Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-13 / 37. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

I ■ nagyüzemi mezőgazdasáf , I gl termelés húszéves fej- I i ■ lődése alapjaiban meg- I I I változtatta a mezőgazda- I B 1 ság struktúráját. A nagy-I m ■ üzemi termelés a gabo-II ■ ■ naneműek és az Ipari

növények hozamainak állandó emelkedését eredményezte, és ezzel létrehozta az állattenyésztési termelés eredményességének növelésére szükséges feltételeket. Fokozatosan önállósultak a mezőgazdasági nagyüzemek és mezőgazdaságunk hovatovább biztosítja az élelmiszer-önellátást. Ez dolgozóink Jobb ellátottságát és egyúttal a földművelők életszínvonalának emelkedését Is Jelenti.

A mezőgazdasági üzemek belső viszonyainak változásával új fogalmak Jöttek létre, mint például a szövetkezeti szocialista tulajdon fogalma, valamint a vele összefüggő problémák, amelyek megoldása kétségkívül hozzájárul a földművesszövetkezetek további megszilárdításához.

E problémákat a szövetkezeti mezőgazdaságról szóló új törvényjavaslat van hivatva megoldani, mely a szövetkezeti szocialista tulajdonról a következőket mondja:

a) a szövetkezet termelőeszközei és termékei a használatba átvett termelőeszközöket kivéve, a szövetkezet tulajdonát képezik. A szövetkezeti tulajdon azonban nem képez tagsági társtulajdont.

A szövetkezeti tulajdonjog alapján a szövetkezet saját tulajdonával szabadon rendelkezik, dönt annak felhasználásáról, amennyiben e Jogát a Jelen törvény vagy más törvények nem korlátozzák.

A szövetkezeti társadalmi tulajdon ugyanolyan társadalmi védelemben részesül, mint más szocialista tulajdon. A szövetkezeti tagok kötelesek a szövetkezet tulajdonában és használatában levő vagyont védeni és kötelesek megtenni mindent a vagyont fenyegető veszélyek elhárítására, vagy a már létrejött károk csökkentésére.

b) A szövetkezeti vagyon a termelési eszközök szövetkezetesítésével, saját termeléssel és a szövetkezet gazdasági tevékenységével Jön létre.

c) A szövetkezeti dolgozók tagsági részesedése keletkezhet épületek és a felszerelés szövetkezetesítésével, valamint a beruházásokból.

d) A szövetkezetesítésből keletkező tagsági részesedést az átvett gazdasági épületek átvételi értékének 80 százaléka alkotja. Ez — a tagsági viszony megszűnése esetén — csak

az épület visszatérítési Jogának képezi az alapját, esetleg — amennyiben ezt az alapszabályzat leszögezi — az alapérték kamatoztatásának.

e) A szövetkezeti tag kérheti — ha ezt az alapszabályzat megengedi — hogy tagrészesedésnek legyen tekintve az átvett élő- és holt leltár és az Iparos termelőeszközök értékének 80 százaléka Is, amennyiben ezen eszközök értéke nem volt még kifizetve.

A szövetkezetesítésből adódó tagsági részesedés összege a visszatérítés Jogán kívül magában foglalja az alapszabályok értelmében a kamatokra való jogot, esetleg a jövedelemnyára való Jogot, valamint a részesedés megtérítésére való Jogot a szövetkezet megszűnése esetében, kivéve a szövetkezeti egyesülések és különválások eseteit.

A tagsági részesedés kifizetésére való Jog a tagsági viszony megszűnése esetében csak a beruházási rész keletkezésétől számított 5 — esetleg az alapszabályok értelmében több — év után gyakorolható, amennyiben a részesedés kifizetését nem Indokolja a tag vagy örököseinek szociális helyzete. A beruházási részesedés kifizetésére joga van az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba lépett tagnak.

g) A szövetkezeti tag saját vágyó-Készül az új

szövetkezeti

törvény

Várjuk a hozzászólásokat!

elosztásból származó arányos részesedésre való Jogot Is a könyvelési zárlat alapján.

f) Amennyiben a szövetkezet alapszabályzata megengedi, a tagsági gyűlés olyan formában is dönthet az évi Jövedelem elosztásáról, hogy a termelési eszközök felújítására és fejlesztésére szánt Juttatás egy részét — 10 vagy több százalékát — a tagok beruházási részesedései képezzék. Ez esetben az egyes tagsági részesedések összegét a szövetkezetben végzett munkáért Járó évi Jövedelem arányában állapítják meg. Ez a tagsági részesedés az alapszabályzat értelmében biztosítja a tag számára az alapszabályzat által megszabott kamatra és a Jövedelemelosztás részaránával nem felel a hitelezőknek a szövetkezet tartozásaiért.

A tag úgyszintén nem tartozik beruházási részesedéséből fedezni a szövetkezet veszteségeit.

h) A szövetkezet megszabott célokra, a megegyezés szerinti, vagy az alapszabályzat által megszabott kamat és visszatérítési feltételek mellett, pénzbetéteket fogadhat el.

A felsorolt elvi Javaslatok nagy visszhangra találtak úgy a szövetkezeti tagoknál, mint a szövetkezetek és a Parasztszövetség funkcionáriusainál központi, Járási és helyi szinten. Az elméleti és gyakorlati szakemberek Intenzíven foglalkoznak a

földműves-szövetkezeti Jog kérdéseivel, hogy megteremtsék a szövetkezeti parasztság további fejlődésének progresszív feltételeit.

Általános követelmény, hogy kifejezésre Jusson a szövetkezeti tagnak, mint a szövetkezeti tevékenység közvetlen résztvevőjének anyagi érdekeltsége. A tagsági részesedést ezért olyan formában szükséges kialakítani, hogy egyrészt megszilárduljon a tag és a szövetkezet kapcsolata, másrészt pedig ne ösztönözze a tagokat a tagsági viszony megszüntetésére. Ezért a tagsági részesedés nem képezne tulajdonjogi viszonyt a szövetkezeti tulajdonnal szemben, hanem csak bizonyos igényeket (kamatok, Jövedelmi részesedés stb.J.

A tagsági részesedések fajtái és azok egész felfogása új és gazdaságilag bonyolult kérdés, ezért helyes megoldásukra különböző módozatokat keresnek a felelős szervek. Az egész problémakört megtárgyalta a Parasztszövetség Központi Bizottságának törvényhozól-Jogt választmánya is. A tagsági részek kialakítását lelkesen támogatja Jozef Gaépar mérnök, a KB tagja, a Kráfová prl Sencl-1 EFSZ elnöke is. Indokai nagyon meggyőzőek. Mindenekelőtt arra gondol, hogy a szövetkezeti tagok földet, termelőeszközöket vittek a közösbe, és a szövetkezetben évtizedek során munkájukkal további értékeket hoztak létre. Ha tagsági részesedésüket a szövetkezetbe lépő gyermekeikre ruházhatnák, sok községben megoldódna a tagsági alap fiatal erőkkel való feltöltése is. Olyan fiatalok kerülnének a szövetkezetekbe, akik már belépésükkor megtalálják az alapvető anyagi érdekeltséget. Érdemes elgondolkozni ezen a Javaslaton és kétségtelen, hogy az új törvény megfogalmazói nemcsak figyelembe veszik, hanem megfelelően elemzik, mérlegelik és realizálják is majd Gaápar mérnök elgondolását.

Felvetettünk Itt egy problémát, amely megoldásra vár, és kétségtelen, hogy rövid időn belül érdemleges megoldást talál. A szövetkezeti parasztság problémáinak megoldásában nincs magára hagyatva. Szakemberek egész sora segíti ebben és kétségtelen, hogy nagy segítséget nyújt Itt az Egységes Parasztszövetség is. Bízhatunk benne, hogy meg Is találjuk a megoldásokat, mert munkánkat olyan megbízható útmutató segíti, mint a CSKP mezőgazdasági programja. E program valóraváltása kezessége annak, hogy mezőgazdasági dolgozóink megtalálják egyenrangú helyüket a szocialista társadalomban. E cél eléréséhez hozzájárulnak majd az új törvényjavaslatok is.

JUDr. Mlchal Durdiak

A szövetkezeti dolgozóknak az EFSZ-el kapcsolatos munkaviszonyát az EFSZ-ekről szóló 49/1959 számú törvény, valamint a 169/1964 számú hirdetményben közölt Mintaalapszabályzat szabja meg. Ezenkívül ma már a földművesszövetkezetek tagjaira is vonatkoznak a Munkatörvénykönyv következő kitételei:

1. a 190—203 és 206 számú, a munkabalesetekre és foglalkozásból eredő betegségekre vonatkozó paragrafusok;

2. a 149 és 162 számú, az alkalmazásban levő nők, a terhes nők és anyák munkafeltételeire vonatkozó paragrafusok;

3. a 163 és 168 számú, a fiatalkorúak munkafeltételeit szabályozó paragrafusok;

4. a 217 és 231 számú, a tanulóviszonyról szóló paragrafusok;

5. a 132 és 138 számú, a munkabiztonságra és egészségvédelemre vonatkozó paragrafusok;

6. a 232 és 239 számú, a munkaviszonyon kívül végzett munkálatokra szóló szerződések körülményeit megszabó paragrafusok.

Amennyiben a szövetkezettel munkaviszonyban levő dolgozókról van szó, akikkel az EFSZ az előírások értelmében munkaszerződést köthet (például zootechnikus, könyvelő stb.) — rájuk teljes mértékben vonatkoznak a Munkatörvénykönyv rendeletéi. A munkaviszonyban levő tagokon és dolgozókon kívül olyan állandó dolgozókat Is foglalkoztatnak a szövetkezetek, akik munkaviszonya vitás, bár a Mintaalapszabályzat 16. fejezete megállapítja, hogy az EFSZ-el kapcsolatos munkaviszonyukat a többi tagokkal azonos előírások szabályozzák. Ezen kívül a gyakorlat megkülönböztette eddig a szövetkezetben dolgozók további csoportjait, akik Idénymunkásokként vagy brigádosokként dolgoztak a szövetkezetben. Ezen dolgozóknak az EFSZ-el kapcsolatos Jogi viszonya eddig nem volt rendezve.

E kérdésekről széleskörű vita folyik az EFSZ-ek tagsága és funkcionáriusai között, főleg azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely kiegészítené a Munkatörvénykönyvet, s e törvénykönyv vonatkozásait kiterjesztené a szövetkezeti parasztságra Is. Több szövetkezeti funkcionárius javasolja az állandóan dolgozó nem szövetkezeti tag megjelölés törlését, s olyan törvény Jóváhagyását kérik, amely elrendeli a tagsági viszonyt vagy a tartós munkaviszonyt. Kérelmüket azzal indokolják, hogy az állandó dolgozó nem tagok munkaviszonya részét képezi ugyan a földművesszövetkezeti Jognak, de e viszony megszüntetését nem szabályozza sem a Munkatörvénykönyv, sem az alapszabályzat. Mivel az érdekeltek egyike sincs törvényesen kötve (sem a munkaadó, sem a dolgozó), egyoldalú elhatározás alapján bármikor megszűnhet a munkaviszony és több Ilyen dolgozónak egyidőben való távozása veszélyeztetheti a szövetkezetben a munkák menetét.

Az egyik leggyakoribb és legkomolyabb követelés, hogy a szövetkezeti dolgozók részére úgy legyen megállapítva a fizetett szabadság, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgo-9

i/>

N

i/l

> *0

e* ** :© a maÉm m 111111

>■"3

5 N

>.2

:© "S

Tg =0

f N

i ■*

— w < -Ol

zők esetében. A Jelenlegi állapot nem biztosítja a szövetkezeti parasztság egyenrangú helyzetét.

Sok szó esik a munkafegyelemről, a fegyelem megszilárdításáról, a munkaidőről, túlórákról az éjjeli időszakban és ünnepnapokon végzett munkáról, a kártérítésekről és nem utolsó sorban a Szlovákiai Egységes Parasztszövetségnek a Munkatörvénykönyv kiegészítésében való részvételéről. A szövetség számos tagja fordul már most is kérdéseivel a Járási bizottságokhoz és a központi szervekhez. Ideje hát, hogy végre érdemleges döntések történjenek.

Az illetékes állami- és szövetségi szervek tudatában vannak a helyzet komolyságának. Javaslatokat dolgoznak ki e kérdések megoldására, olyan javaslatokat, amelyek a felvetett problémákat a szövetkezetek és a tagság politikai és gazdasági fejlődésével összhangban oldják meg és fokozatosan összhangba hozzák a szövetkezeti parasztság munkaviszonyának Jogi rendezését a Munkatörvénykönyv rendelkezéseivel.

Valamennyiünk számára világos, hogy az EFSZ-ekben létező munkajogi viszonyának Jelentősége azon Ismeretből indul ki, vetkezetek gazdasági fejlődéséhez, nem nyújt az EFSZ-ekben dolgozó polgárok számára kellő jogi biztonságot, ellenkezőleg: nehézségeket okoz a szociális biztosítás terén s nem biztosítja a szövetkezeti parasztság munkaviszonyainak a népgazdaság többi ágazataiban dolgozók színvonalával való kiegyenlítéséhez szükséges feltételeket.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szövetkezeti parasztság munkajogi viszonyának Jelentősége azon ismeretből indul ki, miszerint ezen viszonyok a komplex tagsági viszony részét képezik. A szövetkezeti dolgozók és a más termelési ágazatokban alkalmazottak egyenjogúsításának folyamata a munkajogi viszonyok rendezése terén arra irányul, hogy a szövetkezeteket a többi, ipari üzemekhez hasonló feltételek biztosítására kötelezze, s egyúttal az állam Is módosítsa az általános ökonómiai eszközök hatását, például fizetetlen szabadság Juttatását stb. A szövetkezeti parasztság munkajogi viszonyaival kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell azt a tényt is, hogy ők nem csupán alkalmazottak, hanem társadalmi társtulajdonosai Is a szövetkezetnek.

Ezért a fenti kérdések megoldása feltételezi, hogy azon problémákat, amelyekre nem lehet vonatkoztatni a Munkatörvénykönyv Jogi szabályait, az Illetékes szervek a szövetkezeti mezőgazdasági termelésről szóló törvényjavaslat keretében oldják meg.

Természetes, hogy e feladat teljesítése jelentős anyagi megterheléssel Is Jár. Ezért nem elég csupán résztvennl a Munkatörvénykönyv kiegészítéséről folyó vitában, több, konkrétabb segítségre Is szükség van. Hogy milyen formában, azt majd megmondják az illetékes politikai és gazdasági szervek, amelyek nemcsak szavakkal, kiáltványokkal proklamálják a parasztság támogatását, hanem mindenekelőtt konkrét tettekkel akarják biztosítani a szövetkezeti parasztság, mint társadalmi csoport egyenjogúsítását. —d—

Csicsói

történelem

A csicsói szövetkezetben Papp Dénes zootechnikussal és Rigó Benedek mérnökkel a gazdaság fiatal ökonómusával gombolyítgatjuk vissza az Idők fonalát. Arról folyik a szó, hogyan Is történt 20 esztendővel ezelőtt, amikor a faluban megalapozták a nagyüzemi gazdálkodást.

Az árvíz sok mindent tönkretett. A történelmi adatokról tanúskodó okiratok egy része a víz martaléka lett, de az emberek agysejtjei rögzítették az adatokat s arról adnak számot, hogy 1949-ben 50 család a hajdani Kálnoky Sándor gróf 500 hektáros birtokán elkezdte a közös építését, s rá egy esztendőre mindenki felsorakozott az úttörők mögé. Az agysejtek azt is feljegyezték, hogy 1960-lg komoly nehézségekkel küzdött a ma már 1412 hektáros, 194 tagot számláló szövetkezet.

A megmaradt, vagyis az árvíz által el nem pusztított írásbeli anyag arról ad számot, hogy a szövetkezet búzatermesztési eredménye az 1951— 1969-es évek folyamán 16,6, az árpa terméseredménye pedig 10,9 mázsával emelkedett. Megközelítőleg hasonló a helyzet más vonatkozásokban is.

Nagy változás történt az árutermelésben. 1953-ban 2 millió 526 ezer, a múlt évben viszont 10 millió 143 ezer koronát Jegyeztek fel az árutermelési kimutatásban. Idén pedig 13 millió 666 ezer nyersbevétellel számolnak. A melléküzemági termelés, amelyet három évvel ezelőtt indítottak be (drótkerítés-kötés) évente félmillió koronát hoz a szövetkezetnek.

így a tagság odahaza, saját falujában biztos keresethez jut, és idén a természetbenivel együtt már 28,55 koronát kap munkaegységenként. A szövetkezet saját Jövedelméből mintegy 50 ezer koronával hozzájárult a falusi klubhelyiség építéséhez is s a munkálatoknál a tagság iS“ segédkezett.

Évente tanulmányutakat, kirándulásokat, Iskoláztatásokat szerveznek a szövetkezet költségén. Az idős nyugdíjas tagoknak az állami nyugdíj mellé kiegészítőképpen gabonát és háztájit adnak, hogy Jobban élhessenek. Idén például hat vagon gabonát osztottak ki az öregek között, s 15—30 ár háztáji földet mértek ki számukra. A 30 árat azoknak adták, akik Időközönként még dolgoznak. A szövetkezet 30 nyugdíjasa közül többen még ma Is szívesen jelentkeznek munkára.

Ezek közé tartozik Bognár Vince bácsi is, aki 72 életéve ellenére most is a növendékállatokat gondozza. Vince bácsi szintén alapító tagja a csicsói szövetkezetnek. Az alapító tagok azonban lassan nyugdíjba mennek, s helyüket fiatalok foglalják el.

Jónak mondható a szövetkezeti dolgozók utánpótlása. Mezőgazdasági és más alapiskolát (tanonciskolát) 15-en, középiskolát hárman, főiskolát ugyancsak hárman végeztek. A Jobb szakismeret természetesen körültekintő üzemszervezést eredményez. S még így is akadnak kisebb hiányosságok. Sajnos, előfordulnak, de a vezetők és a tagok együttes munkássága következtében a hiányosságok egyre ritkábbak.

Most már azt mondhatjuk, hogy a csicsói szövetkezet átverekedte magát a nehezén. Kezdetben lassabban Jutott előre, de ma már szilárdan áll saját lábán, s dolgos tagsága

(valóban büszke lehet az elért eredményekre. (hoksza)

SZABAD FÖLDMŰVES 3

1969. szeptember 13.