Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-13 / 37. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE I ■ nagyüzemi mezőgazdasá­­f , I gl termelés húszéves fej- I i ■ lődése alapjaiban meg- I I I változtatta a mezőgazda- I B 1 ság struktúráját. A nagy-I m ■ üzemi termelés a gabo-II ■ ■ naneműek és az Ipari növények hozamainak ál­landó emelkedését ered­ményezte, és ezzel létrehozta az állat­­tenyésztési termelés eredményességé­nek növelésére szükséges feltétele­ket. Fokozatosan önállósultak a me­zőgazdasági nagyüzemek és mező­gazdaságunk hovatovább biztosítja az élelmiszer-önellátást. Ez dolgo­zóink Jobb ellátottságát és egyúttal a földművelők életszínvonalának emelkedését Is Jelenti. A mezőgazdasági üzemek belső vi­szonyainak változásával új fogalmak Jöttek létre, mint például a szövet­kezeti szocialista tulajdon fogalma, valamint a vele összefüggő problé­mák, amelyek megoldása kétségkívül hozzájárul a földművesszövetkezetek további megszilárdításához. E problémákat a szövetkezeti mező­­gazdaságról szóló új törvényjavaslat van hivatva megoldani, mely a szö­vetkezeti szocialista tulajdonról a kö­vetkezőket mondja: a) a szövetkezet termelőeszközei és termékei a használatba átvett ter­melőeszközöket kivéve, a szövetkezet tulajdonát képezik. A szövetkezeti tulajdon azonban nem képez tagsági társtulajdont. A szövetkezeti tulajdonjog alapján a szövetkezet saját tulajdonával sza­badon rendelkezik, dönt annak fel­­használásáról, amennyiben e Jogát a Jelen törvény vagy más törvények nem korlátozzák. A szövetkezeti társadalmi tulajdon ugyanolyan társadalmi védelemben részesül, mint más szocialista tulaj­don. A szövetkezeti tagok kötelesek a szövetkezet tulajdonában és hasz­nálatában levő vagyont védeni és kö­telesek megtenni mindent a vagyont fenyegető veszélyek elhárítására, vagy a már létrejött károk csökken­tésére. b) A szövetkezeti vagyon a terme­lési eszközök szövetkezetesítésével, saját termeléssel és a szövetkezet gazdasági tevékenységével Jön létre. c) A szövetkezeti dolgozók tagsági részesedése keletkezhet épületek és a felszerelés szövetkezetesítésével, valamint a beruházásokból. d) A szövetkezetesítésből keletkező tagsági részesedést az átvett gazda­sági épületek átvételi értékének 80 százaléka alkotja. Ez — a tagsági viszony megszűnése esetén — csak az épület visszatérítési Jogának képe­zi az alapját, esetleg — amennyiben ezt az alapszabályzat leszögezi — az alapérték kamatoztatásának. e) A szövetkezeti tag kérheti — ha ezt az alapszabályzat megengedi — hogy tagrészesedésnek legyen te­kintve az átvett élő- és holt leltár és az Iparos termelőeszközök érté­kének 80 százaléka Is, amennyiben ezen eszközök értéke nem volt még kifizetve. A szövetkezetesítésből adódó tag­sági részesedés összege a visszatérí­tés Jogán kívül magában foglalja az alapszabályok értelmében a kamatok­ra való jogot, esetleg a jövedelem­nyára való Jogot, valamint a része­sedés megtérítésére való Jogot a szö­vetkezet megszűnése esetében, kivéve a szövetkezeti egyesülések és külön­válások eseteit. A tagsági részesedés kifizetésére való Jog a tagsági viszony megszűnése esetében csak a beruházási rész ke­letkezésétől számított 5 — esetleg az alapszabályok értelmében több — év után gyakorolható, amennyiben a részesedés kifizetését nem Indokolja a tag vagy örököseinek szociális helyzete. A beruházási részesedés kifizetésére joga van az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba lépett tagnak. g) A szövetkezeti tag saját vágyó-Készül az új szövetkezeti törvény Várjuk a hozzászólásokat! elosztásból származó arányos része­sedésre való Jogot Is a könyvelési zárlat alapján. f) Amennyiben a szövetkezet alap­­szabályzata megengedi, a tagsági gyűlés olyan formában is dönthet az évi Jövedelem elosztásáról, hogy a termelési eszközök felújítására és fejlesztésére szánt Juttatás egy részét — 10 vagy több százalékát — a tagok beruházási részesedései képezzék. Ez esetben az egyes tagsági részesedé­sek összegét a szövetkezetben vég­zett munkáért Járó évi Jövedelem arányában állapítják meg. Ez a tag­sági részesedés az alapszabályzat ér­telmében biztosítja a tag számára az alapszabályzat által megszabott ka­matra és a Jövedelemelosztás részará­nával nem felel a hitelezőknek a szövetkezet tartozásaiért. A tag úgyszintén nem tartozik be­ruházási részesedéséből fedezni a szövetkezet veszteségeit. h) A szövetkezet megszabott célok­ra, a megegyezés szerinti, vagy az alapszabályzat által megszabott ka­mat és visszatérítési feltételek mel­lett, pénzbetéteket fogadhat el. A felsorolt elvi Javaslatok nagy visszhangra találtak úgy a szövetke­zeti tagoknál, mint a szövetkezetek és a Parasztszövetség funkcionáriu­sainál központi, Járási és helyi szin­ten. Az elméleti és gyakorlati szak­emberek Intenzíven foglalkoznak a földműves-szövetkezeti Jog kérdései­vel, hogy megteremtsék a szövetke­zeti parasztság további fejlődésének progresszív feltételeit. Általános követelmény, hogy kife­jezésre Jusson a szövetkezeti tagnak, mint a szövetkezeti tevékenység köz­vetlen résztvevőjének anyagi érde­keltsége. A tagsági részesedést ezért olyan formában szükséges kialakí­tani, hogy egyrészt megszilárduljon a tag és a szövetkezet kapcsolata, másrészt pedig ne ösztönözze a tago­kat a tagsági viszony megszünteté­sére. Ezért a tagsági részesedés nem képezne tulajdonjogi viszonyt a szö­vetkezeti tulajdonnal szemben, hanem csak bizonyos igényeket (kamatok, Jövedelmi részesedés stb.J. A tagsági részesedések fajtái és azok egész felfogása új és gazdasági­lag bonyolult kérdés, ezért helyes megoldásukra különböző módozatokat keresnek a felelős szervek. Az egész problémakört megtárgyalta a Paraszt­­szövetség Központi Bizottságának tör­­vényhozól-Jogt választmánya is. A tag­sági részek kialakítását lelkesen tá­mogatja Jozef Gaépar mérnök, a KB tagja, a Kráfová prl Sencl-1 EFSZ elnöke is. Indokai nagyon meggyő­zőek. Mindenekelőtt arra gondol, hogy a szövetkezeti tagok földet, termelő­­eszközöket vittek a közösbe, és a szö­vetkezetben évtizedek során munká­jukkal további értékeket hoztak létre. Ha tagsági részesedésüket a szövet­kezetbe lépő gyermekeikre ruházhat­nák, sok községben megoldódna a tagsági alap fiatal erőkkel való fel­töltése is. Olyan fiatalok kerülnének a szövetkezetekbe, akik már belépé­sükkor megtalálják az alapvető anya­gi érdekeltséget. Érdemes elgondol­kozni ezen a Javaslaton és kétség­telen, hogy az új törvény megfogal­mazói nemcsak figyelembe veszik, hanem megfelelően elemzik, mérle­gelik és realizálják is majd Gaápar mérnök elgondolását. Felvetettünk Itt egy problémát, amely megoldásra vár, és kétségte­len, hogy rövid időn belül érdemleges megoldást talál. A szövetkezeti pa­rasztság problémáinak megoldásában nincs magára hagyatva. Szakemberek egész sora segíti ebben és kétségte­len, hogy nagy segítséget nyújt Itt az Egységes Parasztszövetség is. Bíz­hatunk benne, hogy meg Is találjuk a megoldásokat, mert munkánkat olyan megbízható útmutató segíti, mint a CSKP mezőgazdasági program­ja. E program valóraváltása kezes­sége annak, hogy mezőgazdasági dol­gozóink megtalálják egyenrangú he­lyüket a szocialista társadalomban. E cél eléréséhez hozzájárulnak majd az új törvényjavaslatok is. JUDr. Mlchal Durdiak A szövetkezeti dolgozóknak az EFSZ-el kapcsolatos munka­­viszonyát az EFSZ-ekről szóló 49/1959 számú törvény, vala­mint a 169/1964 számú hirdetményben közölt Mintaalapsza­bályzat szabja meg. Ezenkívül ma már a földművesszövetke­zetek tagjaira is vonatkoznak a Munkatörvénykönyv következő kitételei: 1. a 190—203 és 206 számú, a munkabalesetekre és foglal­kozásból eredő betegségekre vonatkozó paragrafusok; 2. a 149 és 162 számú, az alkalmazásban levő nők, a terhes nők és anyák munkafeltételeire vonatkozó paragrafusok; 3. a 163 és 168 számú, a fiatalkorúak munkafeltételeit sza­bályozó paragrafusok; 4. a 217 és 231 számú, a tanulóviszonyról szóló paragra­fusok; 5. a 132 és 138 számú, a munkabiztonságra és egészség­­védelemre vonatkozó paragrafusok; 6. a 232 és 239 számú, a munkaviszonyon kívül végzett munkálatokra szóló szerződések körülményeit megszabó pa­ragrafusok. Amennyiben a szövetkezettel munkaviszonyban levő dolgo­zókról van szó, akikkel az EFSZ az előírások értelmében munkaszerződést köthet (például zootechnikus, könyvelő stb.) — rájuk teljes mértékben vonatkoznak a Munkatörvénykönyv rendeletéi. A munkaviszonyban levő tagokon és dolgozókon kívül olyan állandó dolgozókat Is foglalkoztatnak a szövet­kezetek, akik munkaviszonya vitás, bár a Mintaalapszabályzat 16. fejezete megállapítja, hogy az EFSZ-el kapcsolatos munka­­viszonyukat a többi tagokkal azonos előírások szabályozzák. Ezen kívül a gyakorlat megkülönböztette eddig a szövetke­zetben dolgozók további csoportjait, akik Idénymunkásokként vagy brigádosokként dolgoztak a szövetkezetben. Ezen dolgo­zóknak az EFSZ-el kapcsolatos Jogi viszonya eddig nem volt rendezve. E kérdésekről széleskörű vita folyik az EFSZ-ek tagsága és funkcionáriusai között, főleg azzal a törvényjavaslattal kap­csolatban, amely kiegészítené a Munkatörvénykönyvet, s e törvénykönyv vonatkozásait kiterjesztené a szövetkezeti pa­rasztságra Is. Több szövetkezeti funkcionárius javasolja az állandóan dolgozó nem szövetkezeti tag megjelölés törlését, s olyan törvény Jóváhagyását kérik, amely elrendeli a tagsági viszonyt vagy a tartós munkaviszonyt. Kérelmüket azzal indo­kolják, hogy az állandó dolgozó nem tagok munkaviszonya részét képezi ugyan a földművesszövetkezeti Jognak, de e viszony megszüntetését nem szabályozza sem a Munkatörvény­könyv, sem az alapszabályzat. Mivel az érdekeltek egyike sincs törvényesen kötve (sem a munkaadó, sem a dolgozó), egyoldalú elhatározás alapján bármikor megszűnhet a munka­­viszony és több Ilyen dolgozónak egyidőben való távozása veszélyeztetheti a szövetkezetben a munkák menetét. Az egyik leggyakoribb és legkomolyabb követelés, hogy a szövetkezeti dolgozók részére úgy legyen megállapítva a fi­zetett szabadság, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgo-9 i/> N i/l > *0 e* ** :© a maÉm m 111111 >■"3 5 N >.2 :© "S Tg =0 f N i ■* — w < -Ol zők esetében. A Jelenlegi állapot nem biztosítja a szövetkezeti parasztság egyenrangú helyzetét. Sok szó esik a munkafegyelemről, a fegyelem megszilárdí­tásáról, a munkaidőről, túlórákról az éjjeli időszakban és ünnepnapokon végzett munkáról, a kártérítésekről és nem utolsó sorban a Szlovákiai Egységes Parasztszövetségnek a Munkatörvénykönyv kiegészítésében való részvételéről. A szö­vetség számos tagja fordul már most is kérdéseivel a Járási bizottságokhoz és a központi szervekhez. Ideje hát, hogy végre érdemleges döntések történjenek. Az illetékes állami- és szövetségi szervek tudatában vannak a helyzet komolyságának. Javaslatokat dolgoznak ki e kérdé­sek megoldására, olyan javaslatokat, amelyek a felvetett problémákat a szövetkezetek és a tagság politikai és gazda­sági fejlődésével összhangban oldják meg és fokozatosan összhangba hozzák a szövetkezeti parasztság munkaviszonyá­nak Jogi rendezését a Munkatörvénykönyv rendelkezéseivel. Valamennyiünk számára világos, hogy az EFSZ-ekben létező munkajogi viszonyának Jelentősége azon Ismeretből indul ki, vetkezetek gazdasági fejlődéséhez, nem nyújt az EFSZ-ekben dolgozó polgárok számára kellő jogi biztonságot, ellenkező­leg: nehézségeket okoz a szociális biztosítás terén s nem biz­tosítja a szövetkezeti parasztság munkaviszonyainak a nép­gazdaság többi ágazataiban dolgozók színvonalával való ki­­egyenlítéséhez szükséges feltételeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szövetkezeti parasztság munkajogi viszonyának Jelentősége azon ismeretből indul ki, miszerint ezen viszonyok a komplex tagsági viszony részét képezik. A szövetkezeti dolgozók és a más termelési ágaza­tokban alkalmazottak egyenjogúsításának folyamata a munka­jogi viszonyok rendezése terén arra irányul, hogy a szövet­kezeteket a többi, ipari üzemekhez hasonló feltételek bizto­sítására kötelezze, s egyúttal az állam Is módosítsa az álta­lános ökonómiai eszközök hatását, például fizetetlen szabad­ság Juttatását stb. A szövetkezeti parasztság munkajogi viszo­nyaival kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell azt a tényt is, hogy ők nem csupán alkalmazottak, hanem társadalmi társtulajdonosai Is a szövetkezetnek. Ezért a fenti kérdések megoldása feltételezi, hogy azon problémákat, amelyekre nem lehet vonatkoztatni a Munka­törvénykönyv Jogi szabályait, az Illetékes szervek a szövet­kezeti mezőgazdasági termelésről szóló törvényjavaslat kere­tében oldják meg. Természetes, hogy e feladat teljesítése jelentős anyagi meg­terheléssel Is Jár. Ezért nem elég csupán résztvennl a Mun­katörvénykönyv kiegészítéséről folyó vitában, több, konkré­tabb segítségre Is szükség van. Hogy milyen formában, azt majd megmondják az illetékes politikai és gazdasági szervek, amelyek nemcsak szavakkal, kiáltványokkal proklamálják a parasztság támogatását, hanem mindenekelőtt konkrét tet­tekkel akarják biztosítani a szövetkezeti parasztság, mint tár­sadalmi csoport egyenjogúsítását. —d— Csicsói történelem A csicsói szövetkezetben Papp Dénes zootechnikussal és Rigó Benedek mérnökkel a gazdaság fiatal ökonómusával gombolyít­­gatjuk vissza az Idők fonalát. Arról folyik a szó, hogyan Is történt 20 esztendővel ezelőtt, amikor a faluban megalapozták a nagyüzemi gazdálkodást. Az árvíz sok mindent tönkre­tett. A történelmi adatokról tanúskodó okiratok egy része a víz martaléka lett, de az em­berek agysejtjei rögzítették az adatokat s arról adnak számot, hogy 1949-ben 50 család a haj­dani Kálnoky Sándor gróf 500 hektáros birtokán elkezdte a közös építését, s rá egy eszten­dőre mindenki felsorakozott az úttörők mögé. Az agysejtek azt is feljegyezték, hogy 1960-lg komoly nehézségekkel küzdött a ma már 1412 hektáros, 194 tagot számláló szövetkezet. A megmaradt, vagyis az ár­víz által el nem pusztított írás­beli anyag arról ad számot, hogy a szövetkezet búzater­mesztési eredménye az 1951— 1969-es évek folyamán 16,6, az árpa terméseredménye pedig 10,9 mázsával emelkedett. Meg­közelítőleg hasonló a helyzet más vonatkozásokban is. Nagy változás történt az áru­termelésben. 1953-ban 2 millió 526 ezer, a múlt évben viszont 10 millió 143 ezer koronát Je­gyeztek fel az árutermelési ki­mutatásban. Idén pedig 13 mil­lió 666 ezer nyersbevétellel számolnak. A melléküzemági termelés, amelyet három évvel ezelőtt indítottak be (drótkerí­tés-kötés) évente félmillió ko­ronát hoz a szövetkezetnek. így a tagság odahaza, saját falujában biztos keresethez jut, és idén a természetbenivel együtt már 28,55 koronát kap munkaegységenként. A szövet­kezet saját Jövedelméből mint­egy 50 ezer koronával hozzájá­rult a falusi klubhelyiség épí­téséhez is s a munkálatoknál a tagság iS“ segédkezett. Évente tanulmányutakat, ki­rándulásokat, Iskoláztatásokat szerveznek a szövetkezet költ­ségén. Az idős nyugdíjas tagok­nak az állami nyugdíj mellé kiegészítőképpen gabonát és háztájit adnak, hogy Jobban él­hessenek. Idén például hat va­gon gabonát osztottak ki az öregek között, s 15—30 ár ház­táji földet mértek ki számuk­ra. A 30 árat azoknak adták, akik Időközönként még dolgoz­nak. A szövetkezet 30 nyugdí­jasa közül többen még ma Is szívesen jelentkeznek munkára. Ezek közé tartozik Bognár Vince bácsi is, aki 72 életéve ellenére most is a növendék­állatokat gondozza. Vince bácsi szintén alapító tagja a csicsói szövetkezetnek. Az alapító ta­gok azonban lassan nyugdíjba mennek, s helyüket fiatalok foglalják el. Jónak mondható a szövetke­zeti dolgozók utánpótlása. Me­zőgazdasági és más alapiskolát (tanonciskolát) 15-en, középis­kolát hárman, főiskolát ugyan­csak hárman végeztek. A Jobb szakismeret természetesen kö­rültekintő üzemszervezést ered­ményez. S még így is akadnak kisebb hiányosságok. Sajnos, előfordulnak, de a vezetők és a tagok együttes munkássága következtében a hiányosságok egyre ritkábbak. Most már azt mondhatjuk, hogy a csicsói szövetkezet át­­verekedte magát a nehezén. Kezdetben lassabban Jutott elő­re, de ma már szilárdan áll saját lábán, s dolgos tagsága (valóban büszke lehet az elért eredményekre. (hoksza) SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. szeptember 13.

Next

/
Thumbnails
Contents