Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
ÉLETÉBŐL SZÍ M Ö A KORSZERŰ FALU MINTAKÉPÉ „Valamikor ha valaki Szlmőről Érsekújvárba akart Jutni, az őszi esők után már csak négyökrös fogattal közlekedhetett.“ Ezt hallottam több lakostól, amikor legutoljára Szímőn jártam. Mert többször is ellátogattam a faluba. Ott voltam többek között a régi öreg harcos kommunisták találkozóján, amikor leleplezték Koslk elvtársnak, a falu szülöttjének emléktábláját, de jónéhányszor belátogattam a szövetkezet Irodájába is, érdeklődvén, hogy élnek, mint s hogy megy a soruk. A falut lényegében harcos munkásmozgalmi múltjáért szeretem. Olykor-olykor elbeszélgettek a Kurucokkal és több régi elvtárssal, akik felelevenítik a régi harcokat, a küzdelmeket a földbirtokosok ellen, a harcokat a falu lakóinak életéről. Sokat, nagyon sokat küzdött ez a kubikos hagyományokról Ismert falu. Nem volt megélhetés, ezért vették a vándortarlsznyát, és neki a világnak. Ez volt akkor a megélhetés megoldásának egyik módja. Annyi volt a faluból a vándormadár, hogy az utóbbi évtizedekben nem Is szaporodott lakossága, sőt csökkent. Látták ezt a falu vezetői Is, és olyan terveket tűztek ki, hogy a község fejlődjön, mégpedig úgy, hogy öregnek, fiatalnak igazi kedves otthonává váljon. A munka nehezen Indult. Ennek is megvan az oka. Gazdátlan falu volt ez hosszú Ideig. A falu lakói elárulták, hogy kétszer tartoztak már a komáromi, és ugyananyiszor az érsekújvári járásba. Járás-határszéli falu Szímő, tehát nem túl sokat törődtek vele, ezért az utak még most sem dicséretre méltók. Főleg a bekötőutak. Bent a faluban azonban már, ha lassan is, de száműzik a sarat. Hlavat? László, a helyi nemzeti bizottság titkára elmondotta, hogy idén már három és fél kilométer hosszú utat portalanítanak. Készülnek a járdák is és a falu közepén park is lesz. De kérdés, hogy mikor. Az ember el sem hinné, hogy egy nagy falu fejlődését néha-néha ilyen Jó hírt haTtoltank a minap, s menten a nyomába szegődtünk. Mátyusföld kétezerhétszáz hektáros sókszelőcet szövetkezetébe látogattunk el, hogy meggyőződjünk arról, valóban gépesített-e a kukorica termesztése. Kub t c sk 6 Istvánt, a közös gazdaság főagronómusát nem érte meglepetés, amikor jelszínre került ez a kérdés. Sőt, örömét fejezte ki afölött, hogy erről hírt adhat. Elöljáróban mindjárt megtudtuk, hogy a szövetkezet háromszáz hektáron termeszt kukoricát, amelyből nyolcvan hektár termését elismert, Jó minőségű vetőmagként értékesítik. A közös vezetőt évek során arra a megállapításra Jutottak, hogy a kukoricatermesztés gépesítése elkerülhetetlen. Annál is inkább, mert előnyei vttathatatlanok. — Miként valósították meg elgondolásaikat? — Köztudomású — magyarázza a föagronómus —, hogy a kukorica kézi kapálása számottevő munkaerőt leköt. Elsősorban tehát ennek elkerülését tűztük napirendre. Nagyon Jól Jött a gyomirtó vegyszerek alkalmazása. Bátran nekirugaszkodtunk, hiszen nem ml voltunk az elsők ebben a munkában. Vonzó volt számunkra, hogy a herblcldek segítségével kézi kapálás nélkül termeszthető a kukorica. Az Idén például százhúsz hektáron használtunk Zeaztnt, hektáronként hat kilogrammot. Mondanom sem kell. az említett vegyszer használata sikeres volt, olyannyira, hogy a kézi munkát elkerülve, csupán két szer foqasoltuk, ugyancsak kétszer saraboltuk e növényt. Tehát nem csalódtunk a herblctdekben: a kukorica tiszta, gyommentes maradt. Mivel a kézi kapálást a szelőcelek nélkülözni akarták, a pontos vetés kérdéséi Is meg kellett oldaniuk. — Annak Idején a gyakorlati szakemberek dlcsérőleg nyilatkoztak a kis dolgok is hátráltatják. Erről Kocizsky János, a helyi nemzeti bizottság elnöke tájékoztatott. Elmondotta, hogy már régen hajlékot akartak adni a Jedlik János Múzeumnak is, de nincs rá megfelelő épület. Ahhoz, hogy a falu közepén kialakuljon egy olyan park, amelyben ott lenne az említett múzeum is, három házat kellene lebontani. De sajnos a tulajdonosok nem egyeznek bele. Ameddig pedig a huza-vona tart, addig nem lesz a falunak korszerű parkosított központja. Hát ilyen problémák is vannak Szímőn. Azonban a toll hegyére nem ezt akartam tűzni. Szüreti bálra voltunk hivatalosak Szímőre. De emellett többi kollégámmal együtt, a gyöngyöző bor poharazgatása közben kisebb-nagyobb sajtóbeszélgetéseket tartottunk a falu problémáiról, jelenlegi helyzetéről, jövőjéről, és a végén azt a tanulságot szűrtük le, hogy ebben a faluban sokan vannak olyanok, akik szívesen vállalják a társadalmi munkát és szinte vetélkednek azért, hogy kiemelkedjenek valamilyen szakaszon. Búkor József, a CSEMADOK helyi szervezetének lelkes alapítója, későbbi CSEMADOK funkcionárius, 10 évvel ezelőtt még az első szüreti bált szervezte, most pedig más elfoglaltsága mellett elvállalta a Szülői Közösség elnökségét. Ez a közösség nagyon Jó aktív munkát fejt ki, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tanítók egyre megfelelőbb körülmények között végezhetik a munkájukat. De különböző rendezvényekkel is szórakoztatják a falu lakosságát. Nemrég például sor került az ötven évesek találkozójára. A különböző rendezvényekből 40 ezer korona bevételt szereztek, amiért a politechnikai oktatáshoz szükséges berendezéseket, gépeket vásárolnak. Nemrég például varrógépet vettek a lányok számára, most pedig filmfelvevő gépet akarnak szerzni. — A szünetekben elbeszélgettem Juhász Ferenc elvtárssal is, aki annakidején megalakította az Ifjúsági szerromán kukoricavetőgépekről. Ml az Önök véleménye erről, Kubtcskó elvtárs? A válasz nem sokáig várat magára. — Kapva kaptunk a lehetőségen: sikerült Is Idejében két ilyen gépet vásárolnunk. Bár a kezelését Illetően nem sok tapasztalattal rendelkeztünk, mégis elégedettek vagyunk a munkájukkal. Ezek az új típusú gépek nemcsak a pontos vetést tették lehetővé, de Jelentős mennyiségű, drága vetőmag megtakarítását is. Az elmúlt években a hazat gyártmányú gépekkel hektáronként harmincöt kilogramm vetőmagra volt szükség, s az Idén llymódon tizenöt kiló elegendőnek bizonyult. Arra a kérdésünkre, milyen termést ígér a kukorica, ugyancsak felderül az arca. — A termelést terv szerint negyvennyolc mázsával számoltunk és előreláthatólag ötven-ötvenöt mázsa ígérkezik hektáronként. Ami a kukorica betakarítását Illeti, négy KB —2 kukortcakombájn és négy kukoricafosztógép áll a rendelkezésükre. Az elmúlt évek tapasztalatot alapján e négy kombájnnal naponta összesen tíz hektárról takarítják be a termést. — S mennyi munkaerőt igényelnek a gének és szállítóeszközök? — kérdezem. — összesen huszonkilenc embert vesznek Igénybe. A többt emberünk a vetőmagra termesztett kukorica törését szorgalmazza. A kukorica utánszárttását fcsövesről lévén szólI a dohányszárítóban végzik. Ahhoz, hogy az embereket megkíméljék a nehéz fizikai munkától, a behordott termést szállítószalag segítségével futtatják a górékba. Remélhető, hogy a komplex gépesítés az eddigitől nagyobb lendületet ad a kukoricatermesztésnek. Különösen akkor, ha ez az értékes takarvezetet, és szintén a CSEMADOK első alapító tagja volt. Szinte ragyogott az arca a boldogságtól, hogy milyen szépen mulat a falu fiatalsága abban a kultúrházban, amelyen a lakosok nagyon sok társadalmi munkaórát dolgoztak le. Mesteremberek, gyalogmunkások, funkcionáriusok kivétel nélkül önfeláldozóén dolgoztak, hogy végre hajlékot kapjon a kultúra Szímőn is. Hogy csak egy példát említsek, Hlavaty elvtárs kétheti fizetését áldozta a kultúrház építésére. De ilyen példával többel is találkozhatunk. Tény, hogy a falu lakói nagyban kivették részüket a művelődés házának építéséből. Illés Bélának, a kultúrház gondnokának feltettem a fogas kérdést. — Hetente hányszor tartják nyílva a kultúrházat? A válasz meglepő volt: — Hétfő kivételével minden délután. Tehát az ifjúság minden nap szórakozhat és szórakozik is a kultúrházban, mégpedig elég gazdag programmal. Illés László, a pártszervezet elnöke és egyben a szövetkezeti klub vezetője, olyan kulturális és társadalmi munkáról, valamint tervekről tájékoztatott, ami igazán megfelelő és hozzájárul egy új, korszerű, falusi-városi élet kialakításához. Ezt azért írom így, mert úgy láttam, hogy ebbe a faluba lassan beköltözik a városi élet, mivel a vezetők megteremtik hozzá az előfeltételeket. Nem kell itt messzire utazni, hogy az ifjúság szórakozhasson. A gyönyörű és tágas táncparketten Igazán szépen táncolhat az ifjúság. De persze nemcsak ez az egyedüli küldetése a szövetkezeti klubhoz tartozó művelődésháznak. Többen a 300 ezres kötettel rendelkező könyvtár könyveiből válogatnak, de az érdekkörök is lekötik figyelmüket. Ilyesmiket hallottam a pártelnöktől: olvasókör, fényképészeti kör, főzőtanfolyam, háztartási gépek javításának tanfolyama, a szövetkezeti tagok iskolázása, tánc és zeneiskola, különböző kiállítások. Ezek mind olyan dolgok, amelyek az egész falu lakossága nevelését szolgálják és mánynövény méltó helyre kerül a gabonaárak névjegyzékén. Az alacsony árral kapcsolatban nagyon ts Jogosak a sok helyütt elhangzott panaszok. Valóban, jövője van a kukoricater mesztésnek Sókszelöcén. Hogy mtért? Ez kitűnik abból is, hogy a szövet kezet már a lövő évben a szántóié rület egynegyedén lucernát termel. A lucerna meg talajjavító hatásánál fogva Jó előveteménye a kukoricá nak. E pontnál meg kell jegyeznünk azt is, mivel a szövetkezet lucernaszáritó üzemmel rendelkezik, mód nyílik majd a morzsolt kukorica utánszárítására; e növény betakarításának további gépesítése követelt ezt. Ugyanis /ahogy ezt a közelmúltban a lakszakdllasl gépi bemutató Is bizonyítottal a kukoricabetakarításhoz szükséges gépsor jelenleg még kiegészítésre szorul, azaz, korszerűsítést kíván. Tudvalevő, hogy a Magyar Népköztársaságban gyártott vágóadapter, valamint a csőtörőadapter, kombájnokra szerelhetők, magasan felülmúlják a hazai gyártmányú kukorica betakarító gépeink teljesítményét. Az említett gépek nemcsak letörik, de le ts morzsolják a kukoricát, amelynek utánszárítása az egyes mezőgazdasági üzemekben még nyitott kérdés. Sókszelöcén ez már nem okoz gondot! Bízunk abban, hogy a nagyfokú gépesítés, a herblcldek mind szélesebb körű felhasználása, a bőtermő hibridek és a várható ármódosítás elősegíti majd nemcsak Sókszelöcén, hanem mindazon vidéken a kukoricatermesztés fellendítését, ahol kedvezőek a feltételek. Ha ez így lesz, ismét méltó rangra emelkedik e fontos takarmánynövényünk. N. KOVÁCS ISTVÁN hozzájárulnak a polgárok életkörülményeinek megjavításához. A szövetkezeti klub nem túl régen alakult, de már eddig Is szép eredményeket ért el. A jövőben a pártelnök szerint a szövetkezeti klubba akarják tömöríteni a faluban működő összes szervezeteket, helyesebben össze akarták hangolni tevékenységüket, hogy egy megfelelő program szerint dolgozhassanak. Még jobban egybe akarják a klubon keresztül kovácsolni a falu egységét. Az együttműködés eddig sem volt rossz, nem- 1 zetiségi súrlódások is csak elvétve fordulnak elő. Erről hosszan elbeszélgettem a nemzeti bizottság elnökével, akinek szintén nincsenek ilyen előítéletei, mert hisz szlovák létére j például hosszú ideig a CSEMADOK zenekarában tevékenykedett. Azonban a beszélgetés hevében egy-két villanásnyi mondatból úgy éreztem, mintha vetélkedés folyna a fiatalok és öregek között. „Csak csináljátok ti“ — mondta egy idősebb elvtárs a fiatal Lavicska Tibornak, a CSEMADOK újdonsült elnökének — „majd meglátjuk, hogy tudtok dolgozni“. Lehet, hogy nem volt rosszmájú a megjegyzés, de azért van ilyen bizonyos fokú vetélkedés Szímőn. Állítólag emiatt nem tudták még a mai napig sem megünnepelni a CSEMADOK alakulásának 20. évfordulóját. Pedig, amint már mondottuk, a CSEMADOK helyi szervezete ebben a faluban az elsők között alakult meg. Illene tehát egy szép műsor keretében megemlékezni erről. Ha vannak is kisebb-nagyobb meg nem értések, hibák Szímőn, mégis joggal mondhatjuk, hogy ez a község a korszerű falu mintaképe; most értek a nagy kibontakozás elé és ha félredobják a munkát fékező vetélkedést, és a sokszor alaptalan bizalmatlanságot egymás iránt, akkor még eredményesebben haladhatnak a megkezdett úton. BÁLLÁ JÓZSEF A korszerű gépesítést képviseli a Nagybalogí EFSZ-ben az önműködő kirakóval felszerelt silótorony. (Foto: K. Z.) GAZDAGON FIZET A SZŐLŐ Az érsekújvári Járás szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban szeptember 10-én kezdték meg a szőlő szilretelését. A termés sokkal gazdagabb, mint a tavalyi. A járás párkányi boriizeme tíznaponként száz vagon szőlőt vásárol és dolgoz fel. Kedvező az időjárás. A szüreteink ajkán vig nótasző csendül. m. k. A kukoricatermesztésben qépeké a döntő szó f“súr Sándor a kezdet éveiben 6 évig volt elnöke a nagybalogi EFSZ-nek. Most a takarmányozási munkacsoport vezetője. A jól kiépített, korszerűen felszerelt állattenyésztési telepen kalauzol. — Több, mint 850 darab szarvasmarha, közel 700 darab sertés és mintegy 600 darabot számláló juhnyáj képezi a szövetkezet állatállományát. Ezért érthető, hogy a szántóterület 36 százalékán is takarmányokat termesztünk. Takarmányokból is önellátóak vagyunk, sőt, mintegy 30 vagonra való tartalékot is létrehoztunk a szálas takarmányokból. A jól szervezett, szilárd alapokon nyugvó állattenyésztés eredményeit az istállókban szemléltük meg. Rend, tisztaság mindenütt. Minden istállóban egy-egy tábla a falon, s rajtuk figyelemmel kísérheti a látogató az A haladás állatgondozók munkájának eredmé; nyeit. S az eredmények mellett még néhány adat, amely az állatgondozók számára szól. Szépen rendszerezve részletezik ezek az adatok a takarmányozási tervet, amelynek betartásáért minden állatgondozó személyesen felelős és egyben anyagilag is érdekelt. nagybalogí Végh Géza zootechnikussal találkoztunk a telepen — Végh elvtárs különben a rimaszombati járás egyik nemzetgyűlési képviselője is — ő számolt be az állattenyésztés kiemelkedő eredményeiről: — Főleg a tehéntartásra és sertéshizlalásra szakosítottunk, de emellett 130 darab anyakocát és 100 darab hídverői hízómarhát is tartunk. Idén 1510 q sertéshús és 1165 q marhahús eladását tervezzük. A tejtermelésben el akarjuk érni a darabonkénti 2700 liter évi tejhozamot. A sertéshizlaldában 58 dkg az egy sertésre eső napi súlygyarapodás, a hízómarháknál pedig 85 dkg napi súlygyarapodást érnek el állatgondozóink. A telepről a szövetkezet irodája felé Indulunk, mert Végh Géza termelési értekezletre siet. Az EFSZ vezetői minden hétfőn rendszeresen tartanak megbeszélést, hogy a munka közben felmerülő problémákat a lehető legnagyobb rugalmassággal felszámolhassák. Otközben a zootechnikus elmond még egyet-mást az állattenyésztési termelés szervezéséről. — Az eredmények további fokozása érdekében kihasználunk minden rendelkezésre álló lehetőséget. Ez irányban sok segítséget jelent a rimaszombati cukorgyártól és a sörgyártól kapott segítség. A cukorgyári melasz és a sörgyári maláta felhaszl nálásával sikerült elérnünk, hogy a 1 fejéshozam a téli időszakban sem csökkent, sőt a nyári zöld etetés alatt elért eredményekkel szemben még tovább emelkedett. Hatalmas takarmánytárolók mellett haladunk el. A fémtartályokban most is 42 vagon füllesztett here és lucerna áll készen. Csűr elvtárs itt tovább magyaráz: — A tartályok egyben az álattenyésztési termelés gépesítésében is a haladást képviselik. Teljesen gépesített módszerrel, kirakodógépek és szállító szalagok segítségével jut innen az istállókba a takarmány. Az irodába érve élénk vita fogad minket. A legsürgősebb munkák elvégzését szervezik a szövetkezet vezetői. Javában tart a cukorrépa betakarítása, nagy erőbevetést kíván a silókukorica begyűjtése és az őszi talajelőkészítést is gondosan kell szervezni, hisz ez a munka a jövő évi termelés egyik iegfontosabb alapja. Pontos, jól átgondolt számítások alapján folyik itt minden, hisz a nagyüzemi termelést csak így lehet eredményesen szervezni. Nagybalogon pedig éppen a jó munkaszervezés biztosítja a sikereket, amelyek a szövetkezetét országszerte híressé tették. Az eddigi sikerek pedig nemcsak a vezetőség és a tagság megelégedését eredményezték, hanem még jobb munkára ösztönzik a haladás nagybalogi hídverőit. K. Z.
