Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-27 / 39. szám

A MEZŐGAZDA SÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1969. szeptember 27. Ara 1.— Kés XX. évfolyam, 39. szám. Mai számunk tartalmából: A jobboldali erők stratégiája és taktikája Szlovákiában (Oto Onőák cikkének folytatása) Felejthetetlen találkozás {Perl Elemér élmény­­beszámolója Ho-Si-Min­­nel való találkozásáról) Az új kenyér rimaszombati ünnepén (Kovács Zoltán riportja) A szövetkezeti demokrácia erősödése a magyar termelő­­szövetkezetekben (Irta Teszkó Sándor, a Szabad Föld főmunka­társa ) Utazás a becsületre (Morvay Gyula elbeszélése) Három kis tanya (Budai Ernő riportja) Kertészeti szaktanácsok Változásokra van szükség az ökonómiai eszközök rendszerében 'A nemzetgazdaság Irányításának új rendszere a mezőgazdasági termelés gazdasági feltételeit jelentős mérték­ben megváltoztatta. Elsősorban teret biztosított a vállalati kezdeményezés számára, növelte a vállatok anyagi érdekeltségét a termelésben, a forrá­sok kihasználásában. Az értéktőrvény fokozottabb érvé­nyesítése azonban szükségessé tette az Iparban a termelési költségek és az értékesítési árak reális kiegyen­lítését, ami általában az egyes ter­mékek — többek között a mezőgaz­dasági termelőeszközök — nagyke­reskedelmi árának a növekedéséhez vezetett. A gépek, műtrágyák, építő­anyagok áremelkedése lényegesen megdrágította a mezőgazdasági ter­melést. Az áremelkedés következté­ben a mezőgazdasági vállalatok több­letkiadása Szlovákiában 1968-ban 101,5 milliú koronát tett ki. 1989-ben pedig 266 millió korona költségtöbb­let várható. 1970-ben a jelenlegi ár­viszonyok mellett 280 millió költség­­többlettel számolhatunk. A termelőeszközök áremelkedése megkövetelné a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási árának azonos ér­telmű növelését is, ezt aznnban a fel­­vásárlási árak és a kiskereskedelmi élelmiszerárak közötti szoros össze­függés miatt nem valósíthatjuk meg. A mezőgazdasági vállalatok gazdál­kodásának kiegyenlítésére más meg­oldást kell találni, erre utal a 402/06-os számú kormányhatározat is, mely szerint a nagykereskedelmi árak átépítésének a mezőgazdaságra háruló következményeit meg kell té­ríteni. E feladatot a társadalom az állami költségvetés keretében ökonó­miai eszközök által oldja meg. Az ökonómiai eszközök struktúrá­jában jelentős szerep jutott eddig a piaci termelés növekedéséből adódó prémiumoknak. A növekedési pré­miumok kártalanították a mezőgaz­dasági termelést és a piaci termelés fokozása által javult a lakosság élel­miszerellátása is. A növekedési pré­miumok alkalmazásának mélyebb következményeit vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy ez a gazdasági ösz­tönző a hivatását betöltötte, további alkalmazása azonban károsan befo­lyásolná a mezőgazdasági termelés további alakulását és magát az élel­miszerellátást is. Egyébként a növe­kedési prémiumok alkalmazásának káros következményei már most Is megmutatkoznak az állatállományok csökkenésében és az egyre rosszab­bodó húsellátásban. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a növe­kedési prémiumok összege gyorsab­ban emelkedett, mint maga a mező­gazdasági termelés, elsősorban a fo­kozott piaci termelés következtében. A növekedést prémiumok konstruk­ciója a termelés intenzitásával való közvetlen kapcsolat hiányában a me­zőgazdasági vállalatokat végered­ményben speknláciőra serkentette, figyelmüket elsősorban olyan rövid időre szóló intézkedésekre összpon­tosította, melyek a piaci termelés nö­velése által magasabb prémiumokat eredményeztek. Ez viszont érezhe­tően gyengítette a termelés távlati stabilitását. Figyelembe véve a növekedési pré­mium alkalmazásának káros kihatá­sait, arra a következtetésre jntunk, hogy a növekedési prémiumot a to­vábbi fejlődés érdekében ki kell hagyni az ökonómiai eszközök rend­szeréből. Ugyanakkor különleges helyzeténél fogva és jelentősége miatt célszerű lesz továbbra is alkal­mazni a tejtermelés növekedési pré­miumát. A növekedési prémiumok el­törlésével megtakarított mintegy 255 milliú koronát egyéb, a jelenlegi helyzet és a további fejlődés szem­pontjából fontosabb ökonómiai esz­közök feltöltésére fordíthatjuk. Az 1971). évi gazdaságfejlesztési tervben figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a mezőgazdasági termelésben mutatknzó pozitív ered­mények ellenére a mezőgazdasági termelés mnnkaerö alapja továbbra is rosszabbodik, csökken a férfi mun­kaerő részaránya, növekszik a mező­­gazdasági dolgozók átlagos életkora és a fiatalok érdekeltsége sem javul. A munkaerő újratermelésének továb­bi romlása a mezőgazdasági termelés fokozódó extenzitásához vezetne, ami szöges ellentétben áll a társadalom érdekeivel. E negatív jelenségek ki­küszöbölése végett a mezőgazdaság az állami költségvetésből további jut­tatásban részesül, mely hivatva van a mezőgazdaság munkaerő alapjának az újratermelését biztosítani. Ez a forrás gyakorlatilag szintén az öko­nómiai eszközök alapját képezi és jelentős mértékben hozzájárni a ter­melés fellendítéséhez. A jelenlegi helyzetben az ökonó­miai eszközök közül ■ szilárd felvá­sárlási árakhoz számított kiegé­szítő árpótlék (prlplatok) mutatkozik a legcélszerűbbnek. A ki­egészítő érpótlék rendszerével fokoz­hatjuk példán! ■ termelők anyagi ér­dekeltségét olyan termelési ágazatok­ban, amelyek a közellátás szempont­jából kulcsfontosságúak. Ilyen érte­lemben rendezhető a hústermelés kérdése is, növelhető a szarvasmar­hatenyésztés és a sertéstenyésztés gazdaságossága. Az állattenyésztés­ben alkalmazandó kiegészítő árpótlé­kok fedezésére mintegy 560 millió koronával számolunk, remélhető te­hát, hogy az árpótlékok magasságát — melyeket a kormány rövidesen jóváhagy — a termelők megelégedés­sel fogadják. A kiegészítő árpótlékok rendszere a növénytermesztésben is érvényesülni fog, egyrészt a meg­szüntetett növekedési prémiumok kárpótlása fejében, másrészt pedig az egyes fontosabb termelési ágaza­tok felkarolása miatt. Az eddig al­kalmazott ökonómiai eszközök to­vábbi formáiban lényeges változásra előreláthatólag nem kerül sor, ezek­re és a jóváhagyott kiegészítő árpót­lékokra a továbbiakban még vissza­térünk. M. M. Megindult a cukorrépa idény Jó termés ígérkezik ® ^ A rimaszombati cukor­gyár jól felkészült az új Y idényre 0 Gondot okoz még az idénymunkások biztosítása $ Szeptember 15-én a Feledi Állami Gazdaság dolgozói átadták az idei termésből származó első cukorrépa­­szállítmányt a rimaszombati cukor­gyárban. Jó termést Ígér ez évben a fehér arany, a Feledi ÁG vezetői pél­dául 520 mázsa átlagos hektárhoza­mot várnak a 96 hektárnyi terület­ről. Ilyen terméshozam mellett bi­zony kifizetődik e fontos ipari nö­vény termesztése. Idén 1 millió 709 ezer mázsa répa felvásárlására kötött szerződést a ri­maszombati cukorgyár. A losonci, a nagykürtöst, a zólyomi és a rima­szombati járás mezőgazdasági üzemel 4860 hektár területen termelték ki ezt a mennyiséget. Az új idény első hetében 1000 vagon répát vett át a gyár felvásárló részlege, hogy szep­tember 20-án megkezdhessék a fel­dolgozását. Benyik elvtárs, a gyár főmérnöke Így nyilatkozott a répa­kampányra való felkészülésről: — Ez lesz a rimaszombati cukor­gyár fennállása óta a negyedik cu­korrépaidény. A nagy költséggel épült, korszerű üzem országos mé­retben is egyedülállónak számít ed­dig, a munkaműveletek túlnyomó ré­sze automatizált. Sajnos azonban, a gyár műszaki terveibe egész sor olyan berendezést Iktattak, amelyek eddig a gyakorlatban nem voltak ki­próbálva. Elsősorban ez okozta, hogy az üzem, bár negyedik éve működik, még mindig csak próbaüzemeltetés­ben van. Idén mintegy 90 átépítési, illetve szerelési munkát végeztünk el a megszokott karbantartási mun­kák mellett s így reméljük, hogy végre sikerül megközelíteni a teljes termelési kapacitást. — Milyen újdonságokkal bővül idén a gyár termelése? — Megkezdtük a kristálycukor gyártása mellett a porcukor készíté­sét. Ezt a termékünket fél- és egész kilós csomagolásban hozzuk forga­lomba. Ezenkívül új automata gépe­ket szereltünk fel a kristálycukor 7 grammos csomagolására. A mező­­gazdasági üzemek nyilván örömmel fogadják majd a répaszeleteket szá­rító részleg termelésének bővítését. Két újítási javaslat bevezetése hoz­zájárul ahhoz, hogy előnyösebb fel­tételek mellett több répaszeletet Jut­tathassunk az EFSZ-ek és állami gaz­daságok állatállományainak. A cu­korgyártás közben keletkezett hulla­dékból komposztot készítünk s ezzel megtakarítjuk azt a félmillió koro­nát, amit egy-egy idény során a hul­ladékok elszállítására kellett fordí­tanunk. Sajnos, pénz hiányában nem tudtuk megvalósítani azt a további elgondolásunkat, hogy az energeti­kai részleg salakhulladékából építési anyagokat, salakkockákat készítsünk. A rimaszombati cukorgyár egyik legégetőbb problémája az idénymun­kások biztosítása. A gyárnak 322 ál­landó alkalmazottja van, de az al­kalmazottak száma idény alatt hét­százra emelkedik. Rimaszombatban és a város közvetlen körzetében nem áll rendelkezésre elegendő munka­erőtartalék. E téren a mezei munkák befejezése után elsősorban a mező­­gazdasági üzemek nyújthatnának se­gítséget. Reméljük, fel is használják majd azt a lehetőséget, hogy a me­zőgazdasági „holt szezon“ Idejére munkalehetőséget biztosítsanak főleg a növénytermesztésben dolgozóknak. Ezzel nemcsak a saját dolgozóik fog­lalkoztatottságát oldják meg, hanem értékes segítséget nyújtanak egyik legfontosabb élelmiszeripari üze­münknek is. K. Z. A lágy őszi napsütéses batári ban serényen folyik a cukor­répa begyűjtése. Foto: Bállá firik a szőlő, hajlik a vesz­­sző... A képen látható dús fürtök alatt még a rúd is meg­hajlott. A Kis-Kárpátok szőlő­termelői elégedettek az idei terméssel. Impozáns szüreti mnlatsággal kezdték meg Mod­­rán és Pezinokon a kedvezőt­len Időjárás ellenére is gaz­dagnak Ígérkező szüretet.

Next

/
Thumbnails
Contents