Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-13 / 37. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK.

A balesetelhárítás fontossága

A mezőgazdaságban előadódó balesetek statisztikája szerint világviszonylatban is — főleg a csűcsmunkák időszakában — az őszi hetekben, hónapokban lényegesen többen szenvednek balesetet, mint az esztendő más Időszakaiban. Sok minden közrejátszik, hogy ilyenkor a munkabalesetek száma ugrásszerűen megnő. Hiszen jóval több ember vesz részt a mezei munkákban, sürgetőbbek a tennivalók, az idénymunka nem tűr halasztást.

A balesetek számának növekedése fokozottabban felhívja a figyelmet a munkásvédelmi előírások betartására. Minden üzem, minden gazdaság vezetőjének elsőrendű érdeke óvni a dolgozókat, a szövetkezeti tagokat az esetleges veszélytől. Tehát rendkívül fontos olyan munkakörülményeket teremteni, amelyek a sérülést, a baleset lehetőségeit kiküszöbölik.

Sokan lényegtelennek, teljesen jelentéktelennek tartják a munkabiztonsággal kapcsolatos teendőket. Azt mondják, vigyázzon mindenki magára, kiki ahogy tud. Ez részben rendben is lenne. Azonban számtalan olyan munka adódik a mezőgazdaságban is, amelynél a gépen, a berendezésen nincs megfelelő védelmi, óvóberendezés s ez által veszélyessé válhat az ott dolgozókra. A balesetet szenvedő alany egész életére nyomorékká válhat, és semmi sem pótolhatja az esetleges rokkantságot.

A szövetkezeti földművesek

szociális ellátása (VIII)

Ha a munkatevékenység egész időtartama a pótidőszakokkal együtt nem éri el a 25, esetleg a 20 évet (az olyan szövetkezeti tagoknál, akik 1948. október 1. után voltak biztosítva) a rokkantsági Járadék alapösszegét az átlagos havi munkajutalom 2 százalékával csökkentik az említett hiányzó időtartam minden évére. Például az olyan szövetkezeti tag, aki 1948. október 1-től nyugdíjblztosított volt, és a pótidő beszámításával 60. életévéig a megkövetelt 20 esztendő helyett csak 18 évet ért el, annak havi átlagos munkajutalmának 46 százalékára van igénye, mert a nyugdíjalap összegét (az átlagos havi munkajutalom 50 százalékát) a hiányzó két év munkatevékenység miatt négy százalékkal kell csökkenteni.

A gazdálkodás fejlettebb fokán álló EFSZ-ek tagjainak részleges rokkantsági járadéka a rokkantsági járadék összegének felét teszi ki.

Ha a rokkantság munkabaleset (illetve foglalkozásból eredő betegség) következménye, úgy a rokkantsági járadék alapösszegét 10 százalékkal emelik; a munkabaleset (hivatásból eredő betegség) következtében elért részleges rokkantsági járadék összege az előbb említett módon

elismert rokkantsági járadéknak a fele.

A gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló EFSZ-ek tagjai rokkantsági járadékának legmagasabb és legalacsonyabb határa ugyanolyan, mint az aggkori Járadék elismerése esetében. A rokkantsági járadéknak tehát nem szabad meghaladnia az 1600, illetve az 1800 koronát, ha a Járadékélvező munkatevékenységét a II. munkacsoportba sorolták. Ha 20 évesnél idősebb szövetkezeti tagról van szó, úgy a rokkantsági járadék nem haladhatja meg az átlagos havi munkajutalom 90 százalékát. Abban az esetben, ha a rokkantsági járadék a Járadékigénylő egyetlen vagy legfőbb létfenntartási forrása, akkor havonta legalább 445 korona járadékot kell kapnia; ha viszont erre a járadékra még egy családtag is rá van utalva, úgy legalább 645 koronának, illetve 750 koronának kell lennie a járadék összegének, ha a családtag a Járadékos felesége, aki szintén nyugdíjat kap. Indokolt esetekben az olyan szövetkezeti tagnak, aki teljesen egyedül él és semmilyen egyéb támogatásra nem számíthat, annak havi 645 korona rokkantsági járadékot lehet elismerni, legfeljebb azonban átlagos havi munkajutalmának 90 százalékára tarthat igényt. (Folytatjuk.)

A gazdasági állatokról emberekre átvihető

betegségek

(2)

A brucelózis tünetei az embereknél

A ragályok okozói csak górcső segítségével látható mikroorganizmusok. Ezekhez tartoznak a bacilusok, a baktériumok, a vírusok, a penész és az egysejtűek.

A baktériumok különböző alakú (gömbölyű, pálca alakú, csigavonalú) növényi mikroorganizmusok. A pálca alakú baktériumokat bacilusoknak

nevezzük. Ha a bacilusok kedvezőtlen létfeltételek közé kerülnek, spórákat képeznek. A spórák amolyan bacilusburkok, amelyek lehetővé teszik a bacilusok számára, hogy néhány évet is kivárjanak kedvezőtlen létfeltételek között. Ha a bacilusok kedvezőbb környezetbe kerülnek, újból visszanyerik mindazokat a tulajdonságaikat, amelyekkel betegségeket idéznek elő (az antrax bacilusa 40 évig is elél a földben). Ezért a baktériumok pusztítása nagyon fontos; a 110—120 °C hőmérséklet elpusztítja őket.

A baktériumok telepekben nőnek és osztódással szaporodnak. Testük két részre osztódik, aminek következtében két baktérium keletkezik: ezeknek mindegyike újból kettéválik stb. Egy baktériumból 24 óra alatt — kedvező körülmények között — további 17 millió baktérium keletkezhet. A baktériumok sok ragályos betegségnek az okozói; az emberek és állatok gümőkőrjának, a baromfivésznek, a tífusznak, a sertésvésznek stb.

A vírusok a legkisebb mikroorganizmusok, amelyeket csak elektrónmikroszkőppal lehet látni. Olyan kicsinyek, hogy keresztülmennek a porcelánból készült szűrők pórusain. Jellemző tulajdonságuk, hogy élő sejten kívül képtelenek szaporodni és nőni (például a földben). Ezért ezeket csak az állati vagy növényi szervezetek szöveteiben leljük fel, amelyek egy bizonyos fajta vírus számára megfelelő talajul szolgálnak. Például a mozaikvírus csak a dohánylevélen lelhető fel, a sertések fertőző bénulásának sírusa csak a sertések szervezetében szaporodik. A veszettség vírusa valamennyi melegvérű élőlény szervezetében, tehát az emberek szervezetében is szaporodóképes. A vírusok idézik elő az olyan nagyon elterjedt és veszélyes — az állatokról az emberre átvihető — ragályos betegségeket, mint amilyen a fertőző sárgaság, az emberek és a háziállatok influenzája, a sertések fertőző bénulása, a gyermekbénulás, a birkák-, szarvasmarha-, kecskék és sertések száj- és körömfájása, a baromfivész, a veszettség stb.

A penész nagyságra nézve lényegesen nagyobb mint a baktériumok. A növényvilágba tartozik. Egysejtű, különböző színezetű fonalszövedéket képez. Ezt a fonalszövedéket gombafonalzatnak nevezzük. A gombafonalzat termékeny golyócskákban — spóratokban — végződik. A spóratokban sok csíra, spóra van. Ha a spórátok megérik, széthasad, és a spórák a környezetbe kerülnek. A penész szaporodásához legkedvezőbb környezet a nedves, páradús és meleg levegő. Bár a penész a faggyal és a kiszáradással szemben ellenálló, magas hőfokkal (a forráspontot meghaladó hőfokkal) nagyon könnyen megsemmisíthető. Ha a napsugarak közvetlen hatásának tesszük ki, ugyancsak megsemmisül. A penész a növények, a gazdasági állatok és az emberek megbetegedését idézi elő. Nagyon könnyen átvihető az állatokról az emberre, mint például a trichofícia, miközben leggyakrabban a bőrt, a hajat, a körmöt és a légzőutakat támadja meg.

Az egysejtűek (Protozoák) tulajdonképpen a legegyszerűbb egysejtű élőlények. Mozoghatnak, mert egyes fajtáik csillószőrrel rendelkeznek. Az egysejtűek a vízben, a talajban és az állatok szervezetében élnek. Egyes fajtáik élősdiek, ami azt jelenti, hogy tápanyagot vonnak ki hordozójuk testéből. Az egysejtűek toxoplazmózist, vérhast, álomkórt, maláriát és más betegségeket okoznak. (Folytatjuk.)

Fakitermelés saját szükségletre

A szövetkezetekben a munka közben előadódó balesetek legnagyobb hányada éppen a gépekkel, fogatokkal dolgozó embereket érinti, tehát különösen nagy figyelemmel kell kísérni munkájukat. Az ittas traktorvezetővel szemben nem lehet elnéző egyetlen gazdasági vezető, még akkor sem, ha az ittas gépkezelő gépével nem megy az országúira és „csak“ a táblán dolgozik. Nagy elővigyázatosságot, figyelmet követel a dolgozóknak munkába, illetve a munkából történő szállítása. Munkavédelmi felelősök, munkabiztonsági technikusok a szövetkezetekben is megtalálhatók. Tevékenységük már meglátszik: a korábbi évekhez képest csökkenő irányzatot mutat a munka közben bekövetkezett halálos balesetek száma. Pedig sok helyen a szövetkezetek munkabiztonsági technikusai még mindig igen keveset vagy alig valamit tesznek csak a munkásvédelmi előírások betartásáért.

A csúcsmunkák idején sokan olyanok is résztvesznek a közös munkában, akik nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, szabályokat. Az üzemek vezetői és a munkabiztonsági technikusok erre is legyenek tekintettel, s éppen ilyenkor, ősszel mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy sem saját hibájából, sem más gondatlanságából senkit se érhessen baleset.

László László

tudományos munkatárs,

Magyaróvár

APRÓHIRDETÉS

FIAT 1200, nagyon jó karban, új motorral, 23 000 km, eladó. Ing. ]. Sepp, Varíavská 2, Bratislava, tel. 647-14 (17.00 után).

EFSZ Verké Blahovo, dunaszerdahelyi járás, elad egv „PRAGA S5T — valník“ jelzésű tehergépkocsit. A tehergépkocsi generáliavítás után van, teljesen üzemképes. Eladási ára R7l>rínt.

10

1969. szeptember 13.

Az erdőtulajdonosok, illetve az erdők használóinak saját szükségletükre a rendkívüli fakitermelést a Tt 39/1965 számú hirdetmény szabályozta, amelynek 13. és 14. §-aiban meghatározta, hogy ilyen rendkívüli fakitermelést a járási nemzeti bizottságok engedélyeznek, éspedig csak az EFSZ és a szövetkezet tagjainak súlyosan megrongált épületei megjavítására, rendbehozására. Az engedély megadásának feltétele az erdőgondozás esedékes illetékeinek megfizetése és az erdőgazdálkodási terv feladatainak teljesítése volt.

Az említett hirdetményt 1968. december 20-i hatállyal a Tt 154/19B8 számú rendelet változtatta meg, mely szerint jelenleg az erdőtulajdonosoknak és az erdő használóinak már nem kell ezt az engedélyt beszerezniük. Viszont a kitermelést csak az erdőgazdálkodási tervvel összhangban lehet elvégezni. Oy

SZABAD

FÖIDMŰVES

Jár-e családi pótlék a nyári szünidő alatt dolgozó középiskolásnak?

Kocsis Ferenc szímői olvasónk levelében írja, hogy fia a szepsi mezőgazdasági technikum III. évfolyamát végezte és a nyári szünidő alatt, mint sokan mások, az EFSZ-ben „brigádmunkát“ vállalt. Keresete kb. havi 1000 koronát tett ki. Az EFSZ olvasónk fiának keresetére való hivatkozással a kérdéses időre nem folyósította a családi pótlékot. Olvasónk kérdi, helyes-e az EFSZ álláspontja?

y A családi pótlékra vonatkozóan 1968. július 1-töl kezdődő hatállyal új előírások érvényesek (Tt 1969/88 sz. törvény és az 1968/89, 92 és 95. sz. törvénymódosítások és ezek végrehajtási hirdetményei).

A régebbi előírások értelmében nem Járt családi pótlék abban az esetben, ha a gyermeknek havi 200 koronát meghaladó összegű saját bevétele volt. Az új előírások ezt az összeget havi 500 koronára emelték, de emellett a törvény. Illetve végrehajtási rendelete többféle bevételt kizár, illetve kimondja, hogy nem lehet beszámítani a gyermek említett havi 500 korona összegben megállapított saját bevételébe, (lásd az EFSZ-re vonatkozóan a Tt 1968/92 sz. hirdetmény 20. §-át):

Nem lehet beszámítani az előírások értelmében folyósított ösztöndíjakat, kivéve, ha ezeknek munkabér, Illetve keresetmegtérítési jellege van;

a hivatására készülő Ifjúság anyagi ellátásáról szóló előírások értelmében nyújtott ingyenes internátusi ellátást, továbbá nem lehet beszámítani a gyermekekre folyósított tartásdíjat;

nem lehet beszámítani a tanítás befejezése és a következő tanítási év megkezdése közötti Időben a gyermek keresetét, ha a gyermek tanulmányait megszakítás nélkül folytatja ugyanazon vagy más iskolán (ez olvasónk fiának esete is), nem lehet beszámítani a tanulmány befejezését követő iskolai szünidőben elért nem állandó jellegű foglalkozásból származó keresetet;

nem lehet beszámítani az olyan keresetet sem, amelyet ipari tanuló vagy hivatására készülő ifjú üdülési szabadsága alatt vállalt munkával szerzett;

nem lehet továbbá beszámítani a tanulónak az iskola által szervezett, az iskola által megrendelt (kiadott) vagy az iskola beleegyezésével végzett munkával szerzett keresetét, s végül nem lehet beszámítani a gyermek alkalmi munkatevékénységgel szerzett keresetét.

A mezőgazdasági tanoncok esetében az EFSZ-ben elért keresetüket (a munkaegység szerint Jutalmazás mellett a tervezett jutalom és természetbeni juttatások értékének összegét] be kell számítani az említett havi 500 koronába. Viszont a jelen esetben nem lehet beszámítani a fent említett bevételeket.

A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük még, hogy a Tt 1967/24 sz. pénzügyminisztériumi hirdetmény (a béradótörvény végrehajtásáról) 6. § 6. cikkelyének 6. pontja értelmében a rendes nappali tagozaton tanuló diákok (közép- és főiskolások), ha nem állandó jellegű munkaviszonyban dolgoznak, csak 5 °/o-os munkabéradót kötelesek fizetni, illetve a munkaadó csak ennyit Jogosult fizetésükből munkabéradó címén levonni.

Más brigádmunkások — ha a munkaviszony nem tart két hónapnál hosszabb ideig, és a díjazás nem több havi 800 koronánál — 10 % munkabéradót kötelesek fizetni, illetve ilyen összegű munkabéradőt vonhatnak le fizetésükből. Dr. F. J.

Családi ház építéséhez szerezhető kölcsön

lf|. Kirik Béla (Slov. Nővé Mesto) olvasónk a családi ház építésekor felvehető kölcsönök és az állami támogatás felől érdeklődött, kért tőlünk felvilágosítást.

A legújabb minisztériumi rendelet szerint a mezőgazdasági őstermelésben foglalkoztatottak családi házának felépítéséhez, illetve szövetkezeti lakásának létesítéséhez 22 500 koronáig terjedő állami hozzájárulást adnak. Ha a házastársak mindketten a mezőgazdaságban dolgoznak, úgy e hozzájárulást 25 ezer koronára lehet felemelni. Ez a hozzájárulás stabilizációs kölcsön jellegű.

A szocialista mezőgazdasági szervezetek a Tt 137/68 számú rendelet 11. §-ával összhangban dolgozóiknak családi házuk felépítéséhez saját anyagi eszközeikből kamatmentes kölcsönt adhatnak, legfeljebb 25 ezer korona összegig. Ez a kölcsön elengedhető, ha az építkező kötelezi magát, hogy a kölcsön megadásától számított 10 esztendőn keresztül megszakítás nélkül abban a mezőgazdasági üzemben dolgozik majd, ahol a kölcsönt felvette, a felépült házat el nem adja, illetve nem Íratja át más személyre és ebben a házban lakik majd.

A Pénzügyminisztérium Tt 26/69 számú hirdetménye 1. cikkelyének 2. bekezdésével megegyezve, ha az építkezés a lakótelep távlati fejlesztésével összhangban áll, az 1967. január 1. után kiadott építkezési engedélyek alapján (ha 1969.

január 1-ig nem adták meg a lakáshasználati engedélyt) az egyéni építkezőknek az építkezési költségek kiegyenlítésére a következő pótösszegeket nyújtja:

a) 8000 koronát, ha az építési engedélyt 1969. január 1 után adtak ki,

b) 5000 koronát, ha az építési engedélyt 1968-ban adták ki,

c) 2000 koronát, ha az építési engedélyt 1967-ban adták ki.

Ezt a hozzájárulást az építkező kérvénye alapján az a nemzeti bizottság ismeri el, amely a családi ház építési engedélyét kiadta.

Az építkezőnek az Állami Takarékpénztár is ad kölcsönt. E kölcsön összegét és visszafizetésének határidejét esetenként, a kölcsön igénylőjével megegyezve állapítják meg, s tekintetbe veszik azokat a kölcsönöket, amelyeket az építkező már az előzőkben ismertetett módon felvett, s ugyancsak szem előtt tartják az építkező keresetét és a kölcsön törlesztésének lehetőségeit.

E kölcsön visszafizetése az építkezési engedély kiadásától számítva legfeljebb 30 éven belül esedékes. Az Állami Takarékpénztártól felvett kölcsön után 2,7 százalékos kamatot számítanak. U 0y

' \ i> >« «.mi hMÍTVI7<*