Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-06 / 36. szám
IPAR-KERESKEDELEM Istállók helyett már jóformán palotákat építünk, s az ezekbe bekerülő felszerelés szerkezetileg állandóan fejlődik, javul. Ezzel szemben a korszerű, kevésbé munkaigényes és ezért olcsó, alomnélküli szarvasmarha-, valamint sertéstartási módszer tökéletes megvalósításához szükséges tartós, meleg, olcsó padlóanyag ezidáig nem volt. E súlyos hiányosság rendezése az utóbbi iáőben végre lehetővé vált. Olyan anyag került ugyanis piacra, amelyben sikerült egyesíteni mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket a mezőgazdasági üzemek állataik alomnélküli istállózása esetén igényelnek. Ezek a tulajdonságok a jó hőszigetelőképesség, a száraz és szilárd felület, a légjárhatóság, a csúszásmentesség, a hugyany maró hatásának ellenálló savállóképesség, a repedésmentesség, a penészgombamentesség, a hosszú élettartam, valamint az ökonómiai előnyösség, beleértve az alacsony vételárat is. Legjobban a BODIT istállópadló- és falmáz vált be A nálunk gyakorlati és kísérleti próbának alávetett összes anyagok közül a BODIT elnevezésű ausztriai gyártmányú, szabadalmazott istállópadlő- és falmáz állta legjobban a versenyt, tekintettel a legfontosabb tényezőkre, vagyis a gazdasági állatok egészségét és termelését, valamint a beruházás tartósságát, közgazdasági előnyeit figyelembe véve. Hazánkban ás külföldön A padlőmáz számos EFSZ-ben és állami gazdaságban tapasztalt jó tulajdonságait 1967 óta tudományos intézetek is kipróbálták és értékelték. E munkában részt vett a Kosteleci Sertéstenyésztési Kutatóintézet és a Pelhfimovi Tudományos Rendszerű Gazdálkodás Intézetének Nagyüzemi Szarvasmarhatenyésztési Technológiai Állomása. A csehországi kezdeti harminc mezőgazdasági üzemet követően Szlovákiában is felfigyeltek a magas szakértelemmel rendelkező üzemek vezetői a hasznos, új lehetőségre, és gyakorlati alkalmazásban elsők között a Bratislava melletti dunahidasi EFSZ-t, a főrévi EFSZ-t, továbbá a perbetei EFSZ-t, a jablofíovái EFSZ-t, a Moteáicet Tenyészállatnemesítő Intézetet, a Kukoricanemesítő Kutatóintézet medzihájl farmját stb. találjuk. A BODIT padlómáz a nyugati országokat jellemző hatalmas kereskedelmi versengésből győztesen került ki, ami a legjobb bizonyítványnál is többet jelent. Ezt a szabadalmazásától eltelt több mint harminc év alatt megbízhatóságáról szerzett gyakorlati tapasztalatok tették lehetővé. Csakis így kerülhetett sor arra, hogy e meleg és saválló padlóanyag használata fokozatosan elterjedt Ausztriában, Nyugat-Németországban, Olaszországban, Svájcban, Franciaországban és Luxemburgban, miközben kiszorította az eddig alkalmazott, bizonyos okoknál fogva be nem vált különféle más anyagokat. Magyarországon az első érdeklődők között a Bábolnai Állami Gazdaság, az Agárdi Állami Gazdaság és a hernádi Március 15 TSZ szerepel. Más anyagokhoz mérten A padlóanyagok hővezetés! tényezője egymástól erősen eltérő, a betoné 1,20; a tégla burkolaté 0,68; az aszfalté 0,60; a száraz fáé 0,13 és a BODIT-é 0,26. A beton a sertés vagy a szarvasmarha alomnélküli istállózása esetén túlságosan hideg, elvonja az állatok testhőjét, ami felesleges kalóriaveszteséget jelent. A hugyany kimarja. A faburkolat csupán száraz állapotban felelne meg a követelményeknek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a fapadló az istállóban állandóan nedves és így hővezető hányadosa Jelentősen emelkedik, vagyis a padló hideg, s azon felül nedves. A savh^tás ellen nem ellenálló, és a résekben paraziták húzódhatnak meg. Ha nedves, úgy az állatok csúsznak rajta és élettartama rövid. Alatta rendszerint rágcsálók fészkelnek. A tégla burkolat higroszkópikus tulajdonsága miatt állandóan nedves és hőhatása a betonéval válik egyenlővé. Az egyes téglák közötti résekben megbújhatnak a paraziták. Nem saválló. Az aszfalt felülete az istállóban nedves és síkos. Egészségügyi szempontból csakis a természetes mexikói aszfalt elfogadható, a nálunk használt műaszfalt betegségek okozója, például az anyasertések csecsbimbói kivarasodnak tőle. A természetes aszfalt, bitumen, igen drága. Aránylag hideg, hő hatására megpuhul és felülete egyenetlenné válik. A gumimatracon csúsznak az állatok, fekvéskor bőrük felületéről lekopik a szőr, mert az érintkezés helyén a testfelületi légzés kizárt. Élettartama a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója, Ha§ek Anton mérnök CSc. szerint 1—3 év, ára pedig a leragasztással együtt négyzetméterenként 226—404 korona, aszerint, hogy a hat változat közül melyiket alkalmazzuk, ami minden esetben túlságosan magas évi átlagot jelent. A BODIT istállópadló- és falmáz csaknem állandóan száraz, aránylag meleg, a középerősségű savakkal szemben ellenálló, ezért a hugyany nem marja ki, szavatolt élettartama tíz év, de Ausztriában számos gazdaságban már huszonkét-huszonöt éve használják anélkül, hogy javításra szorult volna. Vízsugárral lemosható, hamar szárad, rovarlárvák búvóhelyéül nem szolgál mert résnélküli, szilárd felületű, az állatok nem csúsznak rajta. Ára négyzetméterenként a padlómáz előállításának és a padlóburkolat kivitelezésének munkaköltségeivel és a kötőanyaggal együtt, háromcentiméteres vastagság esetén nem sokkal több ötven koronánál. Műszaki kivitelezése a gyakorlatban A BODIT padlóburkolat kivitelezésekor leggyakrabban két változatot alkalmaznak. Ha a kőágyazatra 8—10 cm-es betonalj kerül, úgy 3 cm-es padlómázréteg alkalmazása ajánlatos. Ha viszont a kőágyazatra 5—8 cm-es betonalj, erre 4 cm-es keramzit-beton kerül, amely aránylag jó hőszigetelő, de nem saválló, úgy elégséges a 2 cm-es padlómázréteg. Három cm-es vastagságú burkolat esetén a BODIT-szükséglet négyzetméterenként 40 kg. Régi téglapadozatra vagy betonalapra három cm-es mázréteg szükséges, de előzőleg a felületet le kell tisztítani és durvává tenni. Egy műanyag zsákba 50 kg BODIT-ot mérnek, amely mennyiséghez kötőanyagként egyharmad zsáknyi, vagyis 16,6 kg mennyiségű cement, pépesítéséhez pedig 9—10 liter víz szükséges. Legjobb a BODIT-ot és a cementet előbb szárazon összekeverni, mire a víz hozzáadásával mázolható, plasztikus anyag keletkezik. Ezt a keveréket különösebb előképzés nélküli személy, tehát bárki, akinek a kőművesmunkához érzéke van, a betonaljra kenheti, majd léccel kellő lejtőt alakíthat. Azután a masszát le kell döngölni, mivel a tömörítéssel vízhatlanság és kívánt felületi szemcsézés érhető el. A felületi száradást követően a mázat öt napig nedvesen kell tartani. Két nap elteltével a rétegezést követően a padlóburkolaton járni lehet, ha arra deszkát fektetünk, tíz-tizennégy nap múlva pedig használatba vehető. Csupán az 5X6 méternél nagyobb felületek kiképzése esetén szükséges a betonaljban és a felületi mázban tágulási hézagokat hagyni. A betonalj tágulási hézagait szigetelő betéttel szükséges kitölteni. A BODIT burkolat tágulási hézagait a betonalj feletti lécek eltávolítása után BODIT- tal kell bemázolni. Mint látjuk, a jó tulajdonságokkal rendelkező padlófelület házilag, egyszerűen előállítható. Falmázkészítés Egyes régi gazdasági épületek nedves falfelülete lehetetlenné teszi a helyiségek teljes értékű kihasználását. Az épület alapjának elszigetelése utólag nagyon költséges. Olcsón vehető Ismét használatba az olyan helyiség, amelynek nedves vagy hideg falát BODIT mázzal vonják be. Ilyen esetben az anyagot híg cementvakolat módjára kell előkészíteni, vagyis 50 kg BODIT-hoz 10—12 kg cementet keverünk. A helyiség falán, amelyet használhatóvá kíván tulajdonosa tenni, a régi vakolatot mondjuk egy méter magasan leveri, a felületet megnedvesíti, majd fokozatosan ráfröcskölt durva és finom BODIT vakolatot rétegez rá, amelyet kisimít. Finom felületű vakolat készítéséhez az anyagot rostálni kell. Az ilyen előállítású BODIT-falmáz vízzel mosható. A rácspadozat bevonása A korszerű szarvasmarhatartás legújabb módszereihez tartozik a rácspadozat alkalmazása. Az újonnan tervezett és kivitelezett istállók nagy része ilyen rendszerű. A fekvőhelyek mögötti rácspadozat vagy sávpadozat egyes beton elemeinek szélessége hozzávetőleg húsz centiméter. A sávok felületére szintén rétegezhető padlómáz a fenti módszer szerint. Beszerzési lehetőség A BODIT külkereskedelmi vállalataink közbenjárásával szerezhető be, jóformán napokon belül. Ára az országhatáron métermázsánként 3,94 US dollár, amihez hozzájárul a fuvarköltség és a közvetítési díj. Azok a mezőgazdasági vállalatok, amelyek érdeklődnek az anyag iránt, az állami felvásárló vállalatból kivált külkereskedelmi osztályon keresztül, amely ZEMPO néven önálló nemzeti vállalattá alakult (címe: Bratislava, Steinerova 74/a, telefon: 60341—5, vonal 312) Kalina elvtárs közreműködésével vásárolhatják meg a padlóanyagot. Olyan esetben, amikor az érdeklődő mezőgazdasági üzemnek nincsen kéznél valuta fedezete, a ZEMPO szerződést köt mezőgazdasági termékek kivitelére, amit a közeli hetekben vagy hónapokban, esetleg egy év, maximálisan két év leforgása alatt kell megvalósítani. Á szerződés alapján erre az exportvállalásra előlegben devizakölcsönt folyósítanak a mezőgazdasági üzemnek, és csaknem napok alatt megkaphatja a BODIT-ot. Hasonló módon a Mezőgazdasági Áruértékesítési Társulás (a leendő AGROEXPORTA, Bratislava, Tolstého ul. 5, telefon 48966) is végezhet padlóanyag behozatalt. Az Állami Gazdaságok ökonómiai Szövetsége (Bratislava-PetrZalka, Vrbová 1, telefon 57211, Gajdos mérnök) az állami gazdaságok igénybejelentése alapján ugyancsak intézheti az anyagbeszerzést. A ZEMPO-nál megtudtuk, hogy a kivitelre keresett árucikkek között szerepel a vágóló, a juh, a borjú, a házinyúl, a lőtt vad közül a mezei nyúl, a fácán, a növényi termékek közül a mák, a borsó, a sörárpa, a hagyma, a bab stb. Nincsen kidobni való pénzünk, ezért a beruházások alkalmával jól meg kell gondolni az ökonómiai szempontból legelőnyösebb módozat megválasztását, pontosan kiszámítani az egy évre jutó költségeket, figyelembe venni az állategészségügyi és az ezzel összefüggő termelési szempontokat. Olykor ésszerű javítások elvégzésével még jelentősen meghosszabbíthatjuk a gazdasági épületek élettartamát. A BODIT egyike azoknak az anyagoknak, amely a sertéstenyésztés, a szarvasmarha-tenyésztés, a baromfitenyésztés, a terményraktározás, az üzemanyagok és olajok tárolása területén minden szempontból előnyös szolgálatokat tehet. Ott is előnyösen alkalmazható, ahol tejsav kerül a padozatra. KUCSERA SZILÁRD ÖKONÓMIAI ÖSZTÖNZŐK 1970-BEN A HÚSELLÁTÁS JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Az értekezleten mindenekelőtt az állattenyésztési ** termékek felvásárlási árairól és a kifizetésre kerülő árpótlékokról volt szó, mert az élelmiszerpiacon a vásárló jelenleg főként a hús után érdeklődik. Ez természetes is, hiszen az elmúlt évben Csehszlovákiában az 1 személyre jutó átlagos évi húsfogyasztás 66 kilogrammot tett ki. E mennyiség elérését a távlati tervek szerint csak 1970-ben vártuk. A helyzet ezen a téren egyelőre nem kielégítő. Mivel saját termelésünkből a hazai piacon mutatkozó keresletet nem vagyunk képesek kielégíteni, ezért idén 79 000 tonna húst hozunk be ■külföldről. A közelmúltban végrehajtott fokozott felvásárlás az állatállomány számbeli szintjének rovására ment. A szövetségi bizottság adatai szerint a szarvasmarhaállomány az utóbbi három évben 210 ezer darabbal csökkent. A sertésállomány 103 ezer darabbal mutat kevesebbet, az anyasertések száma pedig ugyanilyen idő alatt 50 ezer darabbal lett kevesebb. Vajon mi az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek képtelenek kielégíteni a keresletet? Prof. MVDr. K. Botfa DrSc. miniszter szerint többek között az volt a marhahúsellátás csökkenésének egyik oka, hogy túlságosan sokat szállítunk külföldre, főleg borjúhúsból. A tehenek születési arányszáma, natalitása jelentősen csökkent, különösen Szlovákia területén. További okként az alacsony egyedi súlyig történő hizlalást tüntette fel. A sertéstenyésztésben jelenleg mutatkozó hiányosságok okai az 1967-es évre vezethetők vissza, amikor jelentős mennyiségű szopósmalac kivitelre került sor. A földművesek körében később, nem ok nélkül, olyan hangulat keletkezett, hogy a szopósmalacok eladása igen körülményes. A sertéshús-termelés iránti érdeklődés csökkenését a termelésnövekedési prémiumok rendszere is elősegítette, mivel eszerint a mezőgazdasági üzemek számára jövedelmezőbbnek mutatkozott növénytermesztésre irányítani a figyelmet, mintsem az állattenyésztésre. A szövetségi bizottság ezért a következő évre vonatkozóan olyan ökonómiai jellegű intézkedéseket javasol, amelyek az állatállomány csökkenését megállítanák és javítanák a piaci termelést. Például a vágómarha eladásnál a felvásárlási áron kívül olyan prémiumot fizetnének ki, amely az állat élősúlyát is figyelembe venné. Továbbá javasolják a szopósborjak kivitelének megfékezését azzal, hogy ezek magasabb súlykategóriába történő felhlzlalását a hazai piac részére felárral tennék vonzóvá. Prémium kifizetésével támogatnák a megfelelő üszők vemhessétételét is. A sertéstenyésztés területén tartalékok vannak a vágósúly emelésében, átlagosan legalább három kg élősúly erejéig. A sertéshús felvásárlási árán kívüli árpótlékok kifizetését javasolják 1970-ben, azonban a legfőbb öko-Prof. MVDr. Koloman Botfa DrSc. miniszter, a Szövetségi Mezőgazdasági és Közélelmezési Bizottság elnöke, valamint helyettese E. C a k a j d a mérnök az újságírókkal ismertette annak a javaslatnak a tartalmát, melynek célja a hústermelés, valamint a húsellátás fokozása a következő évben. A szövetségi bizottság ezt nómlai intézkedés a malacelőállításra Irányul. Prémiumrendszer segítségével igyekeznek elérni 80 000 darab sertés egyszeri fiaztatását és ezektől legalább 500 ezer malacot nyerni. A mezőgazdasági üzemek azon dolgozói számára, aki a malacok számának felszaporításáról gondoskodnak, prémiumokat helyeztek kilátásba. A malaceladás zavartalan végrehajtására az állam legalább kétévi szavatosságot vállalna. Igen érdekesek a tojástermelés fokozására előkészített intézkedések. Mivel a nagyüzemek nem képesek pótolni a megszüntetett kisebb baromfitelepek termelését, többek között azt javasolja a tervezet, hogy az eddiginél jobban tegyék érdekeltté a háztáji baromfitartókat a tojástermelésben. Ezt úgy valósítanák meg, hogy takarmány, esetleg tenyészanyag ellenében a kistenyésztők megegyezés szerinti mennyiségű tojást adnának át a közellátás céljaira. Ez a néhány javaslat a szövetségi bizottság következő évre szóló elképzeléseit tartalmazza. Az utána következő években a mezőgazdasági termelés fokozását az irányítás komplex ökonómiai rendszere szabályozná. ☆ Mindebből látszik, hogy az állami felvásárló szervezet áruelhelyezésben mutatkozó tehetetlensége, bizonytalansága, taktikázása népgazdaságunknak hatalmas károkat okoz. A mezőgazdasági üzemnek hosszabb időre szóló, távlati áttekintésre és főleg eladási biztonságra van szüksége. A távlati biztonság alatt azt is értjük, hogy az árpolitika rugalmas, elfogadható lesz. Rendet kellett volna már teremteni a mezőgazdasági szükségletek nagykereskedelmi árának indokolatlan emelkedése terén, amit persze nem elég az idei év elején fennálló helyzet „befagyasztásával“ rendezni. Pillanatnyilag a mezőgazdaságba kerülő csaknem öszszes gépi felszerelések és vegyszerek, valamint építőanyagok s más szükségletek árai az eredetinél jelentősen, esetenként még többszörösen is magasabbak, ezzel a javaslatot megbeszélés, jóváhagyás céljából a Gazdasági Tanács elé terjeszti. Ezzel azon ígéretüknek kívánnak eleget tenni, amely szerint a földművesekkel szeptember végéig ismertetik azokat az ökonómiai eszközöket és ösztönzőket, amelyek a következő évben elősegítik a termelés fokozását. szemben a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára a régi maradt. Helyes lenne ezt a megbillent mérleget előbb kiegyenlíteni és azután beszélni az árak esetleges rögzítéséről. A mezőgazdaságnak termékei eladása terén biztonságra és a monopolok elleni védelemre van szüksége, amelyre fontos társadalmi helyzeténél fogva természetes joga van. Egyes járásokban követelik a felvásárló vállalat által szerződésileg garantált súlynövekedés-rendszerének visszaállítását, amelyet főleg a volt nyugat-szlovákiai kerületben alkalmaztak. A súlynövekedés szavatolása a felvásárló vállalatokat arra kényszerítette, hogy több figyelmet szenteljenek a takarmánykeverékek minőségének, továbbá azok egyenletes szállítása tekintetében. Az állami tartalékba átvett gabonamennyiségek elosztását és felhasználását több hozzáértéssel, érzékenyen és ésszerűen kellene megoldani. A sertések magasabb súlyhatárig történő felnevelésére szükséges takarmánymennyiségek kiadását az állami felvásárló vállalat megtagadta, olykor azzal az indoklással, hogy nincs. Aratás után viszont kiderült, hogy az új gabonát a félig telt raktárak miatt nincsen hová tenni. Ugyanakkor egyidőben érkeztek a külföldről vásárolt takarmánymennyiségek is. Amikor elegendő volt a hús, az állami felvásárló szervezet fékezte a vágásra érett állatok felvásárlását, és a további termelésre nem adott ki takarmányt ahelyett, hogy az illetékes szervekkel a hús konzerválásáról és mélyhűtéséről, valamint a falu jobb húsellátásáról gondoskodott volna. Amikor azután a mezőgazdaságot rákényszerítette a termelés tempójának csökkentésére, az állami felvásárló szervezet fejletlen állatokat követelt vágásra anélkül, hogy a mezőgazdaság ezáltal bekövetkezett veszteségeit megtérítette volna. Az igazság az, hogy a parasztság véleményét fontos szervezési döntések esetén nem kérik ki. Több bizalomra és megértésre lenne szükség. -ksz■i
