Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

KÖZGAZDASÁG Csallőközaranyos vasútállomásának közvetlen szomszédságában ú) gyár­­üzem épül. A Banské stavby nemzeti vállalat prlevldzal Igazgatósága léte­sít Itt egy betonelemgyárat, melynek fő terméke a bányaiparban alkalma­zott támpillérek gyártása lesz. Az üzem környéke még magán viseli az építkezéssel járó sajátosságokat, mert előterét földhányások, homokbuc­kák, kavicskupacok és egyéb, az épít­kezéshez szükséges anyagok tarkít­ják. Ennek ellenére már üzemel. A bejárati kapunál dolgozó munká­soktól tudom meg, hogy az üzem ve­zetőjét Nédasdi Mihálynak hívják, és éppen a rakodónál dolgozó munká­sokkal vitatja a darupálya építésé­nek munkálatait. Amikor közlöm vele Jövetelem célját, az irodába kalauzol és ott szőjük tovább a beszélgetés fonalát. — Üzemünk még csak 30 százalé­kos kapacitással dolgozik. Nyíltan meg kell mondani, hogy a gyár épí­tésénél egy teljes év „elcsúszás“ van. Főleg a gépi berendezések leszállí­tása, Illetve beszerelése, valamint a mechanikusan működő kocsipark üzembehelyezése hátráltatja azt, hogy az üzem teljes kapacitással dolgoz­hasson. A teljes üzemeltetés azt je­lentené, hogy kb. 150 állandó munkás találna itt biztos megélhetést. Mint az üzem nevéből is kitűnik, főleg a bányalarban használt beton­elemek gyártásával foglalkoznak. Az általuk gyártott betonoszlopokkal he­lyettesítik a szénfejtésnél eddig al­kalmazott fenyőfa támfákat, mivel ezek jelentősen csökkentik az ön­költséget. Partnereik az észak- és délmorvaországl bányák, továbbá a hodoníni olajmezők. De gyártanak a mezőgazdaságban használt talajjavító csatornák építéséhez, járdák, utak és kábelek lefödéséhez szükséges beton­elemeket. Gyártmányaik skálája igen sokrétű, hiszen több mint 20-féle ké­szítmény került ki az üzemből. Igen nagy előnyük az, hogy könnyen át­térnek az egyik fajta gyártásáról a másikra. A beszélgetés során fölmerült az a probléma, hogy az üzem szempontjá­ból kedvezőbb lenne, ha gyártmá­­nagy előnyük az, hogy könnyen át­­a szomszédos járások HNB-i, szövet­kezetei részére szállíthatnák. Az üzem vezetősége mindenkor kész le­gyártani a megrendelő által kívánt betonelemet és saját gépjárművével a rendeltetési helyre is szállítja. Ami a szállítást illeti, az utóbbi időben vagonhiánnyal küzdenek, mert nem­csak készárut szállítanak, hanem nyersanyagot — kavicsot is, különö­sen Kelet-Szlovákiába, az ottani épít­kezésekre. A folyami kavics szállí­tása nem rossz üzlet, mert amíg a helyszínen a kavics köbmétere 10 ko­rona, addig az említett építkezésekre szállítva 90—100 koronába kerül. Te­hát az üzem részére a kavlcsszálll­­tás Jelentős haszonnal jár. Nádasdi elvtárs kalauzolása mel­lett megtekintettem a gyár termelő részlegét. A keverőgépek dübörgésé­től azonban a saját hangomat sem hallottam. Ilyen körülmények között dolgozni egész nap, bizony nem va­lami Ideális. Nádasdi elvtárs min­dent aprólékosan elmagyarázott és arra is kitért, hogy a dolgozók órán­ként 80 fillér por-, illetve zajpótlékot kapnak. Amikor a dolgozók jövedel­me felől érdeklődtem, azt a választ kaptam, hogy mivel az üzem még nem dolgozik teljes kapacitással, ne­héz tiszta képet alkotni. Az eddigi üzemeltetés során kialakult átlagos havi kereset 2050 koronának felel A kavicstartály építése és a cementtárolék, melyek lehetővé teszik az új technológiai eljárások alkalmazását. (Andrlskln József felv.) a Csallóközaranyoson épülő Banské stavby nemzeti vállalat betonelem­­gyártó csarnokának homloktere és késztermékek láthatók. meg. Persze, vannak munkaszakaszok, ahol a kereseti lehetőség sokkal na­gyobb. Mint például a kavics szállí­tásánál, ahol ha szükséges, a dolgo­zók nyújtott műszakban és vasárnap is dolgoznak. Ezek havi keresete 4—5000 korona körül mozog. Amint már fenntebb említettem, a csarnokban nagy a zaj és a por, me­lyet most egy újítással igyekeznek kiküszöbölni. A csarnok mögött egy 400 m3 kavics befogadására alkalmas tárolót építettek, melynek mindkét oldalán egy-egy hatalmas tartályban a cementet ömlesztlk. A tároló alsó részén nyer elhelyezést a keverő, amelyben a kavicsot a cementtel ke­verik. Hogy meggátolják a porképző­dést, a cementet feloldják és folyé­kony állapotban vegyítik a kavics­csal a keverőben. Ezzel az új tech­nológiai eljárással lényegesen csök­kentik a por- és zajképződőst. Ennek az új módszernek azonban más elő­nye is lesz, mégpedig az, hogy a téli időszakban a kavicsot fölmelegítik és ezáltal kiküszöbölik a fagyás le­hetőségét. Az elmúlt télen bizony szét kellett zúzni az összefagyott kavi­csot, ha dolgozni akartak. A Jövőben ettől a nehéz fizikai munkától men­tesítve lesznek. A készárukat kézi erővel rakták a vagonokba. Bizony ez nem volt köny­­nyű munka. Most egy új darupályát építenek és síneket fektetnek le a rakodó teljes hosszában. A darupálya építésének befejezése után meggyor­sul a vagonok rakodása és a dolgo­zók is mentesülnek a nehéz fizikai munkától. Amikor a tervteljesltés felől érdek­lődtem, megtudtam, hogy mivel az üzem csak a közeljövőben tér át tel­jes üzemeltetésre, nincs előre meg­szabott terve. Az előzetes számítások szerint havi három milliós forgalmat kellett volna lebonyolítania. A jelen­legi körülmények között átlag egy millió körül termel, de még Így is Jól jövedelmező. A munkát két műszakban végzik. A dolgozók száma jelenleg alig ha­ladja meg az 50-es létszámot. A ki­látások a jövőt illetően kedvezőek. Márcsak azért is, mert a Duna bősé­ges nyersanyagot biztosit. A nyers­anyag szállítása sem költséges, mert alig öt-hat kilométer távolságról kell a kavicsot az üzembe szállítani. E cél­ra öt billenős tehergépkocsi áll ren­delkezésükre. Annak ellenére, hogy Nádasdi elv­társ fiatal ember, a dolgozók respek­tálják őt. Ez abból a kedves epizód­ból is kitűnik, amely ottlétem alkal­mával történt. Amikor az irodában beszélgettünk, két dolgozó hatalmas rózsacsokorral Jött köszönteni az üzem vezetőjét, aki éppen 23. születésnap­ját ünnepelte. Azt hiszem, hogy ehhez nem kell kommentár! Mindent összegezve bátran állítha­tom, hogy a csallóközaranyosi be­­tonelemgyárnak Jövője van. Különö­sen majd akkor lesz jövedelmező, ha a komáromi és környező Járások is náluk rendelnek, és ezáltal a szállí­tási költségek jelentős mértékben csökkennek. Az üzem jövedelméből a község Is részesül majd, ami lehe­tővé teszi Csallőközaranyos további fejlesztését! ANDRISKIN JÓZSEF Betonelemgyár épül Csallóközaranyoson Félkész ételek Nálunk is sokat beszéltünk már félkész halételek készítéséről. Ugyanis sokan azért nem készítenek halételeket, mert nem akarnak bajlódni a bal tisztításával, felbontásával. Van egy mondás: „Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik“. Sa|nos, mi igen sokat alszunk az utóbbi időben, mások viszont dolgoznak. Nemrég Budapesten jártam az őszi vásáron és a Halértékesitó Vállalat bemutató sátrában meglepetéssel tapasztaltam, hogy Magyaror­szágon máris készítik a feldolgozott és előre csomagolt halféléket. Például műanyag-csomagolásban halászlé alapanyagnak többféle halat raknak De kaphatók szintén műanyag-csomagolásban, mélyhűtéses állapotban ponty- és más halszeletek is. A pontyszelet 40 dekás, a halászlé adag pe­dig 50 deka. Egyelőre még csak 10—12 mázsa ilyen előre csomagolt mély­­hütéses halászlé alapanyagot és halszeletet adnak az üzletekbe naponta, de Színtér István, a Halértékesitó Vállalat igazgatóságának dolgozója úgy nyilatkozott, hogy a jövőben vidékre is akarnak előre csomagolt halat és halászlé alapanyagot szállítani. Tehát Magyarországon már ízletes, kitűnő halászlé készíthető olcsón és gyorsan. De a mélyhűtött pontyszeletből is tíz pere alatt kirántott hal­szeletet készíthetnek. Lényegesen megkönnyítik a halételek készítését a különleges fűszerkeverékek is. amelyeket csak bedobunk a vízbe és máris megvan a halhúshoz a hagyma és a paprika, valamint más szükséges iz. Jó lenne, ha a magyarországi tapasztalatok alapján a mi halértékesítő vállalatunk is hasonló készítményekkel könnyítené a háziasszonyok mun káját, és egyben hozzájárulna a balhúsfogyasztás növeléséhez. Kép és szöveg: Bállá ]. Diszkrimináció a bérezésben? A bérrendszerrel a gyakor­latban két évvel ezelőtt ismer­kedtem meg, amikor egy taka­rékossági célzatú adminisztra­tív kormánydöntés munkahely­­változtatásra kényszerltett. Így lettem az érsekújvári tejfeldol­gozó üzem alkalmazottja. Be­osztásomnál fogva akarva-aka­­ratlanul mélyebb ismeretséget kötöttem az élelmiszeriparban alkalmazott, de sajnos már eléggé elavult bérpolitikával, melynek magára a termelésre gyakorolt hatása mindenféle, csak nem ösztönző. Az alkalmazottaknak annál a kategóriájánál álljunk meg, amely közvetve ugyan, de első­sorban és nagy mértékben be­folyásolhatja a gazdasági és termelési mutatók teljesítését. Ez a kategória a technikai­gazdasági dolgozók eléggé ran­gos létszámú csoportja. Mint kategória egy, feladatai viszont különbözőek, minélfogva az anyagi ösztönzők is más-más rendszert képviselnek jutalma­zásuknál, eleve szembeötlő diszkriminációs lehetőségekkel. Nem vitatom, hogy a több év­vel ezelőtti és az akkori felté­teleknek teljes mértékben meg­felelő rendszer a maga nemé­ben a közelmúlt gazdasági és társadalmi viszonyai között progresszív volt; ma már azon­ban, mikor a feladatok meg­növekedett követelmények elé állítják a termelőket, idejét múlta. Annál is inkább, mert a kvantitatív szükségletek kva­litatív igényekké változtak. A hátrányos megkülönböztető le­hetőséget pedig abban látom, hogy egy-egy beosztás bérkate­góriájánál két egész osztállyal, sőt személyi értékelés elmén 3 bérosztállyal való manipulá­ciót biztosít törvényesen az igazgatóknak. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy osztályon be­lül is igen jelentős a bérmeg­különböztetési lehetőség, meg­érthetjük, mit jelent ez a gya­korlatban. Ennyit dióhéjban a technikusok és adminisztratív dolgozók bérrendszeréről. További diszkriminációt a mozgóbérek Ígéretének, odaíté­lésének és megadásának felté­telkomplexuma teszi lehetővé. Már a ledolgozott szabad szom­batokért és vasárnapokért meg­adott differenciálbér sem prog­resszív, mert csak a techniku­sok anyagi ösztönzésére szol­gál. Az adminisztratív appará­tustól a bérpolitika többlet­­munkát is követelhet anyagi juttatás, ellenszolgáltatás nél­kül, holott a munkaidőalap be­tartása törvényesen biztosított joga minden alkalmazottnak. A premizálási rendszer még ke­vésbé kötött. A célprémium nagyságát és megnyerésének többletmunka-feltételeit egy em­ber, az üzemigazgató határozza meg. Ezek a feltételek sokszor abból a kötelességkomplexum­ból indulnak ki, amiért az al­kalmazott alapbért kap. így komolyabb erőmegfeszités nél­kül magas jövedelemhez juthat, ha felettese elégedett vele. Az ilyen kegynek az elnyeréséhez sokszor egyszerű szimpátia vagy alkalmazkodási készség is elegendő. Mint már az elején kifejtet­tem, most ismét leszögezhe­tem: az élelmiszeriparban je­lenleg érvényben levő bérrend­szer törvényesen is diszkrimi­nációs lehetőségeket biztosit. Alapos átdolgozása és érthető leegyszerűsítése társadalmi kö­vetelmény. Tóth János

Next

/
Thumbnails
Contents