Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-30 / 35. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK. A szocialista mezőgazdaság húsz esztendejének ünnep­ségei, valamint az 1969. évi szlo­vákiai aratóünnepély alkalmából Nyltrán az Agrotechnika megren­dezi a már hagyományos mező­­gazdasági gépkiállítást. Csehszlovák Ipar legújabb gyártmányai mellett ezen a kiállí­táson a látogatók megtekinthetik a szocialista és a kapitalista or­szágokból behozott legújabb gé­peket Is. E kiállításon részt vesz az olaszországi BCS cég a hegy­vidéki körzetekben jól alkalmaz­ható takarmánybegyűjtő gépeivel, továbbá az osztrák Schifter és társa cég TÁJFUN Jelzésű mozgó légmelegítő berendezéseivel, a bolgár gépipar új típusú lánctal­pas szőlőmüvelő traktorával a BOLGÁR 45 Jelzésű géppel Jelent­kezik, amely komplett felszerelé­sével a parkokban és a kertésze­tekben is Jól felhasználható. A magyar gépipart a gyümölcsszedő és feldolgozó gépek, továbbá a MOBITOX gabonatisztító és csá-Mezőgazdasági gépkiállítás vázó gép, a D-4-KB Jelzésű 90 ló­erős kerekes traktor képviselik, amely utóbbiak különböző beren­dezések felhasználásával kiválóak a talaj előkészítésére, továbbá kiállítják az F—III. és az F—IV. Jelzésű kalapácsos darálókat, a­­mely kis gépek elsősorban a ma­gángazdák érdeklődését keltik majd fel. A magyar mezőgép gyártók kiállítják az SK—4 F Jel­zésű gabonakombájnt, amely a BROUD Jelzésű adapterrel felsze­relve kukoricabetakarításra Is felhasználható. 0] gépnek számít a magyar gyártmányú FAUN-I-15 Jelzésű sllózó gép. A Német De­mokratikus Köztársaság gépgyár­tól az E—512 Jelzésű aratócséplőt, az E—676 Jelzésű burgonyakom­bájnt, az E—660 Jelzésű burgonya klszántót, az E—061/1 Jelzésű aratőrendrakót, a D—385 Jelzésű mútrágyaszórót valamint a B— 247/249 Jelzésű szénaforgatő ge­­reblyét állítja ki. A hazai mezőgépipar gyártmá­nyai hatalmas tömegével lepi meg a látogatókat. Az AgrostroJ Jlíín, amely a franciaországi Gutbrod Macon Francia cég enge­délyével gyártja az MF—70 jelzé­sű motoros kaszálógépet, a Gut­brod motorobotot komplett fel­szerelésével, amely a berendezé­sek egész sorát öleli fel — köz­tük tolólemezes földgyalu, hóeke, söprőkefe, permetező berendezés stb. megtalálható. Hazai gépiparunk bemutatja a TJ—5 jelzésű kistraktort a hozz! alkalmazható berendezésekkel együtt, továbbá a T-4-K-12 J^Jzésü kistraktort, amely gépek önálló kiállítási részleget képezve a ker­tészetek és gyümölcsöskertek dol­gozói számára Jelentenek nagy segítséget. A kiállított traktorok közül a látogatók megismerhetik a brnói ZKL gyártmányait, elsősorban leg­nagyobb teljesítményű traktoru­kat a Zetor-8011 Crystal Jelzésűt. A kiállításon való részvételét be­jelentette a Martini Gépgyár Is, amely most kezdi az LKT—75 Jel­zésű és 75 lóerős kerekes traktor gyártását, amely az erdőgazdasá­gok céljaira készül. A „Nitra 69“ gépkiállításon, amennyiben a vendégek és a lá­togatók részletesebb tájékoztatást kívánnának, az Agrotechnika dol­gozóihoz, illetve a kiállító gyártó cégek dolgozóihoz fordulhatnak szakmai tanácsért. A tökéletes tájékoztató szolgá­lat, a rendelések azonnali felvé­tele és a szállítások lekötése az Agrotechnika üzemei által szállí­tott gépekre, tájékoztatás az el­­adptt gépek pótalkatrészeinek szál­lításáról, komplex egységek le­szállítása — ezek azok a szolgál­tatások, amelyeket az Agrotech­nika gépkereskedelmi vállalat nyújt a Nyitrai Gépkiállítás láto­gatóinak. Mivel az Agrotechnika ezeket a szolgáltatásokat elsősorban a földművesek soraiból kikerülő ér­deklődők számára rendszeresítet­te, reméli, hogy az érdeklődők az előbb említett szolgáltatásokat kihasználják és a kiállításról megelégedetten távoznak majd. Miroslav Vesety Munkabiztonságot a mezőgazdaságban « (9) A dolgozók munkabiztonságában és egészségvédelmé­ben egyre Jobban érvényre jut, mint a fontos eszközök egyike, a munkalégkör elemzése. A kifogástalan munka­helyek létrehozása megköveteli, hogy méréssel a leve­gőben levő kártékony anyagok töménysége állandó ellen­őrzés alatt álljon. Ez a követelmény nemcsak annak szükségéből ered, hogy megállapíthassuk az ipari hi­giénia szempontjából a szennyeződés fokát, hanem érvényre Jut pl. az olyan különféle kollektív védő­eszközök hatékonyságának felülvizsgálásánál is, amilye­nek az elszívóberendezések stb. A munkalégkör elemzé­sének munkamódszereit felosztjuk laboratóriumi elem­zésekre — a munkahelyeken dolgozók lélegzési teréből vett levegőmintákat a vegyi laboratóriumokban bonyo­lult laboratóriumi készülékkel elemzik; terepi elemzé­sekre, vagyis detekciós elemzésekre, melyek folyamán egyszerű készülékekkel — detektorokkal — megállapít­juk az üzemben, a munkatevékenység folyamán a kár­tékony anyagok mennyiségét. A detekciós meghatározá­sok nem teljesen pontosak, inkább tájékoztató jelle­gűek. De előnyük az eredmények gyors megállapításából származó cselekvőképesség. A mezőgazdasági termelésben is egyre Jobban meg­honosodik a kártékony anyagok megállapítása az egyes üzemrészlegek levegőjében. Itt azonban a helyzet bo­nyolultabb, mert sok olyan ártalmas anyag megállapí­tására — amelyek jellegzetesek a mezőgazdasági terme­lésre — még nem dolgoztak ki detekciós módszereket. Ezért rá vagyunk utalva a laboratóriumi vizsgálatokra, amelyeket csak szakképzett vegyészek végezhetnek. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy a mezőgazdaságban vegyi kártékony anyagok megállapításánál a levegőben egyál­talán ne lehessen detektbrokat alkalmazni. A segédter­melés üzemeiben, továbbá a silózásnál, ammóniákozás­­nál stb. a levegőben levő kártékony anyagok meny­­nyiségét detekciós csövecskék segítségével állapíthatjuk meg, és az így nyert eredmények alapján áttekintést nyerhetünk az egyes munkahelyek ártalmasságáról. Rendelkezésünkre állnak a következő csehszlovák gyárt­mányú detektorok és detekciós csövecskék: A Labora simplex egyszerű szerkezetű detektor, amely a széngáz töménységének megállapítására szolgál. Se­gítségével meg lehet állapítani a széngáz töménységét a levegőben 0,001-től egészen 0,1 %-ig. A készülék ballonból áll, amelybe műanyagból készült fékező haj­szálcső van elhelyezve. A hajszálcső másik végén töm­­lőcske van, amelyre ráhúzzuk a detekciós csövecskét, melynek előzőleg mindkét hegyét letörtük. Ezután ösz­­szenyomjuk a ballont, hogy ne legyen benne levegő és hagyjuk,/ hogy szabadon felszívja a mért levegőt. A cső­ben levő Impregnált szllikagél színezése szerint és az összehasonlító skálával való összehasonlítás alapján megállapítjuk a széngáz töménységét a levegőben. Az utóbbi időben a fogyasztók számára a Labora simplex különböző javított típusait bocsátják rendelkezésre. (A detektorok valamennyi típusait, amelyeket hazánkban gyártanak, a Laboratórne potreby, n. v. szállítja.) A széngáz megállapítására szolgáló detektor másik típusa az a készülék, amelynél a fémhenger légszivaty­­tyúval és Jól tömített dugattyúval van elzárva; ez csa­varorsóval, kézi hajtókar forgatása által, az anyában forog. Ezzel a mozdulattal a próbára vett levegőt át­szívjuk a szivattyúra erősített detekciós csövecskén. A csövecske színezésének összehasonlításával állapítjuk meg a széngáz töménységét a levegőben. A detektor további típusa az a berendezés, amelyet a levegőben levő nagyobb mennyiségű ártalmas anya­gok megállapíaására lehet használni. Ez a detekciós csövecskék különböző fajtáiból tevődik íssze és lénye­ges része a Jelinek szerint készült felszívóberendezés. Tulajdonképpen henger alakú gumizsák, amelynek mind­két végén plasztikus anyagból készült formált lapocs­kák, homlokok vannak. Az egyik homlokoldal úgy ké­szült, hogy el lehessen rajta helyezni a detekciós csö­vecskét. A zsák belsejében hosszanti irányban spirális acélugró van; a légzsákban levő biztosítókötél bizto­sítja az acőlrugó maximális széthúzását. A szivattyúnak ézen kívül szelepje is van. Ehhez a szívóberendezéshez az ammóniáknak, az arzénhidrogénnek, a foszforhldro­­génnek, a klórnak, a klórciánnak, a nitrogének oxid­­jainak, a kéndioxidnak, a széngáznak, a kénhidrogén­nek, a metilalkoholnak, az etilalkoholnak stb. megálla­pítására detekciós csövecskéket lehet kapni. Kártékony anyagok megállapításánál az eljárás ugyanolyan, mint az előbb említett típusoknál. A cíánhidrogén és a szén­gáz mennyiségét a csövecskékben levő- reakciós réteg színezése szerint állapítjuk meg, míg a többi ártalmas anyag töménységét a reakciós réteg színezésének hossza adja meg. Az ártalmas anyagok a csövecskékben levő reakciós keveréket különféle jellegzetes módon festik be. A detektorok valamennyi típusánál egy csövecske egy mérésre szolgál. Az így nyert értékeket ezután összehasonlítjuk a leve­gőben engedélyezett kártékony anyagok legmagasabb határával. E fogalom alatt a levegőben levő meghatáro­zott anyag legnagyobb mennyiségét is értjük, amelynek belélegzése az egész munkaműszak és az egymást kö­vető tetszés szerinti munkaműszakok folyamán nem okoz kárt a dolgozók egészségi állapotában. A készülő­ben levő Javaslat szerint a legmagasabb engedélyezett töménységeket úgy határozták meg, mint átlagos egész műszakra vonatkozó töménységet, amelyeket időhöz kö­tött átlagban az egész műszak folyamán nem szabad túllépni. Mivel a munkaműszak folyamán rendszerint az ártalmas anyagok mennyiségénél a levegőben inga­dozás észlelhető, az átlag felső határának túllépése korlátozva van a legmagasabb engedélyezett, rövid ideig tartó töménységgel. Az izgató anyagoknál ez a kétsze­rese az átlagosan engedélyezett legmagasabb tömény­ségnek, a többi anyagoknál ötszöröse a legmagasabb engedélyezett töménységnek. Ezeket a lökésszerű tö­ménységeket egyáltalán nem szabad túllépni. Fiatalkorúak és a szakmánymunka Fiam elvégezte a kilencéves alapfokú iskolát és most a ter­melésben szeretne dolgozni. Mint minden fiatalember, ő is minél többet szeretne keresni. Vállal­hat-e szakmánymunkát, hogy na­gyobb keresetre tegyen szert? Ahhoz, hogy valaki munkajogi ala­pon érvényesíthesse Jogait és telje­síthesse kötelességeit, erre alkal­masnak is kell lennie. Alkalmassága abban a naptári évben kezdődik, amelyben betöltötte 15. életévét, de legkésőbb akkor, amikor már nem tanköteles (lásd a Munka Törvény­­könyvének 11. § -át}. Fiának ilyen alkalmassága már fennáll, mivel már nem tanköteles, viszont még nem töl­tötte be 18. életévét, tehát csak fia­talkorú dolgozóként Jöhet számítás­ba. (Lásd a Munka Törvénykönyve 274. §-ának 2. bekezdését). A Munka Törvénykönyve (166. §). fiatalkorú dolgozók esetében korlá­tozza (sőt tiltja) bizonyos munkák elvégzését. Fiatalkorú dolgozók szá­mára tilos a túlórázás, az éjszakai munka és a szakmány munka (ak­kordmunka). A szakmánymunkára vonatkozó teljes tilalom azonban a fiatalkorú munkásra csak addig kö­telező, amíg be nem töltötte 16. élet­évét. A fiatalkorú dolgozót alkalma­zó munkáltató eszerint nem oszthat­ja be őt szakmánymunkára és nem fizethet neki szakmánybért. Nyilvánvaló tehát, hogy amennyi­ben fia termelőüzemben (bármilyen szakaszon) vállal munkát, úgy 16. életévének betöltéséig szakmány­munkát nem végezhet. A Munka Törvénykönyve ezzel a korlátozással azt a célt szolgálja, hogy a fiatalkorú dolgozók munkája biztonságosabb legyen, tökéletes egészségvédelemben részesüljenek és a legnagyobb mértékben ki lehessen küszöbölni az esetleges balesetek kockázatát csakúgy, mint a fiatalko­rú egészséges fejlődését veszélyezte­tő kedvezőtlen hatásokat. A szövetkezeti földművesek szociális ellátása (VI.) Az aggkori Járadék legmaga­sabb határa a III. munkacso­portba besorolt tevékenység esetén a havi munkajutalom átlagának 60 %-a, legfeljebb azonban 1600 korona havonta; a II. munkacsoportba besorolt tevékenység mellett az átlagos havi munkajutalom 70 °/o-a, azonban legfeljebb 1800 koro­na havonta. Az aggkori jára­dék magasabb határát csupán az olyan esetben lehet elérni, ha a gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló szövetkezet tagja az ilyen nyugdíj eléré­sére teljesíti az előirt feltéte­leket, de nyugdíjigényét nem terjesztette elő és a szövetke­zetben továbbra is dolgozott. Ebben az esetben aggkori já­radéka a további tevékenység minden esztendeje után átla­gos havi munkajutalmának 4 %-ával, a befejezetlen, nem teljes év esetében minden há­rom hónapra 1 %-kal emelke­dik. Az aggkori Járadék elér­hető legmagasabb határa a nyugdíj korhatár elérése utáni munkával elért. emeléssel együtt havonta legfeljebb 250Ö korona lehet, emellett nem haladhatja meg az átlagos ha­vi munkajutalom 90 %-át. A nyugdíj említett legmagasabb összegébe beleszámítják a nyug­díjas által kézhez vett esetle­ges egyéb Járadékot is. Viszont nem számítják bele a mozgás­képtelenség esetén adott jára­déknövelést, sem a nevelési hozzájárulást. A gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló EFSZ tagjai­nak legkisebb aggkori nyugdí­ja havonta 400 korona; ez az összeg azonban nem haladhat­ja meg az átlagos havi munka­­jutalom 90 °/o-át. Ha azonban a nyugdíj az illető egyetlen vagy legfőbb megélhetési for­rása, akkor 445 koronát kap, ha viszont erre a nyugdíjra még egy családtag is rá van utalva, akkor a legalacsonyabb Járadék havonta 645 koronát tesz ki. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag felesége is kap egyéni nyugdíjat, úgy já­radékuknak összesen legalább 750 koronának kell lennie ha­vonta. A gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló szövetkezetek tagjait megillető aggkori nyug­díjat az a szövetkezel tag is megkaphatja, aki az aggkori járadék megadásának feltéte­leit akkor teljesítette, amikor a szövetkezetei még nem is­merték el mint a gazdálkodás magasabb színvonalán álló EFSZ-t, ha a gazdálkodás ilyen színvonalán áltó szövetkezet­ben megszakítás nélkül a nyugdíjigény elérése után is tovább dolgozott és az aggkori járadékot nem kérte és nem kapta. Ugyanez vonatkozik ar­ra is, aki rokkantsági Járadé­kot kap a többi szövetkezetre érvényes előírások alapján, ha megszakítás nélkül dolgozott a gazdálkodás fejlettebb szint­jén álló szövetkezetben és tel­jesíti az aggkori nyugdíj meg­adásának összes feltételét. Az aggkori járadékot teljes egészében kifizetik a gazdál­kodás magasabb szintjén álló szövetkezet tagjának munka­­tevékenysége teljes időtarta­mára (a nyugdíj korhatár el­érése után) ha nem haladja meg havonta az ezer koronát; az ennél nagyobb nyugdíjat azonban erre az összegre csök­kentik. A gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló EFSZ-nek el nem ismert szövetkezetek tag­jainak aggkori Járadékösszege megállapításakor a nyugdíj­­övezetek rendszerét alkalmaz­zák. E rendszer szerint a nyugdíj összegét szilárdan szabják meg éspedig az átla­gos havi munkajutalom nagy­sága szerint. Az átlagos havi munka- Az aggkori Járadék Jutalom összege alapösszege 300 korpnáig 230 korona 300-tól 450 koronáig 270 „ 450-től 600 # „ 310 „ 600-tól 750 „ 350 750-től 900 „ 390 900-tól 1150 „ 440 1150-tól 1400 „ 500 1400-tól 1850 „ 560 1650-től 650 Az alapnyugdíj összege az EfcsZ-ben ledolgozott minden munkaév során 1 °/o-kal emel­kedik, amit a nyugdíjigénylő 18. életéve után dolgozott le. A munkatevékenység egész idejére eső emelésnek azon­ban nem szabad meghaladnia a nyugdíj alapösszegének 20 százalékát. A gazdálkodás fejlettebb színvonalán állónak el nem is­mert szövetkezetek tagjai szá­mára is érvényes az a rendel­kezés, hogy ha az aggkori Já­radék megadásának feltételeit teljesítik és továbbra is dolgoz­nak a szövetkezetben s ugyan­akkor nem kérnek nyugdíjat, úgy Járadékuk minden ledol­gozott esztendő után átlagos havi munkajutalmuk 4 %-ával ■ emelkedik Tekintettel arra, hogy az aggkori járadék más az olyan szövetkezetek tagjainál, ame­lyeket nem ismertek el a gaz­dálkodás fejlettebb fokán álló 1 EFSZ-nek, számukra nem szab­ták meg az aggkori járadék alsó határát. Ha azonban ez a Járadék a szövetkezeti tag egyetlen vagy legfőbb bevételi forrása úgy legalább 445 koro­na Járadékot kell kapnia és ha e nyugdíjra még egy család­tag is rá van utalva, úgy a legalacsonyabb nyugdíj 645 korona havonta; abban az eset­ben, ha a nyugdíjas szövetke­zeti tag felesége is kap nyug­díjat, akkor mindkettőjük nyugdíjának összege nem csök­kenhet a havi 750 koronás szint alá. Ha az aggkori nyugdíjas az olyan szövetkezetben dolgozik nyugdíjazása után továbbra is, amelyet nem Ismertek el a gazdálkodás fejlettebb színvo­nalán álló EFSZ-nek, akkor nyugdíját havi ezer koronáig kifizetik. (Folytatjuk) BURGONYAFELVÄSÄRLÄSI ÁRPÖTLÉK A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya jóváhagyta az 19B9. évi termésű kései burgonya felvásárlási árát kiegészítő árpótlékokat. Eszerint a kerkovi kifli árpótléka 100 kg bur­gonyára számítva 40 korona, a vá­lasztékminőségű burgonyáé 30 koro­na, az I. minőségi osztályba sorolt burgonyáé 21 korona, a II. minőségűé 20 korona, a harmadik minőségűé 15 korona, a IV. minőségűé pedig 10 ko­rona. Az árpótlék az egész 1969. évi termésű eladott étkezési kései burgo­nya mennyiségre vonatkozik. Az álla­mi terményfelvásárló vállalat alkal­mazottai a közeli napokban látogatást tesznek a burgonyatermesztő mező­­gazdasági üzemekben, hogy utólagos szerződéseket kössenek. A magángaz­dálkodók szintén felajánlhatják köz­ellátási célokra ez évben termesztett étkezési burgonyájukat és az eladásra a HNB-n közös rzerződést köthetnek. —k—

Next

/
Thumbnails
Contents