Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-23 / 34. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE szövetség alapszabályzata 2. fejezetének 5. bekezdésében kimondja: „A szövetség sokoldalú segítséget nyújt tagjainak, biztosítja azok egyéni és csoportos érdekelt, védelmet nyújt és megszilárdítja társadalmi és Jogi helyzetüket az állami, valamint a gazdasági szervekkel és szervezetekkel szemben. Igyekszik növelni a földművesek társadalmi és gazdasági tekintélyét.“ Az alapszabályzat 2. fejezetének 11. bekezdése kimondja: „Tagjai és szervezetei számára érdekvédelmi ténykedést fejt ki az illetékes állami és gazdasági szervek és szervezetek Irányában, s a kereskedelmi partnereivel szemben.“ Az alapszabályzat 6. fejezetének 28. bekezdése kimondja: „A szövetség az alapszabályzatban biztosított lehetőségei keretében — foglalkozik tagjai kívánságaival, kezdeményezéseivel, Javaslataival, továbbá köteles J o gvédelmet és segítséget biztosítani tagjainak.“ A 6. fejezet 30. bekezdésének értelmében minden tagnak, egyénileg is, „Joga van a szövetség védelmét kérni — alapvető állampolgári jogai érvényesítéséhez — az alkotmány és egyéb előírások értelmében,“ „további díjmentes Jogi segítséget igényelhet — mint szövetkezeti tag, a szövetség tagja — szövetkezeti földjogi téren.“ Ez a Jogi ténykedés teljes összhangban van a szövetség központja (KB) és a Járási szervezetek ügyrendjével. A Járási szervezetek Jogászainak munkatartalmát a következőkben lehet összefoglalni: z 1. szervezési-jogi tevékenység, 2. jogi-tanácsadás, 3. panasz-ügyintézés, 4. ökonómiai tevékenység. Az említett 1. pontba tartozna mindenekelőtt: a) a járási bizottságok és a helyi szervezetek különféle szervezeti előírásainak kidolgozása, illetve aktív részvétel azok kidolgozásában (ügyrend, választási szabályok, a szövetkezetek saját alapszabályzata, stb.; b) szakmai segítség a járási bizottság szervei számára készített fontosabb anyagok önálló kidolgozásánál — amennyiben Jogi problémákról van szó; c) személyes részvétel az illetékes szervekkel folytatott tárgyalásokon, Az elintézésnek ez a módja egyrészt azért felel meg a szövetség érdekeinek, mert nincs ellentétben az érvényben levő rendeltekkel, másrészt azért, mert lehetővé teszi, hogy a szövetség kivegye részét tagjai és szervezetei Jogi védelméből és védhesse egyéni és csoportos érdekeiket. Hátra van még a Járási bizottságok Jogászai ökonómial-Jogl feladatainak meghatározása. Itt szó van — a szövetség és szövetkezetek tagjainak ökonómiai védelméről. Ez annyit Jelent, hogy a Jogásznak részt kell vennie az e célra szolgáló anyagok előkészítésében, a tárgyalásokon és hathatósan kell együttműködnie az ökonómusokkal, — a jogi előírások egységes magyarázatáról főképp a Gazdasági Törvénykönyv 109/1964 és az 55/1967 Törvénygyűjtemény alapján a szerződéses árutermelés feltételeiről, a szövetség Járási bizottságai és a szövetkezetek szükségleteiről. Ennyit a szövetség Járási bizottságai jogászainak munkatartalmáról és munkamódszereiről, amellyel Jogvédelmet biztosítanak a szövetség tagjainak és szervezeteinek. A Járások Jogi szolgálatait illetően még meg kell Jegyeznünk, hogy a szövetség Járási bizottságainak Jogászai: 1. sznlgálatilag alárendeltjei a szövetség Járási bizottságainak; 2. módszertanilag a szövetség KB-a legiszlatlv-jogi osztályához tartoznak. A továbbiakban ismertetjük a szövetség KB-a legiszlatlv-jogi osztályának működését és szerepét: Ez az osztály legiszlatlv és gyakorlati részlegre oszlik. A legiszlatlv részleg biztosítja — a Jogi szabályzatok keretében — az együttműködést a szövetség KB-a többi osztályaival és egyéb szövetségi és állami szervezetekkel. Működését ez az osztály a mezőgaídasági-szövetkezeti jogkörben, valamint az élelmiszeriparban fejti ki (az Agrokomplexben); — biztosítja a mezőgazdasági vállalatok és melléküzemágak Jogi normálnak kialakítását. Hatásköre kiterjed a földműveseket érintő gazdasági-, vagyoni-, pénzügyi- és a szociális jog minden területére. Jogkörébe tartoznak a termőfölddel, a legelőkkel, esetleg az erdőkkel kapcsolatos öszszes kérdések; — a szövetség KB-a a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve megoldja a-vitás kérdéseket. Az üzemi és szövetségi nyíl-A Tudnivalók a Parasztszövetsóg jogi ténykedéséről... segítségnyújtás a határozatok megfogalmazásánál, főképp a saját anyagok megtárgyalása- és előterjesztésekor; d) a szövetség Járási bizottsága funkcionáriusainak nyújtott szaksegltség és tanácsadás azokban a fontosabb kérdésekben, amelyeknél a Jogi szempontokat be kell tartani, pl. a szövetség Járási bizottságain, a Nemzeti Front és a nemzeti bizottság ülésein való részvétellel kapcsolatosan stb.; e) felhívni a figyelmet a Jogi előírások hiányosságaira, figyelmeztetni és tájékoztatni ezekről a szövetség KB-ának legiszlatlv (törvényjavasló — a továbbiakban csak „legiszlatlv“) Jogi osztályát; f) együttműködni a Járás többi szerveinek és szervezeteinek Jogászaival olyan alapvető kérdések megvitatásában, amelyek a Járás földműveseinek közös érdekelt érintik; g) részt venni mindazokon a rendezvényeken, amelyeken a mezőgazdaság problémáival foglalkoznak (értekezletek, instruálások, valamint azon Jogi csoportok munkája, amelyek a szövetség KB-a mellett működnek). Részvétel a szövetség Járási bizottsága Jogi osztálya mellett működő tanácsadó csoportokban, aktívákon stb. Végül is ide tartozik még — mint előfeltétele a Jogi ügykör sikeres működésének: —• a Jogszabályok nyilvántartása, — a Jogszabályok és előírások rendszeres figyelemmel kisérése és tanulmányozása, valamint azok egységes magyarázata, — a mezőgazdasági- és szaksajtó figyelemmel kisérése. A szövetség Járási bizottságain működő Jogi szolgálatnak — a 2. pont keretében — a következőkre kell irányulnia: a) hatékony Jogi segítséget nyújtani a szövetség tagjainak; b) tanácsadói szolgálat a szövetség tagjainak és alapszervezeteinek; c) megszervezni a szövetség alapszervezetei funkcionáriusainak iskoláztatását (a különféle Jogi- és az időszerű mezőgazdasági kérdésekről). A szövetség Járást bizottságain dolgozó Jogászoknak Jelentős szerepet kell betölteniök a tagság panaszainak intézésében — amint azt a 3. pont előírja — a szövetség KB-a legiszlatlv-jogi osztályával együttműködésben és annak segítségével, főképp, ha a panaszok olyan nehéz problémákat tartalmaznak, amelyek megkövetelik a tárgyalást a központi szervvel. A panaszok elintézését a következőképp képzeljük el: A szövetség Járási bizottságai a beérkezett panaszok nyilvántartásánál hasonlóan Járnak majd el, mint ahogy azt a 150/1958-as kormányrendelet Törvénygyűjteményének 5. §-a elrendeli a dolgozók panaszai és Javaslatai intézésével kapcsolatosan. A gyakorlatban ez annyit Jelent, hogy a szövetség Járási bizottságai Jegyzőkönyvileg nyilvántartják a panaszokat, s negyedévenként Jelentést nyújtanak be azok elintézéséről a szövetség KB-ának (feltüntetik az elintézett és az intézetlen panaszok számát stb.). A szövetség tagjai panaszainak tartalmát — azok beiktatása után — szakszerűen (és tárgyilagosan) elbírálja a Jogász, esetleg a Járási bizottság valamelyik más dolgozója, aki: 1. indokolt esetekben minden beérkezett panaszhoz kidolgozza Jogi véleményét, ezt csatolja az eredeti panaszhoz és továbbítja az illetékes szervezethez; 2. amennyiben a panasz nem indokolt, értesíti a panaszost, megmagyarázva neki az ügyet és pontosan tájékoztatja őt a megoldással kapcsolatos minden kérdésről. vántartásban megállapítja a Jogi normákat, foglalkozik a szövetkezeti demokrácia kérdéseivel, ellenőrzi a nemzetiségi elv Jogi előírásainak betartását és maga is részt vesz ezen Jogi előírások létrehozásában (kialakítja a rendeleteket stb.); — a mezőgazdasági termelés vonalán pontos dokumentációt vezet a Jogi előírásokról, a kormány- a szövetség KB-ának határozatairól és Jogi szolgálatot nyújt a szövetség KB-a többi osztályának. A gyakorlati részleg: — joggyakorlást biztosit minden területen, valamint biztosítja a szövetség Járási bizottságainak, az alapszervezeteknek, a szövetkezeteknek és az Egyénileg Gazdálkodók Társulásának jogszolgálatát módszertani szempontból. Levezeti a békéltető tárgyalásokat, mind az adás-vételi, mind az integrációs és kooperációs kapcsolatok területén; — megoldja a pénzjogi vitás kérdéseket, beleértve az adókat, fizetési meghagyásokat, a vállakozői ténykedés Jogi kérdéseit, a döntőbírósági pereket, az iparjogi ügyleteket, úgyszintén a a szövetkezeti-tagok tulajdonjogi kérdéseit. Intézi a szövetkezetek és Egyénileg Gazdálkodók Társulatainak problematikus és szociális kérdéseit, törődik a földművesek rehabilitálásával stb. Az osztály együttműködést teremt a Nemzeti Fronttal, valamint az állami szervekkel, főképp a Földművelés- és Élelmezésügyi Szövetségi Bizottsággal, a Szlovák Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztériummal, a Cseh Parasztszövetséggel mind legiszlatlv, mind jogi téren. R t vesz az államigazgatási szervek, a Szlovák Nemzeti Tanács bizottsága., esetleg a Nemzetgyűlés és a szövetségi szervek részére előkészített ú] Jogi szabályok és előírások kidolgozásában. Ez magából az irányítás színvonalából adódik. Lényegében az Idézi elő, hogy a központban főképp az alapvető kérdések megformálásával és az alapvető kérdések megformálásával és az ezekre vonatkozó törvényjavaslatokkal foglalkoznak, míg a járások a közvetlen irányítás végrehajtói. A központi szinten nyújtott Jogvédelem mindkét részlegének elsőrendű feladata résztvenni a Jogi szabályok előkészítésében, mert a szövetség minden vonalon itt érvényesíti és védi tagjainak érdekeit. A legiszlatlv ténykedés és Jogi politika végrehajtásában a szövetség szorosan együttműködik majd a Szlovák és a Cseh Szocialista Köztársaság törvényhozó testületéiben résztvevő szövetségi tagokkal és a mezőgazdasági képviselőkkel. A szövetség emellett felhasználja a töbi tagjainak ötleteit és Javaslatait is azon Jogi kiigazításokhoz, amelyek lényegesebben érintik az alapvető kérdéseket (pl. a mezőgazdasági szövetkezeti törvény, munkatörvény stb.). A cél az, hogy ezen törvények létrehozásánál minél nagyobb mértékben biztosítva legyen a szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó földművesek részvétele. Szövetségünk küldetésének egyik legfőbb rendeltetése, hogy a Szlovákiai Parasztszövetség KB-a Így közvetlen részt vegyen a Jogrend kialakításában. A szövetség állandó célját kell, hogy képezze a szövetkezeti tagok jogbiztonságának és egyenjogúságának biztosítása. A szövetkezetek egyenjogúságának biztosítása — a többi üzemekkel szemben — és a szövetség tagjainak — mint társadalmi osztálynak — egyenjogúsága Csehszlovákia többi állampolgárával. dr. Michal Öurdiak Mi a valóság a szőlő felvásárlási árának csökkentése körül ? A Cseh Parasztszövetség hivatalos lapja Július 7-1 számának „A szőlőtermelők nem értenek egyet a felvásárlási ár módosításával“ című cikkében a Veiké Pavlovlce-t szövetkezet elnöke a szőlő felvásárlási ára rendezésével kapcsolatos Javaslatot krfogásolja. Az írás számot adott arról is, hogy a Javaslatot a Cseh Parasztszövetség Bfeclavi Járási Bizottsága is elutasította. Félreérthetetlenül feltette a isrdést, hogy ha a borászati üzemek például a Tramin szőlőt IB minőségi osztályban veszik át, vajon a belőle készített bort is hasonló minőségben adják a fogyasztóknak? Talán mondanom sem kell, hogy a kérdés nagyon helyén való, mert végeredményben nem lenne becsületes dolog, ha az IB minőségű szőlő „levét“ mondjuk IA minőségben, tehát magasabb áron hoznák forgalomba. A tiltakozásra ugyanez a lap augusztus 8-1 száma Milan Pauloviő-nak, a bratislavai borászati üzemek dolgozójának cikkében adja meg a kimerítő választ. A cikk Írója arról tájékoztatja az érdekelteket, hogy ugyan a borászati üzemek valóban árrendezést Javasoltak, de szó sincs árcsökkentésről. Vagyis a Javaslat arra irányult, hogy ha például az IA minőségű borszőlő nem éri el a szabvány szerinti 18, az IB pedig a 16 mustfokot, ne sorolják be a teljes értékű borszőlők kategóriájába, vagyis ha például a Tramin borszőlő csak 17 mustfokot mutat, az IB osztályban vegyék át, s a valóságos 17 mustfokért fizessenek. A ugyanúgy a 16 mustfokot el nem érő borszőlőnél, melyet csak a II. minőségi osztályban vehetnek majd át. A cikk írója megemlékezik arról is, hogy a meghatározott minőségi osztályban felvásárolt borszőlőből készített bort is hasonló minőségben adják majd piacra. így az IB minőségben átvett Tramin bora érthetően hasonló minőségi osztályban és áron kerül majd a fogyasztóhoz. Hogyan történhetett meg, hogy egyes szőlőfajták nem érik el a kívánt mustfokot? Egyszerűen úgy, hogy sok helyen a kelleténél korábban szüretelnek. A megfigyelések azt mutatják, hogy egyetlen meleg napon 0,5 fokkal is emelkedhet a szőlő mustfoka. Ezért nem ártana, ha a termelők ezt a körülményt figyelembe vennék. Mert más mezőgazdasági termékeket sem takarítanak be mondjuk az Ipari érettség előtt. Így van a gabonafélékkel, a cukorrépával, a dohánnyal és egyebekkel. Az alacsony cukortartalmat továbbá az is befolyásolhatja, hogy manapság a magas és a félmagas kordon rendszerű telepítést alkalmazzák éppen a nagyhozamok elérése, a költségek csökkentése s a nagyobb Jövedelem érdekében. Itt azonban az a baj, hogy a mennyiség a minőség rovására megy, s ezáltal alacsonyabb lesz a cukorfok. Amikor a borászati , üzemek benyújtották Javaslatukat, végeredményben kormányunk azon célkitűzéseiből indultak ki .melyben az 1969-es évet a minőség esztendejévé nyílvánította. A javaslattal egyetértett továbbá a Szlovák Szocialista Köztársaság illetékes minisztériuma, a Szlovák Parasztszövetség és az Állami Gazdaságok Szövetségének képviselői, valamint az élelmiszerek minősítésének állami kirendeltsége is. Egyetértettek a borászati üzemek érvelésével, és nem tekintették a törekvést a felvásárlási árak csökkentésének. Itt tehát végeredményben nem a felvásárlási árak csökkentéséről, hanem a szabvány szerinti minőségi normák következetes betartásáról van sző. Eszerint a későbben szüretelő gazdaságok feltétlenül Jobban Járnak majd, mint azok, amelyek az ipari érettség előtt szüretelik a szőlőt. Az utóbbiak bizony a szőlő kilójaként 1,20—2,20 koronát veszíthetnek. Talán mondani sem kell, hogy ezért nagyon is érdemes bevárni az ipari érettséget. —hal— ! FELHÍVÁS a Parasztszövetség tagjaihoz Szlovákia déli fekvésű Járásaiban az aratás lényegében már befejeződött. Északon azonban még mindig tart. A gondos munka nemcsak a földművesek, de társadalmunk számára is meghozta gyümölcsét. A szövetkezetek megalakulásának 20. évfordulója, s az országos aratóiinnepély méltó folytatása lesz a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója és hazánk felszabadítása ünnepségeinek. Ezért minden erőt a sorra következő rendezvények megszervezésére kell fordítanunk, hogy zavartalanul ünnepelhessünk. A Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöksége kéri az alapszervezetek vezetőit és tagjait, hogy a politikai és állami intézményekkel, s a társadalmi szervezetekkel való együttműködésben minden lehetőt tegyenek meg a 20. évforduló méltó megünneplésére. Idei eredményeink ismételten a szlovákiai gabonatermesztés jó színvonaláról tanúskodnak. A szövetség elnöksége a kiváló eredmények elérőinek, s a társadalmi megrendelés teljesítőinek (a szövetkezeteknek, a Járás! bizottságoknak stb.) ezúton fejezi ki köszönetét. A társadalmi megrendelés maradéktalan teljesítése ugyanis módot nyújt az állattenyésztésben mutatkozó ideiglenes problémák megoldására, s végeredményben a fogyasztói piac bőségesebb ellátására. Ezért ne engedjük, hogy a földművesek becsületes munkájának eredményeit az antiszocialista erők bemocskolják. A Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöksége tudatában van annak, hogy az őstermelők ismételten magas politikai érettségük birtokában elhatárolják magukat a szélsőséges elemektől, és teljes erejüket társadalmunk, s a szocializmus fejlesztésére fordítják. A Szlovák Szocialista Köztársaság egyes körzeteiben legutóbb közellátási problémák merültek fel. A szövetség elnöksége ezért felhívja a környező szövetkezetek vezetőit és tagjait, hogy nyújtsanak segítséget az átmeneti problémák kiküszöbölésénél. Ezt azzal segítik a legjobban elő, ha jóminőségfi termékeiket időben és kellő mennyiségben a felvásárló szervezetek rendelkezésére bocsátják. Meggyőződésünk, hogy a járási és a helyi szövetségek a feladatok teljesítését — mint mindig — vállalják. A rendezvények sikere annál nagyobb lesz, ha a szövetkezetek termékeikkel maguk is megjelennek a fogyasztói piacon, s részt vállalnak az ünnepségek résztvevőinek élelmezésében. A Központi Bizottság ugyanezt javasolja a járási ünnepségek résztvevőinek élelmezésével kapcsolatosan is. Ezzel a földművesek — a szövetség tagjai — hozzájárulbatnak a jubileumi ünnepségek sikeres lefolyásához. Kívánjuk, hogy a járási szövetségek, s a helyi szervezetek vezetőit és tagjait a helyi és a járási, valamint a központi Jellegű ünnepségek még nagyobb eredmények elérésére serkentsék. A PARASZTSZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. augusztus 23.
