Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

CSALÁDI KÖR A szín szerepe az öltözködésben A színnek öltözködésünk harmóniájában Igen nagy Jelentősége, értéke van. Alkalmas színekkel külsőnket, megjelenésünket előnyösen befolyásolhatjuk — alkal­matlan szín vagy színösszeállítás hátrányos a viselő­jére, bármilyen vonzó Is a kirakatban. A színek helyes megválasztása fontos része az öltöz­ködés kultúrájának. Öltözködésünk színessége termé­szetesen nem független a divattól. De vannak a színek­nek bizonyos kialakult törvényei és vannak az öltözkö­désnek bizonyos klasszikus szabályai, amelyek érvénye­sek — bármi Is a divat —, s ezek Ismerete segítségünk­re van abban, hogy a dlvatszínek közül Is az egyénisé­günkhöz Illőket, nekünk megfelelőket válasszuk. Alapszabály, hogy a ruha viselőjének álljon Jól — de ne tolakodjék az előtérbe. Viseljünk olyan színt vagy színegyüttest, amely harmonikus egységbe olvad kül­sőnk természetes adottságaival, s aláhúzza, kiemeli elő­nyös vonásainkat. A mai divatban a tulajdonképpeni színesség kissé hát­térbe szorul, a kelmék felületének érdekessége — boly­hosság, csomósság, rücskösség — mögött. Ezen belül a sötét színeké a vezető szerep. Minél Inkább Jelentke­zik a testen a fény-árnyék, annál Jobban kirajzolódnak részletformál. Ez az oka annak, hogy a sötét színű, fénytelen (matt) textilek — bársony, szövet, kötött anyag stb. — a test részletformált fénytelenségükkel össze­fogják, s ezáltal optikailag karcsúsítanak. A fényjátékos, sötét színű anyagok — így a düsessz, a szatén — ko­rántsem karcsúsítanak úgy, mint a fénytelen szövetek. Minél világosabb szín burkol valamit, optikailag annál nagyobbnak látszik, ezért világos színű ruhában mindig tettebbnek látszunk, mint sötét színűben. Alakunk kisebb aránytalanságait a színösszeállítással korrigálhatjuk: így például sötét szoknyát viselünk vi­lágos felsőrésszel, ha csípőnk viszonylag széles. De ugyanez a hatása a csípőt fedő sötét felsőrésznek — például pulóvernek Is — ha a szoknya (vagy a nadrág) világosabb árnyalatú. Fontos tudnunk, hogy a nagyon élesen találkozó színek e vonatkozásban nem előnyö­sek; minél Jobban „összefogja“ alakunkat a szín vagy színegyüttes, annál kevésbé „vág el“ a színek találko­zása, annál karcsúsítőbb a színhatás. (Ez az oka annak, hogy a kosztümjellegű ruhák — amelyeknél persze a szabásnak is fontos szerepe van — általában mindenki­nek előnyösek. A széles öv pedig csak a nagyon kar­­csúaknak való, akár színes, akár sötét.) A sötét színárnyalatokon belül újabban érdekes szín­összeállítások jöttek divatba: barna-fekete, fekete-olaj­­zöld, fekete-sötétkék, sötétkék-sötétzöld stb. Ezeknek a színösszeállításoknak — főleg, ha egyazon szövet min­tázatában fordulnak elő — az a feladatuk, hogy a sötét tónust a szürkék és feketék világából valamely szín arányában mozdítsák ki. A ma általánosan divatos sötét színek között Is felfigyelhetünk rá, hogy vannak úgy­nevezett hideg és meleg színek, s a sötét tónusú szöve­tek között is eszerint kell kiválasztanunk az egyénisé­günkhöz Illőt. Meleg árnyalatúak azok a színek, amelyek kikeveréséhez kisebb-nagyobb mértékben vörösre volt szükség. Hidegek a kéket, Illetve a zöldet tartalmazó színek. A vörösesdrapp például melegebb szín, mint A zöldesdrapp; a vöröseslila meleg, a kékeslila hideg szín; a sárga árnyalatai annál melegebbek, minél közelebb vannak a narancshoz, annál hidegebbek, minél jobban közelítenek a zöldeshez. Akinek haja, szeme meleg színű (például barna vagy vöröses) annak Inkább a hideg színek állnak Jól. A sző kéknek kék szeműeknek — akiknek Jól állnak a meleg színek — meg kell nézniük, hogy a kiválasztott hideg szín nem sápaszt-e? A kék bizonyos árnyalatai a kék szemet szépen kihangsúlyozzák. Fekete hajú lányok, asszonyok a zöldekkel, zöldessárgákkal legyenek elővi­gyázatosak, de azok a barnák Is, akiknek a bőre kreol árnyalatú. Akiknek saját színeik erőteljesek, azok bátran hord­hatnak telt színeket. De azoknak, akiknek természetes színeik — bőrük, szájuk — halvány, sőt az ősz hajúak­­nak Is, előnyösek, finom hatásúak a pasztelszínek és a szürkésbe tört színek, (amelyek színességük mellett a szürkéhez állnak közel; így a szürkéskék, szürkészöld, szürkésdrapp). A nagyon tüzes, nagyon élénk színek tulajdonképpen csak keveseknek állnak jól. Nem is valók bármilyen alkalomra. Főleg a szabadba valók, így sportholminak alkalmasak; szobában ritkán kellemesek. A túl élénk, túlságosan tüzes szín — még ha viselőjé­nek Jól Is áll — sok emberre kellemetlen hatással van. Ezért például munkahelyeken az ilyen színeket kerülni kell. A sötét szín az arcot keretezi, az arc világos tónusát, a hajat érvényre juttatja. Ezért még a rúzs színének kiválasztásakor Is legyünk figyelemmel arra, hogy sötét ruhával fogjuk-e viselni; a sötét öltözékkel szebbek a halványabb, gyöngédebb színek. Egyébként a sötét rúzs­színek a legtöbb arcot keményebbnek mutatják, az eset­leges ráncokat szépséghibákat kihangsúlyozzák, ezért bánjunk velük óvatosan. Viszonylag ritkán viselünk egyetlen színt, öltözékünk több színből tevődik össze, s ezért arra kell ügyelnünk, hogy megjelenésünk színei az alkalommal és egyénisé­günkkel harmóniában legyenek. A legünnepélyesebb és klasszikus alkalmi öltözék a fekete vagy a fekete-fehér. Mindenkinek jól áll. Ma a feketét gyakran más, sötét tónusú anyaga és szabálya folytán ünnepélyes ruha Is helyettesítheti. Egy fokkal kevésbé ünnepélyes, de min­dig elegáns a szürke sokféle árnyalatából választott öltözék (természetesen megfelelő anyagból). Egyazon színnek — s ez a szürkére is vonatkozik — a kettőnél több árnyalatát ne viseljük együtt. Ne feled­jük, hogy harisnyánk színe Is szín; ezért öltözékünk szerint legyen sötét vagy világos és megfelelő árnya­latú. Alapszabály, hogy színes, mintás anyagot hozzáillő színű simával lehet csak viselni, kétféle mintás anyagot együtt nem. Mindenki megtervezheti saját öltözködése egyéni és harmonikus színskáláját. Amit eddig ösztönösen tett, tegye most tudatosan, döntse el, milyen Jellegű színek Illenek neki. A természet és művészeti alkotások színei­nek megfigyelése mindennél Jobban csiszolja a szín­kultúrát. Schubert Márta dr. Házi receptek OLAJOS PAPRIKA. Ehhez legjobb a húsos sárga paradicsompaprika. Természetesen másfajta paprikából Is készíthetjük. Az ízlés szerinti ecetes, sós vizet (az arány kb. a következő legyen: 8 deci víz, 2 deci ecet, 5 de­ka só, esetleg kevés cukor), felfor­raljuk, majd lehűtve öntjük az alapo­san megmosott, üvegbe rakott, telje­sen ép egészséges paprikára. A fel­öntőléből azonban csak annyit ön­tünk az üvegbe, hogy két ujjnyi sza­badon maradjon a paprikából, mert a paprika tetejére két ujjnyi vasta­gon olajat öntünk, lekötjük és a kam­rába tesszük. CSALAMÁDÉ. Legjobb ha minden­ből azonos mennyiséget veszünk. Pél­dául egy kiló uborkát, amit meg­mosva héjasán szeletelünk fel, egy kiló paprikát, egy kiló zöldparadi­csomot, ugyanannyi káposztát és zölddinnyét. Valamennyit leszeletel­jük, összekeverjük és enyhén lesóz­zuk. Kissé állni hagyjuk, majd Jól kinyomkodjuk és nem túl szorosan az üvegekbe rakjuk. Tegyünk közé ba­bérlevelet, tormát, egészborsot. Jó ízt ad a savanyúnak, továbbá tetsze­tőssé teszi, ha az üveg oldalához ka­rikára vágott, tisztított sárgarépát rakunk. A tetszés szerint ízesített sós, ecetes levet felforraljuk és le­hűtve öntjük a savanyúságra. Ebből a léből félreteszünk, mert pár nap múlva szükséges lesz a felöntésre. A keverékhez hagymát is vehetünk, természetesen ebből kevesebbet, kb. negyed kilót. Tóth Béláné Ma már nagyon sok családnak van nyaralóháza. A képen látható külö nősen romantikus helyen épült. A kisgyermek neveléséről A gyermek nevelése a születés pil­lanatában kezdődik. Az alapot már akkor rakjuk le, amikor a csecsemőt kosárhoz, ágyhoz, kevesebb meleg­hez, 3—4 órás időközben történő tápláláshoz szoktatjuk. Ha az anya a csecsemőt pontos időben táplálja, fürdeti, türelemmel öltözteti, ezzel elősegíti, hogy később is könnyebben tudja majd elviselni a nevelés alap­­feltételét jelentő korlátozásokat. Ne felejtsük el, hogy a csecsemő gondo­zása nemcsak az anya számára je­lent fáradságot, hanem a csecsemő­nek és a kisgyermeknek is bizonyos megerőltetést jelent, amíg hozzászo­kik a nevelés szabályaihoz. Szeretet, tapintat, együttérzés és türelem nél­kül minden szenvedés az anyának és a gyermeknek egyaránt. A tisztaságra szoktatás a legna­gyobb önmegtagadást követeli a gyermektől, és kétségtelenül próbára teszi az anya idegeit is. Szoktatás közben őrizkednünk kell az erőszak­tól, a hangos szótól, mert ezzel csak félelmet ébresztünk benne, s felkelt­jük a dacot. Kedvesen, szelíden bán­junk vele, és dicsérjük, jutalmazzuk meg. ha a legkisebb eredményt is elértük nála. Sok szülő éppen ebben az időszakban követ el évekre, sok­szor az egész életre kiható hibákat. Sok gyermek dadogása, ágyba vize­­lése, ideges félelmei, rossz tanulása stb. vezethető vissza a tisztaságra szoktatás korszakára. Lehetséges, hogy a verés, fenyegetés, türelmet­lenség átmenetileg csakugyan hoz eredményt, azonban a következmé­nyek, minden valószínűség szerint később mutatkoznak meg. A 3. élet­éven túl jelentkezik a makacsság, a dac korszaka, ami annyi gondot okoz a szülőknek. £s itt van a gyökerük a sokszor csak felnőtt korban jelent­kező súlyos hibáknak: a zsugoriság­nak, pazarlásnak, a realitás teljes fel nem ismerésének. Hasonlóan fontos a gyermek sza­bad mozgásának előmozdítása a cse­csemőkorban. (Lábát, kezét szabadon mozgathassa.) Később a járókában csúszkáljon, másszon, mozogjon sza­badon a gyermek, és a következő korszakban, amikor már járni tud, legyen egy hely, ahol szabadon játsz­hat és tipeghet. Vigyázzunk a gyermekre, de kez­dettől fogva támogassuk önállóságra törekvését. Tevékenykedési vágyát ne akadályozzuk túlzott és állandó segí­teni akarásunkkal. Minden önállóan megvívott, a mi szemünkben kis küz­delem is növeli önbizalmát, és meg­erősíti biztonságérzetét. A nevelés szempontjából kritikus időpont, amikor a gyermek az első közösségbe, előbb az óvodába, ké­sőbb az iskolába kerül. Ennek elő­készítése a szülők feladata. Már jó előre kedvet kell csinálni a gyermek­nek. ígérni kell vidám pajtásokat és felkelteni érdeklődését a sok érde­kes dolog iránt, amit ott tanulni fog. £s ami a legfontosabb, ne vegye ész­re a gyermek, hogy a szülő fél őt elengedni magától. Az iskola kezdetén a szülő vegyen részt a gyermek első élményeiben, és örüljön vele együtt a tanulás első eredményeinek. Ebben az időszakban — és később is mindenkor — a szülő ne követeljen túlsókat gyermekétől. Ne saját ambícióját, hanem a gyer­mek teljesítőképességét vegye min­dig figyelembe. Ne essenek kétségbe a szülők, ha a gyermek egyszer­­másszor rossz osztályzatot hoz haza. Önbizalmát ne csökkentsék szidással. £s sohase mondják a gyermeknek: „Szégyeld magadat!“ A gyermekben úgyis megvan a félelem és a szégyen­kezés a rossz osztályzat miatt, tehát természetes, hogy számára, ha bíz­tatjuk, hogy a rossz jegyet ki lehet javítani, csak akarnia kell. £s ha ez megtörténik, dicsérjük meg érte. A szülő megértése és türelme teszi képessé a gyermeket arra, hogy az iskolai közösségben ő is megértést, türelmet tanúsítson mások iránt, s ezzel máris helyesen illeszkedjék bele a társadalomba. Nem mindegy, hogy a szülő mit ad útravalóul az életre gyermekének. Tőle függ, hogy bizalmat, vagy bizal­matlanságot olt-e bele embertársai iránt, irigységet vagy segítőkészséget, önbizalmat vagy alsóbbrendűségi ér­zést. A szülő magatartásától is függ. hogy a gyermeknek élete folyamán sikere lesz-e, vagy pedig minden lé­pése kudarcba fullad Dr. FELSZEGHY BÉLÁNÉ, gyermek-pszichológus A burgonyalé mulasztja a gyoinorsavtúltengést A mai Izgalmakkal fűtött életben alig van ember, akinek valami bafa ne lenne a gyomor­­savával. Különösen a gyamor­­savtúltengésre panaszkodnak sokan, mert ez a bántalom ké­sőbb súlyos megbetegedéseket Is okozhat. Egészséges gyomor­ban csak annyi gyomorsav ter­melődik, amennyire a szerve­zetnek az emésztéshez szüksé­gé van. Ezt a gyomorsav meny­­nyiséget a szervezet el is hasz­nálja. Ha azonban a kelleténél több gyomorsav termelődik, az emésztéskor fennmaradó meny­­nyiség állandóan lngerll a gyo­mor falát és előbb-utóbb gyo­morfekélyt stb. okozhat. Ren­desen szódabikarbónával szok­ták az így fennmaradó gyomor­savat közömbösíteni, ez az el­járás azonban csak Ideíg-óráíg segít a bajon anélkül, hogy ma­gát a gyomorsav-túltengést meszűntetné. Ügy látszik, hogy Magerl doktor sikeres módszert talált. A betegeknek frissen ké­szült burgonyalevet adott. Azt állítja, hogy a gyomorsav ellen használt burgonyalevet lehető­leg rózsaburgonyából kell min­dennap frissen elkészíteni. Aszerint, hogy a gyomorsav­­túltengés milyen erős: egyne­gyed vagy fél liter burgonya­levet kell naponta elfogyaszta­ni. A burgonyalé-kúra néhány­­napos alkalmazása után, Ma­gerl doktor állítása szerint, a gyomorsav-termelés ismét a ren­des mederben folyik, a kelle­metlen bántalmak, fájások tel­jesen megszűnnek. A burgonyá­ié gyógyító hatása Magerl sze­rint, a burgonya nyers kemé­nyítőtartalmának és C-vitamin tartalmának köszönhető, de sze­repe van benne egy, a burgo­nyában található különleges anyagnak, a solamínnak is, amely a vizsgálatok szerint a gyomor savtermelését csökken­ti. Klimsch Nándor Divat a kötött ruha Kismamáknak

Next

/
Thumbnails
Contents