Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-06 / 36. szám
CSALÁDI KÖR A gyermek kérdez A gyermek sírással Jelzi azt, hogy újabb egyeddel méltóztatott gyarapítani az emberiségnek nevezett sokadalom milliárdos létszámát. Nevetni csak később tanul meg. És még később kérdezni. Kötetekre, talán könyvtárakra rúgó tréfás-egyllgyfl adatokat Jegyeztek fel a gyermeki kérdezősködésről. A szél, a macska, a fák, a hő megannyi titokzatos rejtély, amelynek kulcsa bizonyára a felnőtteknél van, tehát őket kell megkérdezni, mert ők tudják. Ha tudják. Külön bűbája ezeknek a kérdéseknek, hogy némelyike meghökkentően egyszerű. Olyan egyszerű, hogy hlrtelenében nem Is lehet felelni rájuk. A felnőtteknek vajon mekkora armádlája élt, dolgozott, szeretett, harcolt és tért meg a porba, amelyből vétetett, s még csak föl sem tette a kézenfekvő kérdést, hogy az elejtett kő miért hull vissza a földre? Kellett Jönnie előbb egy Isaac nevű gyermeknek, utána pedig egy Newton nevű felnőttnek, hogy föltegye a kérdést és megadja rá a feleletet Is. Hogy mi Is tudjuk, hogy ml Is megfeleljünk rá. De vajon tudjuk-e? Nézzük csak: miért Is esik le az alma a fáról ? Hát persze, a gravitáció! És ml az a gravitáció? Jó, Jó, kisfiam, most hagyl békét apukának, majd a fizika órán megtudod. Már amennyire a fizikusok tudják. Egyetlen súlyos, kikerülhetetlen és létfontosságú szócskát szegez minden gyermek a világ mellének: miért? Miért tudnak a madarak repülni? Miért van éjjel sötétség? És miért nem látjuk nappal a csillagokat? De van a gyermeki kérdésföltevésnek egy másik formája Is. Amikor az ajak néma, amikor a szemek beszélnek. Amikor nem a világ dolgait szeretné megérteni, hanem az emberekét. A felnőttekét. És a magáért is. Amikor ezek a hallgatag, kerekre nyílt szemek azt kérdik, hogy miért nem kaptak reggelit vagy vacsorát. Miért van télen hideg a szobában, és a repülőgép a csodák csodája, a huszadik század gyermekálmalnak kiterjesztett szárnyú pajtása miért szőr napalm-bombát a nádkunyhókra? Neki nincs anyukája, aki megszidja ezért a nyilvánvalóan gonosz és rettenetes Illetlenségért? De nem kell ilyen messzire mennünk, nem kell az éhség és a halál — sajna még bőven fellelhető — tartományaiban elkalandoznunk, hogy ezekkel a fájdalmasan kérdő pillantásokkal szembenézzünk. Rájuk akadunk az első gyermekkórházban. Miért ez az emésztő fájdalom a torokban vagy a mellkasban, és miért viseli a doktor bácsi a fehér köpenyt, ha nem tudja egyetlen varázslatos kézmozdulattal megszüntetni? A gyermek kérdez és én nem hiszem, hogy tettünk ezen a téren az elmúlt negyedszázad alatt nagyobb, Jelentősebb dolgot ezeknek a némán vádoló szemeknek a megnyugtatására, földerítésére. A halál zümmögő gépsárkányait töröltük le az egükről, a reggelitlen reggeleket töröltük ki az életükből, a kin értelmetlen kórokozóit szorítottuk vissza és fojtottuk csirájába, a követelőén feltörő és elfojtottságában talán még a diftériánál Is fájdalmasabb tudásszomj anyagi akadályait döntöttük halomra. Mégis számba kell vennünk a kérdő gyermekszemeket és holnapi, holnapután! tevékenységünket is ahhoz kell Igazítanunk, hogy holnap kevesebb megválaszolhatatlan kérdéssel kelljen szembenéznünk, mint ma, holnapután pedig kevesebbel, mint holnap. Ki-kl úgy fogalmazhatja meg ezt az igényt, ahogy kívánja, és úgy találja meg a kielégítését, ahogy tudja. A megoldások összessége a mindnyájunk emberségében gyökerezik, és az eredmény tekintetében sohasem érhetjük be a mentegetőzéssel. A gyerek, amikor a világra Jön sir. Ml pedig tanítsuk meg szívós szorgalommal, céltudatos kitartással mosolyogni! M. E. FÜRDÉS UTÁN — Ha sikerül, befonom ... Foto: STUB NY A ARNOLD Rózsaszínű impregnált esőkabát, széles övvel és nagy zsebekkel. Az ízléses sapka ugyanebből az anyagból készült. Foto: CSTK — Keystone 11 A bőr korral járó elváltozásainak kozmetikája A bőr öregedésének tüneteit is elsősorban megelőzni kívánjuk, és ha mégis bekövetkezik, igyekszünk azokat eltüntetni, vagy legalábbis ellensúlyozni. Meg tudjuk talán előzni a bőr öregedési tüneteit? Sajnos, nem! Csak azt tudjuk elérni, hogy ezek az öregedési tünetek minél magasabb korban és minél enyhébb formában következzenek be. Az első feladatunk, hogy a bőr petyhüdtségét, ráncosodását igyekezzünk megelőzni. Nagy feladat, nagy az ára és igen nehezen érhető el. Legeredményesebb eszköze a gondtalan, rendezett életmód. Megerőltető szellemi vagy nehéz fizikai munkát végzőknél pihenési időszakok beiktatása. Minden dolgozónál a kielégítő hétvégi pihenés Hosszabb munkaidőszakok után pár hetes pihenés vagy üdülés az egészségi állapotnak megfelelően Szóval nyugodt életmód és az életszínvonal további emelkedése. Addig is vannak az életmódnak olyan orvosi szabályai, amelyek kedvezően hatnak a bőr fiatalosan való megőrzésére. Idősebb korban az elhízás hátrányosabb, mint fiatal korban, sőt sokszor betegségi veszélyt is rejt magában. Ne hízzunk tehát el, de hirtelen le se fogyjunk idősebb korban, mert az eltűnő zsírpárna helyére az idősebb bőr már nem tud feszesen ráhúzódni. Egyébként is a bőr alatti szövetek korral járó sorvadásával a bőr lazul, ráncosodik, táskásodik, kissé lecsüngővé válik. Ezt csak a bőr alatti szövet és izomzat erősítésével tudjuk ellensúlyozni, a test bőrén testedzéssel, sportolással, az arc bőrén szakszerű, rendszeres és gondos masszázzsal, amit az arcbői természetének megfelelő krémek helyes használatával egészíthetünk ki. Már idejében le kell szokni a ráncosodást elősegítő rossz szokásokról, az arc és főleg a homlok Táncolásáról, ami nemcsak mély ráncokhoz, hanem az arcbőr petyhüdtségéhez is vezet. Ahogy veszíti az arcbőr rugalmasságát, úgy tartja meg egyre inkább a beidegződött ráncokat. A bőr korral járó állapotát jelentősen befolyásolja a belső elválasztású mirigyek, elsősorban talán az ivarmirigyek működése, arcbőrünk állapota azok funkciójának szinte tükörképe. Bár az endokrinológia, ez a hatalmas tudomány a bőr szempontjából még gyermekcipőben jár, az arcbőrünk frissen, üdén tartása szempontjából ezen tudománytól talán a legtöbbet várhatjuk. (Dr. Gy. J.) CID GO »QD 'GD — A kevert tészták készítésekor a tojássárgáját mindig Jól ki kell keverni. — Ha vaj van a tésztában, akkor előbb mindig a vajat keverjük ki. Citromlével csak az összekevert tésztát ízesítsük, mert a zsiradékot megcsomósítja — Minden édes tésztába kell egy csipetnyi só, mert különben ízetlen. — Híg, folyós tészta készítésekor a bádogtepsit vajjal és porcukorral kenjük ki. A sűrűbb tésztáknál használjuk a vajat liszttel. — A vajas tésztáknak forróbb sütő kell, mint a kevert tésztáknak. — Kelt tésztánál elegendő a meleg sütő, amely „felhúzza“ a tésztát. Forró sütő esetén a tészta teteje hamar megég és a belseje nyers marad, vagy nem sül jól át. — Zsírban sült tésztákhoz ne tegyünk túl sok cukrot, mert az édes tészta magába szívja a zsírt. — Átsült-e már a tészta? — Ezt megtudhatjuk, ha sütés közben kötőtűt szúrunk a tésztába. Ha ragacsos a vége, tovább kell sütni, ha nem, akkor kivehető a sütőből. — Tortatésztát — bármilyen formában készítettük —, csak akkor vágjuk ketté, ha teljesen kihűlt. A melegen kettévágott tészta belseje összeesik, nem gusztusos. .— Minden tésztát — ha kisült —, azonnal szedjünk ki a tepsiből, vagy a formából, mert különben beleizzad, az alja nedves lesz és esetleg le is ragad. —ács— RECEPTEK CSOKOLÁDÉS KARIKÁK Hozzávalók: 21 deka sima liszt, 2 deka kakaó,! 2 deka porcukor, egy csomag vaníliás cukor, 4 deka dió, 14 deka vaj, kevés fahé| és citromhéj. A lisztben elkeverjük az átszitált kakaót, a cukrot, a vaníliás cukrot, a fahéjat, az őrölt diót, a reszelt citromhéjat és végül belereszeljük a vajat. Tésztát gyúrunk és lisztezett gyúródeszkán kisodorjuk. Formával karikákat vágunk, sütőlapon világosra sütjük. A kihűlt karikákat kettesével lekvárral összeragasztjuk. Tetejüket bevonjuk csokoládémázzal. CSOKOLÁDÉMÁZ Hozzávaló: 15 deka porcukor, 5 deka csokoládé, 5 evőkanál hideg víz és egy deka vaj. A vizet a cukorral addig főzzük, míg buborékok képződnek rajta. Ekkor ráöntjük a megpuhított csokoládéra, és simára keverjük. Végül hozzáadjuk a vajat és összekeverjük. Ha a máz megkeményedne, újból felmelegftjük. Tehetünk bele egy kanál forró vizet is. Jótett helyébe jót várj (LETT NÉPMESE) ml módon futott fivére hirtelen Ilyen fó módba. Az őszintén elmesélt mindent úgy, ahogy történt. A gazdag bosszankodott, szidta magát, amiért a vándort nem fogadta be. Elhatározta, jóvá teszt hibáját. Nosza, feleségével együtt nekiláttak sütnt, főzni. Sürögtek, forogtak reggeltől estig, és lesték a vándort. Meg Is érkezett az egy este. Pazarul megvendégelték, ágyat vetettek számára. Reggel aztán alig várták, hogy távozzon. A vendég búcsúzásakor így szólt: — JÓ tett helyébe jót várj. Ennek a kívánságnak úgy megörült, megköszönni ts elfelejtette. Tüstént rohant asszonyostul a kamrába a ládához, pénzt számolni, de megjárta. Nekidőlt az ajtófélfának, s onnan, bárhogyan erőlködött is, estig nem tudott elmozdulni. Azt meg mondanom sem kell, pénze nem lett egy árva garas sem. Fordította: andrásfy, andras Egy reggel kelle-TMmetlen dolog történt az óvodában. Eltörött egy kistányér. Senki sem látta, amikor leesett az asztalról, s darabokra tört. — Melyiktek törte el a tányért? — kérdezte az óvőnéni a gyermekektől. — Én nemi — mondta Pityu. — Én sémi — tiltakozott Zsuzsa. — Én ugyancsak nemi — felelte Laci. — Én sémi Én sem! Én sem! — kiáltotta több gyerek. Csak Ilonka nézett rá az óvónénire, és valamennyiük közül a leghalkabban mondta: — Bizonyára magától eltörött... — No Jó — mondta az óvónéni —, menjetek Játszanil A gyermekek Játszani kezdtek és hamarosan elfelejtették, mi történt reggel. Észre sem vették, hogy futnak az órák, s már itt az ebédidő. Kezet mostak, nyakukba akasztották szalvétácskájukat és asztalhoz ültek. A szakács néni levest hozott ki tányérokban. — Hát nekem? — mondta Pityu. — Nekem nincs tányérom! Valamennyien Pityura néztek. És csakugyan nem volt tányérja. dúlt. Az pedig fülig pirulva ült, senkire sem nézett. Lehajtotta fejét. Nagyon szégyellte magát. — Ezért az ővónénl megbünteti Ilonkát — gondolták a gyerekek. De az óvónéni csak mosolygott. Ilonkához lépett és így szólt: Tányértörés =o Q K UJ * Ul K ui Erdő, erdő, kerek erdő, csupa árnyék, csupa fény, mocorog a gyenge szellő sűrű lombok rejtekén. Szól a kakukk hajnal óta, rigómadár fütyörész, rózsa a nap, sárga rózsa, hull a szirma, hull a méz. Erdő, erdő, kerek erdő, tündérek hűs sátora, arany ágon arany csengő: szeder, csipke, áfonya. De jó ts a tölgyek alatt sétálgatni nyáron át, hallgatni a patak dalát, lombsusogást, muzsikát. DENES GYÖRGYi — Várnod kell, Pityu — Jelentette ki az óvőnéni. — Reggel eltörött egy tányér úgy-e gyerekek? — Igen! — kiáltották kórusban a pöttömnyi emberkék. — Az nem igaz! — szólalt meg váratlanul Ilonka. — A tányérok magúktól nem szoktak összetörni. Én, én nem szándékosan tettem... És soha többé nem teszem ... — És Ilonka Pityu elé tette saját tányérját: — Egyél! Must minden gyermek Ilonka felé for— Szép dolog, hogy nálunk a tányérok nem szoktak maguktól eltörni, és hogy a gyermekek Igazat mondanak! Ilonka azóta sosem hazudik. Lengyel Magda, Bögellő BETÜREJTVÉNY A R töl AR-ig 1. Porté. 2. Kis bárány. 3. Esendő. 4. Pléd. 5. Anyanyelvűnk. Volt egyszer két testvér. Egy szegény és egy gazdag. Egyik este egy vándor kopogtatott be a gazdaghoz és szállást kért éjszakára. Am a gazdag elküldte őt a testvéréhez. A vándor a szomszéd udvarba ment. A szegény testvér barátságosan fogadta, betessékelte. — Jöjj jó ember, légy a vendégem. — Aztán megosztotta vendégével szerény vacsorájukat, majd fekvőhelyet készítettek neki. Reggel, mielőtt a "Andor tovább állt, megköszönte a szíves vendéglátást és így szólt: — Jó tett helyébe jót várj. A szegény testvérnek a szövőszéken volt egy darabka kendője. Le akarta venni, de csodák csodája a kendőnek nem akart vége lenni. Az ember összegöngyölitette a temérdek kendőt, aztán felrakta a szekérre, bevitte a városba, eladta, és kapott érte egy halom pénzt. Másnap reggel a fiát átküldte a gazdag testvérhez, kérjen tőle kölcsön egy mérleget, hogy a teméntelen pénzt megmérhesse. Testvére személyesen vitte át a mérleget, és mohón érdeklődött
