Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

.HASZNOS TUDNIVALÓK. 'hC&mMtilWdUtlt' Melléküzemági termelés foly­tatásakor szövetkezeteinknek ügyelniük kell arra, hogy kö­vetkezetesen és pontosan be­tartsák az érvényben levő jog­szabályokat és előírásokat. A szövetkezeteket erre a köteles­ségükre a nemrég megjelent 127/1969 számú kormányrende­lettel kapcsolatban figyelmez­tetjük, amely rendeletben a szövetkezetek kötelességévé te­szik, hogy minden erejükkel ás minden téren meggátolják a melléküzemági termelés jog­talan felhasználását a munka­erővel való üzérkedésre és ke­reskedésre. Ha az EFSZ melléküzemági termelésében a szövetkezeti tagokon kívül más dolgozókat Is alkalmaznak, úgy a szövet­kezetnek ügyelnie kell arra, hogy csakis olyan dolgozókat alkalmazzon, akiknek munka­viszonya más szervezetekkel a Munka Törvénykönyv előírásai szerint megszűnt (a Tt. 65/1965 az. törvény 25. §-a). Ha a szö­vetkezet ezt az elvet megszegi, úgy jogsértést követ el a Tt. 60/1961 sz. törvény 6. §-ának első bek. szerint. Ugyanígy azok a dolgozók is, akik új munkaviszonyt kötnek még az előző munkaviszonyuk felbon­tása előtt, szintén megszegik a munkafegyelmet, és kihágást küvetnek el a Tt. 60/1961 szá­mú törvény 40. §-ának c) pont­ja szerint, esetleg a Tt. 38/1961. számú törvény 21. §-ának c) pontja alapján. A szövetkezetek elsődleges kötelessége a Tt. 47/1968. szá­mú rendelet 16. §-a értelmében alapszabályaikban meghatároz­ni a munka jellegét, terjedel­mét és helyét, ha melléküzem­­ági termelést akar folytatni. A szövetkezetekről szóló Tt. 49/1959. számú törvény 12. §­­ának 3. bek. értelmében fel­tétlenül szükséges az, hogy az így kiegészített alapszabályo­kat a járási nemzeti bizottság jóváhagyja. Ami a melléküzemági terme­lés terén az adóügyieteket ille­ti a szövetkezet kötelessége a Tt. 45/1969. számú hirdetmény értelmében eljárni, amely hir­detményben a forgalmi adó és a béradó egyes intézkedéseit foglalták össze. Az illetékes helyek felhív­ják az érdekeltek figyelmét ar­ra, hogy az érvényben levő jogi előírásokkal és szabályok­kal ellentétben álló mellék­üzemági termelés folytatását a Tt. 109/1964 számú gazdasági törvény 24. §-a értelmében ítélik meg, amely szerint a szocialista szervezetek jogügy­letei érvénytelenek, ha ellen­tétben állnak az érvényes jog­szabályokkal, vagy e jogszabá­lyokat megsértik, megkerülik, illetve a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság gazdaságpoli­tikájával ellentétben állnak. Ezzel kapcsolatban az illeté­kesek arra Is felhívják a fi­gyelmet, hogy az olyan esetek­ben, amikor a jogszabályok azért érvénytelenek, mivel tar­talmuk szöges ellentétben áll a jogi előírásokkal, illetve a jogszabályok értelmét kijátsz­­szfik, mindaz, amit a szervezetek Ilyen körülmények között vé­gezve bevételeztek, ha a jog­szabályok érvénytelenségéről tudomásuk volt, vagy ezekről tudniok kellett, a: így szerzett anyagi javakat az állami költ­ségvetésbe utalják át. —Oy— Ax ellenállási harcosoknak csök­­kentlk az aggkori Járadékigény eléréséhez szükséges életkort esze­rint, hogy e munkatevékenységgel el­töltött 25, Illetve 20, esetleg 15 (a nőknél 10) munkaév feltételét telje­­sttlk-e, szem előtt tartva, hogy az Illető férfi vagy nő. 1. Ha a szövetkezeti tag 25 munka­­tevékenységgel eltöltött évet tud fel­mutatni, úgy az aggkori Járadék elis­meréséhez szükséges életkort a követ­kezőképpen módosítják: a) a férfiaknál: az I. és a II. csoportban úgy, hogy a 60. életévből egy-egy évet von­nak le az ellenállási harcban el­töltött minden megkezdett eszten­dő után, emellett az I. csoportban az életkor legalább 55 év, a II. csoportban legalább 57 esztendő legyen; a III. és a IV. csoportban feltételt képez a 60. életév betöltése, ha azonban olyan ellenállási harcos­ról van szó, aki legkevesebb hat hónapig ellenállási tevékenységé­ért börtönbüntetést vagy fogságot szenvedett, annak a járadékhoz szükséges életkort 59 esztendőre csökkentik. b) nők esetében: az I. és a II. csoportban az 55. életévből egy-egy évet számítanak le az ellenállási mozgalomban el­töltött minden megkezdett eszten­dő után, emellett ez I. csoportban legalább 50 éves, a II. csoportban legalább 52 éves életkor szüksé­ges; a III. és a IV. csoportban a szük­séges életkor 55 év, ha azonban az ellenállási mozgalomban részt­vett nő a III. munkacsoportba so­rolt tevékenységet végzett ős ha legkevesebb hat hónapig börtön­­büntetést szenvedett, a megköve­telt életkor 54 év. A nők esetében az előbbiekben fel­sorolt életkor az esetben érvényes, ha számukra az általános előírások, tekintettel az általuk felnevelt gyer­mekek számára, nem Jelentenek ked­vezőbb feltételeket. 2. Ha a szövetkezeti tag a mező-A szövetkezeti földművesek •T \, > szociális ellátása (M) gazdasági tevékenységgel 20 eszten­dőt töltött el, úgy az aggkori Jára­dék szempontjából szükséges életkor a nőknél és a férfiaknál a következő: a I. és a II. csoportban a 60. élet­évből egy-egy esztendőt számítanak le, az ellenállási mozgalomban eltöl­tött minden megkezdett esztendő után, emellett az I. csoportban a meg­követelt életkor 55 év, a II. csoport­ban legalább 57 év; a III. és a IV. csoportban a meg­követelt életkor 60 év, ha azonban olyan ellenállási harcosról van szó, aki a III. csoportba sorolt munkatevé­kenységet végzett és a fasiszták általi üldözés idején legalább hat hónapot börtönben töltött ellenállási tevékeny­ségéből kifolyólag, annál a megköve­telt életkor 59 esztendő. 3. Ha a szövetkezeti tag a mező­­gazdasági tevékenységben 15, illetve a nő 10 munkaévet szerzett, 1948. ok­tóber 1-e után, úgy az aggkori Jára­dék szempontjából nőnél és férfinál a következő életkor szükséges: a I. és a II. csoportban a megkö­vetelt 65 éves korból egy-egy eszten­dőt számítanak le az ellenállási moz­galomban eltöltött minden megkez­dett esztendő után, amellett az I. cso­portban a szükséges élefkor legalább 60 esztendő, a I. csoportban legkeve­sebb 62 év, a III. és a IV. csoportban pedig 65 esztendő; ha azonban az ellenállási harcos, aki a III. csoport­ba sorolt munkatevékenységet vég­zett, és az ellenállási harcosok üldöz­tetése idején legkevesebb hat hóna­pot börtönben töltött, annál a meg­követelt életkor 64 év. Az ellenállási harcban résztvett sze­mélyek aggkori és rokkantsági Jára­dékának összegét az egyes csoportok­ba történt beosztásuk alapján és aszerint szabják meg, hogy a szövet­kezetét a gazdálkodás fejlettebb fo­kán álló szövetkezetnek ismerték-e el, illetve, hogy a szövetkezet csupán a többi szövetkezet közé tartozik. A leg­alacsonyabb havi munkajutalom, mely­ből a járadékot kiszámítják, havi 1000 korona. A gazdálkodás fejlettebb fokán álló szövetkezetek tagjainak aggkori és rokkantsági Járadékát a következő csoportokba sorolták: az I. csoportban az átlagos havi munkajutalom 60 %-a képezi az ala­pot, amelyet a munkatevékenység 21. évétől kezdve minden esztendőben 1 %-kal, illetve az átlagos havi mun­kajutalom 1,5 %-ával emelik, asze­rint, hogy a munkatevékenységet me­lyik munkacsoportba sorolták. Az így megszabott Járadékot az ellenállási harcban eltöltött és megkezdett min­den esztendő után havi 120 koronával emelik. A Járadék legalsó határa ha­vonta 1400, felső határa pedig 2500 korona, emellett a járadéknak nem szabad túlhaladnia az átlagos havi munkajutalom 100 %-át. ■ II. csoportban a Járadékalapot az átlagos havi munkajutalom 55 %-a képezi, amit a munkatevékenység 21. évétől kezdődően az átlagos havi munkajutalom 1 %-ával, illetve 1,5 %-ával növelnek, attól függően, hogy ezt a munkatevékenységet melyik munkacsoportba sorolták. Az így meg­szabott Járadék elérheti az átlagos havi munkajutalom 70 %-át. A Jára­dékhoz az ellenállási mozgalomban eltöltött minden megkezdett eszten­dő után 100 koronát számíthatnak. Ezekben az esetekben is a Járadék legfelső határa 2500 korona havonta, de legfeljebb az átlagos havi munka­­jutalom 100 %-a lehet. A legalacso­nyabb Járadék összege havonta 1200 korona. A III. és a IV. csoportban a Jára­dék alapját az átlagos havi munka­jutalom 50 %-a képezi, amit a munka­­tevékenység 26. esztendejétől kezdő­dően az átlagos havi munkajutalom 1, illetve 1,5 %-ával emelnek, attól függően, hogy a munkatevékenységet melyik munkacsoportba sorolták. Az így megszabott Járadék nem haladhat­ja meg az átlagos havi munkajutalom 60 %-át. Ehhez a Járadékösszeghez az ellenállási mozgalomban eltöltött minden megkezdett esztendő után a III. csoportban havonta 100 koronát, és a IV. csoportban havonta 80 koro­nát számítanak, ennyivel emelik. Itt is érvényben van az a rendelkezés, hogy a Járadék összegének legfelső határa havonta 2500 korona lehet, és az átlagos havi munkajutalom 100 százalékát teheti ki. A III. csoportban a legalacsonyabb járadék havonta 1000 korona, és a IV. csoportban ha­vonta 800 korona lehet. Olyan esetekben, amikor az ellen­állási harcban résztvett egyén az ellenállási harccal kapcsolatosan vált rokkanttá, a Járadék alapösszege te­kintet nélkül, hogy milyen munka­­csoportba sorolták az illetőt, átlagos havi munkajutalmának 10 %-ával emelkedik. A részleges rokkantsági Járadék a rokkantsági Járadék ilyen emelésének felét teszi ki. A gazdálkodás fejlettebb fokán álló EFSZ-nek elismert szövetkezetek tag­jainak aggkori és rokkantsági Jára­dékát olyképp határozzák meg, hogy az általános elvek alapján megsza­bott Járadékhoz az ellenállási moz­galomban eltöltött minden megkez­dett esztendő után az I. csoportban havonta 120, a II. és III. csoportban havonta 100, és a IV. csoportban ha­vonta 80 koronát számítanak. Ha a szövetkezeti tag az ellenállási harc során rokkant meg, akkor rokkant­sági járadékát 50 koronával, és rész­leges rokkantsági járadékát 30 koro­nával emelik havonta. (Folytatjuk) A gazdasági állatokról emberekre átvihető betegségek (7) A TUBERKULINÄCIÖ Ez betegségmegállapító módszer, melynek segítségével napon pontosan Mit tervez a FLÓRA OLOMOUC 1970-re ? A Flóra Olomouc szervezői Jövőre kissé más formában igyekeznek meg­rendezni a már hagyományos virág­­kiállítást. Illetve nem is lesz annyira virágkiállítás, amelyre majd 1971-ben kerül sor. Azonban Jövőre már feb­ruártól kezdődően a kellemes hőmér­sékletre temperált kiállítási csarno­kokban megrendezik a holland hagy­más virágok és a cseh kristályüveg reprezentatív kiállítását. 1970 Júliusában Olomoucban ren­dezik meg a bogyós gyümölcsűek országos seregszemléjét. Ekkorra a kiállítási csarnokokban helyet kapnak a kertészeti eszközök és szükségleti cikkek, amely kiállításon e cikkek hazai és külföldi gyártó cégei nagy számban vesznek majd részt. A kiállí­tók rájöttek arra, hogy a látogatók azonnal szeretnék hazavinni azokat a kiállított tárgyakat, amelyek meg­tetszettek. Ezért úgy döntöttek, hogy a kiállítás keretén belül megszerve­zik a kiállított tárgyak eladását, s így részben a Flóra Olomouc 1970-ben vásárhoz lesz hasonlatos. A Jövő év augusztusában a nyári gyümölcsök termesztőinek lehetősé­gük nyílik, hogy megismerkedjenek a legkülönbözőbb nyári gyümölcsök különböző fajtáival és a kertészkedés munkáját megkönnyítő berendezések­kel, gépezetekkel De hogy a virágok kedvelői se legyenek megrövidítve, egyúttal virágkiállítás is nyílik, és sor kerül a művészi virágkötözés be­mutatására is. Az e téren szervezett versenyek, amelyek ez évben is nagy sikert arattak, jövőre nagyobb me­zőnnyel, bővebb tartalommal kerül­nek megrendezésre. Tehát elmondhat­juk, hogy 1970-ben a Flóra Olomouc kiállítási térsége vált zatos, élénk, színpompás lesz, s a látogatóknak lesz miben gyönyörködniük. (OyJ’ ban pedig 10—30 napig. Hasonló mó­don a fagyasztás vagy a besózás sem csökkenti a bacilusok életképességét. Azokat a legelőket, amelyeken gii­­mőkóros tehenek legeltek, 10 nap el­múltával nem tekintjük fertőzőknek. A ragály terjesztőinek egyike a gü­­mőkór-elkülönítőiből a húgylé és a trágya. A húgylében a mikrobakté­­rium nagyon sokáig életképes. Ezért a húgylét az elkülönítőkből nem hord­juk ki a legelőre, hanem a komposzt öntözésére használjuk. Büntetés terhe alatt tilos a gümökór elkülönítőkből a húgylét szabadon kifolyni hagyni a patakokba, az utakra és a közterekre. A baromfi számára a fertőzés bő forrása az elkülönítőkből kikerülő trágya, amely a kórokozó csírák mil­lióit tartalmazza. Ezért a gümőkórral megfertőzött istállóknál ügyelni kell a trágya példás kezelésére a trágya­dombon. A helyesen lerakott trágya már egy hét múlva 70—80 C fokra melegszik fel. Az önfelmelegedéssel a gümökór bacilusai elpusztulnak. A túlságosan száraz trágyát húgylével öntözzük és beérése után egész felü­letét 10 cm magas földréteggel fed­jük be. Az állati és emberi típusú gümökór fertőzése ellen védőoltással védeke­zünk. Erre a B. C. C. oltóanyagot és a legyengült TBC bacilusokból nyert M-vakcínát használjuk, amelynek az a tulajdonsága, hogy a szervezetet védőanyagok kiváltására serkenti. (Folytatjuk.) A nyereménysorsjáték eredménye A szeptemberben N^itrán megrendezett IV. Szlovákiai Aratási Ünnepséggel kapcso­latban a Mezőgazdasági Újság­szerkesztők Klubja kisorsolta a meghirdetett nyereménysors­játék díjait. A nyeremények az A, B és C sorozatban a követ­kezők: Skoda MB 1000 típusjelű sze­mélygépkocsit nyert a B 12 029 számú sorsjegy. 2000 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban a 23 013 és a 7672 számú sorsjegy, (hat nyeremény), 1000 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban a 7958 és a 11 919 számú sorsjegy, 500 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban a 26 509 és a 35 számú sorsjegy, 250 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban 14 516, a 28 078, a 12173 és a 20 884 számú sors­jegy, 100 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban a 7412, a 23 837, a 12 224, az 5852, a 13 810, a 29 500, a 19 465 és a 17 706 számú sorsjegy, 50 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban a 13 973, a 20 712, a 13 765 a 29 702, az 5693, a 11 350, a 3145, a 8233, a 12 273, az 5902, a 10 358, a 16 350, a 22 085, a 12 955, a 25 675 és a 28 762 sorsjegy. 15 Kős készpénzt nyert az A, a B és a C sorozatban minden 7-es számmal vég­ződő sorsjegy. A nyeremények kifizetését a sorsjegy ellenében a klub tit­kárnője intézi (cím: Rofnícke noviny, s. Segeáová, Bratislava, Suvorovova 16/VII). A nyere­mény postai pénzesutalvány formájában is kézbesíthető, ez esetben a nyerő sorsjegyet ajánlott levélben kérjük be­küldeni a feladó pontos címé­nek feltüntetésével. A Mezőgazdasági Újság­­szerkesztők Klubja Mellék­üzemági termelés meg lehet állapítani gümőkórral meg­fertőzött teheneket. A tuberkulinus próbát úgy végezzük, hogy a szarvas­­marha bőre alá a nyakán 0,1—0,2 ml tuberkulint fecskeudezünk (ez külö­nös szagú sárgásbarna folyadék). A pozitív reagensnél 48—70 órán be­lül a tü szúrása környékén kemény daganat keletkezik, amely mérésére kutimétert alkalmazunk. A bőrredő vastagságát az injekció előtt, de utá­na is lemérjük. A lemért értékek különbsége — mm-ben kifejezve, az ún. reakciós szám. Azokban a tenyé­szetekben, amelyekben nem fordul elő gümökór, a 2,4 mm-ig terjedő reakciós számmal rendelkezett állato­kat egészségeseknek tekintjük, 2,5— 3,5 mm-ig pozitívaknak, vagyis giimő­­kórosoknak számítjuk. A fertőzött körzetben azok az állatok, amelyek­nek reakciós száma 1,5 mm, negatí­vak, 3,5 mm-ig gyanúsak, - ha pedig a daganat közti különbség 3,5 mm­­nél nagyobb, gümőkórosoknak tekint­hetők, és ezeket a fülkagylóba három­szög kivágásával kell megjelölni. A tuberkulinációnál a gondozó köteles segíteni az állatorvosnak az állatok lefogásával. A leghelyesebb, ha egyik kezünkkel az orrlyukainál fogjuk meg az állatot, másik kezünkkel szarvánál. A tuberkulinációnál jelen kell lenni a gazdaság zootechnikusá­­nak is, aki a nyilvántartást vezeti. VÉDEKEZÉS A FERTŐZÉS ELLEN A gümökór jelentős gazdasági ká­rokat okoz. Az emberek veszélyezte­tésén kívül további károk is keletkez­nek: az állatok termelékenységének ideje lerövidül, csökken a tej- és a hústermelés, miközben gyakran med­dővé válik a tehén. A gümőkóros állatok gondozásával megbízott dolgozókat minden félév­ben orvosilag ki kell vizsgálni. A mun­ka folyamán védőruhát, köpenyt kell viselniük, a fejőnők pedig kötelesek igelitköpenyt, gumicsizmát, gumi­kesztyűt, sapkát vagy fejkendőt hasz­nálni. Nagy gondot kell fordítani a higiéniára. A vegyi fertőtlenítőszerek közül a TBC bacilusait az 5 %-os karból, a krezol és a 3 %-os formalin pusztítja el. Nagyon fontos a tej pasz­törizálása, mert a tuberkulózis baci­lusait a magasabb hőmérséklet el­pusztítja: 100 C-os forralásnál a ba­cilusok a tejben 2—3 percen belül elpusztulnak. A tej megsavanyodásá­­val és éréssel a sajtban a bacilusok 50 napig is élnek, a kemény sajtok-

Next

/
Thumbnails
Contents