Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-30 / 35. szám

ÉLETÉBŐL

Helyes úton járnak

lúlius 19. számunk egyik cikkében a dunaszerdahelyl Járás politikai és gazdasági konszolidációjával foglalkoztunk. Leszögeztük, hogy a pártbizottságokra és a Járási nemzeti bizottságokra az utóbbi hónapokban óriási feladatok hárulnak és nagy részben tőlük függ, milyen mértékben valósul meg a konszolidáció. Megszólaltattuk a Járási pártvezetöség egyik dolgozóját, Paksi elvtársat, továbbá a JNB elnökét Miklós Istvánt, akik feltárták Járásuk helyzetét. Paksi elvtárs úgy fejezte be nyilatkozatát, hogyha mindenütt olyan volna a helyzet mint Dunaszerdahelyen, a konszolidáció szót akár ki is törölhetnénk a szótárból.

Sajnos, a legtöbb Járásban távolról sincs minden annyira rendben, mint Csallóköz „fővárosában“, ezért ez a téma még mindig aktuális, sőt figyelembe véve az utóbbi hetek eseményeit, most még időszerűbb, mint egy-két hónappal ezelőtt.

Ezúttal a komáromi Járást vettük górcső alá, ott igyekeztünk megtudni, mennyire rendeződtek már a viszonyok, milyen problémák várnak még megoldásra, mik a tervek, feladatok. Több emberrel is szót váltottunk. A vélemények általában megegyeztek. A legtöbben egyet értettek azzal, hogy a komáromi Járásban is kedvező a helyzet és noha jóval több volt és még ma is több a gond, mint Dunaszerdahelyen, más Járásokhoz viszonyítva elégedettek lehetnek a dolgok alakulásával.

A komáromi Járási pártbizottságon Chovan elvtárssal beszélgettünk erről a témáról.

— Nálunk ugyan nem voltak szélsőségek, de probléma azért bőven akadt — mondotta bevezetőül a pártfunkcionárius. A mi helyzetünk, hasonlóak a dunaszerdahelyeikéhez, azért kedvezőbb mint a legtöbb helyen, mert Járásunk mezőgazdasági Jellegű, tehát a lakosság nagy része falukon, szétszórtan él. Meggyőződésem, hogy itt azért is volt nagyobb a nyugalom, mint a többi városban, mert az utóbbi években a termelés fokozódott, az életszínvonal emelkedett, úgyhogy nem volt különösebb ok az elégedetlenségre. A mezőgazdaságban például az utóbbi négy évben egy harmadéval nőtt a produktivitás.

— Persze — folytatta Chovan elvtárs -r, minálunk is előfordultak kilengések. A hajógyárban például, ahol 4500 munkás dolgozik, a helytelen nézetek Jobban tért hódítottak, mint falvainkon. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy az ipar nagyobb krízisen ment keresztül, mint a mezőgazdaság. A munkások türelmetlenek voltak, gyakran bírálták a valóban nem ideális helyzetet. Az emberek többsége ma már nem ad a szép szavakra és nem kedveli meg a funkcionáriusokat, ha nem látja, hogy azok valóban tesznek is valamit.

— Szerintem a mi legfontosabb feladatunk a gazdasági problémák rendezése A hajógyárban, ahol mint tudjuk az áru Jelentős része szovjet exportra készül, például Ilyen probléma adódott, melyről tulajdonképpen senki sem tehetett. Az anyag nagykereskedelmi ára emelkedett, a szerződést viszont még négy évvel ezelőtt kötötték meg, úgyhogy a hajók ráfizetéssel készültek. Ezt már sikerült megoldani Volt itt Sádovsky és Colotka elvtárs, akiknek segítségével már ezt a nem kis problémát is rendeztük, mégpedig állami dotációval. A gyárnak már az önállóságot Is sikerült kiharcolni, tehát nem függ a szállítóktól

— A pozitívumok, amelyeket sikerült elérnünk, elég

Jelentősek. Nyugalom van, és a keresetek is Javultak. Ráültünk az alapszervezetekre és köteleztük őket, hogy teremtsék meg a termelékenység és a bér közötti összhangot, szilárdítsák meg a munkafegyelmet stb.

— A funkcionáriusoktól megköveteljük a nagyobb határozottságot és tudást. Mi senki helyett nem akarunk és nem is fogunk irányítani, a fő figyelmet elsősorban az ellenőrzésre fektetjük. A múltban ugyanis gyakran ott volt a hiba, hogy a párt sokszor a kelleténél jobban átvette az irányítást. Tisztában vagyunk azzal is, hogy azok a vezetők, akik határozottabban fognak fellépni, nem lesznek túlságosan népszerűek, de ml biztosítottuk őket, hogyha Jól végzik munkájukat, mögéjük állunk.

— Sok helyen már rövid idő után látszik az eredmény. Néhány a múltban Jóformán küzködö üzem már teljesíti a tervet.

— A Járási pártvezetöség — mondotta továbbiakban Chovan elvtárs — a nemzetiségi súrlódásokkal Is foglalkozott. Ezek szerintem a gazdasági nehézségek miatt Jöttek létre. Mi felhívással fordultunk a lakossághoz, a legkritikusabb helyzetekben pedig röplapokat osztogattunk az embereknek, melyekben mindenkinek világosan a tudtára adtuk, hogy a párt szilárdan ragaszkodik az internacionalista vonalhoz.

— Egyik legnagyobb gondunk a munkaerőtöbblet. A mezőgazdaságból az egyre növekvő gépesítés és a Jó munkaszervezés folytán egyre több ember szabadul fel s ezek nagy részét nem tudjuk elhelyezni. Járásunk iparilag fejletlen, így sokan más városokba, sőt egyesek Csehországba Járnak dolgozni.

— Remélhetőleg a jövőben némileg megjavul a helyzet, mivel Gútán motorkerékpár alkatrészgyár épül, és így megközelítőleg 1971-ben mintegy 800 ember Jutna munkához. Az sincs kizárva, hogy később ez a szám 3—4 ezerre is kibővül. Tanyon is működött egy kisebb len-kóc feldolgozó üzem, melyet likvidálni akartak. A jövőben ott egy fuynír gyárat építenek, s így ismét két-háromszáz dolgozó kap majd munkát.

— Mint a legtöbb helyen, nálunk is problémák vannak a melléküzemekkel. Hiányos a bérellenőrzés. Sok szakember hagyja ott a munkahelyét, mert a melléküzemekben Jobbak a kereseti lehetőségek. A Jövőben ezt is meg kell oldanunk.

A Járási nemzeti bizottságon kapott tájékoztató nagyjából egyezett Chovan elvtárs szavaival. Stano mérnök is biztosított, hogy a komáromi Járásban nyugalom van, és noha itt is akad néhány egyén, aki a konszolidáció ellenzője, de ezek olyan kis erőt képviselnek, hogy semmit sem nyomnak a latban

— A múlt év októberében kidolgoztunk egy konszolidációs tervet — mondotta a JNB dolgozója —, melynek teljesítését a közelmúltban értékeltük is Az eredmények minden tekintetben kielőgítőek. Mezőgazdasági téren is minden a legnagyobb rendben van. Az aratást terv előtt teljesítettük. A cukorrépa is Jónak mutatkozik.

— Egy másik örvendetes jelenség az, hogy a MATICA és ^ CSEMADOK közeledik egymáshoz Ennek nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert ez bizonyára éreztetni is fogja hatását.

— Ami viszont a múltban és a Jelenben is komoly problémát Jelent, az a munkafegyelem. A Jó erkölcs és fegyelem nélkül ugyanis a teljes konszolidáció nem képzelhető el.

A szövetkezet 775 hektárnyi összterületével a kisebb mezőgazdasági termelési egységek közé tartozik. A hozzáértő munkaszervezés és az odaadó tagság kitartó munkája azonban a gazdaságilag erős, fejlődőképes EFSZ-ek közé emelte. Amíg azonban a Nagydaróci EFSZ feljutott a mai szintre — hosszú és nem minden akadálytól mentes utat kellett megtennie.

— Amikor a faluban megalakult az első típusú EFSZ, kezdetben órabér formájában Jutalmaztuk a tagságot. Később áttértünk a II., majd a III. típusú közös gazdálkodásra, de kezdetben bizony előfordult, hogy annyi pénz sem volt a közös kasszában, amiből rendszeresen fizethettük volna az előleget a munkaegységekre — emlékezik vissza a kezdet éveire Fukács Nándor, a Nagydaróci szövetkezet egyik alapító tagja és első elnöke.

A szövetkezeti irodában a húsz esztendős EFSZ eddigi útjáról s az eddigi fejlődést fényesen bizonyító eredményekről beszélgetünk a jelenlegi elnökkel, Tóth Jánossal. Itt ül mellettünk Herceg Vince üzemgazdász is, aki számadatokkal bizonyít:

— A szövetkezet termelő- és más állóeszközeinek értéke Jelenleg öt millió 906 ezer koronát képvtsel. Ezenkívül 900 ezer koronányl tartalékalapot is létrehoztunk, az üzemfejlesztési alapon 504 ezer, a kulturális alapon 204 ezer, más üzemi alapokon pedig további 150 ezer koronát tartunk nyilván A gazdaságilag egyre szilárduló szövetkezet példásan gondoskodik tagságáról. Idén is tíz szövetkezeti dolgozó gyermekét küldtük Ingyenes nyaralásra, két Balaton-körüli társasutazáson pedig összesen 64 szövetkezeti tag vett részt a szénabegyüjtés és az aratás közötti időszakban. De ez csupán egyik formája a sokoldalú szociális gondoskodásnak. Ez évben is 4 fiatal tagnak nyújtott az EFSZ Jelentős anyagi támogatást családi ház építéséhez, további hat lakást pedig szövetkezeti alapon építünk, szintén a fiatalok részére.

Olyan számok ezek, amelyek szilárd gazdasági alapra, kiegyensúlyozott termelési eredményekre engednek következtetni. Ezekről az eredményekről így nyilatkozik Tóth János elnök:

— Legjövedelmezőbb termelési águnk a tejtermelésre és borjúnevelésre szakosított állattenyésztés. A 180 darabot kitevő tehénállománynál tavaly 2200 liternyi átlagos fejéshozamot értünk el, idén pedig minden feltételünk meg van arra, hogy túllépjük a tervezett 2500 litert. Ennek érdekében fokozatosan javítjuk az állatállomány összetételét^, tavaly 50, Idén pedig újabb 30 darab Jó teljesítményű fejőstehenet vásároltunk. A

Nagydaróc a fejlődés útján

borjúnevelést több szövetkezettel kooperálva folytatjuk. Tavaly 900 darab növendékmarhát adtunk el, idén pedig 1500 darab eladását tervezzük. Tejprodukciónkal így magunk dolgozzuk fel, sa)át felszerelésünkkel készítjük a borjak etetésekor használt fölözött tejkeveréket. A felvásárló vállalatnak csupán á tiszta tejszínt adjuk el.

—Hogyan biztosítják az intenzív állattenyésztéshez szükséges takar mányalapot? «

— Saját termésünkből. Rétünk kevés van, de»100 hektáron termelünk szántóföldi takarmányokat. Bár tíz hektáron csak idén vetettük Pl a lóherét, a 100 hektárnyi összterületről két kaszálásból 40 mázsán felüli átlagos hektárhozamot értünk el.

A fentiek alapján úgy tűnik, mintha Nagydarócon minden problémamentesen, rendben menne. Pedig van még rendeznivaló bőven. Sa|nos, sok esetben kívül áll a. szövetkezet lehetőségein éppen a legfontosabb kérdések rendezése. Ezen er vidéken száraz Időben a vízhiány, esős évben viszont a talajvíz okoz sok gondot. Mintegy 100 hektárnyi területen sürgős feladat lenne az alagcsövezés. Kétszázötven hektárnyi terület már le van csapolva, de a mai napig nem valósult meg a vízrendezés második szakasza, az öntözőberendezés kiépítése. Pedig már két éve ott áll kihasználatlanul a falu határában a 27 hektárnyi felületű ú) víztároló. A haltenyésztésen kívül más hasznot nem hoz — az ebből származó Jövedelem Is a halászszövetséget gyarapítja —, pedig a szövetkezet továbbfejlesztésének egyik legbiztatóbb záloga éppen az intenzív vízgazdálkodás kiépítése lehetne. A losonci lárási szervekre és a Vízgazdálkodási Igazgatóságra vár a feladat, hogy belátható Időn belül megoldódjék ez a nagydaróci probléma.

Meg kell még említeni, hogy a Nagydaróci EFSZ az elsők között ismerte fel a gazdaságilag előnyös és társadalmi szempontból Is hasznos segédtermelés fontosságét. Kőbányát szereltek fel, amelynek teljes kihasználását 5 tehergépkocsi Is biztosítja, s amely szintén egyik fontos tényezője lett a szövetkezet gazdasági megszilárdításának. Az útszegélyek építéséhez használt, évekig hiánycikknek számított kőkockákat készítik itt. A bánya átlag 10—25 olyan férfit foglalkoztat, akiket csúcsmunkák idején bármikor használhat a szövetkezet a növénytermesztésben is. így sem más üzemektől, sem az EFSZ alaptermelésétől nem von el munkaerőt é emellett tetemes haszonnal gazdagítja a közös pénztárát.

Bár nem minden problémától mentesen, de évről-évre gyarapodik, erősödik a nagydaróci közös. Az EFSZ gazdasági felemelkedésével pedig együtt emelkedik a szövetkezeti dolgozók életszínvonala is.

Kovács Z.

Besztercebánya arculata az utóbbi években, de főleg az utóbbi hetekben jelentősen megváltozott. Ez nem is csoda, hiszen a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának ünnepségeire készült a város. A jelentős évforduló alkalmából ünnepélyes keretek között nyitották meg a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmúzeumát. A felkelési harcokban elesettek emlékeit eddig csupán kisebb emlékművek őrizték. A besztercebányai felkelési múzeum eddig is felidéztette a látogatókkal az SZNF eseményeit, de most a felkelési harcok történetét szemléltető dokumentumok egy új, korszerű központi létesítményben kaptak elhelyezést.

Az emlékmű környéke is megváltozott. Az új létesítmény jelentős városrendezést eredményezett, hiszen új parkkal gazdagította Besztercebányát.

Napjainkban jó benyomást kelt a látogatókra a Szlovák Nemzeti Felkelés szive, központja, ahol negyed évszázaddal ezelőtt a szlovák nép fiai fegyvert fogtak és harcba szálltak az ellenséggel.

Valóban nagyon látványos a park, ahol az emberi fantázia a kellemes környezettel összhangban a különböző magasságú tölgyfa-darabokban testesül meg. Erdőre emlékeztet, ahol partizánok harcoltak. A padok, a sakktáblák és a különböző figurák, a kis játszóterek gyönyörű látványt nyújtanak nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is.

Egy hatalmas, korszerű szálloda is épült a felkelés központjában, amely kellemes szórakozást és pihenést nyújt a látogatóknak. Kép és szöveg: Kajtor Pál