Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-04 / 40. szám
TAPASZTALATOK Á plovdivi nemzetközi zöldséghajtatási konferencia tapasztalatai 1969. május 5—10-ke között Plovdtvban a Bolgár Népoktatást, Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Bolgár Mezőgazdasági Tudományos Akadémia, a Szövetkezeti Központ és a „Bolgár- Plod“ Külkereskedelmi Vállalat együttes rendezésében került sor a nemzetközi zöldséghajtatási konferencia megrendezésére. A konferencián a bolgár szakembereken kívül mintegy 70 külföldi résztvevő foglalkozott a zöldséghajtatás Időszerű kérdéseivel. A konferencián a baráti (Szovjetunió, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia) és tőkés (Nyugat-Németország, Hollandia, Ausztria, Japán) országok szakemberei egyaránt részt vettek. A konferencia 70 előadása Jó lehetőséget nyújtott a zöldséghajtatás különböző problémáinak, valamint az e téren elért legújabb kutatási eredmények megismerésére. T. Murtazov, Szpaszov, GJurov és Conev kutatók bevezető előadásából megtudtuk, hogy 1908-ban a zöldségnövényekkel hasznosított növényházi felület a világon meghaladta a tízezer ha-t. A zöldséghajtatással a legnagyobb arányokban foglalkozó országok között Európában Hollandia, Anglia, az NSZK és Belgium áll az élen. A műanyagfóliás berendezések az egész világon rendkívül gyorsan terjednek. Területük már 1967-ben meghaladta a 64 000 hektárt. Különösen hatalmas arányú a fejlődés Japánban, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Franciaországban, a Szovjetunióban és Izraelben. HAJTATÁS A konferencia Jó lehetőséget nyújtott Bulgária zöldséghajtatásának közelebbi megismerésére. Az egyes előadásokból következtetni lehet arra, hogy a zöldséghajtatás témakörében folyó kutatómunkában és termesztésben milyen kérdések megoldásával foglalkoznak, milyen a hajtatás fejlesztésének iránya. Nem kis Jelentőségű az Ilyen nemzetközi tanácskozás alkalmával a személyes kapcsolatok elmélyítése és bővítése terén elérhető eredmény sem. A tanulmányút során meglátogatott „Marica“ Intézet, a Vaszll Kolarov Mezőgazdasági Főiskola Zöldségtermesztési Tanszékének kísérleti telepe és a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Zöldségnemesltési Intézete szemléltetően bizonyította, a zöldséghajtatás fejlesztésében elért eredményeket. Számunkra Is Jó lenne a Daszkalov akadémikus és munkatársai által kinemesltett „Pionír 1“ és „Pionír 2“ paradicsomfajták hazai kipróbálása. A tájékoztatás szerint koraiságban felülmúlják az eddig ismert legkorábbi paradicsomfajtákat. A „Marica“ intézet látogatása alkalmával sokunk figyelmét felkeltette a determinált típusú uborkafajtákkal végzett összehasonlító kísérlet. Ezek képviselik ma legjobban a szabadföldi konzervipari célra termesztett uborkafajták gépi szedésre alkalmas típusát. A termesztő üzemek közül a Pazardzsikl Zöldséghajtató Kombinát a bolgár zöldséghajtatás módszeréről és színvonaláról nyújtott alapos áttekintést. A látottak és a bevezető előadás alapján a bolgár zöldséghajtatás helyzete az alábbiakban foglalható össze: A növőnyházl hajtatásban első helyen a paradicsom, második helyen az uborka termesztése áll. Paradicsommal mintegy 79—80 %-át, uborkával 18—20 %-át és paprikával 1— 2 %át hasznosítják a felületnek. A termésátlagok: paradicsomból 900—1000 q/ha, uborkából 2200—2500 q/ha és paprikából 600—700 q/ha. A növényházak többsége az ún. Venlo típusú. Egy üzem növényház — felületét állami gazdaság-ban 12—54, termelőszövetkezetben 3—12 ha közötti nagyságrendben látják helyesnek. A megfelelő Irányításhoz 3 haonként egy egyetemi, Illetve főiskolai végzettségű szakember foglalkoztatását tartják szükségesnek. Egy fizikai dolgozóra 1500—2000 m1 felület uborkát és 2000—2500 m1 paradicsomot vesznek számítási alapul. A hajtatott fajtákat Illetően mind a 3 zöldségfajból túlnyomórészt külföldi (holland) fajtákat használnak. Paradicsomból Bulgáriában Jól bevált az „Extaz“, a Llnlja 66 As számmal Jelzett bolgár fajta, a Topcross, Maascross, Eurocross és Nemacross, uborkából a Bamblna és a Sporu, paprikából a Danube (Duna) fajta. A hajtatási módszereket Illetően uborkánál általános az ún. szalmabálás közegben történő hajtatás. A magas növésű Danube paprikafajtákat pedig 4 hajtásra ágaztatva, zsinór mellett futtatják 140—160 cm magasságig. A vellngrádi „Bulgár Cvet“ 20 hanyl növényház! telepén az amerikai szegfű és a rózsa képviseli a hajtatás Jellegét. Űjabban foglalkoznak a gerbera hajtatásának meghonosításával is. Az amerikai szegfű nemesítésében figyelemre méltó eredményeket értek el. EGYÉB TAPASZTALATOK A konferencia előadásainak témakörében egyaránt szerepeltek a hajtatás általános elméleti kérdései (hő-, fény-, víz- és tápanyagigény), továbbá a termesztöberendezések műszaki problémái, a hajtatott fajták értékelése, az egyes munkák gépesíthetősége és a hajtatás ökonómiai vonatkozásai. A konferenciát rendező bolgár szakemberek Jelentős tudománypolitikai vonatkozású sikert könyvelhetnek el maguknak. Nagy Jelentőségű eseménynek tekinthető ax a tény, hogy a konferencián részt vett és felszólalt De Bakker, a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság főtitkára. Tudomásom szerint ez volt az első alkalom, hogy a társaság főtitkára egy szocialista ország nemzetközi kertészeti tudományos rendezvényén részt vett. Felszólálá,Sábán és a vele folytatott szentélyéé beszélgetés alkalmával Is kifejezte a társaság vezetőségének azt ax óhaját, hogy a Jövőben elmélyültehbé és közvetlenebbé tegye kapcsolátalt a szocialista országok kertészeti szakembereivel. A rendezvény színvonala és a Jelenlevők nagy létszáma egyaránt Igen kedvező benyomást tett rá. Kifejezte abbeli szándékát, hogy a társaság 4 évenként rendezett nemzetközi kongresszusainak egyikét minél előbb valamelyik szocialista országban kellene megtartani. Emlltésreméltó még, hogy á legtöbb előadásban valamilyen módon foglalkoztak a műanyagoknak a zöldséghajtatásban való felhasználásával, Illetve az e téren szerzett tapasztalatokkal. Az ilyen témájú előadások közül külön említést érdemel a Tlmlrjazev Akadémia kutató kollektívájának (Löbl és társai), továbbá Brizgalov professzor, Goncsaruk tudományos igazgató helyettes (SZU), Wermlnghausen (NSZK), J. Mayer mérnök (Románia), Vogel (NDK) stb. előadásai. Dr. Somos András A jászfalusi EFSZ-ben átalakították a T—174-es típusú NDK gyártmányú rakodógépet. Az emelőszerkezetet 2.6 m hosszú vasrudakkal toldották meg. Ennek következtében a rakodógép kitűnően alkalmazható a kazalrakásnál és egyéb munkáknál. Foto: Kp A zöldtakarmányozás alapja az őszi takarmánykeverék Az elmúlt évek tapasztalatai alapján számos szövetkezetben beigazolódott, hogy az őszi takarmánykeverékek termesztése a zöld futószalag szempontjából nélkülözhetetlen. A takarmányozás folyamatosságának biztosítása érdekében az évelő pillangósvirágú szálastakarmányok mellett igen nagy jelentősége van az egyéves, nem pillangós szálastakarmányok és keveréktakarmányoknak is. Ezek adják a nyári zöldtakarmány és a korai silótakarmány nagy részét. Szarvasmarha állományunk részére május közepétől az őszi takarmánykeverékek jelentik a zöld etetését. A „zöld futószalagban“ is az őszi takarmánykeverékek adják az első zöldtakarmányt. Itt kívánom megemlíteni, hogy májusban a lucerna zöld termését is etethetjük. Azonban lucernát önmagában szarvasmarhákkal etetve, nagyfokú fehérje pazarlással kell számolnunk. Helyesebb, ha a lucernát szénának szárítjuk és a magas fehérje tartalmát a téli takarmányozás alkalmával hasznosítjuk. Ugyanakkor a zöldlucernának nagy tömegben történő etetése az állatok felfúvódását Is eredményezheti. Ott, ahol az őszi gabonafélék termesztése sikeresnek mondható, mindenütt termeszthetünk takarmánykeverékeket. Gondos agrotechnikával, valamennyi őszi keverék megadja hektáronként a 300—400 q zöldtakarmányt. A folyamatos zöldtakarmányozás szempontjából ajánlatos többféle támasztónövény felhasználása. A különböző támasztónövényeket nem egyszerre, hanem néhány nap kihagyásával 3—4 szakaszban elvetve, használhatjuk ki legjobban. Legkorábban a rozsos szöszös vagy pannonbükkőny keverékét vessük el. Egy hektárra 180—200 kg vetőmagot vessünk, melynél 2^3-rész legyen a rozs és 1/3-rész a bükköny. A vetés mélysége a támasztó növénynek megfelelően 4—6 cm legyen. Ebből a keverékből akkora területet vessünk, amelyet egy hétig etethetünk. A második szakasz vetésénél az őszi árpát szöszös vagy pannonbükkönnyel keverjük. Itt már a vetőmag mennyisége eléri a 200 kg-ot. A keverék 140 kg őszi árpából és 60 kg bükkönyből álljon. Ebből a keverékből már többet vethetünk, hiszen etatése két hétig is eltarthat. A harmadik szakaszban a bükköny mellé őszibúzát használunk keverékként. Ajánlatos ha ezt a keveréket két részletben vetjük. A gyengébb kelés miatt a vetőmag mennyiségét 220 kg-ra növeljük. Itt is a fenti keveréktakarmányt alkalmazzuk. A vetőmélység 6—8 cm körül legyen éa a vetőgép után a kívánalomnak megfelelően győrűshengert vagy megtakaró fogast járassunk. (Nagyon kifizetődő, ha tavasszal 200 kg fejtrágyával elősegítjük a növényzet fejlődését.) Megjegyzendő — hogy a fenti vetőmagmennyiségek csak tájékoztatásul szolgálnak arra vonatkozólag, hogy hektáronként mennyi keverékvetőmagot használjunk. Vidékenként a talaj és éghajlati adottságok határozzák meg a legmegfelelőbb vetőmagmennyiséget. Az őszi takarmánykeverékek vetésekor a jövő évi vetőmagszükségletünket is megtermelhetjük. Mivel a sűrűn — takarmánynak — vetett bükkönyök általában magot nem kötnek, helyes, ha az őszi keverékvetésünk egy részét pl. egy ötödét ritkábbra vetjük magfogás céljából. László László, agrármérnök Ä PrU—20 Jelzésű mosóberendezést az összes kapásnövényék termésének, elsősorban a burgonya és a takarmányrépa mosására használhatjuk. Főbb részel: az alváz, a futómű, a szárazdob, a mosótartály, a fedő, a gereblyés szállító, a hajtó- és áttételi szerkezet. A megmosandó kapásnövények a rostálóval felszerelt száraz dobba kerülnek, ahol a durva szennyeződéstől tisztítjuk meg, majd innen a felvonólapát a mosódobokba szállítja. A megmosott kapásnövényeket a gereblyés szállító továbbítja közvetlenül az aprító-, Illetve a füllesztő gépbe. A PrU—20 Jelzésű mosóberendezésnek saját elektromotorja van. Főbb műszaki adatai: összsúlya (kg) 550 A mosódob fordulatszáma (ford./perc) 25 Átlagos teljesítménye (q/6) 15—25 Átlagos vízszükséglet (1/tonna) 400 —800 Az elektromotor feszültsége (kW) 0,9 A gép műszaki karbantartása 1. A napi műszaki karbantartást mindennap el kell végezni, mely a következő műveletekből áll: — a piszkos vizet kiengedjük a mosótartáiyból (kádból); — a berendezésről vizsugárral tisztítjuk le a rátapadt szenynyeződést: — a portól és más piszoktól megtisztítjuk az elektromotort és a többi villanyberendezést; — ellenőrizzük a szállító és a dobok meghajtását végző láncok feszességét; — ellenőrizzük a mosóberendezés hibátlan működését. A napi műszaki karbantartásra a gép kezelőjének 20—25 percet kell áldoznia. 2. A heti műszaki karbantartást hetente egyszer végzik. A napi karbantartás után a következő műveletek elvégzése sztlkségss! — vizsugárral és kefével alaposan meg kel) tisztítani az egész berendezést — a mosótartályt, a gereblyés szállítót, az alvázat, a futómű kerekeit és a száraz dobot: — ellenőrizni és beállítani az áttételi láncokat, a mosódobokat és a gereblyés-szállttót mozgató láncokat; — elvégezni a mosóberendezés kenését, zsírozását a gépkenés terve szerint (lásd a zsírzóterv táblázatában a kenés 1, 2 és 3 pontját); — a berendezés működésének ellenőrzését. A heti műszaki karbantartást a gép kezelője kb. egy óra alatt végzi el. 3. A havi műszaki karbantartásra havonta egyszer kerül sor. Először elvégzik a napi és a heti karbantartás műveleteit, majd a következő karbantartási munkákat: — a mosóberendezés hajtó- és áttételi műve műszaki állapotának ellenőrzését; — a berendezés kenését a zsírzóterv 4. pontja szerint; — a mosótartály, a fedők és az alváz külső részelnek konzerválását a gépzsír (vazelin) vékony rétegével; — a kapásnövény-mosóberendezés működésének ellenőrzését. A PrU-20 jelzésű mosógép műszaki karbantartása A havi műszaki karbantartás elvégzésére egy gyakorlott karbantartó szakembernek 1—1,5 óra idő kell. 4. A negyedévi műszaki karbantartást minden három hónapban kell elvégezni. A napi, heti és havi karbantartás műveletei után a következő munkák elvégzése szükséges: — a kapásnövény-mosóberendezés összes csavarjainak és anyacsavarjainak ellenőrzése, esetleg meghúzása; — a berendezés csapágyai, zsírzógombjal és kenőhelyei műszaki állapotának ellenőrzése; — a berendezés megkenése a zslrzásl táblázat 6., 7. és 8. számú pontjai szerint; — a kapásnövény-mosóberendezés működésének ellenőrzése. A negyedévi műszaki karbantartást a gépesítő részleg szakképzett karbantartója 1—1,2 óra alatt végzi el. 5. Az ellenőrző műszaki karbantartást minden hat hónapban egyszer végzik. A napi, heti, havi és negyedévi műszaki karbantartás után a következő munkaműveleteket kell elvégezni: — a kapásnövény-mosóberendezés alváza, futóműve, valamint mosódobjat műszaki állapotának ellenőrzését; — a gereblyés szállító, valamint a hajtó- és áttételi mű állapotának és beállításának ellenőrzését; — a gép elektromotorjának és villamos berendezéseinek' felülvizsgálását és karbantartását; — a kapásnövény-mosóberendezés működésének ellenőrzését. Az ellenőrző műszaki karbantartást egy szakképzett gépkarbantartó 4—5 óra alatt végzi el. A zslrzásl terv A ZSÍrZáS A Tcifo. A 7cfr7Äc helyének A zslrzás helyének A ~£zas A zslrzás számo- megnevezése fajtája pontja möt^a zása __________ _______ _____________________'__ 1 A mosótartály (kád) hajtótengelyének zslrzó csapágyat T-V2 hetente prés 2 A gereblyés szállító zsírzó alsó csapágya T-V2 hetente prés 3 A gereblyés szállító zsírzó felső csapágya T-V2 hetente prés 4 A berendezés zsírzó kerékagyai T-V2 havonta prés 5 A dobok hajlásszögének beállítását negyed- zsírzó rögzítő csavarok T-V2 évenként prés 6, 7, 8 A berendezés láncainak megfeszítésére negyed- zsírzó szolgáló csavarok_____T-V2 évenként prés Egészségvédelem és munkabiztonság a gép üzemeltetésekor a) A kapásnövény-mosóberendezés mosódobját, hajtő- és áttételi művét védő fedéllel kell ellátni. b) A kapásnövény-mosóberendezést csak a gép működésének elvét, a gép kezelését s a biztonsági előírásokat ismerő személy kezelheti. c) Bárminemű Javítást, gépbeállítást és másmilyen beavatkozást csak a kapásnövény-mosóberendezés leállítása, illetve a gépnek az elektromos erőforrásból való kikapcsolása után lehet eszközölni. d) Az elektromotor és az egyéb villamos berendezés Javítását csak szakképzett villanyszerelő-karbantartók végezhe-* tik. Stanislav Prokel mérnök
