Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-13 / 37. szám
IPAR-KERESKEDELEM A pest megyei Hernád község Március 15 Mezőgazdasági Termelőszövetkezetének saját tervezőirodája működik. Itt vetették papírra a Magyarországon legújabb típusú húscsibenevelő- és tojúház elgondolását. A tervezési csoport vezetőjét, K e c z e 1 y Györgyöt kértem meg, mutassa be a gyakorlatban e legújabb baromfiháztípust, amelynek híre hozzánk is eljutott. Mezőgazdasági üzemeink már ezidáig is számos berendezett baromfiházat, sőt jónéhány komplett telepet vásároltak Magyarországtól, amelyekkel elégedettek. Az érdeklődés továbbra is fennáll, s én szemlélődés közben főleg a vevő számára fontosnak vélt adatok iránt érdeklődöm a helyszínen. Legújabb típusú húscsibe« nevelő és tofóház FELE ÁRON ———B—————^n—■———wnwin i mn m i up in i ■■■——m A HUNNIAHIBRID özemközi vállalat ócsai telepén járunk. A homokos talajon nagy építkezés folyik, négy új típusú épület már készen áll, ettől nem messze, a régi Irodaház udvarának másik oldalán pedig, összefüggő elrendezésben a további baromfiházak tartóoszlopai, vázszerkezetei sorakoznak, amelyek körül munkások szorgoskodnak. — Hogyan is kezdődött az egész, mikor született meg az újítás gondolata? — érdeklődöm. — Dr. Kőrösvölgyi László mezőgazdasági szakmérnök, a Hunniahlbrldeket tenyésztő tsz-ek közös vállalkozása kereskedelmi Irodájának igazgatója korábban munkatársam volt a Baromfiipari Országos Vállalatnál. Már akkor sokat beszélgettünk arról, hogyan lehetne alaposan és közben olcsón, gyorsan megoldani az elhanyagolt mezőgazdasági épületek — Milyen módot találtak az alapanyagok előnyös kombinálására? — A műanyagok közül a néhány milliméter átmérőjű habosított pollsztlrol golyókat sikerült a betonnal bizonyos keverési arányban „keresztezni“, és ezáltal lehetővé vált 10 cmnyi vastagságban egy olyan hőszigetelő panelt nyernünk, amelynek a landája, vagyis hővezetési tényezője 0,24, ami meglehetősen felülmúlta várakozásainkat. Megoldatlan kérdés volt még a panel anyagán kívül a panelok összeállítása is. A panelok széle ugyanis rendszerint töredezni szokott, ezért kiöntésüknél egy olyan 0,5 mm-es vaslemezből készített fémkeretet használtunk, amely bennmaradó zsaluzát formájában továbbra is az épület részét képezi és nem jelent számottevő többletet a panelok értékénél. — Alkalmaztak-e a panelok összekapcsolására valamilyen újítást? — A panelok kapcsolási módja az eléggé szokásos nút-féderes, vagyis három oldalon nútos, egyoldalon féderes, Így a panel közvetlenül kapcsolódhat a talpgerendához és a födémszerkezethez, mert a panelos építkezés lehetővé teszi azt is, hogy az alapot kihagyjuk. Egyszerű talpgerendával áthidaljuk a tartószerkezetek pilléreit, miáltal nagymennyiségű földmunkát és betonmunkát tudunk megtakarítani. — Hogyan alakítják ki a vázszerkezetet? — Az épület vázszerkezetét tulajdonképpen szoliter alapokba helyezett vasbeton pillérek képezik. Kétkét pillérre dobozkeret szelvényű, 12 m fesztávú rácstartó kerül. A tetőszerkezet érdekessége, hogy a dobozkeret szelvények teherbírása, Illetőleg az igénybevételi lehetősége sokkal nagyobb, mint az idomacél szerkezeteknek, a súlya viszont jelentősen kisebb. Ez a szállításnál, beemelésnél előnyt jelent, mert az egyszerű felkészültségű szövetkezetekben, ahol a tetőépítés ezen módszerét alkalmaztuk, egyszerű trágyamarkolóval emeltük helyükre a tetőszerkezet elemeit, amivel jelentős költségmegtakarítást értünk el. — Ha összehasonlítást tennénk a hagyományos módszerrel készült épületek és e legújabb módszer között, mit észlelnénk? — A hagyományos módszerrel épülő istállók fala rendszerint téglából készült. Ehhez a helyszínre kellett szállítani a téglát, a habarcs elkészítéséhez szükséges anyagokat, meszet oltani stb. Ha panelból építkeztek, akkor ezek a panelok rendszerint több rétegből készültek. Az egyes rétegeket különböző helyen gyártották. Ennek megfelelően ezeket a rétegeket több helyről kellett az építkezés helyére szállítani. A szállítási költség is jelentős volt, s a szerelési igénybevétel szintén sokba került, mert két-három réteg különféle anyagnak az összeszerelése, bármilyen körülmények között is, drágább, mint például az egy anyagot képviselő téglafal kivitelezése. — Vannak panelek, amelyek törmelék-faanyagból készülnek, ezeknek milyenek a tulajdonságai? — Ezek alkalmazása mezőgazdasági épületek készítése során nem a legszerencsésebb, mert a helyiségekben magas a páratartalom, savképződés fordul elő, ami a fának idő előtti tönkremenését okozza. Azonkívül a törmelékfa alkalmas arra, hogy különböző kórokozók megtelepedjenek benne. — A műanyagtapétát nem kezdik ki a szárnyasok? — Próbáltunk műanyagtapétával beragasztott felületet ólba helyezni, de a szárnyasok csőre a csipegetésnél lecsúszott róla. Ezért remélhetőleg a tapéta alkalmazása a nagyüzemi gyakorlatban is beválik. — A mennyezet miből készül? — Ez könnyű anyagból, sajtolt fémkeretbe helyezett, habosított műanyaglapokból készül, amelyek hazai előállítása olcsó. Ezek a mezőgazdasági épületek szilárd födémet nem igényelnek, ezért a műanyaglapok alkalmazása ideális. Az alacsony padlástérben helyezzük el egyébként a villanyvezetéket, a vízvezetéket, esetleg a gépi berendezésekhez szükséges tárgyakat. Ezáltal az üzemelő épület belső tere teljesen simafalú, egyedül csak a villanylámpa lóg be. — A tartópillérek vasbetonból készülnek és az épület külső oldalán helyezkednek el. Mi ennek az előnye? — A panel-építkezések kísérleti stádiumában a tartószerkezetek fémből készültek és az épületen belül helyezkedtek el, sőt a vasbeton pilléreket is belülre tették, ami rendkívül kedvezőtlen, mert piszokfogó és fertőzési lehetőséget teremt az épületben, ugyanis az oszlopok és a fal csatlakozásánál levő hézagokat gyakorlatilag nem lehet takarítani. — Hogyan fertőtlenítik a sárga színű műanyagtapétákat és a fehér műanyag mennyezetet? — Permetező kocsi megy végig az épület helyiségein és a mennyezetet, a falakat, valamint a padozatot úgy fertőtleníti. A padozat egyébként saját levében simított beton. A baromfitartás almos rendszerű, amelyhez faforgácsot használnak. — Az épület szerkezeti megoldása egészen újszerű. Szabadalom tárgyát képezi az elrendezésnek ez az érdekes és hasznos módozata? — Először, amikor láttuk, hogy ennyire sikerültek az épületek, ezeket újításként szerepeltettük, röviddel utána pedig a Hunniahibrid szabadalmazás! eljárásra jelentettük be őket, így 1968 decembere óta a típus védettnek tekinthető. — Pénzügyi szempontból az előzőén alkalmazottakhoz mérten menynyivel olcsóbb ez az épülettfpus? — Sokféle épülettlpust készítettünk már, majdnem minden baromfifaj részére, sőt sertések, szarvasmarhák, nyulak számára is. Minden esetben hozzávetőleg a felébe került a hagyományos módon felépített épületnek, a technikai felszereléssel együtt. — Lehetséges lenne ezt az újszerű épülettlpust Csehszlovákiába is exportálni a közeljövőben? — A Március 15 TSZ felkészült ezeknek az épületeknek a nagyüzemi gyártására. A jövő év folyamán — a hazai igények kielégítése mellett — feltehető, hogy száz-százötven ilyen épületet tudnánk exportálni, amennviben ílven ieénv felmerül (Balról jobbra) juris Ferenc építésvezető, Keczely György, a hernádi Március 15 TSZ tervezési csoportjának vezetője és Dr. Kőrösvölgyi László oki. mg. szakmérnök a HUNNIAHIBRID kereskedelmi irodájának igazgatója Ocsán, az újtipusú tojóházak előtt / Szoliter alapba helyezik a vasbeton pillért korszerűsítését, mert ezzel lehetne az állattenyésztést oly módon felfejleszteni, hogy az a hazai húsellátásnak nagymértékben segítséget nyújtson, másrészt lehetőséget adjon például a baromfi külföldre történő fokozott exportálására. A beszélgetések eredményeképpen felkért, hogy egy kollektívával dolgozzunk ki tenyész-, broiler- és tojósépületekre típusterveket. Feltételeztük, ha ezek szerint olyan önköltséggel sikerül az épületeket létrehozni, amely alatta van a hagyományos módon épített gazdasági épületek költségének, és az épületelemek nagyüzemi sorozatgyártására is találunk vállalkozót, akkor a termelő szövetkezetek üzemközi vállalata, a Hunniahibrid eredményesebben végezheti munkáját, a tenyészállatok előállítását. — Milyen elgondolások vezették a tervek elkészítésekor, hogy előnyösebb feltételek mellett jobbat nyújtsanak? — Az első kívánalom az lett volna, hogy találjunk olyan anyagot, amelyből könnyen, gyorsan és olcsón lehessen ezeket az épületeket létrehozni, minél kevesebb munkaerő foglalkoztatásával és olyan egyszerű szerkezeti felépítés mellett, hogy a gyengébb szakmunkaerő ellátású gazdaságok is saját erővel, pusztán művezetés mellett fel tudják az épületeket állítani. — Ilyen szempontból mely építési mód jöhetett számításba? — Elsősorban a panelos építési mód jöhetett számításba, mert ez feltétlenül gyorsabb és korszerűbb, mint az eddig alkalmazott bármilyen építési mód. A panelok készítése és használata akkor gazdaságos, ha azok egynemű kezelést igénylő anyagból készülnek Tehát egy olyan anyagot kellett találnunk, amely a szilárdsági és a hőszigetelési követelményeknek egyaránt megfelel és a hazai piacon megtalálható. így jutottunk el a különböző betonanyagok és műanyago : köréhez, illetőleg ezeket próbáltuk kombinálni. — Kihez forduljanak igénybejelentéssel az érdeklődők? — Akár a HUNNIAHIBRID igazgatóságához (Budapest VII., Bajza utca 2. szám alatt, telefon 426-017), akár pedig a Március 15 TSZ beruházási és tervezési csoportjának elmén (Budapest VIII., Losonci utca 8, telefonszám 140-141). — Egyébként az ócsai telep, amelyet megtekintettünk, milyen épületekből áll majd a munkálatok befejezése után? — Négy tojóház és hat broilerház épül. Ezek alapterülete egyenként 816 m2, hossza 64 méter, szélessége 12 méter, belmagassága 2,42 méter, ami optimális magasságnak számít. — A ventillációt hogyan oldják meg? — A légcsere, a fűtés és a szellőzés túlnyomásos rendszerrel épül. Egy nyersolajfűtéses kazán segítségével fújjuk be a meleg levegőt, nyáron pedig a kívülről szívott friss levegőt. A ventillátorok az elhasznált levegőt az épületből kétoldalt szívják ki. Állandó légmozgás van, amely másfél méternyi magasságban intenzív, tehát az állatokat nem zavarja, huzatot nem Idéz elő a teremben, ami az állatok gyarapodása szempontjából rendkívül előnyös. A kívülről jövő friss, illetőleg melegített levegő egy nagy átmérőjű csövön hozzávetőleg a terem egy harmadába jut, ahol egy műanyag fóliacsőbe kerül. Ez arányosan van kilyuggatva, hogy a levegőellátás egyenletes legyen. Az érkező levegő kinyomja az elhasznált levegőt a szívőventillátorok irányában. Az említett épületekhez egy keltető, egy garázs és egy szociális épület járul még. A keltető természetesen el lesz különítve a telep többi termelő egységétől és saját szociális felszereléssel rendelkezik — Az újtipusú épület esetén ez nem áll fenn? — Nem, mert ezt nemcsak anyaga nem teszi lehetővé, de felületképzése is egyszerűbb, mivel műanyagtapétával jóformán légmentesen lezárható a fafelület, Így nagyszerűen lehet fertőtleníteni, hiszen a mfianyagtapéták úgyszólván örökéletűek, és még azt a biztonságot is jelentik, hogy az állat, például a csirke, a tyúk vagy a pulyka nem tudja kikezdeni, pedig a hagyományos falat, sőt még a betont is, kicslpegetik. Két-két vasbeton pillér tartja a dobozkeret tetőszelvényeket (A szerző felvételei)' SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969, szeptember 13. majd. A keltető érdekessége, hogy á szokásos keltetőgépeken kívül bújtatásos keltető helyiségeket is építettünk, mégpedig hármat. Ezeknek kapacitása sokkal nagyobb mint a gépeké. ■ Dr. Kőrösvölgyi László okleveles mezőgazdasági szakmérnököt is megkértem, hogy mint a HUNNIAHIBRID üzemközi vállalkozás kereskedelmi irodájának igazgatója, fejtse ki véleményét. — A HUNNIAHIBRID tenyésztelepe — mondotta —, amelyen ezeket az újtipusú panel épületeket húztuk fel, hivatott kiszolgálni a tenyésztői munkát, amelyet genetikai szempontból Dr. V á r a d y Barna vezet. Azoknak a gazdaságoknak a kiszolgálását, amelyek szülőpár tartással foglalkoznak, tehát a broiler végterméket állítják elő naposcsibe formájában, ez a telep lesz hivatott ellátni. Ez a telep, kapacitásánál fogva hozzávetőleg 350 ezer szülőpár kibocsátására lesz alkalmas és ennek alapján kb. 30 millió naposcsibe termelését1 tudjuk vállalni. Ez a telep helyzeténél és adottságainál fogva, tekintettel arra, hogy Budapest közvetlen közelében van, tehát centrikus elhelyezésű, így közgazdasági szempontból ez rendkívül kellemes, mert innen kőnynyen meg tudjuk közelíteni a szülőpártartó telepeket. Exportra is a legjobb szállítási feltételeink vannak, mert Itt halad el az E 5-ös műút, amely a Belgrád felé irányuló forgalmat bonyolítja le. A keltető maga a tenyésztelep kiszolgálását látja el mind a pedigrés keltetéssel, mind pedig a szülőpár keltetéssel. Az itt látható épülettfpus megoldásaiban rendkívül újszerűnek tekinthető, hiszen abbé a panelos épületbe telepítjük az egész keltetőállomást is. A telep négy tojóháza és hat nevelőháza szolgálja ki az erdőirtásokban, természetes környezetben elhelyezett vándorólaztatott állományt, amellyel komplett egységet képez. A pedigrés törzsek, tiszta vonalak kombinációja alapján minden igényt ki tudunk elégíteni. A HUNNIAHIBRID a Csehszlovákiába irányuló naposcsibe exportot a szlovákiai kereskedelmi szervek utasítására a Hydinársky priemysel, odbor. riaditelstvo (Bratislava, Gottwaldovo nám. 48, dr. Zelenka, telefon: 48841) cégen keresztül bonyolltjá majd le. Érdemes megjegyezni, hogy az újtípusú épületek felszerelésének további tökéletesítéséről is szó volt már. A Nagyidal Állami Gazdaság vezető szakemberei ajánlották fel együttműködésüket a nyersolajkályhák náluk alkalmazott javított megoldásával. Kívánjuk, hogy a közeljövőben mezőgazdasági üzemeinknek minél nagyobb számban álljon módjában ezeket az újtípusú épületeket beszerezniük. KUCSERA SZILÁRD
