Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-27 / 39. szám
A MEZŐGAZDA SÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1969. szeptember 27. Ara 1.— Kés XX. évfolyam, 39. szám. Mai számunk tartalmából: A jobboldali erők stratégiája és taktikája Szlovákiában (Oto Onőák cikkének folytatása) Felejthetetlen találkozás {Perl Elemér élménybeszámolója Ho-Si-Minnel való találkozásáról) Az új kenyér rimaszombati ünnepén (Kovács Zoltán riportja) A szövetkezeti demokrácia erősödése a magyar termelőszövetkezetekben (Irta Teszkó Sándor, a Szabad Föld főmunkatársa ) Utazás a becsületre (Morvay Gyula elbeszélése) Három kis tanya (Budai Ernő riportja) Kertészeti szaktanácsok Változásokra van szükség az ökonómiai eszközök rendszerében 'A nemzetgazdaság Irányításának új rendszere a mezőgazdasági termelés gazdasági feltételeit jelentős mértékben megváltoztatta. Elsősorban teret biztosított a vállalati kezdeményezés számára, növelte a vállatok anyagi érdekeltségét a termelésben, a források kihasználásában. Az értéktőrvény fokozottabb érvényesítése azonban szükségessé tette az Iparban a termelési költségek és az értékesítési árak reális kiegyenlítését, ami általában az egyes termékek — többek között a mezőgazdasági termelőeszközök — nagykereskedelmi árának a növekedéséhez vezetett. A gépek, műtrágyák, építőanyagok áremelkedése lényegesen megdrágította a mezőgazdasági termelést. Az áremelkedés következtében a mezőgazdasági vállalatok többletkiadása Szlovákiában 1968-ban 101,5 milliú koronát tett ki. 1989-ben pedig 266 millió korona költségtöbblet várható. 1970-ben a jelenlegi árviszonyok mellett 280 millió költségtöbblettel számolhatunk. A termelőeszközök áremelkedése megkövetelné a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának azonos értelmű növelését is, ezt aznnban a felvásárlási árak és a kiskereskedelmi élelmiszerárak közötti szoros összefüggés miatt nem valósíthatjuk meg. A mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának kiegyenlítésére más megoldást kell találni, erre utal a 402/06-os számú kormányhatározat is, mely szerint a nagykereskedelmi árak átépítésének a mezőgazdaságra háruló következményeit meg kell téríteni. E feladatot a társadalom az állami költségvetés keretében ökonómiai eszközök által oldja meg. Az ökonómiai eszközök struktúrájában jelentős szerep jutott eddig a piaci termelés növekedéséből adódó prémiumoknak. A növekedési prémiumok kártalanították a mezőgazdasági termelést és a piaci termelés fokozása által javult a lakosság élelmiszerellátása is. A növekedési prémiumok alkalmazásának mélyebb következményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ez a gazdasági ösztönző a hivatását betöltötte, további alkalmazása azonban károsan befolyásolná a mezőgazdasági termelés további alakulását és magát az élelmiszerellátást is. Egyébként a növekedési prémiumok alkalmazásának káros következményei már most Is megmutatkoznak az állatállományok csökkenésében és az egyre rosszabbodó húsellátásban. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a növekedési prémiumok összege gyorsabban emelkedett, mint maga a mezőgazdasági termelés, elsősorban a fokozott piaci termelés következtében. A növekedést prémiumok konstrukciója a termelés intenzitásával való közvetlen kapcsolat hiányában a mezőgazdasági vállalatokat végeredményben speknláciőra serkentette, figyelmüket elsősorban olyan rövid időre szóló intézkedésekre összpontosította, melyek a piaci termelés növelése által magasabb prémiumokat eredményeztek. Ez viszont érezhetően gyengítette a termelés távlati stabilitását. Figyelembe véve a növekedési prémium alkalmazásának káros kihatásait, arra a következtetésre jntunk, hogy a növekedési prémiumot a további fejlődés érdekében ki kell hagyni az ökonómiai eszközök rendszeréből. Ugyanakkor különleges helyzeténél fogva és jelentősége miatt célszerű lesz továbbra is alkalmazni a tejtermelés növekedési prémiumát. A növekedési prémiumok eltörlésével megtakarított mintegy 255 milliú koronát egyéb, a jelenlegi helyzet és a további fejlődés szempontjából fontosabb ökonómiai eszközök feltöltésére fordíthatjuk. Az 1971). évi gazdaságfejlesztési tervben figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a mezőgazdasági termelésben mutatknzó pozitív eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés mnnkaerö alapja továbbra is rosszabbodik, csökken a férfi munkaerő részaránya, növekszik a mezőgazdasági dolgozók átlagos életkora és a fiatalok érdekeltsége sem javul. A munkaerő újratermelésének további romlása a mezőgazdasági termelés fokozódó extenzitásához vezetne, ami szöges ellentétben áll a társadalom érdekeivel. E negatív jelenségek kiküszöbölése végett a mezőgazdaság az állami költségvetésből további juttatásban részesül, mely hivatva van a mezőgazdaság munkaerő alapjának az újratermelését biztosítani. Ez a forrás gyakorlatilag szintén az ökonómiai eszközök alapját képezi és jelentős mértékben hozzájárni a termelés fellendítéséhez. A jelenlegi helyzetben az ökonómiai eszközök közül ■ szilárd felvásárlási árakhoz számított kiegészítő árpótlék (prlplatok) mutatkozik a legcélszerűbbnek. A kiegészítő érpótlék rendszerével fokozhatjuk példán! ■ termelők anyagi érdekeltségét olyan termelési ágazatokban, amelyek a közellátás szempontjából kulcsfontosságúak. Ilyen értelemben rendezhető a hústermelés kérdése is, növelhető a szarvasmarhatenyésztés és a sertéstenyésztés gazdaságossága. Az állattenyésztésben alkalmazandó kiegészítő árpótlékok fedezésére mintegy 560 millió koronával számolunk, remélhető tehát, hogy az árpótlékok magasságát — melyeket a kormány rövidesen jóváhagy — a termelők megelégedéssel fogadják. A kiegészítő árpótlékok rendszere a növénytermesztésben is érvényesülni fog, egyrészt a megszüntetett növekedési prémiumok kárpótlása fejében, másrészt pedig az egyes fontosabb termelési ágazatok felkarolása miatt. Az eddig alkalmazott ökonómiai eszközök további formáiban lényeges változásra előreláthatólag nem kerül sor, ezekre és a jóváhagyott kiegészítő árpótlékokra a továbbiakban még visszatérünk. M. M. Megindult a cukorrépa idény Jó termés ígérkezik ® ^ A rimaszombati cukorgyár jól felkészült az új Y idényre 0 Gondot okoz még az idénymunkások biztosítása $ Szeptember 15-én a Feledi Állami Gazdaság dolgozói átadták az idei termésből származó első cukorrépaszállítmányt a rimaszombati cukorgyárban. Jó termést Ígér ez évben a fehér arany, a Feledi ÁG vezetői például 520 mázsa átlagos hektárhozamot várnak a 96 hektárnyi területről. Ilyen terméshozam mellett bizony kifizetődik e fontos ipari növény termesztése. Idén 1 millió 709 ezer mázsa répa felvásárlására kötött szerződést a rimaszombati cukorgyár. A losonci, a nagykürtöst, a zólyomi és a rimaszombati járás mezőgazdasági üzemel 4860 hektár területen termelték ki ezt a mennyiséget. Az új idény első hetében 1000 vagon répát vett át a gyár felvásárló részlege, hogy szeptember 20-án megkezdhessék a feldolgozását. Benyik elvtárs, a gyár főmérnöke Így nyilatkozott a répakampányra való felkészülésről: — Ez lesz a rimaszombati cukorgyár fennállása óta a negyedik cukorrépaidény. A nagy költséggel épült, korszerű üzem országos méretben is egyedülállónak számít eddig, a munkaműveletek túlnyomó része automatizált. Sajnos azonban, a gyár műszaki terveibe egész sor olyan berendezést Iktattak, amelyek eddig a gyakorlatban nem voltak kipróbálva. Elsősorban ez okozta, hogy az üzem, bár negyedik éve működik, még mindig csak próbaüzemeltetésben van. Idén mintegy 90 átépítési, illetve szerelési munkát végeztünk el a megszokott karbantartási munkák mellett s így reméljük, hogy végre sikerül megközelíteni a teljes termelési kapacitást. — Milyen újdonságokkal bővül idén a gyár termelése? — Megkezdtük a kristálycukor gyártása mellett a porcukor készítését. Ezt a termékünket fél- és egész kilós csomagolásban hozzuk forgalomba. Ezenkívül új automata gépeket szereltünk fel a kristálycukor 7 grammos csomagolására. A mezőgazdasági üzemek nyilván örömmel fogadják majd a répaszeleteket szárító részleg termelésének bővítését. Két újítási javaslat bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy előnyösebb feltételek mellett több répaszeletet Juttathassunk az EFSZ-ek és állami gazdaságok állatállományainak. A cukorgyártás közben keletkezett hulladékból komposztot készítünk s ezzel megtakarítjuk azt a félmillió koronát, amit egy-egy idény során a hulladékok elszállítására kellett fordítanunk. Sajnos, pénz hiányában nem tudtuk megvalósítani azt a további elgondolásunkat, hogy az energetikai részleg salakhulladékából építési anyagokat, salakkockákat készítsünk. A rimaszombati cukorgyár egyik legégetőbb problémája az idénymunkások biztosítása. A gyárnak 322 állandó alkalmazottja van, de az alkalmazottak száma idény alatt hétszázra emelkedik. Rimaszombatban és a város közvetlen körzetében nem áll rendelkezésre elegendő munkaerőtartalék. E téren a mezei munkák befejezése után elsősorban a mezőgazdasági üzemek nyújthatnának segítséget. Reméljük, fel is használják majd azt a lehetőséget, hogy a mezőgazdasági „holt szezon“ Idejére munkalehetőséget biztosítsanak főleg a növénytermesztésben dolgozóknak. Ezzel nemcsak a saját dolgozóik foglalkoztatottságát oldják meg, hanem értékes segítséget nyújtanak egyik legfontosabb élelmiszeripari üzemünknek is. K. Z. A lágy őszi napsütéses batári ban serényen folyik a cukorrépa begyűjtése. Foto: Bállá firik a szőlő, hajlik a veszsző... A képen látható dús fürtök alatt még a rúd is meghajlott. A Kis-Kárpátok szőlőtermelői elégedettek az idei terméssel. Impozáns szüreti mnlatsággal kezdték meg Modrán és Pezinokon a kedvezőtlen Időjárás ellenére is gazdagnak Ígérkező szüretet.
