Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
KERTÉSZET A szőlőterület kibővítése megköveteli a dimbes-dombos talaj egyengetését A tokajhegyaljai szőlőterületre jellemző részlet Gazdag föld a Tokajvldék. A szelíd lejtésű dombokon aranyat érlel az őszi napsugár. A világszerte ismert bor e vidék aranya. A tokaji bor a hordóba zárt napsugár. A szőlőtermesztés itt talán a legősibb foglalkozás. Sokévszázados hagyománya és fényes távlata van. Kelet-Szlovákiában a Klstokajhegyalján terem a leghíresebb szőlő. Négy számottevőbb szőlőgazdaság működik ezen a területen. Toronya és Bári a Slovenské Nővé Mesto-i Állami Gazdaság egy-egy részlege, Toronya mellett húzódik Szőlészeti Kísérleti Állomás, majd Borsin túl a Szőlőskel Gyümölcsészeti Szaktanintézet tangazdasága. A toronyai és a bári gazdaság a két tulajdonképpeni nagytermelő. Ma mintegy 300 hektárnyi szőlőt művelnek s ezt a területet Kistokajhegyalja fejlesztési terve keretében legalább 900 hektárra akarják bővíteni. A szőlőtelepítésnél a leghaladóbb módszereket alkalmazzák, ma már kizárólag félmagas vezetésen termelnek. A vezetékes szőlőtermesztés előnye már az idei szüretkor is megmutatkozott. A régi tőketelepítéseken alig 12—15 mázsa, a félmagas pedig 80—100 mázsa, sőt Báriban a Csillag nevű dűlőben 120 mázsa szőlő termett. Tokajvidéken a furmint, hárslevelű és a sárga muskotály honosodott meg leginkább. Az új telepítéseken ezeket a fajtákat termelik csupán. E szőlőfajták hátránya a ml feltételeink mellett a késői érés. A toronyai kísérleti állomás egyik fő feladatául tűzte ki e probléma megoldását. Olyan szőlőfajta kitenyésztésével kísérleteznek itt, amely megőrizné a muskotály, furmint és hárslevelű jó tulajdonságait, zamatát stb., de korábban beérne. Szőlőskén volt valamikor az Andrássy grófok híres borgazdasága. Ma szőlészeti és gyümölcsészeti szaktanintézet működik itt. Ez ez Iskola a jövő szőlészeti szakembereinek melegágya, egész Szlovákia szőlő- és gyümölcstermesztése teljes fellendülésének egyik alapja. Az utolsó 17 év alatt 298 végzett növendék került ki a szőlészeti mesteriskolából, a jövő év júniusában pedig az 1967-ben létesült szaktanintézet első diákjai végeznek. Kiváló szakemberek vezetése alatt ismerkednek a szőlő- és gyümölcstermelés titkaival. A gyakorlati oktatás támasza az országos hírű pincegazdaság és az 52 hektárnyi szőlő gazdaság. A szőlő nagy részéi már az intézet növendékei telepítették Három éve 48, tavaly 52 mázsa szőlő termett hektáronként a tangazdaság ban, az idén pedig 75 mázsás hektár hozammal számítanak. A szőlő nagy részét eladják, alig egy harmadrészét dolgozzák fel saját pincegazdaságukban. Ez az alig 15 éves pincegazdaság pedig megérdemli az elismerést. 1963-ban a bratislavai nemzetközi borkiállításon 8 ezüstérmet kapott a furmint, hárslevelű tokaji száraz és tokaji aszúborainak Idén gazdag terméssel fizetett a sző ö Tokajhegyalján. [Foto: tt—kí Kistó kajh egy alján A téli tárolás hatása a Jonathan alma héjfoltosságára Mint igen magasértékű asztali gyümölcs a jonathán a múlt évszázád második felében terjedt el Európában, és a legkedvesebb téli gyümölcsök egyike lett. Ez az amerikai fajta a télire tárolható almafélék közül a legértékesebb, legtovább rögzíti alaptulajdonságait, frisességét. Annak ellenére, hogy fáját a lisztharmat támadja, fontos fajtát képvisel a rajonizáció terén is Azért a kutatók, nemesítők nagy gondot fordítanak betegségei felismerésére, azok lehető legjobb lokalizálás! módszereinek kidolgozására. Ismert tény, hogy a jonathán hajlamos a foltosodásra. Ez a károsodás az érés idején lép fel és a tárolás folyamán egyre fokozódik. Érthető tehát az s törekvés, hogy megfelelő tárolási és egyéb körülmények biztosításával igyekeznek minél jobban megőrizni e gyümölcsfajta konzum értékeit. A foltosság jelenségének kérdésével Carne, majd Krapf foglal kozik behatóbban Az utóbbi a Jona thán foltosságát mint az almatermés paraszemölcs megbetegedéseként deflnálja. A foltképződés kutatása folyamán többféle elmélettel magyarázták ke letkezésének okait, aszerint milyen szemszögből közelítették meg a kér dés tisztázását s milyen kísérletekei végeztek vele. A kémiai védekezőkezdeti stádiumaiban Scott a perme tezőszerek hatásával hozta kapcsolat ba. Osterwald svájci kutató fertőzéses eredetűnek vélte, míg mások a színnel hozták kapcsolatba, miszerint a legpirosabb részeken a legerősebb a foltosodás. Merrit munkatársai a szüret Idején levő hőmérséklet emelkedésével hozták kapcsolatba. Megfigyelték, hogy 10 °C alatti hőmérséklet esetében kisebb volt a fertőzöttség. Krapf viszont a kutikulával roszszul ellátott légzőnyílás eredendőjének véli ezt a betegséget. Századunk hatvanas éveinek elején Berend és Hegyi arra a következtetésre jutott, hogy a betegség kialakulását nagyban elősegíti a késői öntözés és a nítrogéntrágyázás. Lényegében még ma sem tisztázott ezen fiziológiai okok indítéka. A kutatás ma még csak a foltosság csők kentésének kérdésében ért el pozitívabb eredményeket. Bünemann a mikroelemes és kalciumos permete zésnek tulajdonít foltossággátló hatást. Mások megállapították, hogy a betegség terjedése gyors hűtéssel vagy széndioxidov kezeléssel csők kenthető. Napjainkban dr. Bajnok István a Magyar Kertészeti Főiskola sziget csépi üzemrészlegéből származó Jo náthán terméseken folytatott külön féle kísérleteket, amelyekben a pára teltség, hőmérséklet, fóliázás, vala mint a széndioxidkezelés látszik sze repet Dr. Bajnok az alábbi tárolási mó dokkal folytatott kísérleteket (jegyzetei szerinti idézet): 1. 0—2 °C-os 85—95 °/o relatív páratartalmú hűtőben, 2. 10—17 °C-os 65—90 % relatív páratartalmú tárolási helyen, 3. előzetesen a gyümölcsöket négy napig telített széndioxid légkörben tartotta, majd 0—2 °C-os hűtőházban, 4. műanyag fóliában (molyzsákbanJ 10—17 °C-os tárolóhelyen, 5. műanyag fóliában 0—2 °C-os hűtőben, 6. 20—22 °C-os termosztátban, naponta egy órát szellőztetve, 85—95 % relatív páratartalom mellett, 7. 20—22 °C-os termosztátban, szellőztetés nélkül 95—100 °/o relatív páratartalom mellett. Kezelésként 20—50 kg mennyiségű gyümölcsöt használt és a darab arányszámot értékelte. Bebizonyosodott, hogy legkisebb mérvű volt a foltosság a fóliában alacsony hőmérsékleten tartott Jonathánon (5). Fóliában alacsony hőmérsékleten a csökkentett légzéskor keletkező gázok (elsősorban a széndioxid) gátolták a gyümölcs érését, foltosodását. A gyümölcs színe nem változott a kezelés alatt. A keménysége is jobb volt a közönséges hűtőházi tárolásénál. A széndioxid ízelváltozást vagy más élettani elváltozást nem okozott. A kísérlet alapján megállapította, hogy legnagyobb foltosságot a magas tárolási hőmérséklet okozta, amikor az intenzív légzés következtében minőségromlás is fellépett (csökkenő cukortartalom stb.), ugyanakkor a magasabb hőmérsékleten tárolt almák légzésénél keletkező széndioxid érést gátló hatása nem érvényesült a fóliában, hanem egyéb . keletkező gázok (illatanyegok, etilén stb.) a gyümölcs gyors érését, foltosodását idézték elő. Kisebb lett a foltosodás értéke ott, ahol az etilént és más keletkező gázanyagokat szellőztetéssel eltávolították. Tehát mindebből leszűrhető, hogy a mélyhűtéses tárolási mód csökkenti az érést és a foltosság nagyfokú elterjedését. juhász Árpád Szamócatermesztés talajtakarással Norvégiában a szamócaültetvényekben a talajszerkezet fenntartására jól bevált a fekete műanyagfólia. Az ültetés előtt a talajon 1,2 m széles, alacsony bakhátakat készítenek, majd ezeket bevonják fóliával, és a palántákat két sorban, a fóliába fúrt lyukakba ültetik 40 cm tőtávolságra. A bakhátak közötti keskeny sávban a talaj takaratlan marad; ezen keresztül Jut a csapadék a növények gyökeréhez. A bakhátak előnye, hogy a megművelt felső talajréteg vastagabb, és hogy az esővíz könnyebben lefolyik a közöttük levő sávokba. A műanyagfólia pedig azért előnyös, mert a gyomnövények ellen csak alig vagy egyáltalán nem kell védekezni. A talaj szerkezete jó állapotban marad, a növények gyökerét gyakran megsértő talajművelési eljárások mellőzhetők, a gyümölcsöt a föld nem szennyezi, a szürkepenész fertőzésének veszélye kisebb, a nedvesség a fólia alatt a talajban egyenletesebben oszlik el, és a magasabb talajhőmérséklet miatt az érés korábban bekövetkezik. Az Ilyen módon telepített ültetvény 5—8 éven át terem. Azokat az aggályokat, hogy a növények kemény télen, ha nem védi őket hótakaró, könynyebben kifagynak, a gyakorlati tapasztalatok nem igazolták. A takaratlan talajsávokon esetleg mégis felburjánzó gyomnövények ellen vegyszerrel védekezhetünk. Olasvengen, R. Többéves kísérletezés után szőlőbetakarltó kombájnokat hoztak forgalomba az USA-ban. A gépeknek több típusát alakították ki, működési elvük azonban hasonló. A szőlősor felett haladó, hidas felépítésű kombájn szedőszerkezete lerázza a fürtöket a tőkéről. A fürtök szállítószalagra kerülnek, amely a kombájn hátsó részén elhelyezett pneumatikus tisztítóba juttatja a termést. A tisztító elválasztja a levéldarabo kát, a szennyeződést. A szőlő innen a gép tartályába vagy a párhuzamosan haladó szállító kocsiba kerül. A szőlőbetakarító kombájn vezetése nagy figyelmet igényel: pontatlan beállítás esetén a fürt a tőkén marad, vagy pedig a termés és a tőke megsérülhet. A tisztító beállításánál hasonló problémák merülhetnek fel. A szőlőbetakarltó kombájnok alkalmazásával óránként maximálisan körülbelül 1 ha terület vagy 20 tonna termés takarítható be. SZABAD FÖLDMŰVES 1969. október 25. (üiönbözö évjárataival A következő évben Budapesten szintén nyertek két ezüstérmet. Legújabb „trófeájuk“ pedig az Idei prágai kiállítás aranyérme. Kistokajhegyalján október eleje óta tart a szüret. Kása mérnök, a bári gazdaság vezetőle azt állítja, hogy az utóbbi 10 év leggazdagabb termését gyűjtik be az idén. K. Z.
