Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-30 / 35. szám
IPAR-KERESKEDELEM A VÁGÓSERTÉSEK HÚSÁNAK ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL. A tenyésztőknek tudniuk kell, milyen bevételt érhetnek el az egyes fajtákból, esetleg az egyes fajták vérvonalaiból és felvásárlás új rendszerének adottságai között, és ezt kell összehasonlítani a sertésfelvásárlásnak eddig szilárd élősúlyban alkalmazott módszerével. A bevételből elért különbség mutatja majd meg a két rendszer előnyeit egyrészt egymással összehasonlítva, másrészt pedig az egyes fajták hasznosságát tekintve. A szilárd élősúlyban felvásárolt 85—115 kg súlycsoportú vágósertések az értékesítés során a szilárd húsfelvásárlásban megszokott I.—IV. minőségi osztálynak felelnek meg. Ha szem előtt tartjuk a fajtáknak elért eredményeik szerint az egyes csoportokban sorolásának változatait, úgy mindkét módszerrel kiszámíthatjuk például 100 vágósertésért elérhető összes bevételt és az eredményt kölcsönösen összehasonlíthatjuk. A kísérleteink során elért eredményekből kitűnt, hogy a vágósertések felvásárlásának új formáját alkalmazva a pletren fajtánál érnénk el bevételnövekedést. Ennek a sertésfajtának egyedel mutatták fel a legkedvezőbb összetételt, mert az I. minőségi osztályba az általunk megállapított variabilitás szerint 80 százalékuk jutna. Ez természetesen összefügg e sertésfajta általános felhasználhatóságával. A lakosság ellátására vágósertéseket adó jelenlegi fajták közül 100 eladptt sertésre átszállítva a 1 landráce fajta hozta a legnagyobb jövedelmet. Ez a bevételnövekedés 1405,07 koronával több, mint a nemesített fehér sertéseknél és 6279,80 koronával több, mint a cornwal fajtánál. Ha meggondoljuk, hogy a landrace fajtánál az I. minőségi osztályba a sertések 76 százaléka, a nemesített fehér fajtánál az I. minőségi osztályba 56 %-a és a cornwal fajtánál csupán 21 %, úgy a 100 hízósertésre átszámított értékesítés bevétele az egyes fajták szerint a vágóérték minősége alapján Igen kicsi. A 20 °/o-os különbségnek az I. minőségi osztályú landrace és a nemesített fehér sertés között sokkal nagyobb bevételben kellene visszatükröződnie a landrace fajta Javára. Számunkra nem csupán az fontos, hogy az egyes sertésfajták hozamai közötti különbséget kifejezzük, ami az új felvásárlási rendszer szempontjából elég helytelen Is lenne, hanem fontos az Is, hogy az I. minőségi osztályba sorolt egy hízósertés Jelentősen megnövekedett előállítási költsége mellett a bevételt teklntvs csak Igen kis különbség van az I. és a II. minőségi osztályba sorolt vágósertések között még az egyazon fajtákon belül is. Az I. minőségi osztályban a nemesített fehér sertésfajta egy darabját csupán 68,85 koronával többért értékesítették, mint a II. minőségi osztályban. A landrace fajtánál ez a különbség csak 62,78 korona. A cornwal fajtánál az I. osztályút 64,11 koronával és a 62,5 %-os keresztezettet 75,79 koronával Jobban értékesítették, mint a II. minőségi osztályba soroltakat. Ennél azonban sok függ a hús hozamától még melegen. A szemléltetőbb összehasonlítás kedvéért felsoroljuk, milyen különbségek mutatkoznak a bevételt illetően a felvásárlás e két módszerének alkalmazása során és milyen bevételt érnének el mezőgazdasági üzemelni? az egyes fajták hizlalása mellett. Az összehasonlítás céljából Ismét 100 darab 93 kg súlyú hízósertést és 5 °/o-os levonást veszek alapul. Az élősúly egy kg-ját 13 koronában számítjuk. A felvásárlás régi módszere mellett a mezőgazdasági üzem 114 855 koronát bevételezne tekintet nélkül a sertések hasznosságára és vágóértékére. Ezt a bevételt, összehasonlítva a megállapított értékekkel látjuk azt, hogy az egyes minőségi osztályba sorolás variabilitása mellett a mezőgazdasági üzemek a nemesített fehér fajta hizlalása esetében a felvásárlás új módszerét alkalmazva 264,85 koronával kevesebb bevételre tennének szert, mint az élősúlyban történt szilárd realizálás esetében. Ha tekintetbe vesszük, hogy a nemesített fehér sertésfajta Szlovákia vágósertés-mennyiségének csaknem 75 °/o-át teszi ki, úgy megállapíthatjuk, hogy a bevételek szempontjából a felvásárlás új módszere nem eléggé kedvező. Valamivel előnyösebb lenne 100 db landrace fajtájú és 62,5 %-os keresztezett sertés értékesítése. A felvásárlás új módszere mellett a mezőgazdasági üzemek 100 landrace fajtájú sertésből 1140,22 koronával és a 62,5 %-os keresztezett sertésekből 1549,58 koronával többet tudnának bevételezni. Azonban az ilyen megnövekedett bevételek bizonyára nem lennének arányban a megnövekedett költségekkel, amely költségeket a mezőgazdasági üzemnek kellene a sertések hizlalására fordítania, ha olyan minőséget és olyan minőségi osztályba sorolást akarnának elérni, amilyen esetünkben fennáll. A cornwal fajtánál — amely fajtát vágósertésként nagyüzemi termelésünk csak nagyon keveset tenyészt már, azonban nagy mértékben használják a nemesített fehér sertésfajta keresztezésére — a mezőgazdasági üzemek 100 vágósertés értékesítésekor a felvásárlás új módszerének alkalmazása mellett 5139,58 koronával kevesebb bevételre tennének szert. Azokból az eredményekből, amelyeket hizlalási vizsgálataink során nyertünk és amelyeket az egyes sertésfajták értékelésekor felhasználtunk a vágósertések tervezett felvásárlási módszerével kapcsolatban azt mutatják, hogy a nálunk tenyésztett fajták mindegyike elérheti a legjobb minősítést. Azonban be kell tartani az etetés és a gondozás leghelyesebb módszereit. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a legjobb f§jták és vérvonalak helyes kiválasztásáról. Az alapcsordákban csupán olyan fajtákat és vérvonalakat neveljünk, amelyek jól beváltak a törzs- és fajtatenyészetekben. ]án Poltársky mérnök, Tichomír 2illa mérnök, Állattenyésztést Kutató-Intézet, Nyitra A xaverovi tojó ház ban A Xaverort Baromfitenyésztő Vállalat tojóházaiban Big Dnchman típusú ketrec rendszert alkalmaznak, melynek része a tojásbegyűjtő és osztályozó gép is. A szaporltótenyészetben a vonalközi és leghorn keresztezésből származó tyúkállomány évi átlagban egyedenként 260 tojást tojik. A tojások átlagos súlya 59 grqmm. (Kucsera Szilárd felvétele) Jónéhány héttel ezelőtt jelentős esemény színhelye volt Pferov, ahol ismét megrendezték a már hagyományos tenyészállatkiállítást. Az Idei rendezvényen a mezőgazdasági szakemberek és az érdeklődők ezrei valóban kiváló haszontulajdonságú gazdasági állatokban gyönyörködhettek. A kilenc napig tartó kiállítást megtekintette Ludvík Svoboda köztársasági elnök és Jaromír Hettes mérnök, a CSKP Központi Bizottságának titkára is. Ha röviden értékeljük a Pferov 69-et, arra a meggyőződésre jutunk, hogy az 1966-ban megrendezett legutolsó kiállításnál sokkal gazdagabb és színvonalasabb volt. A kellemes környezet (a kiállítás területe 16 hektár), a virágokkal díszített paVillonok nagyon lekötötték az érdeklődők figyelmét. A kiállításon nemcsak a kiváló tenyészállatokat szemlélhették meg a látogatók, hanem megismerkedhettek az állattenyésztés korszerű gépeivel, a takarmánybetakarító gépekkel és a takarmányelőkészítő berendezésekkel is. Nagyon gazdag, tartalmas volt a kiállítás, hiszen összesen 70 vállalat állította ki termékeit, amelyek a mezőgazdasági termelés fontos tartozékai. Közülük egyes vállalatok a mezőgazdasági termékeket dolgozzák fel. Első alkalommal szervezték meg a kutatóintézetek eredményeit szemléltető pavillont, ahol a legújabb tudományos kísérletek eredményeivel Ismerkedhettek meg a látogatók. Ez a pavilon egyébként az érdeklődés középpontjában állt. A tenyészíllatok kiállításának értékelésekor általános fejlődés tapasztalható. Most is bebizonyosodott, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság már szinte elképzelhetetlen a legújabb tudományos ismeretek széleskörű gyakorlati alkalmazása nélkül. A kiállításról azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az állattenyésztél további fejlesztésében fontos szerep jut a szakszerű tenyészmunkának. A tudományos kutatás eredményei alapján szükséges meghatározni a tenyészmunka további fejlesztésének irányelveit. Ezen a téren az idei kiállítás nagyon tanulságos volt, mert meghatározta az elkövetkező néhány év legfontosabb teendőit. Az értékelő bizottság a legjobb állattenyésztők között öszszesen 205 db. érmet, ebből 51 arany, 71 ezüst és 83 bronzérmet osztott ki. Szlovákia állattenyésztői a szarvasmarhatenyésztésben 8 aranyérmet, a sertés és juhtenyésztésben 5, illetve 6 aranyérmet, a baromfitenyésztésben pedig 2 aranyérmet nyertek. A Csehszlovákia Sampionja nevet viselő legnagyobb elismerést 11 tenyészállat kapta meg. A szarvasmarháknál ezt a 792. számú szlovák tarka fajta tehén is kiérdemelte, amely PREROV 69 után Felvételünkön a bemutatott mezőgazdasági gépek egy része látható, amely nagyon lekötötte a mezőgazdasági szakemberek figyelmét. A kiállított gépeket helyben meg lehetett vásárolni, esetleg megrendelni. (A szerző felvétele) azt bizonyítja, hogy a mi viszonyaink között az említett fajta a legmegfelelőbb. A cseh vöröstarka fajta szarvasmarháknál a Junek bika bizonyult a legjobb apaállatnak. A plzeni járás MIady Smolivec-i szövetkezetének tehene áll az érdeklődés középpontjában, amely 8204 literes évi tejhozamot ért el, 4,15 százalékos zsírtartalommal. Ilyen hasznosságú tehenet valóban érdemes megcsodálni. Nagy elismerésben részesültek a szlovák tarka fajta tehenek is. Közülük a legjobb tehén 4,37 százalékos zsírtartalom mellett 5900 liter tejet termel évente. A kiállított szlovák tarka fajta tehenek átlagos évi tejhozama 5466, a pinzgaui fajtáknál pedig 4026 liter a tejhozam, 4,19 százalékos zsírtartalommal. A sertések kiállítási részlege is tartalmas volt. A sok sertés közül a legnagyobb elismerést az ostrovi szövetkezet Hastrbal 73-as számú, fehér nemesített fajta apaállata kapta. Nagyra kell értékelni a juhtenyésztők kiállítását is, hiszen Szlovákia tenyésztői ezen a téren jelentős sikerekkel dicsekedhetnek. A Merinó fajtánál a Motestcei Tenyészállat Nemesítő Intézet, a cigájáknál a szászai szövetkezet, a Racka fajtnánál a klenóci szövetkezet bizonyult a legjobbnak. Érdekes és tanulságos volt a baromfitenyészetek bemutatója, amely nemcsak az eredményeket és a módszereket, hanem a termelés technológiáját is szemléltette. Aranyérmet nyertek a sládeíkovcei szövetkezet bronzpulykái, és a Terany-i szövetkezet tenyésztyúkjai. A kiállításon nagy sikere volt a tenyészló- és a lovassport bemutatónak is, amelyet többezren néztek végig. A kiállításon ezüstérmet nyertek a Topolőianky-i Tenyészállat Nemesítő Vállalat méntelepének hucul lovai. Színvonalas és érdekes, s a mezőgazdasági szakemberek számára nagyon hasznos tenyészállat-kiállítás volt Pferovban. De reméljük, hogy három év múlva még tartalmasabb és érdekesebb kiállítást láthatnak majd az érdeklődők ezrei. Végezetül elmondhatjuk, hogy megfelelőbb helyet erre a célra nehezen találnánk az országban. A jövőben azonban nagyobb figyelmet kell szentelni a területi, járási, illetve körzeti tenyészállat kiállításoknak. Az egyes járásokon belül a tenyészállat kiállítás egészséges konkurrenciát válthat ki a mezőgazdasági üzemek között, ami elősegítheti a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban az állattenyésztés színvonalának további .emelkedését. KAJTOR PÁL, mérnök
