Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-06 / 36. szám
TERMELÉSI a takarmány tápanyagtartalma, valamint gyorsan történő tárolása most is gondot okoz a termelőnek. Természetes körülmények között a nap sugárzó energiájának felhasználásával lehet legolcsóbban ezt a feladatot megoldani. Azonban gondoskodni kell arról, hogy a takarmány zöld állapotból légszáraz állapotra történő hozatala a lehető legrövidebb időn belül végbemenjen. A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola géptan! tanszékén évek óta végeznek olyan kísérleteket, ahol a takarmányok természetes körülmények között való száradását vizsgálták, különféle betakarítási technológiák alkalmazásával. A különféle betakarítási módok Jóságának elbírálása azon alapszik, hogy mennyi tápérték marad értékesítésére a takarmányozás során. A hagyományos szénabetakarító gépek nem teszik lehetővé a szálastakarmányok gyors száradását. Ezekkel a száradás meggyorsítása csak néhány órára terjed ki, de napokat nem lehet megtakarítani. Ez csak akkor volna elképzelhető, ha a növényi vizet és vízpárát szállító növényi szöveteket annyira fel lehetne tárni, hogy a sejtek szétroncsolásával akadálymentessé tegyük a vízleadást. Ez a megállapítás mindenek előtt a termény szárára vonatkozik, mert annak a száradása lényegesen lassúbb, mint a leveleké. A szálastakarmányok gyors szántóföldi száradásának érdekében olyan speciális gépeket fejlesztettek ki, melyek a növények szárának megzúzásával, a növényi szövetek felsértésével, a szár megtörésével a párolgási felület megnövelését eredményezik, a sejtfal áteresztő-képességének megváltoztatásával meggyorsítják a vastagszárú növények — így a zöldlucerna — száradását, s ezáltal a levélzetnek és a szárnak száradási ütemét igyekeznek kiegyenlíteni. Az első szársértőgépet 1899-ben Russel (USA) írta le, ez volt a szársértőgép őse, amely két fogazott hengerből állott. Az első igazi szárzúzó 1913-ban készült két hengerrel, a fűkasza teljes szélességében. A szársértőgépek a II. világháború után kezdtek elterjedni az Egyesült Államokban. 1956-ban az USA-ban évente 1500 darab szársértőt gyártottak. Ez a szám 1959-ben már 52 ezerre emelkedett. Magyarországon a szársértés gondolatával Klinger profeszszor foglalkozott az 1950-es évek elején, de megfelelő eredményt nem ért el. Napjainkban a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola géptant tanszékének munkatársai a LaJ- ta-Hanságt Állami Gazdaságban végeznek különböző szársértési vizsgálatokat a lucerna betakarítása során. A szársértőgépek alapvető szerkezeti eleme a két egymással szemben forgó henger, amelyek különböző kialakításúak. A szárzűzógépek sima vagy hornyolt, acél vagy gumihengerekből készülnek. Ezek a termény szárát hosszirányban zúzzák és ezáltal a szár megreped. A szártörőgépeknél egymásba kapcsolódó bordás acél vagy temperöntésű, hosszanti rovátkolt görgőket találunk, amelyek fogaskerékpárnak megfelelően dolgoznak és a szárat kb. 5 cm-enként megtörik. Haybine-140 jelű kaszálva szársértő-gép. Vontatott, jobbravágó kivitelben készül. A zöldlucernát levágja, a szárát megzúzza anélkül, hogy a leveleket megsértené. A terményt a kívánalomnak megfelelően szűkített vagy terített rendre rakja. A szársértés jelentősége a lucerna betakarításánál A kísérletek alkalmával mindhárom gép egyidőben, egymással párhuzamosan haladva dolgozott. Mindhárom gép által készített rendről — reggeltől estig — 3 óránként mintákat vettünk és a laboratóriumi vizsgálat alapján figyeltük a szárazanyagtartalom alakulását, a nedvességtartalom csökkenését. Megfigyeltük, hogy a szársértett anyag száradás! intenzitása sokkal nagyobb, mint a sértetlen anyagé. 1963-ban vizsgálatainkat rendrakó, adapterrel ellátott ORKAN-1,5 Jelű géppel, továbbá ennek egy, a tanszékünkön készített módosítással, a „Törpe-Orkán l,5“-el végeztük. Kontrollként az E-183 fűkaszával kialakított szőnyegrend szerepelt. Kísérleteink, valamint megfigyeléseink alapján a különböző szársértési eljárásokból és lerakási módokból megállapítható, hogy szársértés ORKÄN 1,5 Jelű géppel is végezhető, a szársértett anyag száradás! sebességének fokozása pedig kimutatható. Az ORKÁN szársértővel kezelt zöldlucerna nedvességtartalma az első nap végén 31 %, míg a szőnyegrenden száradó lucernáé 47 % volt. 1967. évben vizsgáltuk először a Haybine-140 kaszálva szársértőgép (USA — New Holland) munkáját. Ez a gép vontatott, Jobbravágó kivitelben készül. A zöldlucernát levágja, megzúzza a szárát anélkül, hogy a levelet megsértené és a takarmányt a kívánalomnak megfelelően szűkített vagy terített rendre rakja. Munkaszélessége 2,66 m. Üzemi sebessége 4—10 km/óra, vonóerő igénye 25—36 LE. Területteljesítménye 1—1,2 kh/ óra, vágási magassága 79—152,4 mm, súlya 1180 kg. Kontrollként a KZ—2 Jelű lengyel fűkasza, az UBA borsóaratógép, valamint a TÖRPE ORKÁN szerepelt. Ennél a kísérletnél is beigazolódott, hogy a Haybine kaszálva szársértővel egy menetben levágott és megzúzott zöldlucerna szárad a leggyorsabban. Már a kaszálás utáni napon alkalmas lucernapogácsa készítésére. Utána a TÖRPE ORKÁN, majd az UBA borsóaratóra szerelt szárzúzó után visszahagyott szőnyegrend száradt gyorsabban, mint a fűkasza által készített kontroll szőnyegrend. 1968-ban tovább vizsgáltuk a Haybine-140 Jelű kaszálva szársértőgép munkáját különböző technológiák KS-B9 jelű szecskázógép, amely különféle adapterek felszerelése után használható szálastakarmánynk levágására és felszecskázására. A képen rendresodrott szálastakarmány felszedését végzi. esetében. A lucernaszéna szálas formában történő betakarítási technológiája a fűkaszával kapcsolható szársértőgép bevezetésével fejleszthető. A kaszálással egyidőben végzett szársértés meggyorsítja a renden fekvő lucernaszéna száradását, ami 1—2 napi száradás után 40—45 °/o-os nedvesség mellett már felszedhető a hideglevegős szellőztetéses szárítón való szárításra. A bálázásos betakarításhoz is ugyanazok a gépek használhatók a termény előkészítésére, mint a szellőztetéses eljárásnál. A közeljövőben számításba vehető bálázásos eljárás a kaszálással egyidőben végzett szársértésre, az 50—60 %-os nedvességtartalom mellett végzett rendsodrásra, a 35—40 °/o-os nedvességtartalmú lucernaszéna bálázására és a nedvesen bálázott anyag hideglevegős szárítón történő szárítására, illetve tárolására épül. Az ún. „száraz bálázásnál“ a terményt 20—25 %-os nedvesség mellett szedjük fel, illetve bálázzuk. Ennél a nedvességtartalomnál a tábláról elszállított bálák szabad kazlakban, mesterséges szárítás nélkül is biztonságosan tárolhatók. Egyedüli veszélyt csupán a harmatosán bálázott anyag jelenthet. A szársértett zöldlucerna szecskázásos betakarítását elsősorban a forrólevegős gyorsszárító üzemek igénylik. A szárzúzóval egybeépített lucerna-rendrearatőgép által levágott és megzúzott lucerna a szőnyegrenden gyorsabban szárad, mintha fűkaszával alakítottuk volna ki a kezeletlen rendet. Az előfonnyasztott lucerna a nap energiájának a felhasználásával veszít nedvességtartalmából. A közvetlenül vágott lucerna nedvességtartalma 80 % körül van, és 1—2 órai renden való száradás után a nedvességtartalma lecsökken 70—72 százalékra. Az így előkészített termény rendfelszedővel felszerelt KS— 69-es Járvaszecskázóval felszedve és a gyorsszárító üzembe felhasználva 1 mázsa lucernaliszt előállításához szükséges gázolajmennyiség 18—21 kg. A MGI vizsgálatai alapján a LaJ- ta-Hansági Állami Gazdaságban üzemelő MGF-nél közvetlen egymenetes betakarítás esetében 1966. évi átlagában 26,8 kg volt. Ezzel szemben a vizsgált kétmenetes betakarítási technológia esetében — szársértett és előfonnyasztott anyagból származó lisztkészítésnél — 1967. év átlagában a fajlagos gázolaj felhasználása 20,8 kg volt. összegezve a szársértőgépek üzemeltetése során szerzett megfigyeléseinket megállapítottuk, hogy a szársértögépek a táblán történő száradás időtartalmát 30—50 %-kal csökkentik, a mindenkori időjárási viszonyoktól függően. A kísérletek beigazolták, hogy a lucerna első két kaszálásánál a szársértő alkalmazása feltétlen előnyös. Lerövidíti a földön történő száradás, előfonnyasztás idejét és egyenletesebbé teszi a száradást. Öntözéses viszonyok mellett a későbbi kaszálások során is biztosítható az a zöldtömeg, melynél gazdaságos a szársértőgépek használata. Az eddigi vizsgálatokból az is megállapítható, hogy a szársértett lucerna mind a hideglevegős szárításhoz, mind pedig a LKB-FE és MGF típusú lucernaliszt készítő berendezések üzemeltetéséhez Jobb alapanyagot szolgáltat. László László tudományos munkatárs „A döntő erőfeszítések éve'' Kubában Kubában a forradalom győzelme óta minden évet a várható vagy folyamatban levő legfontosabb eseményről neveznek el. Az első szabad esztendő, az 1959-es „A felszabadulás éve“ volt. A múlt évet Guevara emlékére „A hős gerilla évének“ nevezték. Ez az év „A döntő erőfeszítések éve“, az 1970-es pedig „A tízmillió tonna éve“ lesz. Az elnevezés mögött röviden ez rejlik: ebben az esztendőben nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy 1970-ben 10 millió tonnára emeljék a cukortermelést! Ez a gazdaságilag is nagy horderejű feladat egyben fontos politikai célkitűzés is. A kubai forradalom a „Haza vagy halál!“ Jelszó alatt győzött és fejlődött. A forradalmi harcban egyszerűbb volt a helyes Jelszót megtalálni és felsorakoztatni mögé az egész népet. A szocializmus építése, az erre irányuló helyes Jelszavak és irányelvek kidolgozása Kubában is nehezebb feladatnak bizonyult, mint a forradalom végrehajtása. A gazdasági-társadalmi „hogyan tovább?“-ra a Kubai Kommunista Párt adta meg a választ: önfeláldozó munkával, a gazdasági lehetőségek teljes kihasználásával elérni, hogy az ország ne függjön a tőkés világpiactól, hanem bekapcsolódjon a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A konkrét utak kijelölése azonban nem volt egyszerű feladat. A forradalom utáni Kuba története is bizonyltja Lenin előrelátását, hogy a szocializmus útjai különbözőek. A szocializmus történelmileg a legfiatalabb ideológia és társadalmi rendszer, Kuba azonban már nagyon is elütő körülmények között lépett arra az útra, amelyet fél évszázaddal ezelőtt Szovjet-Oroszország nyitott meg. Elsősorban a szocializmus Javára megváltozott nemzetközi erőviszonyok tették lehetővé ezt a választást a többi szocialista országtól földrajzilag távol elhelyezkedő Kuba számára, a legagresszlvabb imperialista nagyhatalom tőszomszédságában, amely még katonai támaszponttal is rendelkezik kubai földön. Az amerikai imperializmus gazdasági blokádot rendelt el Kuba ellen, naponta követ el ellene agressziós cselekményeket. Kubában tehát éles és feszült osztályharc, nemzetközi osztályharc folyik. Kubában 1961 óta nincs munkanélküliség, és a lakosság életszínvonala többszörösen meghaladja a forradalom előttit, annak ellenére, hogy egyes termékek vonatkozásában időszakonként még van bizonyos korlátozás vagy hiány. A kubai gazdasági életben még ma is találhatók a hadikommunizmusra emlékeztető olyan elemek, mint az időszaki hiánygazdálkodás bizonyos cikkekkel; az erkölcsi ösztönzés előnyben részesítése az anyagi ösztönzéssel szemben a jelenlegi szakaszban; az önkéntes munka, valamint a munka kampányjellege, ami a cukornádaratás szükségességéből adódik; a termelés félkatonai szervezete egyes helyeken stb. Fidél Castro egyik beszédében mondta: „Egy ország történetét így írják: tegnap vérrel, ma verejtékkel!“ Így írják Kuba történetét is. A forradalom előtt a kubai export 75 százaléka az Amerikai Egyesült Államokba irányult, és szükségleteik 70 százalékát onnan fedezték, mindezt úgy, hogy az amerikai monopóliumok diktálták az árakat! Súlyosbította a helyzetet, hogy Kuba egyetlen terméke, a cukor, világpiaci árának ingadozásaitól függött. (Exportja 80 százalékát a cukor képezte.) Nem csoda, hogy a forradalom után a gazdasági szakemberek egy része minden baj forrását a cukormonokultúrában látta, és volt olyan időszak, amikor a gazdaság sokoldalúvá tételének Jelszava alatt megindult a cukornádültetvények irtása, egyéb termékek termelésének erőltetése és az ugyancsak erőltetett iparosítás. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez a gazdaságpolitika nem számol kellően a lehetőségekkel. „A cukor — Kuba devizája“, figyelmeztetett Che Guevara. És mind világosabban körvonalazódott: a fejlődés a cukortermelés növelésében keresendő úgy, hogy párhuzamosan növelik más mezőgazdasági cikkek termelését és ésszerű iparosítási politikát folytatnak. Ennek eredményeképpen a cukor részaránya viszonylagosan csökkenni fog a kubai gazdasági életben. Erre irányul ma a döntő erőfeszítés. Kuba a viKg legnagyobb cukortermelője, átlagban évi 5—7 millió tonnával. 1970-re el kívánják érni a 10 millió tonnát. A Kubából érkező hírek szerint már fejlődésben van az a cukornádmennyiség, amely szükséges e cél eléréséhez. Sok függ azonban az időjárástól. A tíz millió tonna számára biztosítva van a felvevőpiac. A Szovjetunió egyezményes alapon évi 5 millió tonnát vásárol a világpiaci árnál magasabb fix áron. (Fontonként 6,11 cent.) A Nemzetközi Cukoregyezmény Kubának 2 millió tonnás kvótát biztosít. Más szocialista országok is vásárolnak Jelentős mennyiségű cukrot; a tőkés piacon is mutatkozik lehetőség, és végül a belső szükségletet is el kell látni. A bevételekből tovább tudják fejleszteni a mezőgazdaságot és állattenyésztést, valamint az ipart. Kubának e törekvése megvalósíthatatlan lenne, ha csupán a tőkés világpiacon kényszerülne eladni a cukrot. Kuba azonban anélkül, hogy lemondana az ott mutatkozó lehetőségekről, a szocialista országok szilárd és nagy felvevőképességű piacával rendelkezik, innen megkapja a számára szükséges termékeket, azaz teljes a gazdasági biztonsága. A kubai hivatalos tényezők e gazdaságpolitikai irányvonallal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy ebben Jelentkezik Kuba részéről a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás önkéntes vállalása. A szocialista Kuba él és fejlődik, mert az imperialista fenyegetésekkel szemben a szocialista országok internacionalista segítségére, saját népének elszántságára és önfeláldozó munkájára, az egész haladó emberiség szolidaritására támaszkodik. Karczag Gábor amelynél érdemes a szársértőgépeket használni. A következő évben, 1965-ben a lucerna pogácsázási kísérletei során — melyet szintén tanszékünk dolgozói végeztek — szükségesnek mutatkozott a lucerna száradási sebességének a megnövelése. A fonnyasztás egyenletessége és gyorsítása érdekében vizsgáltuk az UBA borsóaratógépre felszerelt szárzúzó adaptér, továbbá a Zetor 3011 traktorral működtetett MPZ-140 csehszlovák gyártmányú szársértő hatását, összehasonlítva az RS-09 traktorra szerelt E-183 Jelű fűkaszával. A kombinált szársértőgépek tulajdonképpen a fenti két típus kombinációi, ahol az egyik henger fémből, a másik pedig gumiból készül. A szárzúzást és a szártörést közös néven szársértés néven nevezhetjük. Valamennyi modern szársértőgépnél a szársértő hengereket rugók szorítják egymáshoz, amelynek a nyomását szükség szerint változtatni lehet. Ezek a gépek lehetnek vontatott és függesztett kivitelűek. Teljesítményszükségletük csekély. Az általunk vizsgált Haybine-140 típusú kaszálva szársértőgépet Super Zetor traktorral üzemeltettük. A szársértés problémáinak kutatásával a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola géptanl tanszékén 1964-től foglalkozunk. Ebben az évben az MPZ-140 típusú csehszlovák gyártmányú szársértőgép után visszamaradt lucerna szőnyegrend száradását hasonlítottuk össze a fűkaszával szőnyegrendre kaszált (kontroll) lucerna víztartalom alakulásával. Megállapítottuk, hogy a szársértett lucerna a kaszálást követő napon megközelítőleg elérte a hideglevegős szárításhoz szükséges 40—45 %-os nedvességtartalmat. Ugyanakkor a szőnyegrendre kaszált sértetlen (kontroll) lucerna csak a kaszálást követő harmadik napon érte el a kívánt nedvességtartalmat. A zöldlucerna szársértéssel történő betakarításának előnye elsősorban a lucerna első és második kaszálásánál jelentős, mivel ekkor kapjuk a legnagyobb zöldtömeget. Természetesen öntözés esetén ez a megállapítás a későbbi kaszálásokra is vonatkozik. Ha függetlenítjük magunkat a nyári száraz időjárástői, akkor az öntözés mindig biztosít olyan zöldtömeget,
