebb egy gerendát tud elhozni. En pedig ■tízet húszat, ötvenet emelek a negyedik emeletre.

Világéletében lenézte a kis traktor'darut.

Történt egyszer, hogy a kis traktordaru megbetegedett. El ts szállították a gépek kórházába, melynek ajtaján ez a felirat állott: Gépjavító műhely.

A bajuszos doktor bácsi, a köpenyes öreg gépész, azonnal kezelésbe vette betegét.

— Eltört a tengely, legalább egy hétig lesz a kórházban — csóválta a felét.

Volt, Is nagy riadalom az építkezésnél.

Az óriás daru tétlenül álldogált naphosszat, nem volt, aki odaszállítsa

neki a betongerendákat. Nem tudott mit kezdeni, hiszen ö a sínpályáról

el sem mozdulhatott.

Elsőnek a betonkeverő gép türelmetlenkedett.

— Minek vagyok én Itt? Ha nem szállítja senkt a betongerendákat a magasba, akkor ntncs szükség a cementes habarcsra sem, mely eddtg az én gyomromból került kt. Itt tétlenkedem, unatkozom mthasznamódra, egész nap.

Ezt kellett csak hallaniuk a rostáknak.

— Es ml, mit szóljunk? Ha a betonkeverő gép nem csinálja a cementes habarcsot, akkor ntncs szükség a folyami kavicsra sem, melyet eddig mt válogattunk szét, hogy minél jobb legyen a tetőn a beton. Itt vagyunk egész nap unalomban, megrozsdásodunk a tétlenségtől.

De az ácsszekerce ts zúgolódni kezdett:

— Engem is Itt esz az unalom és a rozsda, mert az én gazdáim csak akkor tudják a tetőt szerelni, ha már minden betongerenda a helyére került.

Lehet, hogy az alkonyt pírtól volt vörös a toronydaru, de az Is lehet, hogy nagyon szégyellte magát, amiért eddig lebecsülte a kis traktordaru munkáját.

Egy hét múlva frissen, gyógyultan visszakerült a kis traktordaru az építkezéshez. Vidám pöfögéssel szaladt a gerendákért, és szállította a nagy daru alá.

A betongerendák tsmét tízesével röpültek a magasba, a rostákon ts új kedvvel pergett a kavics, a betonkeverő gép gyomrából megint ömlött a finom cementes habarcs, s fent, a negyedik emeleten a kőművesek kezet alatt szemlátomást növekedtek az új ház falai.

A szekerce az ácsok kezében pedig állandóan azt suttogta a nagy daru felé:

— Nagy vagy, hatalmas vagy, óriási az erőd, de nélkülünk, ktcsik nélkül nem érsz semmit, mert ha nagy dolgot akarunk művelni, kicsinek nagynak együtt kell munkálkodnia.

Lindák József

A bölcs folyó és a három vitázó

A Tisza jókra hullámmal egy halat vetett a partra, amely Ijedtében rögtön segítségért kiáltozott. Erre az erdőből elősietett a nyúl, a róka s a mezőről a gólya. Mindhárman vitázni kezdtek, hogy miként segíthetnének a halacskán. A nyúl azt mondta:

— Én megtanítom járni — s ezzel megfogta a halacskát. A róka ráripakodott:

— Árkot kell neki ásni, hogy idefollyék a víz —• s ezzel rögtön hozzá is kezdett. A gólya más véleményen volt:

— Megtanítom repülni! — s ezzel fel akarta emelni

a halacskát. Persze a kis hal már majdnem a végét járta, és csak egy kiáltásra maradt ereje:

— Segíts Tiszai

A folyó bosszankodva hallgatta a nyúl, a róka és a gólya meddő vitáját és parancsot adott egy hullámnak, hogy menjen ki a halacskáért a partra. Amikor a megmenekült hal már a vízben lubickolt, a parton meglepetten álló három vitázónak tanulságként ezt dörmögte vissza a bölcs folyó:

— Mire véget érne a vitátok, a bajbajutottnak már

késő lenne a segítség. Ha mindig így széthúztok, soha semmit nem tudtok közösen elvégezni. g. s.

ÓRA-REJTVÉNY

Az itt látható négy órát egyszerre húzták fel, s a felhúzás pillanatában azonos időt mutattak. Pontosan működtek, azonban valamiféle szerkezeti hiba folytán a négy óra közül egy 36, egy 31, egy 23, egy pedig csak 16 óra hosszat járt. Ezután megálltak és most a képen látható időt mutatják. Gyerekek! Számoljátok ki és a kis üres körbe írjátok be, hogy a felhúzás idején hány órát mutatott a négy óra.

Barkácsoljunk!

A barkácsoló gyerekeknek sok kincset tartogat az erdfi: makkot, tobozt, vadgesztenyét, bogáncsot, sárgult és rozsdavörös leveleket, bogyós ágakat, érdekes alakú ág- és gyBkérdarabokat.

A vadgesztenyéből, a makkból hurkapálca segítségével különböző figurákat készítünk. A rozsdáslevelü ágakat vázába állítjuk, pár nap múlva kiderül, hogy melyiket érdemes tartósítani. A leveleket óvatosan — hogy az ágról ne szakadjanak le — egyenként langyos vasalóval megvasaljuk. Ha már nagyon szárazok, akkor vasalás előtt gőz fölé tartjuk és egy kicsit megpuhítjuk.

A bogyós ágat — miután megtisztítottuk — bevonhatjuk színtelen lakkal. A kiválasztott bogáncsnak hagyjuk meg az eredeti elfakult színét és ne fessük pirosra, zöldre. Ez nem szép, mert természetellenes.

A gyökér- és ágdarabot jól nézzük meg, hogy egy kis fantáziával hogyan lehetne még érdekesebbé munkálni. Először súrolókefével tisztitsuk meg, azután alakítsuk tetszés szerint: virágtartónak, kis szobornak, vagy amire éppen alkalmasnak találjuk.

F. L.

jó barátság

Valamikor, réges-régen, amikor még minden erdő kerek volt, a kutya meg a macska nagyon jó barátságban élt egymással. Annyira szerették egymást, hogy nap mint nap együtt játszadoztak, ugrándoztak. Nem is lett volna semmi baj, ha közben nem feledkeznek meg mindennapi feladatukról. De a kamrában elszaporodtak az egerek, mert a macska egész nap a kutyával játszadozott, a hívatlan vendégek is váratlanul toppantak be, hiszen a kutya nem vakkantott, hogy jelezze az idegen érkezését.

A gazda egy darabig tűrte ezt a hanyagságot, de amikor az egerek már a kamrából is kimerészkedtek, elővette a két jó barátot és megbüntette őket.

— Haszontalanok, egész nap csak lustálkodtak — mérgelődött a gazda. — Hányszor figyelmeztettelek benneteket, és nem fogadtatok szót.

Azzal fogta a kutyát és láncra kötötte, a macskát pedig bezárta a kam-Kutyadolog

VÍZSZINTES: 1. Annyi, mint — röviden. S. Olasz folyó. 5. A bácsi kérdése. 7. Tengeri emlősállat. 8. Rossz úton teszi a szekér. 9. Ádám párja. 11. Égitest. 13. Tarló. T5. Irány. 16. Ütem. 18. Papírra vet. 20. Időhatározó. 21. Fedd. 22. Araszra való — negyedik kockába kettős betű. 25. Mátrai Sándor. 26. A kutyus feleli (két szó). A vízsz. 32. folytatása. 27. Vajon harap? 28. A Balatonba ömlik.

32. A kutyus feleli (folytatása a

vízszintes 26.) 37. Keresztül. 38.

Jó modor. 39. Merít — magánhangzók nélkül. 41. Magánhangzó. 43. Kettőzve bányavárosunk. 44. Lyka Károly.

FÜGGŐLEGES: 1. A téli csapadék.

2. Ismert filmvállalat. 3. Arcszín. 4. Algériai város. 6. Mosdóedény. 7. Budapest is ez. 10.................és a 40

rabló. 12. Olasz ferdetorony. 14.

„Hangtalan“ ecet. 17. Gnóm ........

Christo. 18. Leánynév. 19. Féltucat.

23. Remete fele. 24 Bök — első kockába kettős betű. 28. Camping lakóhelyek. 29. Mutatószó. 30. Olivér becézve. 31. Rangjelző. 32. Rakosgat.

33. Már nem él. 34. így hívják a kutyust. 35. Teréz rövidebben. 36. É. M.

0. 40. Állóvíz.

rába. Most már ugatott a kutya, de hiába, a gazda nem engedte el. Olyan hangosan nyávogott a macska is, hogy az egerek hetedhét országba menekültek.

A gazda néhány nap múlva megbocsátott a két kis haszontalannak. Ám amikor a két jó barát találkozott, nem újabb játékon törte a fejét, hanem egymást vádolták.

— Te vagy az oka — támadt a macska a kuyára.

— Te vagy — vakkantott a kutya mérgesen.

És így ment ez addig, amíg hajba nem kaptak. Sziszegtek, fújtak mérgükben, mert a kufya azt gondolta, hogy a cica miatt büntették meg, a macska pedig, hogy a kutya miatt zárták be a kamrába.

Azóta is folyton-folyvást csak veszekednek, nert egyik sem gondol arra, hogy mind a ketten hibát követtek el, és ezért kapták a büntetést. Ha az eszükbe jutna, biztosan kibékülnének.

KUTYADOLOG

Egér-elefánt

Együtt sétál az egér és az elefánt.

— Te hány éves vagy? — kérdezi az egér.

— Öt — mondja az elefánt.

— Érdekes — néz fel az egér az elefántra. — Én is ötéves vagyok... Igaz, két hétig beteg voltam.

*

Az egér és az elefánt egymás mellett igyekszik át a hídon. Egyszercsak felszól az egér az elefántnak:

— Hallod, hogy dübörgőnk, pedig nem is lépünk egyszerre.

*

Az egér és az elefánt egy szobrot nézeget.

— Cin-cin! — mondja elismerően az egér. Mire az elefánt:

— ördögöt cin. Bronz!

*

Az egér és az elefánt fürödni megy, ám az egér már régen a vízben lubickol, mikor az elefánt még mindig a parton ácsorog.

— Miért nem jössz úszni? — kérdi az egér. S szól az elefánt:

— Nem mehetek, mert elcserélted a fürdőruhánkat.

Puli Pali kalandjai

Puli Pali vagyok: közismert tulajdonságom a hűség, az okosság és a szemfülesség. A jövőben sokszor fogunk találkozni. Most elmesélem nektek tegnapi kalandomat:

Meglátogattam a szomszédban lakó Tóth Péter bácsiékat és elhancúroztam a négy gyerekkel. Játék közben az asztalról leesett egy virágváza és összetörött. A nagy csörömpölésre bejött Péter bácsi, és megkérdezte tőlünk, hogy ki törte össze a vázát?

— Nem én törtem el! — szólt Klári.

— Puli Pali volt — mondta Gyurka. /

— Nem igaz! Klári volt! — szólt közbe Zsuzsi.

— Zsuzsi füllentett! — kiáltott

Sanyi.

Péter bácsit bosszantotta nagyon, hogy a sok imposztor összevissza beszélt, pedig az egyik gyerek kivételével valamennyi igazat mondott; én pedig nagy bölcsen hallgattam.

Ha figyelemmel összegezitek a válaszokat, rájöttök ti is, hogy ki nem mondott igazat.

írjátok meg nekem, hogy ki törte el a vázát? Puli Pali

Az akvárium, a szobának dísze, gyermekeknek, felnőtteknek játék és tudomány. Akvaristának lenni azonban nem is olyan könnyű dolog. Mielőtt hozzáfogtok, olvassatok el erről minél több szakkönyvet, vagy érdeklődtetek gyakorlott akvaristáktól.

Először is meg kell vizsgálni az elhelyezési körülményeket: tudunk-e biztosítani keleti—délkeléit, esetleg délnyugati fekvésű, világos, szükség szerint árnyékolható ablakelőteret. A vízzel töltött medence elég nagy súlyú, mozgatása csak a víz leszívása után lehetséges, ezért olyan elhelyezésről kell gondoskodni, hogy mozgatására ne legyen szükség.

A vásárolható melegítő, levegőztető világító felszerelések villannyal működnek, ezért csakis olyan helyen, Illetve helyiségben szereljük fel az akváriumot, ahol elektromos áram van.

Nem mindegy hogy milyen összetételű az akvárium vize. Legalkalmasabb a vízvezetéki víz. Jó a folyók vize ts, de azzal esetleg fertőző kórokozókat viszünk az akváriumba. A fúrt kutak vize magas ásványi tartalom miatt nem megfelelő. Ha nincs más lehetőség, akkor gyűjtsünk tiszta esővizet és kútvízzel keverjük {kétharmad eső-, egy harmati kútvíz). •

Az akvárium aljára szitált és mosott kvarchomokot (nem bányahomokot) és sóderkavtcsot kell helyeznünk a növények rögzítéséhez, valamint a halak bizonyos életfunkcióihoz [több hal a homokba fészkel, mások a kövek alól szedik táplálékukat}.

Az eddig felsorolt alapvető körülmények biztosítása után legnagyobb feladat a benépesítés. Már kezdetben el kell dönteni, hogy tengert vagy édesvízi, trópust vagy mérsékelt életközösséget akarunk-e teremteni. Kezdőknek édesvízü mérsékelt égövi akváriumot ajánlunk, a legegyszerűbb és legtgénytelenebb növény- és állatvilággal.

JÓ szórakozást és sok új ismeretet gyerekek, és tanulni szerető, játékos felnőttek!

(Sz. L.)

ŐSSZEL A TÖ PARTJÁN