Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-23 / 34. szám

CSALÁDI KÖR Házi tartósításnál á befőzésre, eltevésre fordított mun­kánk csak akkor eredményes, ha ké­szítményeink valóban hosszabb Ideig elállnak romlás nélkül. Ehhez né­hány megszívlelendő Jótanáccsal szol­gálunk. Mindenekelőtt: tartós készítményt csak Jó minőségű nyersanyagból ál­líthatunk elő. Befőttbe véletlenül se kerüljön deformált, féregrágott, rom­ló, vagy átszíneződött gyümölcs. Izek, dzsemek, készítésénél viszont fel­­használhatók az apróbb, féregrágott s a kisebb foltokban romló gyümölcs­szemek is, ha feldolgozás előtt a hibás részeket gondosan kivágjuk. Gyümölcslét és szörpöt teljesen érett, alakhibás, ütődött gyümölcsök­ből is készíthetünk. Penészes dara­bok azonban ne kerüljenek közéjük. Nagy gondot kell fordítani a nyers­anyag tisztítására is, amelynek leg­jobb módja a bő vízzel végzett, ismé­telt mosás. Először nagyobb edénybe áztassuk a nyers gyümölcsöt 8—10 percig, annyi vízben, amennyi ellepi. Ha keményhúsú 25—30 percig tart­son ez a folyamat, hogy a felületre tapadt szennyeződés fellazuljon, önt­sük szitára vagy rostára, és tegyük csap vagy zuhanyrózsa alá. Fontos, hogy a feldolgozóhely kör­nyéke, a használt eszközök tiszták legyenek és a személyi higiéniára is ügyelni kell. A házilag tartósított ké­szítmények romlását legtöbbször a tisztaság hiánya okozza. Ezért a hul­ladékot, maradékot a feldolgozás helyétől rendszeresen vigyük el. A félkész- és készterméket védjük a legyektől, darazsaktól, átgőzöléssel fertőtlenített kendővel fedjük le. Az üvegek tisztátalansága is rom­lást okoz. Az üvegeket három sza­kaszban mossuk ki: először áztassuk langyos vízbe, majd meleg, szódás vízben (1 liter vízbe 1,5—2,00 dkg mosószóda) mossuk ki, végül bő, le­hetőleg csapból folyó vízben alapo­san öblítsük át, s szájukkal lefelé fordítva csurgassuk ki. Töltéskor az üvegek ne csak tiszták, hanem szá­­razak is legyenek. Ezért legjobb a befőzés előtti napon kimosni az üve­geket. Törlőruhát lehetőleg ne hasz­náljunk, mert romlást okozó mikro­szervezetek kerülhetnek az üvegbe. Az emberi kéz is teli van mikrobák­kal, ha látszólag tiszta is; tehát a tiszta üvegeket csak kívülről fogjuk meg, bele ne nyúljunk. A szirup, szörp, dzsem, íz forralá­sakor keletkező habot folyamatosan merjük le kanállal. A felhasználásra kerülő fűszereket az üvegbe rakás előtt forrázzuk le, kötözőpapírt köz­vetlenül a felhasználás előtt márt­suk forró vízbe, és úgy fogjuk meg, hogy a belső réteghez ne érjünk hoz­zá a kezünkkel. Gőzöléshez legjobb, ha kifőzött, tiszta ruhát teszünk az üvegek közé, de megfelel az újságpapír is. Szal­mát ne használjunk erre a célra. A tartósított készítményeket nem sza­bad megfogni a pergamentnél, celo­fánnál, vagy a záróguminál, mert utólag könnyen megfertőződhetnek, különösen, ha a légmentes zárás fel­lazul. A készítmények tárolására legal­kalmasabb a jól szellőztethető, köny­­nyen tisztán tartható, elsötétíthető, hűvös, erős hőmérsékleti ingadozá­soktól mentes hely. Az eltett készít­ményeket legalább havonta nézzük át, és ha romlót találunk, azonnal vegyük ki a többi közül. Minél gyak­rabban vizsgáljuk át a készítménye­ket, annál előbb felfedezzük az eset­leges romlást. így átdolgozással, is­mételt csírátlanítással megmenthet­jük a romlásnak indult készítményt. K. L. Miért élnek tovább a nők ? Egy ma született kislány várható élettartama 71, egy fiúcsecsemőé 65 év. A hat évnyi különbség két évtizeddel ezelőtt csak négy volt, tehát az életkor általános növekedésén belül tovább hosszabbodik a nők életkora. Érdekes természeti tény ez: nincs egyértelmű tudományos magyarázata, és társadalmi következményei sem tisztázottak. A folyamatban levő vizs­gálatok eredményét és a feltevéseket is érdekes szemügyre venni. Több fiú születik, mint leány, de később a férfiak minden korcsoport halálozási arányszámában megelőzik a nőket. így következik be a termé­keny életkorban az egész világon ismert néhány százalékos nőtöbblet. En­nek egyik következménye, hogy némelyik lány pártában marad, illetve csak elvéit vagy özvegy emberhez mehet férjhez. A háborús veszteségek még növelik a férfihányt. A nőtöbblet valószínű magyarázata, hogy az ős­időkben az anyaság nagy veszélyekkel járt, s a természet ezt „igyekszik“ ellensúlyozni a nők nagyobb számával, ellenállóbb alkatával. A Selye-féle stresselmélet szerint mindenki más-más „egészségtőkét“ hoz magával a világra, s ebből a nőknek többre van szükségük, több is jutott nekik. A betegség-statisztikák úgy látszik megerősítik ezt a feltevést. Közismert sok férfi nyafkasága, ha valami baja van, s ennek oka olykor a fegyelme­zetlenség. Objektív tény azonban, hogy a férfiak esendőbbek, többféle be­tegség prédái és azokat nehezebben viselik el. Messze vezetnek a vérke­ringés és a szívműködés zavaraiban (infarktus, magas vérnyomás stb'.), a rákos és egyéb fertőző megbetegedésben, a tuberkulózist is beleértve. A nők betegséglistája rövldebb. Első helyen állnak az epebántalmak: ezek nőknél ötször-hatszor olyan gyakoriak, mint férfiaknál. A cukorbaj szin­tén inkább a nőket sújtja. Más feltevés szerint, a férfiak egészséget pazarlő életmódja volna rövi­­debb életük oka. Többet dohányoznak, isznak — persze, hogy elfogyaszt­ják tartalékaikat. Amerikában megvizsgálták 30 ezer apáca és 10 ezer szerzetes életútját. Ugyanolyan körülmények között töltötték napjaikat, nagyjából azonos mó­don táplálkoztak, nem ittak, nem dohányoztak, mentesek voltak az anyagi és családi gondoktól. A meglepő eredmény: az apácák és szerzetesek át­lagos kora ugyanúgy aránylott egymáshoz, mint a kolostori falakon kívül élő nőké és férfiaké. Ismét igazoltnak látszott, hogy a természet egyik alapvető Jelenségéről van szó. Férfidivat is létezik! A skandináv államok férfidivatját mindenekelőtt az angol sportszerű öltönyök jellemzik, a zakókat széles vállrészekkel, felvarrott zsebekkel, kézi steppeltekkel (tűzdelésekkel) készítik, gyakoriak a kétsoros kabá­tok is. Színes ingat hordanak hozzá­juk. Az északi álamok férfidivatjának további Jellegzetességét a nagykabá­tok kifejezett kényelmetlensége ké­pezi. „Agyonbélelik“ és felcicomáz­­zák őket plüssel vagy műszőrmével, cipzárral és kámzsával. A fiatalem­berek pedig hosszú, egyenes szabású mellényt hordanak, amely többnyire bőrből vagy szerzsből készül. (ah) Receptek KÓKUSZOS KARIKA Hozzávaló: 20 deka vaj vagy mar­garin, 25 deka sima liszt, 12 deka porcukor, egy csomag vaníliás cukor és 10 deka kókuszliszt. A vajat a lisztben gyúródeszkán felaprózzuk, beleszórjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot meg a kókuszlisz­tet és tésztát gyúrunk. Aztán liszte­zett gyúródeszkán kinyújtjuk, és ke­rek formával kiszaggatjuk. Minden második korong közepét gyűszfivel kiszúrjuk és előmelegített sütőben sütjük. A kihűlt egész korongokat megkenjük ribizlilzzel és összera­gasztjuk egy-egy lyukas karikával. Vaníliás cukorral kevert porcukor­ral megszórjuk. Mivel a férfiak Jóformán ki sem használhatták még a nyári és sport­öltönyök újdonságait, legalább az elkövetkező őszt divatról tájékoztat­juk az alábbiakban a férfivilágot. A párizsi Pierre Cardin új férfi­­ruha-anyagra „szakosította“ magát: világhírű divatszalonjában kötött anyagból, nevezetesen szerzsből (sá­­volykötéses gyapjú vagy selyem bé­lésanyagból) varrnak férfiöltönyöket és nadrágokat, mellényt és nagyka­bátot viszont szintetikus szőttesből készítenek. Az általában hosszabb zakókat sálgallérral és széles hajtó­kákkal látják el, oldalukon egy-egy hasítékkal és ránccal a háton. A nadrágokat Franciaországban egyelő­re felhajtők nélkül készítik, de már nem szabják őket olyan szűkre, mint eddig. A textilfélékből és szerzsből ké­szült zakókon kívül azonban már a „blazer“ nevű bőrutánzatból is varr­nak férfikabátot. Az ilyen zakókat a legkülönbözőbb szabásminták szerint agyalják ki, közös Jellegzetességük viszont, hogy bővebbek és hosszab­bak a szokottnál. A divatmellények ugyancsak műanyagból, valamint fe­kete és vörös bársonyból készülnek. Az utóbbiak azonban csak az esti öltözék, főleg a szmoking kiegészíté­séül, illetve kellékéül szolgálnak. A nagykabátok testhezállók, ösz­­szehúzható, oldalra irányuló csukóval és magas gallérral. Továbbra is diva­tosak a különféle zubbonyok és űn. paletók, amelyeket világos- vagy sö­tétszürke flanellból, tvídből vagy egyéb, halszálka mintás szőttesből állítanak elő. A teveszőrből készült kabátokat élénk színű, kockás min­tájú béléssel látják el. Az olaszok az őszi idényre hosszú felsőkabátokat és redingot, azaz csá­szárkabát szabású zakókat tartogat­nak kitömött váltakkal újdonság gya­nánt. Az esti öltözéket továbbra is a szmoking uralja. Hűvösebb napokra hosszabb nagykabátokkal készülnek fel Olaszországban, amelyek mű­anyagból készült szőrmebéléssel tart­ják a meleget. Az angol férfidivat-tervezők kevés­­hé feltűnő öltönyök hordását javasol­ják a dolgozóknak, sőt fiatalemberek számára is a Carnaby Street-ball „pop“ divatnál egyszerűbb ruhákat készítenek. A hagyományos angol keménykalapok viszont továbbra is divatban maradnak. Az elegánsan öl­tözött angol férfit a nyúlánk termet és az ennek megfelelő, többnyire két­soros zakó Jellemzi. A nadrágok fel­­hajtója keskeny. A férfiszövetek szí­ne a kék és a szürke, a mellények arany és kármin színű kelméből ké­szülnek. Divatos ugyancsak a kockás mintájú ruhaszövet. Bolgár férfidivat — 1970. Öltöny BODOR KLÁRA: Óvodában Mint fecskefiók, folyton csicsereg, sok pufók arcú vidám kis gyerek Az óvőnéni tapsol, mosolyog, s már forognak a kicsi táncosok. Majd pettyes bögre fölé hajolnak, — az ajkuk fölé bajuszt fest a hab — s hogy elkészültek, figyelik Janit. Mesét mesél, de szépet, igazit. Még rajzol is, miközben magyaráz. — A miénk lesz a legeslegszebb ház. Az ablakokon fényes szemüveg, s a ház teteje... szép, piros süveg! A sok gyerek a mesén Jót kacag. De hívja őket már a meleg nap. A hinta egyre fennebb száll velük, és messzire cseng vidám énekük! KATHARINE JACKSON: Az öreg varjú dala MEGFEJTÉS — DICSÉRET A Szabad Földműves 32. számában megjelent mini-rejtvény helyes meg­fejtése: tejföl, tejszín, túró, sajt, író, vaj. Nyilvános dicséretben részesülnek: Hodossy Ilona, Patasi Mária és Osz­kár, Nagymegyer — Farkas Katalin, Karva — Szládicsek Magdolna, Nagy­­kér — Miklós István, Nagylég — ifj. Gál Jenő, Fülek — Csömör Zsuzsa, Nagvölved — Bernáth Katalin, Kéty — Szlizs Róbert, Vága — Sebő Jolán, Szap — Bnrsányi Antal, Hidaskürt — Szobnszlay Jenő, Tany — Molnár La­jos és Izrael Zoltán, Ipolyszalka — Novák István, Csallöközkürt — Kósa Márta és Tivadar, Nagycétény — Nagy Attila, Nagykürtös — Tárnok Zsuzsa, Búcs — Várady Györgyi, Svec Magda, Érsekújvár — Csonka Tibor, Bény — Tirpák Irén, Boly — Domonkos Barnabás, Tany és még sokan mások. — Énekelj nekem egy dalt, anyu — kérleli anyját a kicsi varjú. — Min­den anya altatódalt énekel gyerme­kének, csak te soha. Szegény varjúi Akárcsak a többi varjúné, az ö hangja ts mindennek mondható, csak nem szépnek. Csak­hogy ezt nem mondhatta meg gyer­mekének. — Es milyen dalt szeretnél? — kér­dezte. — Mit énekeljek neked? Az erdőben nőtt érett szederről? — Igen, azt, azt a dalt! — ujjon­gott a kts varjú és kényelmesebben helyezkedett el a fészekben. De az öreg varjú ekkor így szólt: — Várj egy ktcsit. Talán inkább azt a dalt akarnád hallani, amelyben a ravasz róka egy darab sajtot lop el a ftatal és buta varjútól? — Igen, igen, anyu, gyönyörű dal az! Énekeld el nekemI — mondta a kis varjú. A varjú-anya elköhögte magát, hangja a rozsdás altó csikorgásához hasonlított. — Jal nekem — panaszkodott —, úgy rémlik, elfelejtettem a dal szö­vegét. De eléneklem helyette a dalt a kis fekete felhőről, amely a föld felett, a hegyek és völgyek felett, a csodálatos tenger végtelenje felett lebeg... — Igen, erről dalolj — ásította ál­mosan a kisvarjú. — A sötét kis felhőről — folytatta az öreg varjú —, amely az esőt hoz­za. A fáradt kis felhőről, amely meg­állás nélkül utazgat a napsütéses csil­logó világból az éjszaka homályos világába. Azután az éjszakai égen lebeg, könnyedén és áttetszőén, míg végül le nem pihen a magas hegyek zöld moháján. A sötét, fáradt kis fel­hő, amely mélyen alszik, mint fáradt madárka a lágy fészekben — ezt a dalt énekeljem, kis varjam? De a kis varjú már nem válaszolt. Igent sem mondott és nemet sem. A kts varjú ugyanolyan mélyen aludt, mint a kts sötét felhő. — Akkor — sóhajt fel megköny­­nyebbülten az öreg varjú — ez elég ts lenne ma estére. Es ha holnap is azt kéri, hogy énekeljek — ki tudja, hátha addigra szebb lesz a han­gom? ... Felborzolta sötét tollazatát, lehúny­­ta szemét és aludni készült a közelgő éjszakában. Angolból fordította: Bacski Anna társaságba, selyem mellénnyel és magasított gallérú febér inggel. A hajviselet is figyelmet érdemlő. DUPLA VAGY SZIMPLA? Rajzunkon néhány tárgy kétszer szerepel. Melyek ezek a tárgyak? — Torkig vagyok már a nagyzási mániáddall

Next

/
Thumbnails
Contents