Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-27 / 39. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE sa°MM fóagronómusainak találkozója A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalában először találkoztak a Járási mezőgazdasági társulások főagronőmusal. Az összejövetel fő célja a növénytermesztés eredményeinek és hiányosságainak értékelése. Főleg a gabonatermesztés szakaszán. Az eddigi eredmények a statisztikai kimutatások szerint arra engednek következtetni, hogy a szélsőséges Időjárás ellenére a növénytermesztés eredményei Szlovákiában magasabbak lesznek, mint a múlt évben. Végre a növénytermesztés már megközelítette a cseh országrészek növénytermesztésének szintjét, sőt egyes szakaszokon túl Is haladta. A növénytermesztés a népgazdaság számára Is Igen Jelentős, mert az Idei nyerstermelés értéke megközelíti a 10 milliárd koronát, Szlovákiában Összesen 2 millió 225 ezer tonna gabonafélét gyűjtöttünk be. Ez azt Jelenti, hogy a gabonafélék átlagos hektárhozama 27,0 mázsa. A legszebb eredményeket a kenyérgabona-termesztésben értük el. A búza rekordhozama következtében annyira megteltek a raktárak, hogy — a múlt évi Jő termést Is hozzászámítva — elmondhatjuk, Szlovákia kenyérgabonából már önellátó. A búza múlt évi hektárhozamát egy mázsával túlléptük, és az idei gazdag aratás után átlagosan 32 mázsát gyűjtöttünk be hektáronként. Annak ellenére, hogy néhány Járás nem érte el a tavalyi rekordot, több Járás túlszárnyalta a 30 mázsás átlagos hektárhozamot és ezért magasabb lett a szlovákiai átlag. A legmagasabb hektárhozamot, 37,8 mázsát, a dunaszerdahelyl Járás érte el, a második helyre a tapolcsányl Járás került 37,7 mázsával, a harmadikra pedig a nagyszombati Járás 37,1 mázsával. A közép-szlovákiai kerületben a legmagasabb hektárhozamot, 34,6 mázsát, a prlevldzal Járás érte el, a kelet-szlovákiai kerületben pedig a kassal, 32,9 mázsát. Érdekes, hogy a legmagasabb rekordhozamot a Púchovl EFSZ érte el a Jubllár bűzafajtával, amely átlagosan 68,5 mázsát adott hektáronként. Az árpa Is gazdag termést adott. Csak a komáromi Járásban volt némi lemaradás, de az árpa hektárhozama átlagosan 2—4 mázsával magasabb, mint a múlt évben. Az össz-szlováklal átlag 28 mázsa körül lesz. A legmagasabb hektárhozamot, 38,4 mázsát, a nagyszombati Járásban érték el. A közép-szlovákiai kerületben a prlevldzal Járás 33,8; a kelet-szlovákiai kerületben pedig a kassal Járás 32,8 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. Nagyon Jó termést adtak a többéves takarmányok Is. Szlovákia mezőgazdasági üzemel összesen 888 ezer tonna többéves takarmányt gyűjtöttek be. Végül még egy örömteljes hír, hogy a cukorrépa Is rekordhozamot ad. Előreláthatólag a cukorrépa átlagos hektárhozama 410 mázsa lesz, tehát 20 mázsával _több, mint a múlt évben. Szlovákia fő agronőmusai tehát örömteljes dolgokról számoltak be, a múlt év után a növénytermesztés szakaszán Ismét remekelt a mezőgazdaság, ezért elismerést és dicséretet érdemelnek a mezőgazdasági üzemek összes agronómusal, agrotechnlkusal és növénytermesztési dolgozói. Húsz esztendő Több mint 700 évvel ezelőtt a Dud- Vág menti síkságon keletkezett MaJ- cichov község. A krónikába „MaJ- tech“-nek Jegyezték be. Az 1268-os évben Cseheszl Bökény Bökényfl gazdálkodott a községben. A község gyorsan fejlődött. 1339-ben már 1342 lakosa volt, akik 148 családi házban laktak. A község határában zajlott le a híres nagyszombati csata Is, ahol a császári katonaság szétverte a kuruc seregeket.' A község határa egyik földbirtokos kezéből a másikba vándorolt, 1918-ban Esterházy Károly Jozef Slezáknak adta el a földeket, aki egészen 1945-ig gazdálkodott. A falu életében a forradalmi átalakulás csak a második világháború után következett be, főleg akkor, amikor 1949-ben megalakították az egységes földművesszövetkezetet. Eleinte munkások és értelmiségiek Is tagjai voltak a szövetkezetnek, de 1952 után már csak a földművesek maradtak a közös gazdaságban. A szövetkezet 1949. Július 12-én Indult, amikor 26 földműves gépszövetkezeti tag belépett a földművesszövetkezetbe. Az első taggyűlésen Adam Stano földművest választották elnöknek, az alelnöki tisztséget Pavel Richtárikra bízták, az elnökségben pedig helyet kapott Jozef Böbék, Jozef RoZiő és Frantíáek Benőik. Ezek a káderek álltak tehát először a szövetkezet kormánykerekénél. A falusi pártszervezet és a szövetkezet tagjainak agltációs munkája nyomán 1952-ben a falu földműveseinek többsége a szövetkezetbe lépett. 282 kisgazdaságot egyesítettek és így a szövetkezet már 1120 hektáron gazdálkodott. Ettől kezdve évről évre eredményesebben gazdálkodtak és a megalakulás utáni 15. évben már a Járásban az elsők közé tartoztak, elnyerték a Járási nemzeti bizottság vörös vándorzászlaját. A szövetkezet annyira megszilárdult, hogy 1966. Január elsejétől bevezették a szilárd bérezést. A szövetkezet azóta még eredményesebben gazdálkodik és egyre több árut ad el. Amíg például. 1951-ben csak 466 mázsa búzát adtak el, 1968-ban már 3015 mázsát. Eredményesen dolgozik a zöldségkertészet is, de főleg a dohánykertészek remekelnek, akik a múlt évben 65 ezer koronát vételeztek be a dohányért hektáronként. Az állattenyésztés merészen ível felfelé. A hústermelés az 1953-as évhez viszonyítva 1968-ban 172 százalékkal, a tejtermelés pedig 386 százalékkal nőtt, a húseladás 238 százalékkal, tejeladás pedig 448 százalékkal emelkedett. A szövetkezet Igen komoly beruházásokat hajt végre, az utóbbi Időben 9 millió korona értékű épületet adtak át rendeltetésnek. A Jó termelési eredményekhez a szövetkezetei nagyban hozzásegítették az anyagi ösztönzők. A tagok átlagos keresete már meghaladja a 2300 koronát, tehát ilyen kereset után jó kedvvel dolgoznak a tagok. A termelés magas szintjét bizonyítja, hogy a múlt évben hektáronként 11 ezer korona értékű árut értékesítettek. Az árutermelés mellett a szövetkezet nagy gondot fordít a kultúra fejlesztésére és általában a szórakozási lehetőségek megteremtésére is. A szövetkezeti klub keretében van színjátszó és zenei kör. A szövetkezet magnetofont, filmvetítőgépet, fényképezőgépet, harmonikát és egyéb hangszereket vásárolt. A szövetkezeti testnevelési egyesület is komoly támogatást kap az EFSZ-től. Az eddig elért eredmények után a szövetkezet tagsága vígan mulatott a 20. évfordulón, és örömmel vette tudomásul, hogy szövetkezete megkapta „Az építésben szerzett érdemekért“ című kitüntetést. M. D. lfékei ugródeszka A Bodrogköz egyik kis földmfivessziivetkezetében Jártam a napokban. A Vékei EFSZ mindössze 600 hektárnyi területen gazdálkodik, ebből is csak 443 hektár a szántó. De a kis szövetkezet egyre gazdagabb megélhetési alapot nyújt a tagságának. Ma már nem ritka Vékán az olyan szövetkezeti dolgozó, aki havi 2500 koronát keres. Igaz, nem mindig volt ez Így a faluban. Czetó István ökonómussal emlékezünk a vékei indulás napjaira, éveire. — Húsz évvel ezelőtt, 1949 őszén alakult meg nálunk az I. típusú földmfivesszövetkezet. Alig 150 hektárnyi szántón és az úrbéri legelőkön 12 úttörő tag rakta le a közős gazdaság alapjait. Csak három év múlva. 1952 októberében lett Véke szövetkezeti község. Az EFSZ még akkor is csak néhány ekével, boronával, vetőgéppel rendelkezett. Egészen 1959-ig az Állami Gép- és Traktorállomás képviselte nálunk a gépesítést. Húsz évig kitartóan építgetett, dolgozott a vékei szövetkezeti tagság, míg elértünk a mai eredményekhez. Közben megérkezett a szövetkezeti Irodába Tóth István elnök, „Az építésben szerzett érdemekért“-című állami kitüntetés újdonsült viselője is, aki már 14 éve áll az EFSZ élén. Az ökonómussal együtt határszemlére invitált. Bizony, megváltozott a vékei határ a közös gazdálkodás 20 éve alatt. A mocsaras, lápos területeket lecsapolták, s ma gazdag termést ad minden talpalatnyi föld. Homokos úton kapaszkodik fel az embéezres a faluszéli dombra. Dúsan termő szőlőtőkék között kanyarog az út. A dombtetőre érve büszkén tekint szét az elnök: — Ez a 40 hektárnyi szőlő lesz a szövetkezet további fejlődésének ugródeszkája. Friss telepítés az egész, még csak 25 hektár terem, de már az idén egymillió korona bevétellel gazdagítja a közös pénztárát. Itt a Csfknskán évtizedekkel ezelőtt urasági szőlő volt, de a háború éveiben tönkrement. A szövetkezetre már csak a futóhomok maradt. A szőlődombon találkoztam a 68 éves Takács Andrással, a Vékei EFSZ egyik alapító tagjával. Sokat cipelte itt fiatalkorában a kézi permetezőt, kapálta a szőlőt éhbérért az uraságnak, hogy felnevelhesse nyolc gyermekét. Mióta a szövetkezetben dolgozik, állami támogatással szép új házat épített, 8 fiatalabbnak érzi magát, mint 20 esztendővel ezelőtt. — Most szeretnék 30 éves lenni — mondotta. — Ma már élhet a magamfajta, volt napszámos ember is. Kedvesebb most nekem ez a szövetkezeti szőlő, mintha a sajátom volna. Fürgén jár-kel a szőlőtőkék között, az ember alig hinné, hogy már hetven felé közeleg. Ismer itt szinte minden tőkét, ott volt a vékeieket most oly nagy reményekkel kecsegtető szőlőgazdaság megalapozásánál s most, 68 évesen is megfogja a szerszámot, ha kell. Ünnepre készül a Vékei EFSZ. Szüretkor ünnepli 20. születésnapját. Az alapító tagok között Czető István üzemgazdász, Tóth István elnök mellett ott lesz az ünnepségen még Bálint István, Sándor jános, Géczi János, Juhász István, Lőrincz István, Takács András, Orgoványi Sándor és a ma már 69 éves Kiss Sándor is, a szövetkezet első elnöke, aki bár nyugdíjas, de még most Is dolgozik a közösben. Húsz éves kitartó munka gazdag eredményeit ünnepelhetik a vékeiek, mely annál is örömtelibb lesz, mert az eddigi eredmények még gazdagabb jövő alapját képezik. KOVÁCS Z. Az új kenyér rimaszombati ünnepén Kettős ünnepre összegyűlt mezőgazdasági dolgozók népes tömegét fogadta szeptember 14-én a történelmi Gömör székhelye, Rimaszombat. Az Idei új kenyér, a sikeres aratás ünnepére jöttek össze az EFSZ-ek és állami gazdaságok dolgozói s egyben megemlékeztek a nagyüzemi, szocialista mezőgazdasági termelés megalapozásának 20. évfordulójáról. A napsütéses vasárnap reggelen szfnpompás ünnepi menet Indult a JNB épülete elől az Állami Gép- és Traktorállomás felé, a járási Mezőgazdasági Társulás által rendezett mezőgazdasági kiállítás színhelyére. A sokezres menetben ott lépkedtek a Sajógömöri Egységes Földműves Szövetkezet dolgozói Is, akik néhány nappal ezelőtt vették át a szocialista mezőgazdaság megalapozásában és továbbfejlesztésében elért sikereikért a Munkaérdemrendet. Az öröm és és stratégiája Szlovákiában választani azokat az öntudatos elvtársakat, akik védelmezték a szocialista építést. A politikai-hatalmi harc ezekkel az erőkkel nem fejeződött be és nem is fejeződhetett be a szocializmus alapjainak lerakásával. A földalatti reakció szoros szövetségben a külföldi Imperializmussal és a külföldi burzsoá emigrációval, igyekezett az osztály tartalmától megfosztott szocializmust kihasználni és minden lehetőséget felhasználni a szocializmus és a párt elleni támadásra. Ezek az erők már Jóval Január előtt gondosan elemezték fejlődésünket, kidolgozták stratégiájukat és taktikájukat. A politikai élet kulcsszakaszaira főleg a tömegtájékoztatásba széthelyezték embereiket, és kapcsolatokat szerveztek, szövetségeseket szereztek. Számoltak azzal, hogy amennyire csak lehet, kihasználják, a pártban szükséges változásokat, amelyek a válság megoldásának szükségletéből keletkeztek, a politikai légkör Jobbra fordítására. A Jobboldal, a legfőbb támaszt a pártban látta. Már némely csoport irányvonala, amely az írók kimondottan politikai Jellegű IV. kongresszusán csúcsosodott ki, megmutatta, hogy milyen nagy az a veszély, amely céljaikban rejlik. Külpolitikájukban különösen az arabizraeli konfliktus után éles szovjetellenesség Jelentkezett. Elkezdték kétségbe vonni a párt vezető szerepének jogosságát, harcot hirdettek a szocialista hatalom ellen, magát a szocializmus fogalmát is kétségbe vonták és tagadták a szocialista építés szakaszának vívmányait. Ezek voltak az elemei annak a programnak, amelyet a Jobboldali és szocialistaellenes erők már Január előtt kitűztek. A JOBBOLDALI ERŐK SZABAD PORONDJA A válság sikeres megoldása kezdettől fogva elválaszthatatlan volt nemcsak Novotny eltávolításától és minden akadály elhárításától, amely a haladás útjában állott, de egyúttal a Jobboldali veszély elleni küzdelemtől Is. A további fejlődés tanúsította, hogy államunk és társadalmunk a Jobboldali és szocializmus elleni erők és azok tisztátalan céljai elérésének küzdőterévé vált. Bekövetkezett polgárságunk nagy részének irányvesztése, az állami szervek legyengülése és a párt bomlása. Ha tehát Januárig a társadalmi krízis folyamatának elmélyüléséért Novotny és szubjektivizmusának támaszai voltak a felelősek, a január utáni tragikus torzulásokért, amelyek a válság kicsúcsosodását Jelentették, azok a bűnösök, akik megfontolatlan, elvtelen és káros politikájukkal lehetővé tették, hogy a hatalmat a szocializmus ellenes és pártellenes elemek vegyék át, akik megengedték, hogy a párt és a társadalom egészséges a szocializmushoz hű erőit elszigeteljék. Ezzel egyidejűleg lehetővé tették, hogy hazánkban olyan helyzet alakujon ki, amelyet már nem lehetett saját erőinkkel és eszközeinkkel megoldani. Erről meggyőz minket a pártban és a társadalomban beállott fejlődés augusztus után és a közelmúltban. Minden nyitott szemű ember hamarosan felismerte, hogy a közbiztonsági és az állami szervek ellen Indított kampánynak semmi köze nincs a múlt hibái eltávolítására kifejtett igyekezethez. Az állam és a szocialista hatalom fontos és pótolhatatlan funkciójáról volt sző. Arról, hogy lehetetlenné tegyék ezeknek a szerveknek az államellenes erők leleplezését és külföldhöz fűződő kapcsolataik feltárását. Emellett egyetlen újság vagy folyóirat sem mulasztotta el az alkalmat, hogy ne produkáljon „véres sorozatokat“ az ötvenes évekből. Ez mind arra volt Jó, hogy befeketítse és elszigetelje a pártot, a hatalmi szerveket és rágalmazza a szocialista építés időszakát. A tárgyilagosság igénye nélkül futószalagon gyártották a szocializmus „áldozatait“, még azok közül is, akik a szocializmus esküdt ellenségei voltak. Névtelen levelek szolgálták a közbiztonság, a bíróságok és az ügyészség elleni kampányt, amelyekért állítólag „a szerkesztőség nem vállalt felelősséget“. Külön támadás indult az állambiztonság ellen, amelynek tevékenységét maga Pavel belügyminiszter akadályozta. A Jobboldal tehát felhasznált minden alkalmat társadalmunk és államunk szétbomlasztására. Felhasználta az alulról Jövő nyomást, amelyet a tájékoztatási eszközök hívtak elő, és saját pozíciójukat a központi és az állami szervekben. Az állam és a hatalmi szervek szétverésére irányuló igyekezetei legvilágosabban a szovjetellenes és pártellenes erők ellenforradalmi programja leplezi le. A Jobboldal megerősítette pozícióját azzal is, hogy lehetővé tette, sőt követelte a nem kommunista pártok felújítását az 1948 februárja előtti programmal. Az újságírók tavalyi kongresszusán a prágai központ demokratizációs héjái azt követelték, hogy oda kell irányítani a kritikát, ahol nem mennek át elég gyorsan az „újjászületést folyamatra“, azokra, akik „kollaborálnak“ a kommunista párttal. Svejkovsky a prágai tévében a cseh szocialista párt elnökével készített interjújában kijelentette, hogy ez a párt törekedett elsőként a csehszlovák szocializmus megvalósítására, bár mint párttagnak tudnia kellett, hogy ez a párt februárig burzsoá párt volt, és semmilyen szocializmust nem akart megvalósítani. A pluralizmus és a politikai erők szabad versenyének elméletével a Jobboldal tovább realizálta a társadalmi és tömegszervezetek bomlasztását és igyekezett átalakítani ezeket a szervezeteket önálló politikai erővé a politikai pártok színvonalán. Ezekben a szervezetekben a fegyelmet a pártfegyelem fölé emelték. Ez az álláspont ellentétben van a politikai pártokban érvényes pártfegyelem bármilyen értelmezésével és csak mint a Jobboldal hatalmi törekvését lehet értékelni. OTO ONCáK megelégedés fénye csillogott a méhi, abafalai, nagytörékl EFSZ-ek dolgozóinak szemeiben is, akik a 20. évforduló alkalmából szintén állami kitüntetést kaptak. Kiváló termelési eredményekkel ünnepelték a rimaszombati Járás mezőgazdasági dolgozói az EFSZ-ek és állami gazdaságok megalakulásának 20. évfordulóját. Gabonaneműekből 30 mázsán felüli átlagos hektárhozamot értek el. Orbán Ferenc, a Sajógömöri EFSZ elnöke az Idei búzából készült új kenyérrel vendégelte meg az SZLKP KB képviselőjét, Jacenko mérnök elvtársat, a kerületi párt- és államigazgatási szervek képviselőjét Smál mérnök elvtársat és az aratőünnepség többi vendégét. A Jubileumi ünnepség keretében megnyitott Járási mezőgazdasági kiállítás felsorakoztatta a 20 éves kitartó munka eredményeit, bizonyítva a nagyüzemi termelés sikerét és feflődőképességét. Mintegy 60 mezőgazdasági üzem állította ki termékeit. Különösen a nagytörékl, cserencsénl és ráhői EFSZ-ek állatállománya emelkedett ki. Ezekben a gazdaságokban már 3000 literen felüli évi fejéshozamot érnek el tehenenként. Szép kollekcióval szerepelt a kiállításon a Feledi Állami Gazdaság, amely elsősorban a gömöri szőlő- és gyümölcstermesztés hagyományainak felújításában végez úttörőmunkát. A gazdaság az utóbbi hat év alatt 120 hektáron telepített gyümölcsöst és 40 hektárnyi szőlőről már az idén gazdag termést takarít be. Ezenkívül kiváló eredményeket mutat fel a gabonafélék vetőmagtermelésében is. A Mironovszkájáből a belléni gazdasági részlegen 66 hektáron 56,17 mázsa átlagos hektárhozamot értek el, a domafalai és a petresi részleg dolgozói pedig 80 hektárnyi területről hektáronként 42,38 mázsát takarítottak be a Dvoran sörárpából. Bárczl István, a gazdaság főmérnöke büszkén mutatta be a kertészet termékeit Is. Részt vett a kiállításon a Járás hat élelmiszeripari feldolgozó üzeme is. A rimaszombati cukorgyár, a konzervgyár, a dohánygyár, a sörgyár, a tejfeldolgozó üzem egyre szilárdabb alapjává válik a járás mezőgazdaságiélelmiszeri komplexumának. A rimaszombati aratóünnepség, á szocialista mezőgazdaság létrejöttének Jubileumi évében elért eredmények — meggyőző érvei és bizonyítékai a haladásnak, a gömöri dombok között utat törő fejlődésnek. (ács) SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. szeptember 27. A búza remekelt, hektáronként 32 mázsát adott # A dunaszerdahelyl járás 37,8 mázsás átlagos hektárhozammal vezet Q £ A búza múlt évi hektárhozamát egy mázsával túlléptük £ összesen 2 millió 225 ezer tonna gabonát gyűjtöttünk be § A gabonafélék átlagos hektárhozama 27,8 mázsa O
