Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-04 / 40. szám

TAPASZTALATOK Á plovdivi nemzetközi zöldséghajtatási konferencia tapasztalatai 1969. május 5—10-ke között Plov­­dtvban a Bolgár Népoktatást, Föld­művelésügyi és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint a Bolgár Mező­gazdasági Tudományos Akadémia, a Szövetkezeti Központ és a „Bolgár- Plod“ Külkereskedelmi Vállalat együt­tes rendezésében került sor a nem­zetközi zöldséghajtatási konferencia megrendezésére. A konferencián a bolgár szakem­bereken kívül mintegy 70 külföldi résztvevő foglalkozott a zöldséghaj­­tatás Időszerű kérdéseivel. A kon­ferencián a baráti (Szovjetunió, Len­gyelország, Románia, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia) és tőkés (Nyugat-Németország, Hollandia, Ausztria, Japán) országok szakembe­rei egyaránt részt vettek. A konfe­rencia 70 előadása Jó lehetőséget nyújtott a zöldséghajtatás különböző problémáinak, valamint az e téren elért legújabb kutatási eredmények megismerésére. T. Murtazov, Szpaszov, GJurov és Conev kutatók bevezető előadásából megtudtuk, hogy 1908-ban a zöldség­növényekkel hasznosított növényházi felület a világon meghaladta a tíz­ezer ha-t. A zöldséghajtatással a leg­nagyobb arányokban foglalkozó or­szágok között Európában Hollandia, Anglia, az NSZK és Belgium áll az élen. A műanyagfóliás berendezések az egész világon rendkívül gyorsan ter­jednek. Területük már 1967-ben meg­haladta a 64 000 hektárt. Különösen hatalmas arányú a fejlődés Japánban, az Egyesült Államokban, Olaszor­szágban, Franciaországban, a Szov­jetunióban és Izraelben. HAJTATÁS A konferencia Jó lehetőséget nyúj­tott Bulgária zöldséghajtatásának kö­zelebbi megismerésére. Az egyes elő­adásokból következtetni lehet arra, hogy a zöldséghajtatás témakörében folyó kutatómunkában és termesztés­ben milyen kérdések megoldásával foglalkoznak, milyen a hajtatás fej­lesztésének iránya. Nem kis Jelentőségű az Ilyen nem­zetközi tanácskozás alkalmával a sze­mélyes kapcsolatok elmélyítése és bővítése terén elérhető eredmény sem. A tanulmányút során meglátogatott „Marica“ Intézet, a Vaszll Kolarov Mezőgazdasági Főiskola Zöldségter­mesztési Tanszékének kísérleti tele­pe és a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Zöldségnemesltési Intézete szemléltetően bizonyította, a zöldség­hajtatás fejlesztésében elért ered­ményeket. Számunkra Is Jó lenne a Daszkalov akadémikus és munkatársai által ki­­nemesltett „Pionír 1“ és „Pionír 2“ paradicsomfajták hazai kipróbálása. A tájékoztatás szerint koraiságban felülmúlják az eddig ismert legko­rábbi paradicsomfajtákat. A „Marica“ intézet látogatása al­kalmával sokunk figyelmét felkeltet­te a determinált típusú uborkafajták­kal végzett összehasonlító kísérlet. Ezek képviselik ma legjobban a sza­badföldi konzervipari célra termesz­tett uborkafajták gépi szedésre al­kalmas típusát. A termesztő üzemek közül a Pa­­zardzsikl Zöldséghajtató Kombinát a bolgár zöldséghajtatás módszeréről és színvonaláról nyújtott alapos át­tekintést. A látottak és a bevezető előadás alapján a bolgár zöldséghajtatás helyzete az alábbiakban foglalható össze: A növőnyházl hajtatásban első he­lyen a paradicsom, második helyen az uborka termesztése áll. Paradi­csommal mintegy 79—80 %-át, ubor­kával 18—20 %-át és paprikával 1— 2 %át hasznosítják a felületnek. A termésátlagok: paradicsomból 900—1000 q/ha, uborkából 2200—2500 q/ha és paprikából 600—700 q/ha. A növényházak többsége az ún. Venlo típusú. Egy üzem növényház — felületét állami gazdaság-ban 12—54, termelő­szövetkezetben 3—12 ha közötti nagy­ságrendben látják helyesnek. A megfelelő Irányításhoz 3 ha­­onként egy egyetemi, Illetve főisko­lai végzettségű szakember foglalkoz­tatását tartják szükségesnek. Egy fizikai dolgozóra 1500—2000 m1 felü­let uborkát és 2000—2500 m1 para­dicsomot vesznek számítási alapul. A hajtatott fajtákat Illetően mind a 3 zöldségfajból túlnyomórészt kül­földi (holland) fajtákat használnak. Paradicsomból Bulgáriában Jól bevált az „Extaz“, a Llnlja 66 As számmal Jelzett bolgár fajta, a Topcross, Maascross, Eurocross és Nemacross, uborkából a Bamblna és a Sporu, paprikából a Danube (Duna) fajta. A hajtatási módszereket Illetően uborkánál általános az ún. szalma­­bálás közegben történő hajtatás. A magas növésű Danube paprikafajtá­kat pedig 4 hajtásra ágaztatva, zsi­nór mellett futtatják 140—160 cm magasságig. A vellngrádi „Bulgár Cvet“ 20 ha­­nyl növényház! telepén az amerikai szegfű és a rózsa képviseli a hajtatás Jellegét. Űjabban foglalkoznak a ger­­bera hajtatásának meghonosításával is. Az amerikai szegfű nemesítésében figyelemre méltó eredményeket ér­tek el. EGYÉB TAPASZTALATOK A konferencia előadásainak téma­körében egyaránt szerepeltek a haj­­tatás általános elméleti kérdései (hő-, fény-, víz- és tápanyagigény), továb­bá a termesztöberendezések műszaki problémái, a hajtatott fajták értéke­lése, az egyes munkák gépesíthető­­sége és a hajtatás ökonómiai vonat­kozásai. A konferenciát rendező bolgár szakemberek Jelentős tudománypoliti­kai vonatkozású sikert könyvelhet­nek el maguknak. Nagy Jelentőségű eseménynek tekinthető ax a tény, hogy a konferencián részt vett és felszólalt De Bakker, a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság fő­titkára. Tudomásom szerint ez volt az első alkalom, hogy a társaság fő­titkára egy szocialista ország nem­zetközi kertészeti tudományos ren­dezvényén részt vett. Felszólálá,Sá­bán és a vele folytatott szentélyéé beszélgetés alkalmával Is kifejezte a társaság vezetőségének azt ax óha­ját, hogy a Jövőben elmélyültehbé és közvetlenebbé tegye kapcsolátalt a szocialista országok kertészeti szak­embereivel. A rendezvény színvonala és a Jelenlevők nagy létszáma egy­aránt Igen kedvező benyomást tett rá. Kifejezte abbeli szándékát, hogy a társaság 4 évenként rendezett nemzetközi kongresszusainak egyikét minél előbb valamelyik szocialista országban kellene megtartani. Emlltésreméltó még, hogy á leg­több előadásban valamilyen módon foglalkoztak a műanyagoknak a zöld­­séghajtatásban való felhasználásával, Illetve az e téren szerzett tapaszta­latokkal. Az ilyen témájú előadások közül külön említést érdemel a Tl­­mlrjazev Akadémia kutató kollektí­vájának (Löbl és társai), továbbá Brizgalov professzor, Goncsaruk tu­dományos igazgató helyettes (SZU), Wermlnghausen (NSZK), J. Mayer mérnök (Románia), Vogel (NDK) stb. előadásai. Dr. Somos András A jászfalusi EFSZ-ben átalakították a T—174-es típusú NDK gyártmányú rakodógépet. Az emelőszerkezetet 2.6 m hosszú vasrudakkal toldották meg. Ennek következtében a rakodógép kitűnően alkalmazható a kazal­rakásnál és egyéb munkáknál. Foto: Kp A zöldtakarmányozás alapja az őszi takarmánykeverék Az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján számos szövetkezetben beigazoló­dott, hogy az őszi takarmánykeveré­kek termesztése a zöld futószalag szempontjából nélkülözhetetlen. A ta­karmányozás folyamatosságának biz­tosítása érdekében az évelő pillan­gósvirágú szálastakarmányok mellett igen nagy jelentősége van az egy­éves, nem pillangós szálastakarmá­nyok és keveréktakarmányoknak is. Ezek adják a nyári zöldtakarmány és a korai silótakarmány nagy részét. Szarvasmarha állományunk részé­re május közepétől az őszi takar­mánykeverékek jelentik a zöld ete­tését. A „zöld futószalagban“ is az őszi takarmánykeverékek adják az első zöldtakarmányt. Itt kívánom megemlíteni, hogy májusban a lucer­na zöld termését is etethetjük. Azon­ban lucernát önmagában szarvasmar­hákkal etetve, nagyfokú fehérje pa­zarlással kell számolnunk. Helyesebb, ha a lucernát szénának szárítjuk és a magas fehérje tartalmát a téli ta­karmányozás alkalmával hasznosít­juk. Ugyanakkor a zöldlucernának nagy tömegben történő etetése az állatok felfúvódását Is eredményez­heti. Ott, ahol az őszi gabonafélék ter­mesztése sikeresnek mondható, min­denütt termeszthetünk takarmányke­verékeket. Gondos agrotechnikával, valamennyi őszi keverék megadja hektáronként a 300—400 q zöldtakar­mányt. A folyamatos zöldtakarmányozás szempontjából ajánlatos többféle tá­masztónövény felhasználása. A kü­lönböző támasztónövényeket nem egyszerre, hanem néhány nap kiha­gyásával 3—4 szakaszban elvetve, használhatjuk ki legjobban. Legko­rábban a rozsos szöszös vagy pan­­nonbükkőny keverékét vessük el. Egy hektárra 180—200 kg vetőmagot ves­sünk, melynél 2^3-rész legyen a rozs és 1/3-rész a bükköny. A vetés mély­sége a támasztó növénynek megfele­lően 4—6 cm legyen. Ebből a keve­rékből akkora területet vessünk, amelyet egy hétig etethetünk. A második szakasz vetésénél az őszi árpát szöszös vagy pannonbük­könnyel keverjük. Itt már a vetőmag mennyisége eléri a 200 kg-ot. A ke­verék 140 kg őszi árpából és 60 kg bükkönyből álljon. Ebből a keverék­ből már többet vethetünk, hiszen eta­­tése két hétig is eltarthat. A harmadik szakaszban a bükköny mellé őszibúzát használunk keverék­ként. Ajánlatos ha ezt a keveréket két részletben vetjük. A gyengébb kelés miatt a vetőmag mennyiségét 220 kg-ra növeljük. Itt is a fenti ke­veréktakarmányt alkalmazzuk. A ve­tőmélység 6—8 cm körül legyen éa a vetőgép után a kívánalomnak meg­felelően győrűshengert vagy megta­karó fogast járassunk. (Nagyon kifi­zetődő, ha tavasszal 200 kg fejtrá­gyával elősegítjük a növényzet fej­lődését.) Megjegyzendő — hogy a fenti ve­tőmagmennyiségek csak tájékoztatá­sul szolgálnak arra vonatkozólag, hogy hektáronként mennyi keverék­vetőmagot használjunk. Vidékenként a talaj és éghajlati adottságok hatá­rozzák meg a legmegfelelőbb vető­magmennyiséget. Az őszi takarmánykeverékek veté­sekor a jövő évi vetőmagszükségle­tünket is megtermelhetjük. Mivel a sűrűn — takarmánynak — vetett bükkönyök általában magot nem köt­nek, helyes, ha az őszi keverékveté­sünk egy részét pl. egy ötödét rit­kábbra vetjük magfogás céljából. László László, agrármérnök Ä PrU—20 Jelzésű mosóberendezést az összes kapásnövé­­nyék termésének, elsősorban a burgonya és a takar­mányrépa mosására használhatjuk. Főbb részel: az alváz, a futómű, a szárazdob, a mosótartály, a fedő, a gereblyés szál­lító, a hajtó- és áttételi szerkezet. A megmosandó kapásnövé­nyek a rostálóval felszerelt száraz dobba kerülnek, ahol a durva szennyeződéstől tisztítjuk meg, majd innen a felvonó­lapát a mosódobokba szállítja. A megmosott kapásnövényeket a gereblyés szállító továbbítja közvetlenül az aprító-, Illetve a füllesztő gépbe. A PrU—20 Jelzésű mosóberendezésnek sa­ját elektromotorja van. Főbb műszaki adatai: összsúlya (kg) 550 A mosódob fordulatszáma (ford./perc) 25 Átlagos teljesítménye (q/6) 15—25 Átlagos vízszükséglet (1/tonna) 400 —800 Az elektromotor feszültsége (kW) 0,9 A gép műszaki karbantartása 1. A napi műszaki karbantartást mindennap el kell végezni, mely a következő műveletekből áll: — a piszkos vizet kiengedjük a mosótartáiyból (kádból); — a berendezésről vizsugárral tisztítjuk le a rátapadt szeny­­nyeződést: — a portól és más piszoktól megtisztítjuk az elektromotort és a többi villanyberendezést; — ellenőrizzük a szállító és a dobok meghajtását végző lán­cok feszességét; — ellenőrizzük a mosóberendezés hibátlan működését. A napi műszaki karbantartásra a gép kezelőjének 20—25 percet kell áldoznia. 2. A heti műszaki karbantartást hetente egyszer végzik. A napi karbantartás után a következő műveletek elvégzése sztlkségss! — vizsugárral és kefével alaposan meg kel) tisztítani az egész berendezést — a mosótartályt, a gereblyés szállítót, az alvázat, a futómű kerekeit és a száraz dobot: — ellenőrizni és beállítani az áttételi láncokat, a mosódobo­kat és a gereblyés-szállttót mozgató láncokat; — elvégezni a mosóberendezés kenését, zsírozását a gépkenés terve szerint (lásd a zsírzóterv táblázatában a kenés 1, 2 és 3 pontját); — a berendezés működésének ellenőrzését. A heti műszaki karbantartást a gép kezelője kb. egy óra alatt végzi el. 3. A havi műszaki karbantartásra havonta egyszer kerül sor. Először elvégzik a napi és a heti karbantartás művele­teit, majd a következő karbantartási munkákat: — a mosóberendezés hajtó- és áttételi műve műszaki állapo­tának ellenőrzését; — a berendezés kenését a zsírzóterv 4. pontja szerint; — a mosótartály, a fedők és az alváz külső részelnek kon­zerválását a gépzsír (vazelin) vékony rétegével; — a kapásnövény-mosóberendezés működésének ellenőrzését. A PrU-20 jelzésű mosógép műszaki karbantartása A havi műszaki karbantartás elvégzésére egy gyakorlott karbantartó szakembernek 1—1,5 óra idő kell. 4. A negyedévi műszaki karbantartást minden három hó­napban kell elvégezni. A napi, heti és havi karbantartás mű­veletei után a következő munkák elvégzése szükséges: — a kapásnövény-mosóberendezés összes csavarjainak és anyacsavarjainak ellenőrzése, esetleg meghúzása; — a berendezés csapágyai, zsírzógombjal és kenőhelyei mű­szaki állapotának ellenőrzése; — a berendezés megkenése a zslrzásl táblázat 6., 7. és 8. számú pontjai szerint; — a kapásnövény-mosóberendezés működésének ellenőrzése. A negyedévi műszaki karbantartást a gépesítő részleg szak­képzett karbantartója 1—1,2 óra alatt végzi el. 5. Az ellenőrző műszaki karbantartást minden hat hónap­ban egyszer végzik. A napi, heti, havi és negyedévi műszaki karbantartás után a következő munkaműveleteket kell elvé­gezni: — a kapásnövény-mosóberendezés alváza, futóműve, valamint mosódobjat műszaki állapotának ellenőrzését; — a gereblyés szállító, valamint a hajtó- és áttételi mű álla­potának és beállításának ellenőrzését; — a gép elektromotorjának és villamos berendezéseinek' felülvizsgálását és karbantartását; — a kapásnövény-mosóberendezés működésének ellenőrzését. Az ellenőrző műszaki karbantartást egy szakképzett gép­karbantartó 4—5 óra alatt végzi el. A zslrzásl terv A ZSÍrZáS A Tcifo. A 7cfr7Äc helyének A zslrzás helyének A ~£zas A zslrzás számo- megnevezése fajtája pontja möt^a zása __________ _______ _____________________'__ 1 A mosótartály (kád) hajtótengelyének zslrzó csapágyat T-V2 hetente prés 2 A gereblyés szállító zsírzó alsó csapágya T-V2 hetente prés 3 A gereblyés szállító zsírzó felső csapágya T-V2 hetente prés 4 A berendezés zsírzó kerékagyai T-V2 havonta prés 5 A dobok hajlás­szögének beállítását negyed- zsírzó rögzítő csavarok T-V2 évenként prés 6, 7, 8 A berendezés láncai­nak megfeszítésére negyed- zsírzó szolgáló csavarok_____T-V2 évenként prés Egészségvédelem és munkabiztonság a gép üzemeltetésekor a) A kapásnövény-mosóberendezés mosódobját, hajtő- és áttételi művét védő fedéllel kell ellátni. b) A kapásnövény-mosóberendezést csak a gép működésé­nek elvét, a gép kezelését s a biztonsági előírásokat ismerő személy kezelheti. c) Bárminemű Javítást, gépbeállítást és másmilyen beavat­kozást csak a kapásnövény-mosóberendezés leállítása, illetve a gépnek az elektromos erőforrásból való kikapcsolása után lehet eszközölni. d) Az elektromotor és az egyéb villamos berendezés Javí­tását csak szakképzett villanyszerelő-karbantartók végezhe-* tik. Stanislav Prokel mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents