Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-16 / 33. szám

.HASZNOS TUDNIVALÓK.

Jfc nők esetében pétidéként be** számítják a gyermeknek három éves koráig terjedő gondozási Idejét; ha az anya beteg gyermekéről gondoskodik, aki állandó ápolást Igényel és nem helyezték el valamilyen Intézetben, úgy a gyermekgondozás Időtartamát a gyermek 13. életévének betöltéséig számítják be.

A munkatevékenység Időszakának beszámításakor nem követelik meg, hogy a munkatevékenység Időszaka folyamatos, megszakítatlan legyen. Ha megszakad, minden további nélkül beszámítják a megszakítás Időtartamát Is, feltéve, hogy a megszakítás nem tartott öt évnél tovább. 'Az öt évet meghaladó megszakítás esetén az előző munkatevékenység Időtartamát csupán akkor számítják be, ha a szövetkezeti tag Ismét legalább három évig folyamatosan munkatevékenységet fejtett ki. A munkatevékenységnek komoly okból eredő megszakítása nem akadályozza az előző munka idejének beszámítását. Afelől, hogy a munkatevékenységet nyomós okból szakították meg, arról a szövetkezeti tag kérelmére az illetékes járási szociális ílletékmegállapltó albizottság dönt.

Átlagos

HAVI MUNKAJUTALOM

A nyugdíjat, járadékokat az átlaságl Járadék élvezésének, esetleg a családtag ápolásának Idejét,

— 65. életévének betöltésekor, ha 1948. október 1. után a szövetkezeti tagok, az egyéni gazdák, Illetve az egyéni gazdákkal dolgozó családtagok nyugdíjellátásában (biztosításában) ledolgozott 15 évet

tudnak felmutatni. A pótidők közül beszámítják a rokkantsági Járadék, a táppénz kézhezvétel Időtartamát, esetleg a családtag ápolásának Idejét. A szükséges Időbe beszámítják azt a nyugdíjbiztosítási Időtartamot Is, amit mint önálló kovács vagy bognár dolgozott le.

Aggkori Járadék illeti meg

a nőket

— ha legalább 25 munkatevékenységben eltöltött évet tudnak felmutatni, amelybe az EFSZ tagok és az egyéni gazdák nyugdíjellátásának (biztosításának) évein kívül beszámítják az alkalmazásban ledolgozott éveket és az összes pótidőt, ha az Illetők betöltötték

53. életévüket és öt vagy több gyermeket neveltek

54. életévüket és három vagy négy gyermeket neveltek

55. életévüket és legalább két gyermeket neveltek

56. életévüket és egy gyermeket neveltek

A szövetkezeti földművesek szociális ellátása (IV.)

gos havi munkajutalom alapján állapítják meg, mely átlagot a munkatevékenység legutóbbi 10, Illetve öt naptári évében elért jövedelem öszszegéből számítják ki, azon éveket véve alapul, amelyek a nyugdíjazás esztendejét megelőzik, attól függően, mi előnyösebb a szövetkezeti tag számára. A nyugdíjba készülő 60 évesnél idősebb szövetkezeti tagoknak havi munkajutalmuk átlagát — ha ez számukra előnyösebb — a 60. életévük betöltése előtt ledolgozott legutolsó tíz vagy öt évből számítják ki. Az olyan szövetkezeti tag aggkori (öregségi) Járadékának kiszámítására, aki a nyugdíj korhatár elérése után Is tovább dolgozik a szövetkezetben anélkül, hogy az öregségi nyugdíjat kézhez venné — ha ez számára előnyösebb — a munkatevékenység befejezése előtti legutolsó tíz (öt) naptári évből számítják ki.

Ha a szövetkezeti tag Járadékot már kapott, úgy a később megállapított nyugdíjat nem lehet alacsonyabb havi átlagjövedelemből kiszámítani, mint amilyenből előző Járadékát határozták meg.

A havi munkajutalom átlagát a szövetkezeti tag munkájából eredő összjövedelméből számítják ki, atnelybe benn foglaltatnak a betegség esetén adott táppénz kiszámítását képező tételek. Az 1969. január 1. után létrejött nyugdíjjogosultság alapján megszabott járadék megállapításakor a munkajutalmak összegébe beszámítják a szövetkezet által a szociális ellátás költségeinek részbeni megtérítésére befizetett összeget is, amely 1964. Január 1-től 1967. december 31-ig & szövetkezeti tag munkatevékenységéből eredő jövedelme összegének 11,2 %-át és 1968. január 1-től 12,5 %-át teszi ki.

AGGKORI NYUGDÍJ

Az aggkori Járadék megadásának feltételét, tehát az életkor és a munkatevékenység szükséges Időtartamát egyformán állapították meg minden szövetkezeti tag számára. Az életkort Illetően követelményt képez, hogy a szövetkezeti tag munkatevékenysége Időszakában vagy legkésőbb e tevékenység befejezése után két évvél betöltse a szükséges életkort.

Aggkori Járadék Illeti meg a férfiakat

— ha elérték 60, életévüket, emellett legalább 25 esztendei munkatevékenységet tudnak kimutatni, amelybe az EFSZ tagok vagy az egyénileg gazdálkodó földművesek nyugdíjellátásán (biztosításán) kívül 1948 október 1. után beszámítődik minden munkaviszonyban ledolgozott év éspedig 1918. október 28 tői kezdődően, valamint ettől az időponttól minden beszámítható pótidő is.

— 60. életévük betöltésekor, ha 1948. október 1. óta az EFSZ tagok, az fegyénileg gazdálkodó földművesek, esetleg az egyéni gazdák családtagjainak szociális ellátásában (biztosításában) ledolgozott 20 esztendőt tudnak' felmutatni. A megkövetelt időtartamba a biztosított mezőgazdasági tevékenységen kívül beszámítják azt az Időt is, amely alatt a szövetkezeti tag korábban mint önálló kovács vagy bognár dolgozott, a pótidőkből pedig beszámítják a rokkant-57. életévüket és nem neveltek gyermeket,

ha betöltötték 60. életévüket és 1948. október 1. után legalább 20 évet szereztek az EFSZ tagok vagy az egyénileg gazdálkodó földművesek, illetve az egyéni gazdaságban tevékenykedő családtagok nyugdíjellátásában (biztosításában). A megkövetelt Időtartamba a pótidők közül beszámítják a rokkantsági nyugdíj élvezésének idejét, a táppénz kézhezvételének időtartamát, a családtag ápolásakor adott támogatás idejét, a szülési szabadságot és három éves koráig a gyermek gondozására fordított Időt, valamint az olyan beteg kiskorú gyermek ápolásának Idejét, akinek állandó gondozás kellett és nem lehetett Intézetben elhelyezni. A gyermekek felöli gondoskodás Időtartamát 1948. október 1. előtt is beszámítják,

ha betöltötte 65. életévét és 1948. október 1. után legalább tíz nyugdíjbiztosítási évet tud kimutatni az EFSZ tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek nyugdíjellátásában. A pótidők közül mindazokat beszámítják, amelyeket az előző bekezdésben felsoroltunk.

(Folytajuk)

Munkabiztonságot

a

mezőgazdaságban

(8.)

FOSZFORTARTALMÜ TRÄGYÄK

a legfontosabb trágyák közé tartoznak és azoknak az anyagoknak a nagy választékát tartalmazzák, amelyeket mechanikus módon állítanak elő természetes foszfortartalmű nyersanyagokból, vagy amelyeket vegyi úton készítenek.

A foszforsav sói mérgezően csak nagyon nagy adagokban hatnak. Ismertek azonban a savanyú foszfátoknak, főként az egyszerű, de minden valószínűség szerint a kettős és hármas szuperfoszfátnak is Izgató és maró hatásai a nyálkahártyára és a bőrre, főként ha horzsolásokba és sebekbe kerülnek. A szuperfoszfát pora, amely a szembe kerül, lényegesen Izgathatja a kötőhártyát. A Thomas-salak, ha a bőrrel kerül érintkezésbe a szúrás és égés érzetét váltja ki és ekcémákat, valamint roncsolásokat okoz a bőrön. Káros hatása a szemre a kötőhártya és a szaruhártya megbetegedésében mutatkozik meg. Izgatja a légzőutak nyálkahártyáját és kisebb, Ismétlődő adagoknál Idült hörghurut keletkezhet. Ártalmas mellékanyagának tekintik a mangánheptoxldot.

KÄLIUMOS TRÁGYÁK

izgatják a kötőhártyát és a felső légzőutat.

MÉSZTRÁGYÁK

a kalciumkarbonátot (szénsavas meszel) és a kalciumoxidot tartalmazzák. Higiéniai és biztonsági szempontból a kalciomoxidnak (CaO — oltatlan mésznek) van jelentősége. Az oltott mész vegyileg kalciumhidroxld (Ca/OH/2). Az oltatlan mész poralakban lngerli a nyálkahártyát és tüsszentést, köhögést idéz elő. Hatása a zsírok elszappanosításában, a szövetekben levő nedvesség elnyelésében, a fehérjék feloldásában és a szövetek Izgatásában, marásában mutatkozik meg. A marás (roncsolás) azáltal is növekszik, hogy a mész és a víz vegyítésénél a hőmérséklet lényegesen emelkedik. A mész különösen a szemre ártalmas. Először a kötőhártyák hirtelen pirossá válnak, a szaruhártya elhomályosodik, megszűkül és végül fehérré, tejszlnfivé válik. A roésszel végzett munkánál kesztyűt, savszemüveget és testhezálló ruhát kell viselni. Ajánlatos a kezet Indulona vagy ehhez hasonló kenőccsel bekenni.

Az oltatlan mész gyorsan egyesül a vízzel, miközben nagy mennyiségű hő szabadul fel. A mész meleget szabadít fel, amelynek mennyisége a mész mennyiségétől és egyéb feltételektől függ. A hőmérséklet eléri a 300— 600 C fokot, sőt még többet is. Ha meggondoljuk, hogy a szalma 220 C foknál, a fa 300 C foknál gyullad meg, úgy le kell vonnunk a következtetést, amit az oltatlan mész raktározásánál szem előtt kell tartanunk: azoknak a helyiségeknek, ahol a meszet tároljuk szárazaknak kell lennlök, tehát víznek, még esővíznek sem sza« bad a mésszel érintkezésbe kerülni és ne legyen • közelben gyúlékony anyag (szalma, fa stb.).

A TÖBBI TRÁGYÁK

Nitrogénes mész: lényege a kalcium-clanid. A mérgezés fejfájással, szédüléssel, fáradsággal, ingereltséggel, emésztési zavarokkal, a bőr és a nyálkahártya elszíntelenedésével Jelentkezik. Kötőhártya gyulladást okol és megtámadja a légzőszerveket is (légcsőgyulladás, az orrgarat hurutja). A bőr megbetegedése már a kalciumcianíddal végzett munka első napjaiban megmutatkozik. Tünetei a bőr megplrosodása, néha csalánkiütés formájában Jelentkezik. Maró hatása következtében az újjak között, a hónaljon és a lábakon kis fekélyek keletkeznek. A szesz egyidejű hatásánál a kalclum-ciantd hatása 30 szorosára emelkedik. Ezért a nitrogénes mésszel végzett munkánál nem szabad szeszesitalt fogyasztani. Az Ilyen munkánál az egyéni védőeszközök a következők: savszemüveg, kesztyű, légzőkészülék (félálarc) és munkaruha. A bőrt ajánlatos védő munkakenőccsel bekenni.

Trágyaként használják a különböző Ipari hulladékokat is, amelyek rendszerint az összes tápanyagot tartalmazzák. Ezeket a trágyákat a keverékek komposztálásával állítják elő. Alapanyagaik az összes hulladékanyagok, a csatornák Iszapja, a fekáliák, az öblítővizek, a városok hulladéka, szemete, az élelmiszeripar hulladékanyagai stb. Ezeknek az anyagoknak olyan a jellegük, hogy a velük való munkánál következetesen be kell tartani az egyéni, személyes higiénia elveit, hogy Ily módon elejét vegyük a különböző fertőzéseknek, megbetegedéseknek.

Az összetevők egyszerű keverésével a keveréktrágyák bő választékát lehet előállítani. A keverék vegyítésénél és elraktározásánál a kész gyártmányban vegyi és fizikai változások következnek be, mégpedig azonnali reakciók vagy hosszabb ideig tartó folyamatok hatására. E hosszantartó folyamatok veszélyesebbek, mivel már a tárolás során a raktárban következnek be, ahol a szükséges beavatkozás már körülményesebb. Az összekevert trágyákban bomlás következhet be, miközben a bomlástermékek különböző ártalmas gázokat szabadítanak fel, például nltrogénoxidot, széndioxidot stb. az egyes trágyák jellege szerint.

Az ipari trágyák egy különleges csoportját képezik azok a trágyák, amelyeket sohasem szabad keverni: például az ammónia tartalmú trágyákat, mésztartalmú trágyákkal; a mésztartalmú trágyákat foszfortartalmú trágyákkal, amelyek vízben oldott foszforsavat tartalmaznak (szuperfoszfát); és végül azok a trágyák, amelyek kölcsönös érintkezés által elvesztik kedvező fizikai tulajdonságaikat — mint például a salétromok szuperfoszfáttal való keverésekor.

További csoportot azok a trágyák képeznek, amelyeket közvetlenül használatuk előtt lehet keverni (széthintésük előtt 24, de legfeljebb 26 órával), és végül azok a trágyák, amelyeket tárolásuk során Is lehet keverni. Az egyes trágyafajták keveréséről az 5751 számú „Az ipari trágyák keveréséről és előkészítéséről“ szóló Csehszlovák Állami Szabvány nyújt részletes tájékoztatást. (Folytatjuk)

Köszönjük a figyelmeztetést!

feH

s

le

❖

A

Az elmúlt héten levelet hozott a posta, amelyben Katona Vilmos nagysallói olvasónk a Posta- és Távösszeköttetési Minisztérium egy újabb rendeletére hívta fel a figyelmünket. Az Oj Szó ez év Július 25. számában magyarul közölte ezt a rendeletet s olvasónk Innen értesült róla. Bővebb tájékoztatás céljából elment az ottani postahivatalba, ahol erről a rendeletről részletesebb felvilágosítást nem tudtak adni, mivel még maguk sem hallottak róla. így olvasónk hozzánk fordult kimerítőbb tájékoztatásért.

Hálásak vagyunk olvasónknak, hogy kérdését hozzánk Intézte és így kinyilvánította szerkesztőségünk iránti bizalmát. Ugyanakkor köszönjük azt is, hogy nálunk érdeklődött és így most jóvá tehetjük mulasztásunkat, közöljük és megmagyarázzuk ezt a rendeletet, amely bizony sajnos elkerülte figyelmünket.

Tehát a rendelet:

A Posta- és Távösszeköttetési Közlöny szerint a rádió-, a televízió és a vezetékes rádió illetékei fizetésének ún. részleges kedvezményét adják meg az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek. Az intézkedés alapját az képezi, hogy az említett illetékeket július 1-től emelték, ami kedvezőtlenül érinti az alacsonyabb jövedelmű lakosságot, főképp a nyugdíjasokat. A részleges kedvezményt az új előírások szerint olyan egyedülálló nyugdíjasok haphatják, akik az egyéb jövedelmekkel együtt évente legfeljebb 6600 korona bevétellel rendelkeznek, továbbá azok a házastársak, akiknek legalább egyike nyugdíjas és együttes jövedelmük nem haladja meg az évi 11 400 koronát. Ha a magános nyugdíjas vagy a házastársak más személyekkel együtt nézhetik, illetve hallgathatják a televíziót és a rádiót, a kedvezményre csak akkor jogosultak, amennyiben a családtagokkal mindannyiuk együttes jövedelme nem haladja meg az említett legmagasabb határt.

A részleges kedvezmény megadása iránti kérvényeket az előfizetők állandó lakhelyükön az illetékes postahivatal útján augusztus 1-ig nyújthatják be.

E szűkszavú rendelkezés, valamint az, hogy a kérvények határideje már lejárt, arra késztetett, hogy bővebb felvilágosításért a Posta- és Távösszeköttetés Szlovákiai Központi Igazgatóságához forduljunk. Itt Fiala elvtárs, az illetékek osztályának vezetője készségesen tájékoztatott.

Elsősorban aziránt érdeklődtünk, hogy a nagysallói helyi postahivatal miért nem tudott olvasónknak e kérdésben felvilágosítással szolgálni.

Az ok — Fiala elvtárs szerint — az, hogy a rendeletet csupán a körzeti postaigazgatóságokkal közölték eddig, mivel a szlovák nyelvű hivatalos közlönyük még nem jelent meg. Tehát így lehetséges, hogy a helyi postahivatalok még nem is tudnak erről a rendelkezésről. A közlönyt azonban már e napokban kézbesítik. Természetes, hogy a postahivatalok még nem kapták meg a kedvezmény iránti kérvények űrlapjait sem. Ezzel kapcsolatban ajánlotta, hogy a kedvezményre Jogosult nyugdíjasoknak nem kell várniuk az űrlapokra és kérvényüket sajátkezűig is megírhatják, feltüntetve nevüket, pontos címüket, a házastársaknál a másik házastárs nevét, háztartásuk többi tagjának nevét és keresetét. A háztartásuk többi kereső tagjánál ezek munkaadójától kell havi keresetük bizonylatát kikérni.

E kérvényeket és a kérvényekben foglaltak helyességét a posta ellenőrzi és a kérvényt

a körzeti postaigazgatóságra továbbítja. Kedvező elintézés esetén, amely elintézés rendszerint két hónapot vesz igénybe, a kedvezményt legfeljebb két esztendőre adhatják meg.

Az elintézésig a kérvényező a felemelt díjat fizeti. Igen fontos — amire Fiala elvtárs figyelmünket felhívta — hogy a kereset összegében, Illetve a családtagok összetételében és keresetében beállott minden változást azonnal közölni kell a postahivatallal. E feltétel be nem tartása a kedvezmény azonnali megvonását eredményezheti.

Ennyit tudtunk meg a Posta Központi Igazgatóságán. Tehát még nem késő a kérvények beadása, amit a fenti tájékoztatás szerint az erre jogosultak megtehetnek. Az augusztus 1-i határidő elsősorban a cseh országrészekre vonatkozik, mivel ott az előkészítő munkák ezzel kapcsolatban már jóval korábban megkezdődtek.

Reméljük ezzel legalább részben jóvá tettük mulasztásunkat és nyugdíjas olvasóinknak e tájékoztatás segítségére lesz. Ismételt köszönetünk a minket figyelmeztető olvasónkat illeti. (oy)