Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Miről tárgyaljanak és mivel foglalkozzanak az EGYSÉGES PARASZTSZÖVETSÉG járási bizottságai és helyi szervezetei? Néhány Járási bizottságtól ás több alapsrervezettöl levelek érkeznek a* Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságába, valamint a Szabad Földműves szerkesztőségébe, amelyekben arról érdeklődnek, hogy mivel foglalkozzanak üléseiken, milyen problémákat oldjanak meg. De fölmerülnek ezek a kérdések, illetve problémák akkor is, hogyha meglátogatjuk a Járási bizottságokat vagy az Egységes Parasztszövetség helyi szervezeteit. Ezért néhány gondolatot akarok felébreszteni az Egységes Parasztszövetsőg Járási bizottságainak, valamint helyi szervezeteinek tevékenységével kapcsolatban. A szövetkezeti parasztság egyik alapvető követelése volt, hogy résztveliessen a törvénynormák, illetve törvények vagy rendeletek előkészítésében. Az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága az összes készülő Jogi normák Javaslatát leküldl a Járási bizottságoknak és az alapszervezeteknek, hogy tegyék meg megjegyzéseiket, észrevételeiket. A Járási mezőgazdasági társulások és»az Egységes Parasztszövetség Járási bizottságainak Jogászai készségesen foglalkoznak a törvényjavaslatokkal, és előkészítik az anyagokat a további megtárgyalásra. Sor kerül néhány előbbi törvény, illetve rendelet módosítására is. Például a termelőeszközök szövetkezetesítésére, helyesebben azok átminősítésére szövetkezeti tulajdonié. Az eddigi törvény úgy szólt, hogy szövetkezeti tulajdonba megy át minden földműves földje, aki belép a szövetkezetbe, tehát azok a földek, amelyeken azelőtt gazdálkodott. Azonban ezt a Jogviszonyt az újabb Javaslat aprólékosan magyarázza és az ú] Javaslat a következőképpen hangzik: 1. Az az egyénileg gazdálkodó földműves, aki az EFSZ tagja lesz, a belépéskor köteles az összes mezőgazdasági földterületet — beleértve erdőt vagy más földet, eltekintve azoktól a földparcelláktól, amelyek nem tartoznak a szövetkezetesítés alá, — beadni a közös gazdaságba. Ez a kötelesség kiterjed azokra a földterületekre is, amelyet a tag a belépés után örököl vagy kap. Nem tartoznak a szövetkezetesítés alá a háztelkek, a lakó- és gazdasági épületek földterületei, amelyeket nem vett át a szövetkezet. Ezek közé tartozik például az udvar, valamint a ház körüli kert. Eddig a legtöbb baj éppen azokkal a földekkel volt, amelyek nem tartoztak a szövetkezetesítés alá. Számtalan ellentétet váltott ki a szövetkezeti vezetők és tagok között az a probléma, hogy a lakóházak körüli földterületet beszámítsák-« a háztáji földbe, vagy hogy a szőlőterületet menynyi földnek számítsák. Talán Szlovákia-szerte ismeretes a VinOsady-i Fraiío esete, akinek ügye már foglalkoztatja a politikai és állami szerveket is. 2. Ezért örömmel fogadhatjuk az új alternatív Javaslatot, amely szerint: á) Ha a lakóház körüli kert területe meghaladja az EFSZ által meghatározott lakótelek nagyságát, a többlet beleszámít a háztáji földterületbe, vagy bj' a háztáji földterületbe nem számít bele a lakótelep 400 m*-Ig, c) a háztáji földterületbe nem számítódik be a 400 m*-es telek, ha az EFSZ nem állapít meg magasabb határt. S. Ha a gazdálkodó a belépés idejekor nemcsak saját földjein gazdálkodik, a bérelt vagy használatra kapott földet is köteles a szövetkezetbe beadni. A haszonbérleti viszony megszűnik, amikor az egyénileg gazdálkodó belép a közös gazdaságba, és szintén megszűnik a használati Jog az 50—1955 Zb. kormányrendelet szerint és az EFSZ átveszi saját használatra. Ha a földtulajdonos ilyen földek visszaadását követeli az EFSZ-től, és az illetékesek megállapítják, hogy nincs meg az előfeltétele a sikeres egyéni gazdálkodásnak, ilyen esetekben nem adják vissza a földet, nem is kérheti ezt a tag, azonban az EFSZ sem kérheti a volt egyéni gazdálkodót, hogy vegye vissza a földjét. 4. Hogyha megengedik az alapszabályok, az EFSZ az évi nyereség bízó nyos százalékát szétoszthatja a tagok között, helyesebben azok között a tagok között, akik bevitték földjeiket a szövetkezetbe, mintegy kártérítési összeget a földhasználatért, mégpedig a következőképpen: a) tagonként a legfelsőbb határ öt hektár, b) a bevitt összes földterület szerint a szövetkezet házirendje értelmében egy tlgra. A szövetkezeti tagnak ez a Joga megszűnik akkor, ha megszakítja a tagsági viszonyt, azonban átruházódig az örökösre, aki tagja, vagy tagja lesz a szövetkezetnek. 5. Az egyénileg gazdálkodó földműves, aki tagja lesz a szövetkezetnek, köteles átadni a közös gazdaságba a) az élőleltárt, a beadott földterület nagyságához mérten, eltekintve attól az állatállománytól, amely a szövetkezeti alapszabályzat szerint meghagyható a háztáji gazdaságra; b) holt leltárt, ide értjük a gazdasági épületeket és más építkezéseket, amelyekre az EFSZ-nek szüksége van a közös gazdálkodásnál, eltekintve olyan épületektől, amelyek a szövetkezett tag személyi szükségletét szolgálják, és kiegészítik a háztáji gazdálkodást; c) a vetőmagot és ültetőanyagot a földterület nagysága szerint; d) a takarmány alapot, amelyre szükség lesz a szövetkezeti állomány számára a legközelebbi begyűjtésig. 6. A kisiparos, aki az EFSZ tagja lesz, köteles a szövetkezeti gazdaságba adni termelőeszközeit, tartalékait, amelyek eddig kisipari tevékenységét szolgálták abban az esetben, ha a szövetkezetnek erre szüksége van. 7. A szövetkezetekbe beadott leltár, valamint a termelőeszközök, az átadás után szövetkezeti tulajdonba mennek át. 8. A gazdasági épületeket és más épületeket, amelyeket az EFSZ a szövetkezeti tagoktól vett át, hogyha nincs rá szüksége az EFSZ-nek, köteles a volt tulajdonosoknak visszakínálni, hogy az visszavehesse saját tulajdonába. A szövetkezet ezeket az épületeket csak akkor adhatja el, hogyha a volt tulajdonos nem tart rá igényt. 9. Ha az EFSZ nem tart igényt a gazdasági épületekre, helyesebben ha tagja épületére nincs huzamosabb ideig szüksége, a következőképpen alakul a Jogi helyzet: a) az EFSZ a tulajdonossal haszonbér-szerződést köthet az épületek használatára, b) szerződést köthet az épület használatára, mert ellenkező esetben az EFSZ tulajdonába megy át. 10. A termelőeszközök szövetkezetesítéséről minden szövetkezeti taggal Jegyzőkönyvet vezetnek, eltekintve a beadott földterülettől. A termelőeszközök felértékelését az akkori árfolyamok szerint állapítják meg. A felsorolt intézkedések, helyesebben rendelet-módosítások igen nagy visszhangot váltanak ki a szövetkezeti tagok és funkcionáriusok között, és gyakran tárgyal róla az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága és a Járási bizottságok is. Ezért az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának Jogi bizottsága Eudovít Turofi mérnök-elnökkel az élen, szintén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a gazdag tapasztalatokkal rendelkező J. GaSpar mérnök ős P. Rata] szövetkezeti elnök, valamint a bizottság több tagja is komoly megjegyzést tett hozzá. Mindannyian egyetértettek abban, hogy például csak az egyénileg gazdálkodó parasztok által beadott föld szövetkezetesítése, illetve szövetkezeti tulajdonba való helyezése nem oldotta meg a problémákat. Helyes, hogy a szövetkezetbe beadott föld tulajdonosa továbbra is szövetkezeti tag maradjon, vagy esetleg azon személyek tulajdona legyen, akik a földet örökölték volna szüleiktől. Figyelemre méltó, hogy amennyiben az alapszabályzatok megengedik, a szövetkezet a tagoknak a beadott földért bizonyos kártérítést fizessen. Ez egy igen erős serkentő, helyesebben anyagi érdekeltséget felkeltő tény, amely nagyban hozzájárulna a szövetkezeti tagok állandósításához. Az új Javaslat szerint, a szövetkezeti élő és holt leltár a közös gazdaság érdekében a szövetkezeti tulajdonba megy át. Amint említettük, az épületek esetében viszont létezhetnek haszonbéri szerződések is. Az EFSZ-ek csak akkor veszik át a gazdasági épületeket a tagoktól, ha arra a közös gazdaságnak szüksége van. Kezdetben az ilyen épületeket azért minősítették szövetkereti tulajdonná, vagyis azért kérte a szövetkezet, mert többek között nem volt elég raktár és más helyiség. Ma azonban, amikor már az EFSZ-ek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő korszerű épületeket építettek, a tagok épületére már nincs szükségük és nem is használják. Hogy ezek az épületek ne menjenek tönkre és esetleg más célokra is használhassák, a szövetkezet visszaadhatja tulajdonosának, ha az igényt tart rá. Ebben az esetben természetesen az ökonómiai szempontokat tartjuk szem előtt. JUDr. M. DURDIAK Pécs Flórián pincemester szintén a régiek közül való. A kiváló talajviszonyok mellett a sokoldalú borásznak nagy része van abban, hogy a „szentpéteri“ (régebben így hívták a községet] bornak messze tájon híre van. A borkészítés mestere e szorgos napokban éjt nappallá tesz. Préselik, s közben szállítják a szőlőt, s így nem csoda, ha ezernyi a ten^valója. A szállítási könyv arról tanúskodik, hogy a must cukorfokkal is elégedettek lehetnek a termelők. Az átvételi átlag 7—8 korona között mozog kilónként. A régi ismerős pincemesterrel szót váltottunk a különböző művelésű szőlötáblák terméshozamáról. Nagy az eltérés mázsában és mustfokban Is. A hagyományos telepíté.ekin alig ér* sokszínű őszi határban az utóbbi napokban az egyik legfontosabb tennivaló a szőlő betakarítása. Az alsópéteri szövetkezetben 84 hektárról kellett leszüretelni a Jókedv gyümölcsét. Az idő nagyon kedvezett. Ezért is, de főleg azért szorgoskodtak Jókedvűen az alsópéteri lányok, aszszonyok és az oda beosztott férfiak, mert valójában gazdag volt az idei termés. De nemcsak fönt a domboldalon voltak elégedettek, hanem a szakemberek is. Kriían Jaroslav mérnök, a szőlészet irányítója a Jó időjárás mellett a gyakorlati szakembereket dicséri, akik értik a szőlőtermesztés csínját-bínját. Ez így is van. Kazsdy Lajos, Németh András és a többiek valóban otthon vannak a szőlészetben s Jóformán minden tőkét ismernek. Ez nem csoda, hisz a telepítés kezdetétől a könnyű talajú domboldalakon töltötték el életük nagy részét. A szőlő ..gyógyhatása“ kérdés — állítja a pincemester. — Ha túlterheltek a szőlőtőkék, az rendszerint a minőség rovására megy. Az idén a vén tőkék is hálásak voltak. Az ezerjó ebben az évben valójában méltó lesz a nevéhez. Nem csoda, hiszen a must cukorfoka 25— 31 között volt. Kitűnő zamatú bor lesz tehát az idén Alsópéteren. Kár, hogy a csárda, amelyet a hetényl állomás közelében építettek, mielőtt megnyitották volna, gazdát cserélt. Ha el nem kótyavetyélik, akkor még többen meggyőződhetnek, milyen az igazi alsópéteri rizling, szemilon, Müller Thurgau. Az őszi napsugár már szétszórta az utolsó sugarait, s a munka még Javában folyt a pince házatáján. Németh András bátyánk Is hazaérkezett már Komáromból, átadta az aznapi utolsó szölőszállítmányt. A találkozás örömére újborral kocintottunk. Közben az egészségi állapotok után érdeklődtem. Ügy tudtam, hogy Pócs Flóri és Németh András már rokkantállományban van, és most a szőlőben tevékenykednek. így aztán ilyen szempontból kíváncsiskodtam. — Abban voltunk, de már újból rendes munkav1 -.zonyban vagyunk — Jelentették ki majdnem egyszerre. — Nem nekünk való a nyavalygás. Ezernyi ám a tennivaló, hiszen maholnap 120 hektár szőlő lesz a közösben — fűzte hozzá a pincemester. A rangos gyümölcs az egyre terebélyesedő szőlőtáblák, a hegy leve igy látszik nemcsak a bút-bánatot, lanem a betegséget is feledteti. A szőlő gyógyhatása Alsópéteren is belgazolóoott, és * két veterán szakember újból az első sorokba állt. Tóth Dezső ■ osoncon ez év júnlns 8-án tartották a Szlovákiai Egységes ParasztszSvetség alapító konferenciáját. A járási tanácskozást az előkészítő bizottság gondos munkája előzte meg. Az EFSZ-ekben már április és május hónapokban folyt a konferencia küldötteinek és a járási bizottság tagjelöltjeinek kiválasztása. E járásban külön problémát jelentett az egyénileg gazdálkodó földművesek szervezése, mert a Kukává környéki „lazokon“ a még ma is uralkodó feltételek nem biztosítják a kollektív gazdálkodás létalapját. Az előkészítő bizottság ezen a vidéken megszervezte az egyénileg gazdálkodó földművesek társulásait. A járási konferencián megválasztották a 63 tagé járási bizottságot és az elnökséget, jóváhagyták a szövetség járási bizottságának programját. A Parasztszövetség ügye a járásban ezzel látszólag megállapodott. Ez a megállapodottság azonban csak látszat, mert a járási bizottság tovább folytatja munkáját, az elnökség szakcsoportokat alakított ki, amelyek a szövetség programját tovább részletező javaslatokat Nemcsak losonci problémák készítenek a szövetség járási közgyűlésének tanácskozására. Persze, ez a munka sem mentes minden problémától. A szövetségi élet teljes kibontakozását leginkább fékezi — és ez nemcsak losonci specialitás — a szervezet koncepciójában mutatkozó számos eldöntetlen, végleges és pontos megfogalmazásra váró kérdés. — Az Egységes Parasztszövetség s rajta keresztül a mezőgazdasági üzemek dolgozóit leginkább foglalkoztató kérdés a mezőgazdasági termelés irányításába, elsősorban a gazdasági kérdésekbe való beleszólási jog biztosítása — mondotta a szövetség losonci problémáiról folytatott beszélgetésünk során dr. Mikulás Rudolf, a szövetség losonci ]B szervezési dolgozója. Állítása védelmében azzal érvelt, hogy a szövetség teljes további tevékenységének hatékonyságát a gazdasági alap biztosítja. A földművesszövetkezetek gazdasági felemelése biztosíthatja csak a szociális, kulturális és minden társadalmi igény kielégítését. E — mondhatnánk objektív — tényező mellett azonban a Parasztszövetség számos alapszervezeteiben szubjektív tényezők is fékezik a kibontakozást. Közülük a kezdeményezőkészség hiánya a legkomolyabb probléma. Sok helyen megszokták már a direktív irányítás gyakorlatát, s most is a felsőbb szervektől várják az utasításokat, mit hogyan csináljanak a Parasztszövetség alapszervezeteiben. Hogy menynyire helytelen az ilyen hozzáállás, azt azon szövetkezetek példája bizonyítja legfényesebben, amelyek nem várva mások utasításaira, a saját kezdeményezésükből és adott lehetőségeikből kiindulva oldják meg a felmerülő problémákat. Hisz az EFSZ, mint a Parasztszövetség alapszervezete, egyben társadalmi szervezet is, amelynek alapszabálya felöleli a sokoldalú társadalmi tevékenységet. A Parasztszövetség járási bizottságának feladata ezen tevékenység egységesítése, koordinálása. Buzitkán, Rátkán, Sőregen már felismerték az e tényből származó lehetőségeket s a szociális gondoskodás, a termelési feltételek formálása és befolyásolása terén máris szép eredményeket értek el. Elsősorban a szövetség alapszervezeteinek érdeke, hogy kezdeményező módon, ne csak a passzív várakozás alapállásában várják a szervezet aktivizálódását, hisz az ő társadalmi szervezetükről, az ő érdekeik védelméről van szó, s már a Parasztszövetség eddigi tevékenysége is bizonyltja, hogy ez a szervezet képes tagjai javaslatainak, hozzászólásainak érvényesítésére. K. 7. tek el 70 mázsás hektárhozamot. A cukorfok viszont 22 körül mozgott. Igaz, a kordonos művelésnél 150 má zsát is szüreteltek hektáronként. De cukorfokban alig érték el a 17-et. — Snkat is lót is ez nagyon fogas A gazdag fürtök magas hozamot ígérnék.
