Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
FALVAINK Bódvamenii látomás Múltidéző, csendes parasztporta. Régen gyterekkaca], civődás hallatszott Innen. Most egy mélázó öregember ül a tornácon, télig árnyékban, félig napsütésben. Előbb, ahogy előrehajlott, napsugarak özöne cirógatta. Hátradőlve a régi lóca támlájához viszont hűs árnyat élvezhet a széles eresz alatt. A nagykapun belépve én is odatelepedek. — Az idő kellemes. De a magány?... Falun talán szomorúbb, mint városon — mondom a pipára gyújtó, pihengető embernek. — Nem vagyok egyedül. Tele a lelkem nótával, derűvel — hárítja el a szánakozást a 78 éves Köteles Péter bácsi. — Tudd meg öcsém, mi van belül — s rázendít kedves nótájára: „Suba, suba, göndörszőrű suba...“ Aki nem ismeri Péter bácsit, bohémnak nézhetné, hogy ilyen könnyen nótába kezd. — Elégedntt vagyok —t bökte Köteles Péter meg a kalapja szélét kis szünet után. — Megemelték a nyugdíjamat. Kétszáznegyvenről négyszáznegyvenre. Beosztva, magamnak elég. Négyszázötven tőke szőlőm is van, a szövetkezet is segít. Az idén három mázsa árpát adott, teljesen ingyen. — Mi van a szövetkezettel? — vetem fel a kérdést. — Jól megy, nagyon Jól! öt gyermekem dolgozik ott a kilenc közül. És mind házat épített, autót vett. Sokáig beszélgetünk a magunk és mások sorsáról. S lassan, nagyon lassan telik az idő... AZ EGYESÜLÉS UTÁN A szövetkezetben nyüzsög az élet. Jönnek-mennek a traktorok, az emberek kezében szinte ég a munka. Szorgalmasak, mint a méhek. Az Irodában nincs tétlenkedő. Köteles János mérnök, a szövetkezet elnöke vezető társaival arra törekszik, hogy a még fel nem vetett kérdésekre is feleletet kapjunk. Hudák Péter mérnök, üzemgaz-' dász, Tóth József könyvelő és Tóth Bertalan zootechnikus segítségével percek alatt elénk tárul a szövetkezet fejlődése a számok tükrében. Három szövetkezet (Üjfalu, Horváti és Vendégi) 1963-ban Ojbodva néven, 1550 hektárnyi területtel egyesült. Abban az évben az összbevétel csaknem ötmillió koronát tett ki. Viszont 1968-ban már meghaladta a 18,5 milliót. Az idén sem lesz kevesebb, pedig emelkedett a műtrágya, az építkezési anyagok, gépek ára, s kevesebb pénzt kapnak a mezőgazdasági termékekért. A szövetkezet csupán a baromfihús értékesítésénél 960 ezer koronával rövidül meg, a múlt évi árakhoz viszonyítva. A megsokasodott feladatokat nem több munkával, hanem jobb munkaszervezéssel, eredményesebb munkamódszerek alkalmazásával és rugalmasabb áruértékesítéssel váltják valóra. Az utóbbi években is így jutottak révbe. — A szakosítással kezdtük — magyarázza az üzemgazdász, vagy ha úgy tetszik, ökonómus. — Azelőtt mindent termeltünk, amit csak lehetett, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Lassan forgott a pénz,, az erők szétforgácsolódtak. Például a sertéstenyésztésben fél év alatt térült vissza a befektetés. Most a húscsibeneveléssel foglalkozunk. A naposcsibe két hónap elteltével éri el az 1,20 kilós vágósúlyt. A hízósertéseknél évente kétszer fordult meg a pénz, a csirkéknél négy és félszer. Azelőtt egy, most két műszakban dolgoznak a hústermelők. — Egy kiló sertéshús előállításához 4,5 kg takarmányt használtunk fel — fűzi a szót Tóth József könyvelő —, a csirkehús kilogrammjának kitermeléséhez viszont 2,85 kg-ot. Az állattenyésztésben a csibenevelés és a tejtermelés a fő domináns. Törzskönyvezett, jól tejelő teheneket tartanak. — A háromszázötven tehénből nyolcvanhárom holland, a többi szlovák tarka — újságolta Tóth Bertalan zotechnikus. — Az első félévben a hazai fajta 1715, a holland fajta viszont 2756 liter tejet adott átlagosan darabonként. Évi tervünk 1 millió 100 ezer liter tej értékesítését irányozza elő. Ezt túlteljesítjük, hiszen a napi átlagos tejhozam most is tíz liter. A hollapd fajták' tehát Jövedelmezőbbek. Rejtett tartalék tehát még adódik a tejtermelés szakaszán. A növénytermesztésben a nagyhozamú gabonafajták vetőmagra termesztése növelte a bevételüket. Takarmánytermesztésben a lucerna, a lóhere és a silókukorica érdemel figyelmet. Az idén két nagy toronysilót készítettek, amelyekbe a jövőben belefér minden pillangós takarmányuk. Gazdagodik a szövetkezet, de duzzad a tagság pénztárcája is. 1963-ban másfél millió koronát fizettek ki a munkaegységekre, a múlt évben már közel négy és fél milliót. Az idén előreláthatólag ötmillió koronát fizetnek ki a munkaegységek értékeként. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az utóbbi két évben 3—3 millió koronát fordítottak gépekre, építkezésekre és talajjavításra. NYUGDÍJASOK A szövetkezet 294 tagja közül 30 nyugdíjas még dolgozik, s 82 kiöregedett nyugdíjas' már nem számít a tagok sorába. De a szövetkezet ez utóbbiakat is segíti. Tavaly az alapító tagoknak személyenként 500 koronát adtak, s tíz ár háztáji földet. Az idén sem feledkeznek meg róluk. Drótos Páter bácsi is nyugdíjas, de csúcsmunkák idején még dolgozik, ö is alapító tag. Négy évig az agronómusi tisztet töltötte be, három esztendőn át zootenhnikusként tevé-Drótos Péter kenykedett. Éjjeliőr, csordás is volt, most meg az építkezésnél dolgozik. Szerinte is a nagy változás, az eredményesebb gazdálkodás a vezetőség előretekintőbb, megfontoltabb és szakavatottabb irányító-szervező munkájának és a tagok szorgalmának köszönhető. Elmondotta, még a külfölddel is kereskednek. — Jó valutát hoz a huszonötezer gyöngyös csibe, amit nyugati államoknak adunk el. Nekünk, egyszerű tagoknak, ilyen üzlet eszünkbe se jutott volna. Gazdag ez a szövetkezet. Nemcsak a középkorúak, hanem a fiatalok is megtalálhatják számításukat, s a Jövőben még több keresethez juthatnak És a nyugdíjasoknak Is gondtalanabb életet, örömteljesebb öregkort ígér. Csurilla József A osallóközaranyosl kertészetben az Idén rekorderedmények születtek. Nem csoda, ha Farkas György főkertész boldogan járja ilyenkor a kertészetet. Egy fél hektáros kísérleti paprikaparcella például 90 ezer korona bevételt hozott, de a hagyma is remekelt. A hektárhozam 220 mázsa, amiért megközelítőleg 38 ezer koronát kapnak. Nem túl nagy a kiadás sem, mert dughagyma helyett csak hagymamagot vetettek, de így is szépen megnőtt a hagyma. Képünkön Varga Judit, Kovács Gabriella és Aranyosi Mária az őszi napsütésben a hagymát tisztítják. Bállá felv. A korszerű mezei úthálózat Embert, gépet kímél A mezőgazdasági termelés gyors ütemű gépesítésének korát éljük. Tagadhatatlan, hogy ez a tény új követelményeket támaszt az úthálózat átépítése, korszerűsítése és karbantartása terén. Sajnos, kevés közgazdász vagy gépesítési szakember vizsgálja felül, hogy a rossz utak milyen nagy kárt okoznak a mezőgazdasági gépek gumiabroncsai és más gördülővontatású gépek kerekeiben. A tócsás, gödrös, elvágott utak a vontatott, illetve csatolt gépek rongálódását időzik elő. A gumiabroncsok idő előtti elhasználódása egy-egy szövetkezet vagy állami gazdaság költségvetésében komoly összeget képvisel évente. Általában a rossz útviszonyok következtében megrongálódott és idő előtt kiselejtezett gumiabroncsok használati ideje három évről két évre csökken. Ám ezzel még nem fejeződik be a kártétel. A rossz úthálózat kikezdi a gépkezelők egészségi állapotát. Gyakran bekövetkezik a „negyvenévesek“ vesebaja, reumája, gerincferdülése. A szervi bántalmak lappangása idején a dolgozó teljesítménye már csökken, ami a rossz közlekedési hálózat rovására írható. összegezve a tapasztalatakat, két fő kárcsoportot ismerünk: 1. anyagi-, pénzügyi és termelési, valamint 2. egészségi, termelékenységi és szociális károk. Az itt felsorolt károsodás a termelésre egy-három százalékban hat ki évente. De bekövetkezhet olyan helyzet (időszaki áruk, tömegmunkák), amelynél a károsodás három-öt százalékot is elér. Ha átszámítjuk a keletkezett károkat (vagyoni és szociális) megállapítható, hogy érdemes, sőt szükséges a mezei úthálózat korszerűsítése és rendszeres karbantartása. A továbbiakban felemlítjük az úthálózat karbantartásának, illetve újjáépítésének néhány módozatát: A helyi adottságok szerint ütemezzük be az úthálózat újjáépítését. Megkülönböztetünk kötött, kevésbé kötött, homokos és szikes talajokat. E talajok kölcsönös egymásra hatása folytán kiépíthetünk korszerű földutakat cement, mész, salak és homok adagolásával. Az útépítés lényege, hogy az altalaj kellően döngölt, s a víz lefolyása gyors legyen. Az egyes kötőanyagokat mindig a föld összetétele szerint dolgozzuk rá a döngölt (hengerelt) alapra. Így a cementet könnyű-homokos talajba lehet hatásosan felhasználni. A keverési arány a felületi réteg szilárdítására a talBj minősége szerint öt—tizennyolc százalékig terjedhet a száraz útburkolat-anyag arányához. A mész egyike a legjobb, sokoldalúan felhasználható anyagnak, ami a mezei utak építését illeti. Leginkább agyagos talajoknál válik be mészpor, őrlemény, esetleg oltott állapotban is. Előnye: az agyagos talaj fizikai és vegyi változása következtében igen jó szigetelő tulajdonságú. Szilárdul, a posványos területeken állandósul az úttest. Megfelelő szakismeretek birtokában felhasználható mész és cement keveréke, sőt mész és homok, valamint salak is együttvéve. A mezei főutak építése főleg meszes agyaggal történjék. Ennek teherbírása, Időállósága az eddigi tapasztalatok szerint a legjobb. A por alakban előkészített salak tömítő hatása, kötése és hordképessége folytán kívánatos a közép-kötött, esetleg szikes talajoknál. Az elkészített utakat aszfalt, vagy kátrányos, esetleg emulziós permettel is bevonhatjuk. Sajnos, a jelenlegi árváltozások következtében lehetetlen megközelítően pontos költségvetés készítése. Ez különben is a helyi adottságoktól, az utak szükségességének megítélésétől és a hozzáállástól Is függ. Egy dolog azonban biztos: a jó utak a gépek élettartamát, valamint a dolgozók egészségét, munkabírását segítik elő! Célszerűnek tartanám valamely mezőgazdasági építkezési intézmény részéről egyetemes irányelv és receptúra elkészítését, valamint technológiai útmutatás javaslását mezőgazdasági üzemeink úthálózatának korszerűsítése és karbantartása végett. Ez annál inkább fontos, mert a gumiabroncs és gumlbelsők előállításához a nyersanyagot drága valutáért szerezzük be. S ez a tény az államháztartás szempontjából egyáltalán nem közömbös. Demeter István, Garamkálna győztesek A naszvadi lányok már nemegyszer vizsgáztak ügyességből, rátermettségből nemcsak a szövetkezet dohánykertészetében, hanem többek között a tűzvédelemben is. A leány-tűzoltók raja sikert sikerre halmozl A járási tűzoltóversenyből abszolút győztesként kerültek ki. Ez lehetővé tette, hogy vetélkedhessenek az I. szlovákiai tűzoltóversenyen is. Nagy erőpróbát Jelentett számukra a martini verseny. Itt olyan népes mezőnyben indultak, amilyenben eddig soha. Az ország tíz legjobb leánytűzoltóraja vetélkedett, mérte össze tudását, ügyességét. Nem véletlen, hogy az első helyre kerültek, hiszen mindnyájan alaposan felkészültek: Bazsú Valika rajparancsnok, Polarecki Erzsi, Polarecki Magda, Takács Juci, Petra Gizella, Gyűrüsi Klára, Fürdős Anna, Moronga Mária és Kolider Kató. A szívüket, lelkűket beleadták a versenyküzdelmekbe. Bizony, csillogott a szemük, amikor átnyújtották nekik a győztesnek kijáró serleget és egy-egy női karórát. Ez a nap még egy meglepetést tartogatott számukra: Polorecki Erzsiké az egyéni versenyben a 2. helyen végzett. Eredményének méltó elismeréseként egy értékes kristályvázát, valamint 220 korona értékű tárgyi jutalmat kapott. A naszvadi lányok közül többen tagjai a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége helyi szervezete motoros szakkörének, ahol felfigyelhető eredményeket érnek el. Akrobatikus bemutatóik még a férfiaknak is dicséretükre válttá. A szövetkezet vezetősége nagyra értékeli igyekezetüket. Nem nagyzolunk, ha azt mondjuk: a naszvadi leány-tűzoltórej példája követésre méltói Kép és szöveg: Andriskin József, Komárom
