Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-06 / 36. szám

BEL- ES KÜLPOLITIKA A nemzetköziség szellemében (Folytatás az 1. oldalról.) manifesztácló a jelenlegi politikai helyzettel kapcsolat­ban. Dr. Gustáv Husák, a CSKP vezető titkára többször hangsúlyozta, hogy a politikai zűrzavar főleg a január utáni Központi Bizottság határozatlan, tétovázó politiká­jának volt a következménye. Az akkori Központi Bi­zottság nem folytatott következetes harcot a szocialista ellenes erők ellen és a tömegtájékoztató eszközök pedig mesterségesen felszították a nacionalizmust és teret engedtek a szocialista rendszer ellenségeinek is. Véget nem érő tapsot kapott Husák elvtárs, amikor megemlí­tette, hogy augusztus 21-én a munkásosztály megsemmi­sítő csapást mért a rendbontókra, az ország konszoli­dálásának fékezőire, és a jövőben hasonló esetekre hasonló intézkedéssel válaszolnak a párt és állami szer­vek. Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy ha Január után a Központi Bizottság határozott, megalkuvás mentes po­litikát folytatott volna, akkor nem került volna sor az augusztusi eseményekre sem. Ma már egyre világo­sabban látszik, hogy az öt ország a szocialista rendszer féltése miatt határozta el magát a katonai akciókra, tehát nem ellenségként, hanem segíteni akarásból jöttek. Bátran és határozottan kijelentette, hogy az itt tartózkodó szovjet csapatok nem megszállók, hanem szövetségesek és szerződés alapján tartózkodnak meg­határozatlan időre hazánkban. Azokat a szovjet kato­nákat, akiknek apáik harcoltak Csehszlovákia függet­lenségéért és több mint 200 ezren életüket áldozták ezért, nem tekinthetjük ellenségnek. Nagy tanulság volt a besztercebányai nagy manifesz­táciő. Egyúttal választ adott arra Is, hogy nem igaz a jobboldali antiszocialista erőknek az az állítása, mely szerint Csehszlovákiában kevesen vannak olyanok, akik a józan észre hallgatnak, rendet és nyugalmat akarnak a szocializmus továbbépítéséhez. A nagygyűlés igenis megmutatta, hogy az emberek békére, nyuga­lomra vágynak és elvárják, hogy a párt határozottan az internacionalizmus, a kommunista elvek, a kommu­nista helytállás szellemében vezesse őket. Itt döbbent rá az ember, hogy különösen a tömegtájékoztató eszközök mennyire félrevezették az ország millióit. Ahelyett, hogy az internacionalizmusra, a nemzetek békés egy­más mellett élésére nevelte volna őket, belefulladt a nacionalista uszításba, amely először cseh, majd ma­gyarellenes, később szovjetellenes kampányban csúcso­sodott ki. Később már ez sem volt elég, támadták a kommunistákat, a szocialista rendszer alapjait, lekicsi­nyelték a szocializmus vívmányait. A Szlovák Nemzeti Felkelés viszont épp az internacionalizmus szellemében robbant ki, ahol több nemzet fiai harcoltak. A nagy­gyűlés közben néhány szót váltottam szlovák partizá­nokkal, akik épp akkor éltették a magyar partizánok küldöttségét. „Testvéreink, harcostársaink! Valamikor együtt küzdöttünk Zólyom környékén“ — mondotta Ladislav Báláz, a Tri Duby partizáncsoport vezetője. A legendás Nógrádi brigádot a zólyomi várból ők indí­tották el annakidején útjára. Nógrádi régi harcostársuk volt és már a burzsoá köztársaságban is együtt dolgoz­tak vele. Ügy ismerték, mint jó szervezőt, igazi kom­munista harcost. Jóleső érzéssel töltött el, hogy 25 évvel ezelőtt a ma­gyar partizánok is kivették részüket Dávid és Góliát harcából, a fasisztaellenes küzdelemből és az is nyug­­tatólag hatott rám, hogy ha lassan is bár, de megúj­­hódik az az igazi forradalmi réteg, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméjéhez híven az internacionaliz­mus szellemében, kommunista határozottsággal vezeti népünket a békés építőmunkában. Bállá József Újból vásár-város lesz Bratislava Az elmúlt hét végén jelentős ese­mény volt Szlovákia fővárosában. A Kultúra és Pihenés Parkjában Ján TabaCek külkereskedelmi miniszter megnyitotta az INCHEBA 69 elneve­zésű első nemzetközi vegyipari áru­mintavásárt. A Bratislavában megrendezett vegy­ipari áru-mintavásáron 148 vállalat állított ki. Ebből a külföldi cég 48 (angol, francia, NSZK, Svájc, Japán stb.J. A hazai vállalatok után leg­nagyobb kiállítóként a Magyar Nép­­köztársaság jelentkezett. A mintavásár elsősorban mezőgaz­dasági jellegű volt. De amellett jelen­tős volt az élelmiszeriparban hasz­nált vegyszerek választéka is. A nagyszabású kiállítási vásáron a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóknak lehetőségük volt megis­merkedni a vegyipar legújabb gyárt­mányaival. A kiállító vállalatoknál több kiváló szakember adott sokolda­lú magyarázatot az érdeklődők szá­mára. Az árumintavásárt nemcsak a vegy­iparban jártas szakemberek, keres­kedők látogatták meg, hanem a nagy­­közönség is megcsodálta a szépen berendezett pavilonokat. Kár, hogy az árumintavásár — megfelelő helyi­ség hiányában —■ a város különböző középületeiben volt elhelyezve. Ezért, már az előkészítés során és a vásár ideje alatt is nagyon sok szó esett arról, hogy ha a vegyipari áruminta­vásár méltó folytatása akar lenni a 30 évvel ezelőtt megszűnt dunai vá­sároknak, akkor feltétlenül fel kell építeni egy vagy több megfelelő ki­állítási csarnokot. -tt-Húsz év a szocialista mezőgazdaságban Az IV. Országos Aratási Ünnepély előtt Nyitrán augusztus 30-án Ján Janovic, a Szlovák Szocialista Köz­társaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere nyitotta meg a mezőgazdaságunk húszéves fejlődését visszatükröző kiállítást. A miniszter megnyitó beszédé­ben visszaemlékezett az I. Országos Mezőgazdasági Ki­állításra, amely 20 évvel ezelőtt nyílt meg Bratislavá­ban. Annak a kiállításnak az volt a célja, hogy a kis- és a középparasztoknak bemutassa a mezőgazdaságban a lehetőségeket, s ezzel elősegítse a megnyerésüket a közösbe való belépésre. A múlt hét végén megnyílt országos kiállítás a 20 év eredményeit regisztrálja a termelésben, feldolgozásban, kutatómunkában, ökonó­miában és a dolgozók szakmai, kulturális fejlődésében. A miniszter beszédében köszönetét mondott mindazok­nak, akik elősegítették ezt a nagyarányú fejlődést és olyan szintre emelték a mezőgazdasági termelést, mely­re méltán lehetünk büzskék. Bár a nyitrai „kultúrpalota“ eléggé ezűk, mégis a ki­állítást szakszerűen, mutatósán rendezték meg. A nö­vénytermesztést bemutató részlege a különböző termé­keket ipari árukká feldolgozva mutatták be. Az állat­tenyésztési részlege a gyakorlatban szemlélhették a korszerű szarvasmarha-tenyésztést. Nagyon beszédesek voltak a különféle tablók, ame­lyek a tervezett építkezésben, a tudományos kutatás­ban, és az iskolahálózatban elért eredményeket illuszt­rálta. Sok volt a látnivaló, a vegyipart bemutató rész­legen és a látogatók kíváncsian figyelték, mit készíte­nek, gyártanak a szövetkezetek melléktermelési rész­legei. -tt-Megnyíltak,az if kólák Elmúltak a vakáció gondtalan, vi­dám napjai, újra megtelnek az iskola­padok. Összetalálkoztak a régi paj­tások, iskolatársak. Az első napokban még kísértenek a régi emlékek, a pajtások kicserélik a vakáció élmé­nyeit és remekül elszórakoznak az elkövetett kisebb-nagyobb huncutsá­gokon. Nagyranyílt szemekkel hall­gatják a külföldi vagy a belföldi nya­raláson járt társak tapasztalatait, és a kíváncsibb természetűek millió kér­dést tesznek fel, hogyan is folyt le a nyaralás az Adria partján, a Fekete tengernél vagy a gyönyörű szlovák hegyek között. Mindez azonban csak néhány na­pig tart, mert az élet, a tanulás meg­követeli a magáét és neki kell feküd­ni a munkának. Emellett az új iskola­év még jóval többet is követel, mint a régi. Oj tantárgyak kapcsolódnak a régihez, és minden tantárgy maga­sabb színvonalra lép. Jobban meg kell erőltetni az agyat, mélyebben kell elmerülni az ismeretlen anyagba. Na­gyobb a felelősség, több a kívánalom. Minden át nem gondolt és általáno­sító ítélet ellenére, amely sokak ré­széről ma az Ifjúságot éri, az a meg­győződésem, hogy fiatalságunk döntő többsége sokkal komolyabb és felelős­ségtudata is mélyebb, mint a húsz­harminc év előtti nemzedéké volt. Pedig a mai diáknak lényegesen na-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. szeptember 6. gyobb ismeretmennyiséget kell elsajá­títania, mint például húsz, sőt tíz év­vel ezelőtt. A tudományok fejlődése napjainkban a sugárhajtású repülök vagy a rakéta gyorsaságára hasonlít­ható. Minden szakmába bevonult a gépesítés, az automatizácíó és a vegy­tan. Ezek bár megóvják az embert a fizikai munka nehezétől, de annál többet követelnek az agytól, az elmé­leti és gyakorlati felkészültségtől. Házunk tájáról, a mezőgazdaságról szólva gondoljunk csak arra, hogy mire mennénk ma a húsz-huszonöt év előtti technikával, a lóekével, a kézikaszával és a járgánnyal. A mező­­gazdasági szakma ma éppen olyan korszerű és alapos ismereteket köve­tel, mint a legigényesebb ipari szak­ma, alapos technikai, vegytani, me­chanikai és közgazdasági felkészü­lést, s ami még ma elég, az már hol­nap kevés. A termelésben felbukkanó újdonságok szinte lerohanják az em­bert és napjainkban a haladás vívmá­nyait épp olyan nehéz mellőzni vagy nem tudomásul venni, mint azt, hogy minden reggel felkel a nap. Az ember már a földön való meg­jelenése óta szakadatlan harcot vív a természettel és kénytelen nemcsak eszközeit tökéletesíteni, de ehhez mérten és ezzel összhangban ismere­teit is növelni. Hiszen a mezőgazda­ságban dolgozó embernek talán a leg­nagyobb a felelőssége a társadalom­mal szemben. Az ő vállára hárul a társadalom élelmezésének biztosítása. A természetben végzett munka ugyan a legszebb és a legegészségesebb, a természet bőkezű is, de nem adja ol­csón a kincseit. Meg kell birkózni vele és ma már mindinkább ésszel és mind kevésbé erővel. Egész em­bert, szakmában és kulturáltságban magas színvonalon álló embert kíván és csak annak nyitja meg gazdag kincsestárát. Ezért kell alaposan fel­készülni erre a szakmára annak, aki a jövőben a földhöz kívánja kötni az életét. Ezen a napon, mikor a pedagógu­sok és a tanulók újra munkába áll­nak, elkerülhetetlen arra a felelős­ségérzetre gondolni, amelyet a szo­cialista társadalom iránt kell érez­niük, amely elvárja tőlük a feladatok teljesítését, de egyben megteremt minden előfeltételt a szükséges isme­retek elsajátítására. Modern iskola­termek, internátusok, tandíjmentes­ség, előmeneteli és szociális ösztön­díj, mind, mind olyan fogalmak, ame­lyeket még három-négy évtizeddel előtt hírből sem ismertünk, nem be­szélve az önfeláldozó, széleskörű tár­gyi és pedagógiai tudással rendelke­ző tanári testületeinkről, amelyeknek felkészültsége és ügyszeretete garan­cia arra, hogy a kor követelményei­nek mindenben megfelelő szakembe­rek nevelődjenek fel. A társadalom jövője épül az isko­lákban. Ügy fogunk élni, ahogyan el­sajátítottuk az élethez, a munkához szükséges ismereteket. Ez a tudat vezesse a pedagógust és a diákot az újonnan megindult tanévbenI P. E. A HÉTEN TÖRTÉNT A vietnami frontokon mintha némi csendesedés volna tapasztalható. A legjellemzőbb eseménynek mondható, hogy a dél-vietnami rezsim újabb válságon ment keresztül és kicserélődött a kormány. Az USA külpolitikai körei kétségbeesetten keresik azt a garnitúrát, amely a legjobban meg­felelne igényeiknek és némi népszerűséget is élvezne a tömegekben. Hogy a vietnami háború mennyire népszerűtlen az amerikai tömegek előtt, ezt már nemcsak a nagyarányú tüntetések és a katonai behívók elégetése tanúsítja, hanem újabban olyan esemény is, amely eddig páratlan volt nemcsak a népirtó vietnami kalandban, hanem az amerikai hadtörténet­ben is. A 196. gyalogosbrigád egyik százada néhány nappal ezelőtt meg­tagadta felettesei parancsának teljesítését, hogy támadást intézzen a dél­­vietnami Felszabadítás! Front egyik állása ellen. Ez a parancsmegtagadás úgy hatott az USA-ban, mint egy váratlanul lecsapó bomba. Eddig is sok hír jelent meg az amerikai katonák háborút elítélő magatartásáról, de ez az eset, amikor egész egység tagadta meg a parancsot, komoly figyelmez­tetést jelent az amerikai politika számára arra vonatkozólag, hogy ez a háború teljesen népszerűtlen és az egyszerű amerikai polgár élesen el-A növekső veszteségekre jellemző, hogy saját adatok szerint az elmúlt héten 190 amerikai katona esett el, és 1367 volt a sebesültek száma. A had­vezetőség adatai szerint az amerikai hadsereg 1961. január 1-től 38123 embert veszített elesettekben. A Közel-Keleten továbbra is feszült a helyzet és a Szuezi-csatorna had­színterén a múlt héten is folytatódtak a kölcsönös támadások. A jeruzsálemi arab mecset felgyújtása általános felháborodást váltott ki az arab világban és tovább aktivizálta az arab partizánok harci kezdemé­nyezését. Hozzájárult a feszültség növekedéséhez az az akció, amelyet egy arab gerilla-csoport követett el, amikor Damaszkuszban leszállásra kényszerí­­tett egy Róma—Athén között közlekedő személyszállító repülőgépet, ame­lyen az utasok között hat izraeli állampolgár is volt. Az utasok nagy részét a szíriai kormány szabadon bocsátotta, de visszatartott két izraeli utast, akiknek sorsáról még nincsenek értesülések. A napokban összeül az arabok kis csúcsértekezlete, amelyen Nasszer elnökön kívül Husszein jordániai király, Atasszi szíriai elnök és Hasszán El Bakr marsall iraki államfő vesz részt. Mint ismeretes, az arab külügy­miniszterek legutóbbi értekezlete későbbre halasztotta a 14 arab ország csúcstalálkozóját. Ez a találkozó főleg a jeruzsálemi mecset felgyújtása következtében előállt helyzetet van hivatva megtárgyalni. Hétfőn reggel a líbiai hadsereg képviselőiből alakult forradalmi pa­rancsnokság megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Köztársa­ságot. A Forradalmi parancsnokság tanácsa kiáltványt intézett az ország lakosságához, melyben azt hangoztatta, hogy a köztársaság kikiáltásával Líbia népeinek régi álma valósult meg. „A szocialista köztársaság immár valósággá vált. Felhívással fordulunk a néphez, hogy támogassák a had­sereg által irányított vértelen forradalmat. Azért lázadtunk fel, hogy meg­­védjük a nép szabadságát és méltóságát, hogy magasra emeljük az arab nemzet zászlaját.“ A hatalom átvétele idején a 78 éves Idrisz király Tö­rökországban üdült. Ugyanezen a napon hétfőre virradó éjszaka Brazíliában Is államcsíny zajlott le. Háromtagú katonai junta vette át a hatalmat Koszta Szilva el­nöktől. A három fegyvernem vezetőiből alakult junta bejelentető, hogy a 66 éves elnök betegsége folytán nem képes ellátni államelnöki teendőit. Ugyanakkor kijelentették, hogy „hűek maradnak az 1964-es forradalom eszméihez“. 1964-ben szintén egy katonai Junta élén a most hatalmától megfosztott elnök vette át a hatalmat, és megdöntötte Goulart elnök de­mokratikus rendszerét. A szocialista világ egyik jelentékeny eseménye Gromiko szovjet külügy­miniszter ötnapos jugoszláviai hivatalos látogatása. Gromiko jugoszláv kollégájával Mirko Tepavac külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket Jugoszlávia és a Szovjetuunió közötti kétoldalú együttműködés kérdéseiről, de a tárgyalások felölelik majd a nemzetközi politika aktuális problémáit is. A jugoszláv sajtó hangsúlyozza, hogy ez a látogatás jelentős lépés a két szocialista ország viszonyában és a tárgyalások előre vihetik a két állam között felmerült nehézségek eltávolítását. A nyugat-németországi Frankfurtban 14 hónapos tárgyalás után elítél­ték Hermann Krumey és Otto Hunsche SS-vezetőket. A két tömeggyilkost a bíróság bűnösnek találta több mint 300 ezer magyar zsidó állampolgár lemészárlásában. Krumeyt életfogytiglani, Hunschet pedig 12 évi börtönre ítélték. Mivel köztudomású, hogy Nyugat-Németországban ma is sok tíz­ezer háborús bűnös él szabadon, felmerülhet a kérdés, miért éppen e két tömeggyilkost ítélték el. A két bűnös azonban annyira közismert volt, hogy még a nyugati országban is feszült figyelemmel várták sorsuk be­teljesedését. Társaik azonban továbbra is nyugodtan élhetnek, hiszen vé­delmezőik a legmagasabb politikai funkciókban továbbra is akadályozzák a megérdemelt bűnhődést. Köztudomású, hogy a nyugatnémet kancellár Kiesinger maga is Göbbels propaganda minisztériumának egyik vezetője volt, nem beszélve arról, hogy Lübke a volt köztársasági elnök, nem tudta megcáfolni azt a vádat, hogy mint Hitler építésügyi minisztériumának fő tisztviselője, egyik építője volt a koncentrációs táboroknak. A Lengyel Népköztársaság a múlt héten ünnepelte fölszabadulásának' 25. évfordulóját. Az ünnepségen résztvett Ludvík Svoboda köztársasági elnökünk is, akit a lengyel párt- és államvezetők és Varsó népe nagy tisztelettel és lelkesedéssel fogadott. A lengyel sajtó a lapok első oldalán üdvözölte köztársasági elnökünket és hangsúlyozták, hogy Ludvík Svo­boda személye a lengyel—csehszlovák barátságot jelképezi a német fa­sizmus elleni harcban. A sajtó részletesen közli Ludvík Svoboda életrajzát, a fasizmus ellen viselt háborúban szerzett érdemeit. Jugoszlávia politikai életének egyik legjelentékenyebb eseménye Tito köztársasági elnök Zadar városban tartott beszéde volt. Tito elnök elmondta, hogy a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének VIII. kongresszusa nagyon fontos határozatokat fogadott el. Ezek a hatá­rozatok azonban a kommunisták egy részének fegyelmetlensége folytán nem valósultak meg. A párt kénytelen volt ezeket a határozatokat a IX. kongresszuson felújítani. A párt tevékenységéről Tito elnök elmondotta, hogy a kommunisták között kevés a fegyelem, ami különösen a vezetőkre vonatkozik. Meg kell erősíteni a fegyelmet. Az a véleményem — mondotta továbbá az elnök —, hogy meg kell válogatnunk ki legyen tagja a Kom­munisták Szövetségének. Olyan emberek, akik nem nőttek fel feladataik­hoz, legyen az bárki, el kell távoznia helyéről és ebben nem segítenek a múlt babérjai sem. Tito elnök fellépett a párt és a szocialista ellenes erőkkel szemben, amelyek különféle módon tevékenységet fejtenek ki a szocialista Jugo­szlávia érdekei ellen. Majd az osztályellenségről beszélt, amely — bár sokan más véleményen vannak, — de még mindig létezik. Energikusan el kell távolítani a negatív jelenségeket. „A Kommunisták Szövetségén«*: magasabb minőségi színvonalat kell elérnie, és a szövetségnek nemcsak szám szerint, hanem minőségben is meg kell erősödnie.“ — „Ezért ne tétovázzunk és ne ingadozzunk azon tagok kizárásánál, akik nem felelnek meg, akik szégyent hoznak ránk, kompromittálják pártunkat és szocialista rendszerünket“ — mondotta Tito elnök. SZERKESZTŐI ÜZENET 0 A szőgyéni olvasóink nevében PÉK LÄSZLÖ fordult hozzánk és tol­mácsolta a lakosság kérését. Többen szeretnének villanymotorral hajtott kukorica-morzsológépet vásárolni. Szerkesztőségünk ebben az ügyben több illetékes helyen érdeklődött. A fáradozásunk nem Járt sikerrel, mert jelenleg ilyen gépeket még nem gyártunk, sem külföldről nem hozunk be. Amennyiben tudomást szerzünk az ilyen kis gépek létezéséről, azonnal értesítjük a levél íróját.

Next

/
Thumbnails
Contents