Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-04 / 40. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A Parasztszöveíség az asszonyokért Ebben az évben emlékeztünk meg a szövetkezetek megalakulásának 20. évfordulőJárőL Helyi, Járási, országos ünnepségeken méltattuk és méltatjuk a falu szocialista átszervezésének útját. Nemrég ennek szellemében hívta össze a Szlovákiai Nőszövetség a szövetkezetekben dolgozó asszonyok képviselőit. Csallóköz szívében, Vásárvámoson találkozhattak a legjobbak közül a legjobbak, hogy értékeljék a két évtized alatt elért eredményeket és az asszonyok helytállását a szövetkezeti munkában. Nem véletlen, hogy a dunaszerdahelyl Járásban került sor a földművesasszonyok találkozójára. Ez a Járás tej-, tojás-, hús- és gabonatermelésben országos méretben Is a legjobbak közzé tartozik. A nők oroszlánrészt vállaltak á Szövetkezet megszilárdításából. Ezt a tényt Pavel JonáS mérnök, az Egységes Parasztszövetség elnöke Is nagykola vagy a mezőgazdasági technikum elvégzése után megy a termelésbe. Az 1967-es 1968-as Iskolaévben a szlovákiai mezőgazdasági szaktanintézetekbe 4554 tanuló Járt, ebből mindössze 907 volt lány. Ezzel ellentétben a technikumokba Járó 8168 tanuló közül 61,5 százalék lány. A helyzet a különböző Intézkedések ellenére sem Javult, mivel a tavaly beiratkozott 2430 diák közül csak 952 volt fiú. Szomorúbb még az a tény, hogy az utóbbi tíz évben a technikumokban érettségizett lányoknak csak a 60 százaléka dolgozik mezőgazdasági üzemekben. HOL A HIBA? Ä Parasztszövetség Központi Bizottsága véleménye szerint a baj a tanulók kiválasztásakor kezdődik, mert sok esetben nem a mezőgazdadolgozik az állattenyésztésben, olyan kedvező Intézkedéseket kell tenni, hogy ezen a szakaszon emelkedjen a számuk. Olyan kereseti lehetőségeket kell biztosítani a nőknek, hogy 1971-ben az átlagos nyugdijuk már 700—800 korona legyen. Természetesen ahhoz, hogy az eddiginél magasabb legyen a nők szá zalékaránya az állattenyésztésben, szükséges, hogy elvégezzék a szaktanintézeteket. De emellett Javítani kell a szaktanintézetek színvonalát is. A Parasztszövetség helyi szervezeteinek arra kell törekedniük, hogy a gazdasági farmokon legyenek szociális berendezések és ezek működ Jenek Is. A helyi szervezetek feladata a Nőszövetséggel karöltve, hogy a nők szakmai és politikai műveltségét elősegítsék. A nők téli Iskoláztatása már tíz éve folyik. Az utolsó két évben A nők szocialista akadémiája elnevezést kapta, a hároméves ciklusban. Az önkéntes szakmai továbbképzés eddig Is Jelentős eredményeket hozott, ezért szorgalmazni kell a Jövőben. A nőknek sokoldalúan helyt kell állniuk. A napi foglalkoztatottság mellett nekik kell törődni a család ellátásával és természetesen a gyermekek nevelésével is. Az ezernyi tennivalóból Jónéhányat úgy vehetnénk le a vállukról, ha több lenne a böl-Stanková Terézia (népviseletben), a závadai szövetkezet állatgondozója asszonytársaival cseréli ki tapasztalatait rá értékelte ünnepi beszédének' bevezető részében. A parasztság szervezetének képviselője amellett, hogy elismeréssel nyilatkozott a szövetkezetekben dolgozó nők munkájáról, társadalmi helyzetüket Is alaposan boncolgatta. Beszélt gazdasági és szociális helyzetükről, körülményeikről és arról, hogy a Parasztszövetség a Jövőben milyen intézkedéseket tesz a nők helyzetének megjavítására. A SZÖVETKEZETEKBEN IS CSÖKKENT A DOLGOZÖ NŐK SZÄMA A szövetkezetek megalakítása előtt 1948-ban a mezőgazdaságban még 455 762 nő dolgozott, tehát több mint az összes dolgozók ötven százaléka. Az elmúlt húsz év során a mezőgazdaságban dolgozók száma egyharmadára csökkent. Jelenleg 110 ezer nő dolgozik a mezőgazdaságban, az öszszes dolgozók mintegy 40 százaléka. Persze a csökkenés nem véletlen, mert a szövetkezetekben is változott a mezőgazdasági munka összetétele. A gépesítés egyrészt megkönnyítette a mezőgazdasági munkákat, de a másik oldalon teljes értékű férfimunkaerőket követelt, tehát ebből adódik, hogy a dolgozó asszonyok fizikai munkájára egyre kevesebb szükség van. Azonban nyugtalanító, hogy főképp a fiatalabb nők száma csökken a szövetkezetekben. Amíg 1962- ben pl. 19 éves korig 3,8 százalék lány dolgozott, 1963-ban már csak 3 százalék. Egészségtelen Jelenség az is, hogy a lányok többsége vagy közvetlenül az alapfokú kilencéves isságban dolgozók' lányai Iratkoznak be a technikumokba, hanem olyanok, akiket más Iskolákba nem vesznek fel, vagy helyben van a mezőgazdasági műszaki középiskola és így kényelem szempontjából Is oda Iratkoznak be. Céljuk, hogy érettségi bizonyítványt szerezzenek és aztán valahol elhelyezkedjenek mint adminisztratív munkaerő. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából Jelentős lenne, ha a szaktanintézetekben emelkedne a leánytanulók száma. Ott sajátíthatnák el a mezőgazdasági szakmához az alapvető elméleti és gyakorlati tapasztalatokat s utána nem az Irodában helyezkednének el, mint a középiskolát végzett lányok többsége, hanem a termelésben. AZ ASSZONYOK SZOCIÁLIS HELYZETE Az asszonyoknak, lányoknak mindössze 25 százaléka dolgozik az állattenyésztésben. Ez a tény lényegében meghatározza a nők kereseti lehetőségét. Emellett még fennáll a helytelen megkülönböztetés is, jll. egyenlő munkáért a női dolgozók Igen sok esetben kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Ez az egészségtelen Jelenség aztán később kedvezőtlenül mutatkozik meg a nyugdíjaknál. Amíg a férfi dolgozók átlagos nyugdíja 954 korona, a nőké csak 466 korona. Ezzel a kérdéssel Júniusban foglalkozott az Egységes Parasztszövetsőg Központi Bizottsága. Mivel a különbség főleg abből ered, hogy kévé nő Ülésezett az Egységes Parasztszövetség Elnöksége Az Egységes Parasztszővetség Elnöksége rendkívüli ülést tartott, amelyen Pavel ]onái mérnök, az Egységes Parasztszövetség elnöke tartott beszédet, de részt vett Cislék elvtérs mérnök Is, Szlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági osztályának vezetője. A tárgyalás fő témája az Egységes Parasztszővetség Jelenlegi politikai és társadalmi helyzete, valamint ilyen irányú tevékenysége. De szóbakerflltek különböző koncepciós problémák is a szövetség Jövőbeni tevékenységével kapcsolatban. Cislák elvtárs hozzászólásában az Egységes Parasztszövetség eddigi tevékenységét pozitívan értékelte és kiemelte, hogy a szövetség sokat tesz a nagyüzemi mezőgazdaság továbbfeilesztésének érdekében. A vitában mindannyian egyetértettek Cislék elvtárs értékelésével, a szövetség célkitűzéseivel, valamint Jövőbeni feladataival, amelyeket gyorsan és céltudatosan, szilárd koncepcióval kell megvalósítani, és törekedni kell a szövetség tekintélyének emelésére. A Jelenlevők magasan értékelték azt a tényt, hogy a szövetsév Jól együttműködik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi nisztériummal és komoly egyezségeket kötöttek. A rendkívüli elnökségi ülés egyöntetűen Igazolta, hogy ez az új társadalmi és érdekvédelmi szervezet biztató Jövő előtt áll, indokolt a létezése és egyöntetűen támogatja Csehszlovákia Kommunista Pártja törekvéseit a Jelenlegi problémák megoldásában. Abelovská Magdaléna, a gutái szövetkezet segédzootechnikusa is reméli, hogy a Parasztszövetség sokat segít majd az asszonyok helyzetén. csődé, az óvoda és megjavulna a falusi közellátás. A Parasztszövetségeknek szorgalmazni kell, hogy a dolgozó asszonyok gyermekei napközben, amikor az asszonyok a szövetkezetben dolgoznak, biztonságban legyenek. Sok a tennivaló még az asszonyok egészségvédelmében. Jobban kellene szorgalmazni a nők gyógykezeltetését. Igaz, Idén a szövetkezetekből közel ezerrel többen mentek fürdőbe mint annakelőtte, ám ha a százalékarányt vesszük, sokkal kevesebb mezőgazdaságban dolgozó asszony ment fürdőkezelésre, mint az Ipari üzemekben dolgozó. HASZNOS ESZMECSERE VOLT A szövetkezetekben dolgozó asszoiyok legjobbjai találkoztak Vásár.ámoson. Gazdag programjuk volt. 3 hasznos eszmecsere mellett szép kultúrműsort Is láthattak. A Csallócözi Népi Együttes fellépése Igazolta, bogy a földművesasszonyok nemcsak termelni tudnak, hanem a kulturális evékenységből Is kiveszik részüket. A nagygyűlés tagjai meglátogatták i helyi és a nyárasdl szövetkezetét. Nyárasdon megláthatták az állattenyésztés magas Iskoláját. Dömény Tános elnök bőven tájékoztatta őket az eredmények elérésének módjáról. Eleinte a csúcseredményeket a látogatók el sem akarták hinni, de amikor megnézték az istállókat, egy percig sem kételkedtek tovább az elnök szavaiban. Pavel JonáS mérnök, az Egységes Parasztszövetség elnöke szintén meglátogatta a vásárvámosi szövetkezet gazdaságát. Különösen tetszett neki a gyümölcsös, valamint a gyümölcsök tárolására alkalmas mélyhűtéses tároló. Lelkesen mondotta, hogy íme Itt a jó példa, csak követni kell. Nem kell a szomszéd országokba menni tapasztalatokért. Nagyon hasznos volt a földművesasszonyok vásárvámosi találkozója és remélhető, hogy az aktíva után lényegesen megjavul a földmfivesasszonyok helyzete az egységes földművesszövetkezetekben. TÖTH DEZSŐ Használjuk ki az adókedvezmény lehetőségeit Az utóbbi hónapokban Igen sok vita volt az egységes földművesszövetkezetek melléktermelési ágainak megadóztatása körül. Ezzel kapcsolatban állást foglalt az Egységes Parasztszövetség elnöksége Is, és főleg az aránytalanul magas adót kifogásolta. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt sikerült elérni, hogy az Illetékes szervek alaposan tanulmányozzák ezt a problémát, és főleg legyenek tekintettel a gyengén gazdálkodó egységes földművesszövetkezetekre. A Jelenlegi helyzettel a mezőgazdasági dolgozók Is meg lesznek elégedve, és az állam sem lesz megrövidítve. A napokban — habár megkésve — az Egységes Parasztszövetség Járási bizottságainak, valamint a Járási előkészítő bizottságoknak a következő Irányelveket küldték le: 1. Magyarázat a 46/1969. Hirdetményhez, néhány óvintézkedéshez az adóval, valamint a forgalmi és béradóval kapcsolatban. 2. Mintanyomtatvány, amely szerint a Járási nemzeti bizottság pénzügyi szakosztálya megítéli a nem mezőgazdasági Jellegű tevékenységet. 3. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium leiratának másolata, amelyben értesíti az illetékes szerveket, hogy a Pénzügy minisztérium olyan Intézkedéséről van szó, amely eltekint az adó 1969. szeptember 30-től történő emelésétől. Főleg a forgalmi adóról, a béradóról és a különböző penallzálásokról van szó. Tekintettel az EFSZ-ek nagy érdekeltségére, az Egységes Parasztszövetség Járási szerveinek, valamint előkészítő bizottságainak feladata, hogy minden szövetkezetbe eljuttassa az említett anyagokat. Emellett fel kell hívni a figyelmet a Pénzügyminisztérium levelének tartalmára Is, amelyben le van szögezve, hogy 1969. szeptember 30-tól eltekintenek a forgalmi és béradó emelésétől és a penallzálástól. A hirdetmény 1. cikkelyének 2. bekezdése kimondja, hogy a melléktermelésekre vonatkozó vegetációs Időt a Járási nemzeti bizottságok pénzügyi szakosztályai állapítják meg, a Járási mezőgazdasági társulásokkal való előzetes tárgyalás alapján. Azokban az esetekben, amikor a szövetkezetek nem tagjai a mezőgazdasági társulásnak vagy a Parasztszövetségnek, a Járási Parasztszövetség véleményét Is ki kell kérni. Nagyon fontos, hogy a tárgyalásokon, Illetve a vegetációs Idő megállapításakor, ott legyen az Egységes Parasztszövetség Járási bizottságának képviselője Is. Ez a kötelesség a szövetség alapszabályzatából Is kitűnik, amely szerint a szövetség védi tagjainak és üzemelnek ökonómiai érdekelt. Az 1. cikkely 2. bekezdésének értelmében nem vonatkozik az emelt forgalmi adó a vegetációs Időben kifejtett olyan melléktermelési ágakra sem, amelyek közvetlenül nem függnek össze mezőgazdasági tevékenységgel, mert a téli munkaszüneti Időben foglalkoztatottságot nyújtanak az EFSZ tagságának. A rendelet vonatkozik a szövetkezetek tagjaira és nem tagjaira is. Továbbá a forgalmi kiegyenlítő adó nem vonatkozik a mezőgazdasági vállalatokra és üzemekre, az EFSZ-ek tagjaira és alkalmazottaira és az egyénileg gazdálkodó földművesekre. A magyarázatban mintakiszámítás van a mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági üzemek részére. Ezt azonban nem lehet minden mezőgazdasági üzemben alkalmazni, mert Ide tartoznak az állami gazdaságok is, amelyeknek kísérleti intézetei vannak. (Pl. Szőlészeti és Borászati Kísérleti Intézet, a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Intézete.) Ezeket semmi esetre sem sorolhatjuk a mezőgazdasági üzemek és vállalatok közé. Hasonló esetekben érvényesíteni kell az adó alóli felszabadítás elvét. Szövetkezeti alkalmazottak esetében az adóelengedést az átmeneti alkalmazottaknál is érvényesíteni kell. A 6. rendelet 1. cikkelyét a legnagyobb mértékben ki kell használnunk, mert nemcsak a hegyi és hegyaljai szövetkezetekről van szó, hanem a gyengén gazdálkodó szövetkezetekről Is, mégpedig minden körzetben. Tehát van lehetőség az adóelengedés kiharcolására kivételes esetekben. A Parasztszövetség Járási előkészítő bizottságai tehát nem állíthatják, hogy nincs lehetőségük tagjaik és üzemeik érdekének védelmére. Szükséges, hogy a Járási bizottságok minden esetben segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek az adóelengedési tárgyalásokon. Az EFSZ mint a Parasztszövetség alapszervezete teljes Joggal kérhet konkrét segítséget és együttműködést a Parasztszövetség Járási bizottságától és apparátusától, valamint választott szerveitől. M. DüRDIAK SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. október 4,
