Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-11 / 41. szám

TAPASZTALATOK A folyékony ammónia alkalmazása búza alá Köztudomású, hogy az utóbbi évek­ben kimagasló hektárhozamokat ér­tünk el búzából. Ha közelebbről meg­vizsgáljuk a magas hektárhozamok okát, rájövünk, hogy az Intenzív bú­zafajták mellett nagy szerepet ját­szott a nagyobb mennyiségű műtrá­gyák alkalmazása. Nem lehet közöm­bös tehát részünkre, hogy mennyi műtrágyát juttatunk a vetésre előké­szített földre. Bár számos mezőgaz­dasági üzem elegendő mennyiségű műtrágyával rendelkezik, általában kevés a műtrágya. Hiány mutatkozik a kálium tartalmú műtrágyákban, — ugyanakkor a nitrogéntartalmú mű­trágyákból sincs elegendő. Például a kénsavas ammóniákból hazai Ipa­runk nem állít elő kellő mennyiséget, melynek pótlásként ősszé! nagyon jól alkalmazhatjuk a kevésbé használt, folyékony ammónlákot. Az ammóniák használatával az öt­venes évek elején ismerkedtünk meg. Főleg fejtrágyaként alkalmaztuk cu­korrépánál, kukoricánál. Az őszi és tavaszi kalászosok alá ritkán adtuk ezt az ipari trágyát. A folyékony ammóniák 82—84 % nitrogént tartalmaz. Lassan ható trá­gyaként ismerjük. Alkalmazása kellő körültekintést, szakértelmet Igényel. Az elpárolgást veszteség megakadá­lyozása érdekében a talajt kellőkép­pen elő kell készítenünk, továbbá fontos a nedvességtartalom, hogy az ammóniák lekötődése biztosított le­gyen. Az ammóniák a növény fejlő­dése folyamán a talaj hőmérséklete szerint fokozatosan átalakul nitrát tartalmú nitrogénné. A növény a nit­rogén nagyobb részét a talaj felmele­gedése folyamán tavasszal kapja. Az elmúlt évben kísérleteket foly­tattunk a búza folyékony ammóniák­kal való trágyázásával, összehasonlí­tásképpen más nitrogéntartalmú mű­trágyákat alkalmaztunk. Az eredmény két kísérletünknél eltérő volt. Az egyik esetben a folyékony ammóniák­kal kezelt parcellán 43 mázsás ter­mést értünk el (Mironovszkájával], kilenc mázsával többet, mint a salét­­romos műtrágyával kezelt parcellán. Emellett egy másik parcellán a salét­­romos műtrágyázás mutatott nagyobb eredményt. Igaz ugyan, hogy a két parcella között nagy eltérés volt a talaj összetételében, humusztartalmá­ban, ugyanakkor a talaj nedvesség­­tartalma sem volt egyenlő az ammó­nia adagolásakor. Kísérleti eredményeink összegezése után megállapítottuk, hogy a folyé­kony ammóniák eredményesen hasz­nálható az őszi búza alá. Feltétele a talaj kellő televénytartalma, kém­hatása s az, hogy alkalmazásánál kel­lő nedvességgel rendelkezzen. Fon­tos, hogy az ammónlákozó készülé­ken a csoroszlyák minél közelebb legyenek egymáshoz és az anyagot a vetés irányával keresztbe juttassuk a talajba. A folyékony ammóniák alkalmazása azért kifizetődő, mivel sokkal ol­csóbb, mint bármelyik nitrogéntartal­mú műtrágya. Ugyanakkor szállítási, rakodási, majd a talajba juttatási költsége is elenyésző. Ez pedig nem hagyható figyelmen kívül, mivel érezteti hatását a termelési költségek csökkentésénél. Huszti Elemér A tojó-jércék testsúlyának ellenőrzése jó tájékoztató Minden tojó tyúknak, így a tojú típusú fajtáknak is nagyon kritikns életkora a termelés kezdeti időszaka, amikor az állat még nem érte el végleges testsúlyát, de már termel is. Ilyenkor fokozottan kell ellenőrizni az állatokat, nagy gondot kell fordí­tani a helyes technológia betartásá­ra. Igen hasznos útmutató lehet ezért a tojó-jércék testsúlyának ellenőrzé­se. A De-Kalb cég útmutatója szerint ketreces tojásüzemben ez rendkívül könnyen végrehajtható, helyes átlag­­súly-méréssel igen jól ellenőrizhető az állatok megfelelő fejlődése, illető­leg hamar észre lehet venni az eset­leges technológiai hibát Az eljárás szerint a ketreces tojó­üzemben a tojóház elképzelt hosz­­szanti átlója irányában ki kell jelöl­ni bizonyos ketreceket, amelyek állo­mányát rendszeres időközökben le­mérik. Ügyelni kell, hogy a kijelölt ketrecek az ól elképzelhető minden mikroklíma lehetőségét képviseljék, ezért kell átlós irányban kijelölni azokat. Vagyis legyen köztük jobban és kevésbé levegőjárta részen, a ven­tillátortól közelebb és távolabb fek­vő is. tgy kiegyenlítődnek a fény okozta különbségek éppen úgy, mint az esetleges előnyök-hátrányok a ta­karmányozások terén, ha ilyen fel­tételezhető. A kijelölt ketreceken egy nyilván­tartó lapon külön beosztása szerepel­jen az esetenkénti mérés idejének, a lemért állatok számának, az össz­súlynak és az átlagsúlynak s a mé­rés mindenkori órájának. Arra is vi­gyázni kell következetesen, hogy a napszak ugyanabban a szakaszában történjen a mérés, mert ez is súly­többséget mutathat, ami téves követ­keztetést okoz. A kéthetenkénti rend­szeres mérést ajánlják, de történhet hetenként is. A tapasztalat szerint a beólazott jérce súlya arányosan növekszik. Bár­mikori súly-visszaesés okot ad azon­nali beavatkozásra, illetve a hiba ke­resésére. A termelési csúcs — s ez­zel együtt az átlagos ivarérés elérése — a maximális súlyt is jelenti, ame­lyet a tojójércének a termelés idején tartania kell. DE-KALB Management News and Views Nyúlprémből szőnyeg Igen sok háztáji tenyészetben a nö­­vendéknyulak teljesen vagy részben saját fogyasztásra kerülnek. A levá­gásra kerülő állatok gereznája azon­ban a legtöbb helyen „elfekvő“ mel­léktermék. Ennek fő oka a gerezna felvásárlási árában, s a kis mennyi­ségek begyűjtésének megoldhatatlan­ságában kereshető. Oka az Is, hogy a gerezna szakszerű kikészítését so­kan nem ismerik, és akik ismerik, azok sem szívesen „pepecselnek“ a kis mennyiségek kikészítésével. Pe­dig nagy kár, hogy a vedlési Idősza­kon kívül levágott állatok gereznája veszendőbe megy. Csak egy kis ügyes­kedés kell ahhoz, hogy szép haszná­lati cikk készüljön ezekből a prémek­ből. Ezek egyike a nyúlprémből ké­szült szobaszőnyeg. Két-három színű állat prémjéből a legváltozatosabb mintájú — szinte szemet gyönyör­ködtető — szőnyeget lehet készíteni, kisebb-nagyobb méretben. A nyúlprém szőnyegkészítésre való felhasználá­sának több előnye van: 1. A hozzá szükséges nyúlprém nem igényel teljes kikészítést, s így kevés „pepecseléssel“ Jár. 2. A kikészítés és a szőnyegkészl­­tés egyszerű. 3. A legkisebb, szabálytalan alakú prémdarabok is felhasználhatók. 4. A nyúlprém-szőnyeg minden la­­kásdivat-változatba jól beleilleszke­dik. A szőnyegkészítésre használható prém kikészítése. A hozzá szükséges pác összetétele és elkészítése a következő: 100 g tlmsót, 30 g konyhasót, 0,5 1 vízben 5—8 percig forralunk. A friss vagy száraz bőrt egy sima deszkára (prém­mel a deszka felé) kiszögezzük, majd 3—4 órás időközben kétszer-három­­szor bekenjük az elkészített páccal. Utána a bőrről plexiből, vagy más kemény műanyagból készült éles ka­parószerszámmal lekaparjuk a pác által fellázftott zsír- és hámréteget. Ezt az egész műveletet (bekenést, kaparást) még egyszer megismételjük. Utána a bőrt 1 cm vastagon beterít­jük fenyőfa fűszerporral. Ezt egy na­pig hagyjuk a bőrön, s a bőr sző­nyegkészítésre alkalmas. Erre a célra fiatal állatok éretlen gereznája is al­kalmas. (Az így kikészített bőr más, szúcsipari célokra nem alkalmas.) a szőnyeg elkészítése Amekkora szőnyeget akarunk, olyan méretű aljzatanyag szükséges. Erre a célra nagyon alkalmas a ponyva, a használt bútorhuzat, vagy bármi­lyen más erősebb textilanyag. Termé­szetesen tisztára kell mosnunk. Az így előkészített aljzatanyagra rávarr­juk az elképzelt mintának megfele­lően előkészített bőröket. Nagyon Jól lehet géppel varrni. Természetesen minden prémdarabot a szélei mentén körbe kell varrni. A prém rögzíthető az aljzatanyagra a kereskedelemben kapható bőrcementtel való ragasztás­sal is. Megemlítek egy-két mintát: 1. A kikészített sötétebb-világosabb színű prémet egyenlő négyszögekre vágjuk és sakktábla szerűen rögzít­jük az aljzatra. 2. A kisebb-nagyobb hulladékdara­bokból mozaikszerűen állati vagy tárgyi alakokat formálhatunk. Adóm István A növényi magvak csírázóképessé­gének megőrzése már régóta érdekel­te a tudósokat. A tisztán tudományos érdek mellett a gyakorlat számára sem közömbös az, hogy a növényi magvak mennyi ideig őrzik meg esí­­rázóképességüket és milyen körül­mények között. Az első ilyenszerü kísérletet mér a múlt század derekán beindították a michigani egyetem professzorai. Egy üvegbe nyirkos ho­mok közé huszonöt növényfaj mag­vait raktározták el. üt évenként el­lenőrizték a magvak csírázó képessé gát. Közülük már tíz az első öt év után nem csírázott ki. Többségük azonban huszonöt év után is csfrázó­képes maradt. Az 19B0-as évi ellen­őrzéskor már csak három növényfaj magva őrizte meg ezt a képességét. A rekordot azonban a Dániában felfedezett növényi magvak tartják, melyeket az 1965-1 ásatások alkalmá­val fedeztek fel. Ezek kicsíráztak, noha majdnem kétezer évesek. Nagy szenzációt váltott ki az a közlemény is, amely arról számolt be, hogy a Yukon folyó partján kiásott sarki csillagfürt magjai kicsíráztak, habár mintegy tízezer éve kerültek a föld alá. A magvak lemming csont vázakkal együtt kerültek napvilágra az állatok földalatti járataiból. A ké­sőbbi megfigyelések arról is beszá­molnak, hogy a húsz elvetett mag közül hat már negyvennyolc óra után kicsirázott, később normális növény­­nyé fejlődött és egy közülük ki is virágzott. Egyelőre nehéz lenne megmagya­rázni miért mutatkoznak eltérések a különböző növényi magvaknál a csírázó képesség megőrzése tekinteté­ben. Annyi bizonyos, hogy az átörök­lött tulajdonság és egyben természe­tesen morfológiai és élettani ténye­zők függvénye is. Rendkívül nagy szerepe van a nedvességnek és a környezeti hőmérsékletnek is. E két tényező ismerete lehetővé teszi meg­jósolni e különböző növényi magvak csírázó „élethosszát“. Egy manches­teri professzor ki is dolgozott olyan számtani egyenletet, amelynek alap­ján könnyen meghatározható a külön­böző magvak élettartama. Dr. Hamar Márton MINIGÉPEK A gépek világát éljük. Az emberi munka megkönnyítésére lassanként minden szakaszra új gépeket gyárt az ipar, és ami lényeges, ma már az országok nem zárkóznak el egymástól, s a legkorszerűbb gépeket külföldről is megvásárolják. Az utóbbi években nemcsak a mezőgazdasági üzemekben legjelentősebb segítőtárs a gép, hanem a ház körüli kertek­ben, gyümölcsösökben is. Az alábbi sorozatban néhány gép­­újdonságot mutatunk be, amelyet a lednicei (Dél-Morvaország) gyümölcs- és zöldségkiállításon láttunk. 1. Külkereskedel­münk gondoskodott arról, hogy a ker­tekben is legyen forgató eke. (Fran­cia gyártmány.) 2. A PsTB 100-as jelzésű permetező­­gépet az Agrostroj gyártja. A perme tező tartálya mű­anyagból készült és 100 literes. Ara 5120 korona. 3. A képen nem hátizsákot, hanem egy motorral föl­szerelt permetező gépet létünk. (Né­met SZK.) 4. Mini-traktorokra felszerelhető talaj­­porhanyítő. Kicsírázott a tízezer éves csillagfürtmag

Next

/
Thumbnails
Contents