Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-04 / 40. szám

BEL- ÉS KÜLPOLITIKA Tettekkel bizonyítsuk a szocializmushoz fűződő viszonyunkat A CSKP KB felhívása köztársaságunknak a szovjet hadsereg Utal történt felszabadítása 25. évfordulójának tiszteletén indított mnaka­­kezdeményezés fejlesztésére. Elvtársakl Tisztelt Polgártársak! Szocialista köztársaságunk fennállásának 25. Jubileum! Ivébe IlpeH. Tanulságot merítünk a bebizonyítható és túlsúlyban levő sikerekből, egy­ben az eddigi úton felmerült fogyatékosságokból és tévedésekből, hogv meggyorsítsuk az előrehaladást. A válságoktól és megrázkódtatásoktól kísért múlt évi bonyolult fejlődés után kialakulófélben vannak a békés élet és alkotómunka feltételei. Tár­sadalmunk konszolidálása lépésről lépésre sikeresen halad. A helyzet le­hetővé teszi, de egyben meg Is követeli, hogy figyelmünket hazánk gaz­dasági életének égető kérdéseire összpontosítsuk. Mindnyájan tudjuk, hogy a mai nehézségek sok-sok éven át halmozód­tak fel. Ehhez még hozzájárultak az irányítási szervek egyes helytelen döntései, többek között az Is, hogy a múlt évben aránytalanul gyengült a tervszerű központi irányítás, és a népgazdaságban elviselhetetlen ösz­­tönösség kapott lábra. Gazdasági életünkben felütötte fejét a fegyelmet lenség, a hanyagság, a felelőtlenség, a rosszul végzett munka, sőt olyan visszásságok is elterjedtek, mint az egyének és vállalatok spekulációi, a korrupció és a közös tulajdon szétlopkodása. A gazdasági fogyatékos Ságok olyan pontra jutottak, hogy határozott megoldásuk nem túr halasz tást. A CSKP KB és a kormány már néhány fontos intézkedést fogadott el a helyzet javítására, a piac stabilizálására, a lakosság ellátására és pénz­értékünkre vonatkozóan. Ezek a nemegyszer népszerűtlen első lépések már meghozták részleges eredményeiket. Az ezt követő lépés a következő évre szóló terv előkészítése lesz, mely számol az Ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés további, aránylag gyors növekedésével, a munkajövedelem és a munkatermelékenység nö­vekedése közti arány érezhető Javulásával, a lakosság ellátásában észlel­hető Jelenlegi nehézségek enyhítésével, a termelési beruházások növekedé­sében az eddigi aránytalan gyors ütem korlátozásával és a lakásépítés előnybe helyezésével. Nagy ütemben folynak a munkálatok a gazdasági reformmal kapcsolatos további eljárás meghatározásán, hogy ez által biz­tosítsuk a szakavatott és hatékony gazdaságirányítást, erősítsük tervszerű fejlődés egységét és teret nyissunk a vállalatok kezdeményezése előtt. Eh­hez a tanulságot saját negativ és pozitív tapasztalatainkból merítjük, és felhasználjuk a többi szocialista államban bevált tapasztalatokat. Folye» matban vannak az ötéves terv előkészítő munkálatai, mely gazdaságunk­nak megadja a távlatot, a szükséges szerkezeti változások programját, I technika korszerűsítésének és fejlesztésének lehetőségét. Mindezekkel a kérdésekkel a párt Központi Bizottsága külön ülésen foglalkozik majd, melyet szakemberek széles körű részvételével most ké­szítenek elő. Nyíltan kijelenthetjük azonban már most, hogy bonyolult és igényes munka vár ránk. Az évek során felhalmozódott problémákat nem lehet egyszeriben és könnyen megoldani. Ezek a problémák azonban megold­hatók. Gazdaságunk ma nagy tartalékokkal rendelkezik, mint például a felépített gyárak, a munkások és technikusok kollektívái, tapasztalataik, munkakészségük és szakképzettségük, melyek felhasználása az alkotó, fegyelmezett és Jól szervezett munkában nemcsak a Jelenlegi, átmeneti nehézségek áthidalásához szükséges forrásokat szolgáltatja, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy megvalósíthassuk hazánk új gazdasági felvirágoztatá­sét. A megoldás a népgazdaság valamennyi részének tevékenységétől függ, a központi szervekben, a vállalatokban, az EFSZ-ekben, az állami gazda­ságokban és az építkezéseken egyaránt. Ehhez azonnal hozzá kell fogni, mégpedig minden munkahelyen a lehetőségekhez mérten. Konkrét példa a karvlnal Május 1 Bánya kollektívájának vállalása 50 000 tonna terven felüli szén Jövesztésére. Vállalásukat sikerrel teljesítik. A köztársaságnak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulójának tiszteletére versenyre hívták fel hazánk dolgozóit. Hasonló kezdeménye­zéssel léptek fel a Garam menti üzemek, a Kroméflíl Hnb, a bohumlni vasutasok. Erre a felhívásra már számos üzem és vállalat válaszolt, köz­tük az ostraval Bytostav, az ostrava-karvlnái villamosmflvek, a Veiké Po­­povice-1 Közép-csehországi Sörgyár, a karvlnál Csehszlovák Hadsereg Bá­nya fiatal bányászai és az ostraval kohászati üzem ifjúsági kollektívái, A Központi Bizottság nagyra értékeli ezt a munkakezdeményezést és a dolgozókhoz, a munkásokhoz és technikusokhoz, a termelés szervezőihez, a gazdasági dolgozókhoz és mindazokhoz fordul, akiknek népgazdaságunk gyarapodása és fejlődése szívügye, hogy minden munkahelyen olyan in­tézkedéseket foganatosítsanak, melyek konkrét módon hozzájárulnak gaz­daságunk felvirágoztatásához. Nem formális vállalkozásról és ünnepélyes kinyilatkoztatásról van szó. Elég volt már a szavaJsMl. A gazdaságnak ma mindenekelőtt rendre, fegyelemre, Jó minőségre, jjjBdaságosságra, a mun­kaidő teljes kihasználására van szüksége. Ez a mödja annak, hogy na­gyobb értékeket nyerjünk a rendelkezésünkre álló forrásokból. Több szén­re, fémre és energiára van szükségünk. Fokoznunk kell a hús, az állat­­tenyésztési termékek előállítását, a mezőgazdaság számára szükséges mű trágyák és egyéb anyagok termelését. Számunkra fontos a termés korai begyűjtése, a fogyasztási cikkek nagyobb termelése, az építőanyagok gyártása, az ú] lakások és egyéb beruházások idejében történő befejezése, az exportfeladatok pontos és Jó minőségű teljesítése, a közszolgáltatások megjavulása, a közlekedés jobb munkája. Minden munkahelyen konkrétan és nagy gonddal kell fontolóra venni, hogyan és mivel járulhatnak hozzá leggyorsabban és leghatékonyabban a gazdasági helyzet megjavulásához. Ennek az igyekezetnek az eredményei népgazdaságunkat, népünk szükségleteinek kielégítését szolgálják. Szívesen fogadjuk és támogatjuk az egyes vállalatok javaslatát, hogy á bányászok példáját követve — ahol erre a népgazdaságnak szüksége lesz — szombatonként nemzeti műszakokat szervezzenek. Minden ilyen műszak — melyet természetesen jól elő kell készíteni — milliós értékeket jelent terven felül, a lakosság számára több szenet, lakást Jelent, meggyor sítja a tehervagonok körforgását stb. Felhívjuk ezért a dolgozókat, hogy valamennyiünk Javát szem előtt tartva, szervezzék meg a rendkívüli nem­zeti műszakokat. Felhívjuk a kommunistákat, a szakszervezeti tagokat, a Nemzeti Front szervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak tagjait, a munkásokat, a szö­vetkezeti parasztokat, az értelmiségieket, a nőket, az Idősebb és a fiata labb nemzedék tagjait, hogy magatartásukkal és munkájukkal adják meg hazánknak azt, amire ma a legnagyobb szüksége van: a nyugalmat és a becsületes munkát Felszólítjuk az összes felelős gazdasági dolgozót, a miniszterektől kezd­ve az Igazgatókon keresztül a mesterekig, hogy a társadalom részéről kapott teljes támogatás tudatában felelősségteljesen irányítsák munkasza­kaszaikat, határozottan lépjenek fel a rendetlenség és pazarlás ellen, na­gyobb Igényeket támasszanak a termelés és a munkaszervezés színvonalát illetően. A Központi Bizottság felhívja az összes kommunistákat, hogy álljanak kezdeményezően ennek az egész nemzeti törekvésnek az élére. Vitassák meg az alapszervezetekben, hogy munkahelyeiken milyen módon, hogyan Járulhatnak hozzá a legjobban, a leghatékonyabban a társadalom szükség­leteinek jobb kielégítéséhez. Népgazdaságunknak a háború utáni felújítási időszakához, a szocialista építés első éveihez hasonlóan újra a dolgozók élére kell állniuk, személye^ példát mutatva kell leküzdeniük az ellenséges nézeteket, a bizalmatlanságot, a kétkedést. Tettekkel adjanak érthető vá­laszt a szocialistaellenes és Jobboldalt erőknek, melyek a „minél rosz­­szabb, annál jobb“ jelszóhoz Igazodnak. A múlthoz hasonlóan ma is el­nyerjük az összes becsületes dolgozó megértését és támogatását, akik tet­tekkel akarnak hozzájárulni hazánk felvirágoztatásához és a szovjet had­sereg általi felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, hogy a köztársaság Jubileumi évében minden polgár tettekkel bizonyítja be a szocializmus iránti hűségét, igazi szocialista ha­­safiságát. tlusák elvtárs beszédének bevezető részében vázolta, bogy a Központi Bizottság májusi ülésének dokumen­tumai kijelölték a válságból kivezető utat és meghatározták a párt tevé­kenységének módszereit. Ezen az ülé­sen a Központi Bizottság az alábbi pontokban állapította meg a párt céljait és a válságból kivezető utat: 1. Újítsuk fel a párt egységét a marxizmus-leninizmus tanításának, valamint a pártépítés és a pártélet lenini alapelveinek bázisán és fokoz­zuk az egész párt akcióképességét és forradalmi harcos szellemét. 2. Újítsuk fel a párt vezető szerepét a társadalomban, főleg a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben és más alkotó elemeiben, az állami szer­vekben, a gazdaság és a kultúra sza­kaszán. 3. Haladéktalanul hozzunk hatékony intézkedéseket súlyos gazdasági prob­lémáink megoldására. 4. Minden láncszemében szilárdít­suk meg a munkásosztály és a dol­gozók hatalmi szerve, a szocialista állam szerepét. 5. A szilárd barátság elvhű szelle­mében rendezzük a Szovjetunió és a szocialista országok testvéri kommu­nista pártjai iránti viszonyunkat, ami megalapozza államunk külpolitikáját. Ma, négyhavi fáradtságos munka után, meg kell állapítani, hogy a párt minden vonatkozásban nagy előrehaladást és sikert ért el, s túl­jutottunk a konszolidáció első szaka­szán. Politikai és közéletünkben, va­lamint külpolitikai kapcsolatainkban nagyrészt lecsittnltak a kedélyek, és leküzdöttük a válságos helyzeteket. Az ösztönösség és az anarchia helyét fokozatosan elfoglalja a párt és az egész társadalmi élet céltudatos Irá­nyítása. A párt fokozatosan érvénye­síti vezető szerepét a társadalomban. Pártunk irányító láncszemei a köz­pontban, a kerületekben, a járások­ban és már sok alapszervezetben is megszilárdultak. Erősödik a párt ak­tív magva, amely támogatja a Köz­ponti Bizottság elvhű politikáját. Pár­tunk számos funkcionáriusa és dol­gozója különböző szakaszokon mind nagyobb elkötelezettséget és áldozat­­készséget tanúsít. Gazdasági viszonylatban Is meg­hozták első részleges eredményeiket a stabilizációt szolgáló intézkedések. Lépésről lépésre megszilárdítjuk a szocialista állam szerveit, növeljük a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szerveinek befolyását. Kül­politikai téren felújítottuk Jő viszo­nyukat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, valamint a többi szocialista ország kommunista pártjaival és a szocialista államokkal. De meg kell mondanunk azt is, hogy ez csak a konszolidáció folyamatának kezdete és még nem a befejezés. Bizonyos azonban ás ezt az elmúlt négy hónap is tanúsítja, hogy a májusi ülés dön­tései helyesek voltak és továbbra is ebben látjuk konkrét programunkat, amelyen haladva végérvényesen meg­oldjuk a problémákat és teljesen le­­küzdjük a válság-jelenségeket. A május utáni fejlődést vázolva a beszámoló megállapítja, hogy ezeket a hónapokat az imperialista és az emigráns központok, valamint a velük szövetséges belső erők dühödt pro­pagandája által támogatott szocialls­­taellenes és Jobboldali erők elleni ádáz politikai küzdelem Jellemezte. Jól emlékszünk az állam és pártelle­nes röplapok, a felhívások és Jelsza­vak özönére, a provokációkra, a sztrájkkisérletekre a szakszervezetek­ben, a sajtóban, az ifjúsági szerve­retekben és másutt betöltött pozíciók­kal való visszaélés kísérleteire. Ezek az erők teljes erővel törekedtek arra, hogy gátolják a Központi Bizottság áprilisi és májusi ülése után kibon­takozódó konszolidációs folyamatot felforgassák politikai helyzetünket] félrevezető hírekkel, provokációkkal, é3 visszaélve a nemzeti érdekekkel, megmérgezzék az emberek tudatát. A belső reakciós erők és külföldi hurzsoá szövetségeseik, védolmezőik és védnökeik hónapokon keresztül arra törekedtek, hogy ez év augusztu­sában a szövetséges hadorők hazánk területére lépésének évfordulóján nagy tőmekakciókat váltsanak ki a nárt és az állam politikájának lejára­tására. A nép tömegeit nyílt harcba, államunkat zűrzavarba és tragikus helyzetekbe akarták sodorni. A Prá­ga, Brno és Liberec utcáin lezajló eseményekben ezek az erők teljesen leleplezték önmagukat és ellenforra­dalmi célkitűzéseiket. Az emberek óriási többsége andorrai ítélte el A CSKP KB elnökségének beszámolója a jelenlegi helyzetről és a párt időszerű feladatairól Előadta Gusláv Husák elviért a KB IX. 25-i ülésen ezeknek az elemeknek a városok ut­cáin elkövetett vandál tetteit, és ez­által e tettek hazat és külföldi eszmei irányítóinak és szervezőinek célkitű­zéseit is. A szocialista ellenes és jobboldali erők kifejezetten ellenfor­radalmi akciói a szervezők és a résztvevők vereségével értek véget. Most más taktikát alkalmaznak. Mindinkább éttérnek a harc illegális és félig illegális módszereire: a pasz­­szív ellenállásra, a szabotázsra és az egyéni terrorra, A beszámoló további részében meg­állapítja, hogy a Novotny-féle vezetés az eszmei és a politikai munka hiá­nyosságait a párt és az állam Irányí­tásának bürokratikus módszereivel pótolta. A másik oldalon ennek a ve­zetőségnek elvtelen opportunizmusa teret nyitott a jobboldali erőknek — főleg az Ideológia és a kultúra sza­kaszán —, hogy megvessék lábukat, szervezkedjenek és a párton belül, valamint azon kívül Is formálják és szervezzék opportunista és revizio­nista irányzataikat és célkitűzéseiket. Novotnynak és környezetének szub­jektivizmusa az egyik oldalon arra vezetett, hogy nem oldották meg az éretté vált problémákat, pl. a gazda­ság, a nemzetiségi politika és a reha­bilitáció kérdéseit, a másik oldalon Idealizálták a társadalmi fejlődést, nem reális jelszavakat hirdettek, amelyek tartalmukat tekintve egész fejlődési szakaszokat előztek meg, mégpedig olyan Időszakban, amikor nem oldották meg a súlyos problémá­kat és nehézségeket. A szocialista ellenes erők és a pártban a Jobboldali opportunisták nem 1968 Januárja után bukkantak fel, hanem már ezt megelőzőn is itt voltak, és hatottak. Tevékenységüket és szervezkedésüket nagy mértékben megkönnyítette a Novotny-féle veze­tés opportunizmusa. A Párt 1968 Ja­nuárjában megválasztott és áprilisá­ban kibővített vezetősége nem volt egyöntetű és egységes. Beszüremlet­­tek Ide a jobboldali opportunista erők képviselői, nem volt világos koncep­ciója, nem támaszkodott szilárdan a munkásosztályra és a marxista-leni­nista elemzésre, nem Irányított szi­lárdan és egységesen. Ezért nem tu­dott szembe helyezkedni a részben szervezett, és részben ösztönös ve­szélyes társadalmi nyomással, amely röviddel 1968 januárja után kezdett megnyilvánulni politikai életünkben és fokozatosan túlnőtt az akkori párt­­vezetőség fején. Az általuk gyakorolt nyomás hatására az elmúlt év ápri­lisában jóváhagyott akcióprogramban az alapvető program mellett előfor­dulnak ködös és kompromisszumos megfogalmazások is, amelyek meg­hátrálnak a Jobboldali nyomás elől. A Jobboldali nyomás megnyilvánul a tömegtájékoztatási eszközökre gyako­rolt befolyás érvényesítésében is. Ezek az eszközök a cenzúra szerve­zési és káderszempontből elő nem készített és fejetlen megszüntetése után a Jobboldali opportunista csopor­tok és részben az antlszoclaltsta erők kezébe kerültek, és ezeknek az erők­nek döntő hatalmi eszközeivé váltak. A beszámoló további részében visz­­szaplllant pártunknak a Szovjetunió­val és a szocialista országokkal foly­tatott tanácskozásaira, amelyeken a Szovjetunió és a testvéri szocialista pártok többször sürgetően figyelmez­tették a CSKP vezetőit a csehszlovák belpolitikai fejlődés veszélyes irány­zatára, s tanácsot adtak, sőt kérték őket, hogy gátolják meg a jobboldali és szoclalístaellenes erők akcióit. De a többszöri Ígéretek ellenére ebben az irányban semmit sem tettek. A fejlődés továbbra Is ellenforradalmi Irányban haladt. Mivel a jobboldali és szocialista ellenes erőknek ebben az Időben monopóliumuk volt a tö­megtájékoztatási eszközökben, s mi­vel az egész párt és a nép helytelenül volt tájékoztatva, nem csodálkozha­tunk azon. hogy számos becsületes párttag, pártszervezet és szerv, álla­munk számos becsületes polgára meg­zavarodott, Irányt vesztett és hely­telen álláspontra helyezkedett. Az ilyen helyzetben nehéz ezt szemükre vetni, soviniszta és szovjetellenes hullám csapott fel, amely a hazafl­­ság csúcspontjaként tüntette fel ma­gát és minden más álláspontot áru­lásnak és kollaborálásnak minősített. A gyűlölködő kampány, amely már jóval ezelőtt megkezdődött, ezekben a napokban a sajtóban, a rádióban és a televízióban tetőfokára hágott. Külföldön lévő emberek egy csoport­ja, Így Óta Sik és társat, visszaélve a helyzettel, akciókat kezdett külföl­dön és az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban. Ezért az elmúlt hónapokban az eddig ismert tények alapján bizonyos álláspontra kellett helyezkednünk a Jobboldali és a szocialista ellenes erők nyomásával szemben. Ma fele­lősségteljesen kijelenthetjük: 1. Ha a CSKP Központi Bizottsá­gának Elnöksége főlag a döntő sze­mélyiségek és személyesen Dubéek elvtárs a januári fejlődés során a marxizmus-leninizmus szilárd elvei alapján vezették volna a pártot, tö­rődtek volna a párt belző egységével, a demokratikus centralizmus betar­tásával. a párt vezető szerepének érvényesítésével, ha a munkásosztály­ra és a dolgozó népre támaszkodtak volna, erélyesen küzdöttek volna a szocializmusellenes és jobboldali erők ellen, a párton belüli és a belpoliti­kai küzdelem nem öltött volna oly veszélyes méreteket, nem alakult vol­na ki olyan mélyen válságos helyzet, amely veszélyeztette a CSKP egysé­gét, vezető szerepét, a munkásosztály és a dolgozó nép szocialista hatalmát, a Szovjetunióhoz és a többi szocia­lista államhoz fűződő szövetségi kö­telékeinket. 2. Ha belső fejlődésünk következ­tében az SZKP-val és a többi testvér­párttal folytatott tárgyalásokon In­ternacionalista szempontokból kiin­dulva, politikai és államférfiül fele­lősségtudattal léptek volna fel, a szö­vetséges csapatok nem jöttek volna be területünkre. 1968. augusztusának súlyos meg­rázkódtatása, valamint a tanulságok levonása után, amelyeket a CSKP ve­zetőinek le kellett volna vonniuk, vár­ható volt, hogy pártunkban és álla­munkban erélyesen rendet teremte­nek az antlszoclallsta és Jobboldali erőkkel, hogy a párt teljes mértékben érvényesíti befolyását és vezető sze­repét, kezébe veszi a tömegtájékozta­tási eszközöket, s tanainak elveivel valamint a moszkvai jegyzőkönyvben lerögzített kötelezettségeivel össz­hangban lépéseket tesz a szocialista rend helyreállítására a pártban és az államban. Sajnos, az 1968. augusz­tusétól 1969 áprilisáig eltelt hónapo­kat zűrzavar, válságos Időszakok töl­tik ki, s pártunk, társadalmunk, a politika és a közgazdaság, valamint a párttagok és a lakosság nagy töme­geinek gondolkodása Is ezen ment keresztül. Ezután a beszámoló vázolta a párt soronlevő feladatait, amelyeket a ho­zott határozatokban rögzítettek. A beszámoló befejező része hang­súlyozza, hogy a népgazdaságban tel­jes egészében helyre kell állítani a párt vezető szerepét, szilárdítani a párt és az állami fegyelmet és min­denképpen támogatni a dolgozók kez­deményezését. Állami és gazdasági irányításban rendezni kell az illeté­kesség kérdését, meg kell jelölni jog­körüket és felelősségüket. A politikai konszolidáció problémái mellett ha­sonlóan sűrgetőek a gazdasági prob­lémák Is, amelyekre fokozatosén összpontosítani kell a párt és a nyil­vánosság fő figyelmét. Ezért elké­szítjük gazdaságunk elemzését, gazda­ságpolitikai koncepcióját, népgazda­ságunk konszolidálásának és fejlesz­tésének irányítási rendszerét és táv-* latét. A Központi Bizottság elnöksége valószínűleg még ez év végén az említett kérdések egész összességét megvitatás végett a Központi Bizott­ság elé terjeszti. Végül a beszámoló a Központi Bi­zottságnak azt a meggyőződését fe­jezi ki, hogy minden feltétel megvan a politikai és gazdasági nehézségek leküzdésére, szocialista államunk reá­lis fejlesztési távlaténak gazdasági és kulturális felvirágzásénak biztosításá­ra és a szocialista demokrácia fej­lesztésére. A CSKP Központi Bizott­sága májusi plénumának Irányelvei e közeli távlathoz vezető utakat mu­tatták meg. Négy hőnap telt el ezen az úton ás ma ismét kiemeljük, és konkretizáljuk ezt az utat. Fontos, hogy a párt, mint munkásosztályunk pártja ás mint társadalmunk vezető ereje munkájával példát mutasson ai egész dolgozó népnek a nehézségek és problémák gyors leküzdésében. Hívjuk a munkásokat, a parasztokat ás az értelmiséget, az idősebb kor­osztályt és az ifjúságot, a kommunis­tákat és a többi polgártársaikat, — mindazokat, akiknek népeink sorsa, népünk élete nem közömbös, hogy működjenek velünk együtt társadal­munk és államunk konszolidálásának és felvirágoztatásának ezen a nagy művén.

Next

/
Thumbnails
Contents