Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-16 / 33. szám
CSALÁDI KÖR A korhely apa Görnyedten 01 varrőgépje előtt. Fáradt szeme nehezen kíséri a rohanó tilt. Így dolgozik évek hosszú során át... Elcsigázottan. Teste pihenésre vágyik. Vargáné házassága balul ütött ki. Férje lszákosságra adta fejét, s szeretőket tartott. Fizetéskor pénzt ritkán kapott az asszony. Gürcölni kellett neki, hogy a háztartási költséget valamiképpen előteremtse. Az apa? Sem a gyerekekhez, sem a feleségéhez nem volt kíméletes. Naponta ütlegelte őket. A család rettegett tőle. Akkor voltak a legboldogabbak, ha a kocsma-töltelék nem tartózkodott odahaza. Örökös perpatvar dívott. Ez rossz hatással volt a gyermekekre. A fiú tévútra siklott, elzüllött... Javítóintézetbe került. A leány az erkölcstelen példák ellenére megőrizte Jó lelkét. Anyjához húzott. Nagyon sajnálta nehéz sorsát. Mindenképpen segített neki. De a durva apa ellen semmit sem tehetett. Csengetnek. KISMAMÁK FIGYELMÉBE ajánljuk — tanulságképpen — a világhírű filmsztár, Sophia Loren és a gyermekorvos nézeteinek eltérését. Ismeretes, hogy a szép Sophia milyen sokáig várt nemcsak filmbeli, hanem Igazi anyaszerepre, s négy koraszülés, majd csaknem háromnegyed évig tartó teljes elkülönítés után (és állandó orvosi felügyelet mellett) sikerült világra hoznia egy egészséges csecsemőt. Emberileg érthető, hogy a sok megpróbáltatáson átesett mama mennyire félti kicsinyét. Saját bevallása szerint: „Egész halom gyermekápolási és nevelési könyvet olvastam össze, s tudom, hogy Carlót túlságosan féltem —, de nem tehetek róla. Mindig az az érzésem, hogy megfázik. Ha a nátha legcsekélyebb Jelét észlelem rajta, halálos félelemben állok kiságya mellett. Alig merek hozzányúlni, olyan törékenynek látom. És nem merem megcsókolni. Ezért egy külön kis világot hasítottam ki otthonunkból csak neki és nekem.“ Mint Sophia Loren, sok más mama Is félti még a széltől Is kicsinyét — különben teljesen alaptalanul (az orvosbiológusok szerint). Dr. Hans Czermak bécsi gyermekorvos, egy gyermekgyógyászati klinika vezetője Igen határozottan elítéli az Ilyen anyai magatartást: „Ha az anyák félremagyarázott elővigyázatből kicsinyeiket hűvös időben bezárva tartják, mint valami kis vadállatot a ketrecben, akkor ne csodálkozzanak, ha a kicsik megbetegszenek. A gyerekeknek friss levegőre van szükségük legalább napi három órán át, s ha a mamák — attól való félel-Az anya abbahagyja a varrást, leteszi szemüvegét és az ajtóhoz siet. — Megjöttél? Már úgy vártalak ... Cserélj ruhát. Addig ebédhez előkészítem a terítéket. — Ne siessen anyáml A cípőbolt kirakatában nagyon szép cipőt láttam. Megvenném, ha nem haragudnék meg érte. — Lelkem, egyetlen lányom. Megveheted a cipőt. A szomszédasszony épp az Imént fizette ki a ruhája varratásl diját... Hanem vigyázz! Apád meg ne lássa a lábadon, mert csetepatét csinál. Emlékszel? Amikor ruhát vettem neked, mennyire lángralobbant. Haragja elől a szomszédokhoz menekültünk. — Ne aggódjék, anyáml Óvatos leszek ... — nagysletve elteszl a pénzt, s Indul... Alig telik el néhány perc, az apa hazatántorog. Szitkozódik. Ebédet követel. A felesége nagynehezen megnyugtatja, majd enni ád neki. Jóformán be sem fejezik az ebédelést, megérkezik Mártuska. Oj cipő műkben, hogy a friss levegőn baktériumok leselkednek a kicsikre — bezárják őket a szobába, ezzel nem a megfázástól védik, hanem megvonják tőlük az annyira szükséges oxigént. A friss levegő a legjobb megelőzés a nátha ellen. Azonkívül: a krónikus oxigénhiány csökkenti a szervezet ellenállóképességét a betegségekkel szemben. Tehát az édesanyák inkább arra vigyázzanak, hogy még olyan napokon is, mikor a kicsit nem lehet kivinni sétálni, a gyermek — Jó melegen felöltöztetve — nyitott ablaknál feküdjön ágyacskájában, vagy Játszszon." Még egy anyai előítéletet akar dr. Czermak elűzni: „A gyermekszobákat néha olyan melegre felfűtik, mint valami sütőkemencét. A szobalevegőnek, ahol a gyermek tartózkodik, 19—20 fokosnak kell lennie. Még a fürdetésnél sem szükséges 22 foknál magasabb hőmérséklet. Végül pedig: ha a gyermek náthás, akkor is meg kell fürösztenl, mert a baktériumok elleni legjobb védelem a kínos tisztaság." , a lábán. Meglepődik. Arra nem számított, hogy apja ily hamarosan hazaérkezik. — Persze, már megint új cipő — ordítja. — Csak cicomázd magad, rám semmi nem Jut, pedig dolgozom. Feláll. Szeme elborul, kezét ütésre emeli. Mártuska rémülten menekül anyja karjaiba. A két nő gyöngének érzi magát ahhoz, hogy nekiberzenkedjék az ittas férfinak. A nagy kiabálásra felpattan az ajtó, a szomszéd János fia lép be. — Ml történik Itt? — kérdi. — Megint verekedni akar? Mártuskát meg ne üssél Ha borgőzös, feküdjék le, aludja ki magát, családját ne kínozza. A felbőszült korhely először hebegve hadonász, hogy ő így meg úgy megmutatja Jánosnak... de azután belátja, Jobb lesz visszafordulni. A szomszéd szobába somfordái. — Ne hagyják magukat ütnl-verni — hangzik János biztatása. — Fogjanak össze. Jelentsék a helyi nemzeti bizottságnak, hogy pokol az életük. A korhely apa részesüljön szeszelvonó kúrában, hogy a teljes lezüllést elkerülhesse. Vagy ha ez sem segít, válasszák el életüket az övétől. Hornyánszky Tibor Receptek CITROMOS CSIRKERAGU-LEVES: A csirkeaprólékot evőkanálnyi vajon, 1—1 szál apróra vágott sárgarépával és petrezselyemgyökérrel kissé átpároljuk, majd vízzel felengedve, sóval és citromhéjjal Ízesítve puhára főzzük. Egy deci tejfölt egy evőkanálnyi liszttel simára keverünk, behabarjnk vele a ragulevest, alaposan átforraljuk, majd a tűzről levéve, belecsavarjuk egy citrom levét. TÖLTÖTT KARALÁBÉ: 8 szép karalábét meghámozunk, és sós vízben puhára megfőzzük. Szitára téve, lóvétól lecsurgatjuk, majd belsejüket éles kiskanállal kivájjnk. Kizsfrozott tűzálló tálra egymás mellé ültetjük a karalábékat; belsejükbe nyers, elhabart sóval, töröttborssal ízesített tojást öntünk, körérakjuk a kivájt karalábé-forgácsokat, és tetejét sűrűn meghintjük vajdarabkákkal. Az egészet a sütőbe tesszük, annyi időre, míg a tojás összeáll, de még kissé kocsonyás. SPÁRGA SONKÁVAL: A spárgát megtisztítjuk, njjnyi darabokra vágjuk és sós, enyhén cukros vízben puhára főzzük. Szitára téve lecsurgatjnk (levét hűtőszekrényben éltévé, 1—2 nap múlva levest készíthetünk belőle). Vékonyra szelt sonkát zsírban kisütünk, kibélelünk vele egy tűzálló tálat: beleöntjük a megfőtt spárgát, amelyet közben evőkanálnyi vajból, és evőkanálnyi lisztből készült rántással kevertünk el, felengedtük a spárga levővel és tejföllel, tojás sárgájával gazdagítottuk. Végül az egészet ismét sült sonkával fedjük be és sajttal meghintve, a sütőben, felső lángon kissé megpirltnnk. Dr. BUGA LASZLÖ: mÄ- tanácsadó Orvosi tanács a férfiklimax-ról Amikor — talán egy évvel ezelőtt — a nők harmadik nagy hormonviharáról — a változás koráról, a klimaxról — beszéltünk, kissé tréfásan megemlítettem, hogy egyesek szerint nemcsak a nő, hanem a férfi életében is számolni kell a megöregedés első ütemének, a „változás korának“ endokrin — belsőelválasztású mlrlgyműködésbell — és lelki zavaraival. Nőknél a kérdés a háromütemfl hormonviharral könnyen magyarázható: amikor a gyermek nővé válik, amikor a nő anyává lesz és az anya nagyanyává nyugszik. A középső időszak, az anya kor, az érett nő szaka, akkor is elérkezik, ha nem szül, ha soha anyává nem is lesz valaki, és a menstruáció elmaradásával a változás kora, a klimax, a nagyanya korszak kíméletlenül akkor is Jelentkezik, ha sohasem szült valaki, ha soha sem volt édesanya. Férfinél nehezebb a kérdés taglalása. Amilyen határozott változás a serdülés, a pubertás, a kamaszkor, esetlenségével, furcsa, változó hangjával és tenger karakterével, annyira elmosódott volt a múltban a férfi életében Jelentkező kissé zavart — úgynevezett naplemente előtti — szokatlan vagy kellemetlen változás. Annyira bizonytalanok ezek a tünetek, hogy még beszélni sem mertünk róluk és csak a tükör előtt vagy igen bizalmas baráti körben mertünk említeni rlgolyás, kötekedő, helyüket nem találó, fiatalok után epekedő vagy kujtorgő, magát plperéző idősebb férfit látva, hogy ... nocsak ... nocsak: itt a férfi klimaxl Hát valóban van férfi klimax? Van bizony! Az egyik német tudománynépszerűsltő folyóirat beszámol a szakorvosok nürnbergi tudományos üléséről, ahol megállapították, hogy a hormonkutatás jelenlegi helyzetének megfelelően ma már bizonyítható, hogy a működésben változás a férfiaknál is okozhat olyan panaszt vagy tünetcsoportot, ami a női klimax befolyásával azonos. A nőknél ösztrogen termelés viszszaesése miatt az 50 év körüli korban először a menstruáció elmaradozása Jellemző. Férfiaknál az 50—60 év nem biztos, hogy testoszteron csökkenéssel Jár,-de egy egész sor olyan kíméletlen tünet Jelentkezhet, ami sok esetben még a karakterét Is megváltoztathatja az öregedő férfinek. Ezek között a különféle Ideges tünetek — elsősorban az ingerlékenység, a lármaérzékenység, a belső nyugtalanság, és az általános elégedetlenség vezetnek. A „változás éveiben“ a „klimaxban“ levő férfi Igen érzékeny, reagál minden apró bosszúságra, amelyet ezelőtt észre sem vett. Minden Jobban bosszantja. Mindent Jobban a szivére vesz. Mindenért megsértődik, amit azelőtt tréfának tartott. Jellemző tünet az álmatlanság is. Az öregedő férfi könnyen fárad. Hamar elalszik, de gyorsan felriad és nehezen alszik el újra. Ilyenkor reggel bágyadt, kedvetlenül ébred és napközben gyakran szundikál. Kellemetlen a figyelemösszpontosltő képesség gyengülése. Éppen az előbb említett folyamat miatt a figyelem hosszabb irányítása — koncentrációja — nagyon kifárasztja. A figyelem elkalandozása miatt unalom keseríti, a környezettel való kapcsolata lazul és ez az érdeklődéscsökkenés egyes esetekben munkájánál, kedvenc szórakozásánál, családja és környezete legkomolyabb ügyeinél egyaránt tapasztalható, ezért néha szembefordul környezetével, vagy megnemértésről panaszkodik. Férfiaknál a nőkre annyira Jellemző hőhullámok, rosszullét, izzadás, könnyű elpirulás — bár előfordulhat —, de nem Jellemző. Ám a fiatalsághoz való ragaszkodás, az erőbeni állapot elvesztésétől való félelem sokszor olyan konfliktusokat okozhat, ami valóban élettani zavart teremt már Jóval a hormonális kimerülés előtt. Ezért állítják egyes kutatók, hogy a gátlásos eredetű megrokkanás sokszor átlépi és megelőzi az élettani öregedést. Sajnos, ez a két utolsó tünetcsoport néha a családon, házasságon belül olyan ellentmondások és nézeteltérések forrásává válhat, ami a házasfelek elhldegülését, a család széthullását és a közösség felborulását okozza. A kutatók véleménye szerint a férfi klimaxról alkotott elgondolás helyességét bizonyltja az a megfigyelés Is, hogy bizonyos szintétíkus hormonok és E vitamin kombinált adagolásával az említett tünetek megszüntethetők, illetve befolyásolhatók. A változás korában levő nő feltétlen kíméletre szorul. Megérdemli, mert kétszeresen vissza fogja adni az iránta tanúsított Jóindulatot, ha a nehéz évek alatt figyelmet, kíméletet, elnézést kapott. így van ez a férfiaknál is. A munkában eltelt évek alkonyán ne nézzük túlzottan bíráló szemmel a kötekedő, rlgolyás öregek terhét, gondoljunk arra, hogy a férfi klimax teszi az ő számára is szokatlanná, terhesebbé az egyre szaporodó esztendők számát, de ha tülvergödlk a nehéz éveken, talán derűs, kedves, vidám öreggé válik, hiszen még a lenyugvó napnak is vannak melengető, ragyogó sugarai. A vén dudás halálát érezte közeledni, s hivatta egyetlen fiát: — Búcsúzzunk! — mondta. — Sajnos, nem hagyhatok rád mást, csak az országutakat, meg ütött-kopott dudámat. Egyiken messze mehetsz a bajtól, a másik megvigasztal... Ezzel a fal felé fordult, és vége volt. A legény megadta apjának a végtisztességet, majd összeszedte motyóját, és mert a faluban sem háza, sem rokona nem volt, elindult az örökbehagyott országúton. Addig ment, addig ballagott, amíg egy nagyon öreg faluhoz ért. A toronyban éppen delet haranogztak, s a gyomra is Jelezte: „Lehet ebédelni!“ Ám a tarisznyáját hiába kutatta át kétszer is, bizony abban csak fületlen gombot talált. — No, előveszem a dudámat! — motyogta az éhes, fáradt legény, és közben a piac közepére érve, egy zörgőlombú, kiszáradt akácfa alatt megállt, és muzsikálni kezdett: „A fának nincs levele,^ Dudásnak meg kenyere!“ Nyekeregte a duda, de bizony a legény a köréje gyülekezőktől — pedig de sokan voltak, mert éppen vásár volt a faluban — egyetlen fityinget sem kapott. Hanem ahogy szólt a duda, az ég hirtelen beborult. A fekete felhőkben sárga villámok kezdtek cikázni, és dörgött, meg szakadt, zuhogott az első. A vásárban a portékássátorok eláztak, a legényt körülállók pedig elszaladtak, és a dudás nemhogy pénzt keresni nem tudott, de bőrig ázott, s megfázott. Szomorúan vándorolt hát tovább. A harmadik forduló után elérkezett egy városkához, a városban pedig egy lakodalom kellős közepén találta magét. A vendégsereg nagy örömmel fogadta az újonnan érkezettet, mert BORSI DARÄZS JÓZSEF: a dudásról, az elkiáltotta magát: — Ezt az esőcsináló dudást bizonyéra az öreg küldte a nyakunkra! Egyszerre felbolydultak a lakodalmasok, és amikor a vásáros töviről hegyire elmondta, hogy mi történt a faluban — öklök emelkedtek a levegőbe, meg husángok. S talán alaposan el is verték volna a szegény dudást, ha az idejében kereket nem old. A dudás elszaladt; a lakodalmasok megszáritkoztak és a nóta hangjainál Esőcsináló duda a felfogadott rézfúvósok bizony elmaradtak. — De Jókor jöttél — örvendezett a lakodalmas ház gazdája, aztán anynyi ennl-innivalót rakott a dudás elé, hogy az alig győzte magába gyömöszölni. Jól is lakott a legény, egy kicsit pityókás is volt, s eközben lassan-lassan este lett. Az égről nagy, fényes csillagok bámultak a földönállókra, akik a Jó szagú hársfák alatt, a csillogó lampionfényben már a tánchoz gyülekeztek. — Ettél, ittál dudás, hát most szolgáld is meg! — kiáltotta a házigazda, és a legény elkezdte nyekergetni dudáját: „Csillag ragyog, leszállt az est, Legény a sarkantyúd pengesd, Leány te meg, mint tulipán, Hajladozz a legény karján ...“ A táncosok alig fordultafe-perdültek egyet-kettőt, a duda éppen csak megnyíkkant, amikor az ég csak felmordult, és a vendégek nyakába zuhogott a sűrű eső. A vendégek között volt egy vásáros, aki már hallott táncoltak, vigadtak tovább, a legényt pedig elnyelte a messzeség. Ballagott, addig ballagott a dudás, amíg egy olyan falu határába nem érkezett, ahol elszáradt kukoricaszárak zörögtek, az úton pedig combig ért a por, a kutak kiszáradtak, a békák összeaszalódva hevertek a kőkemény árkok fenekén. A dudás a nagy úttól igen-igen elfáradt és megéhezett, de muzsikálni nem mert, mivelhogy eddig Így póruljárt vele. Mit sem sejtett az édesapjától rámaradt dudamuzsika titkáról; arra nem is gondolt, hogy az övé az esőcsináló duda, amelyről úton-útfélen annyi csodát meséltek. El volt keseredve a dudás, gondolta, ha már éhen kell halnia — mert a faluban is nagy volt a szegénység — hát mégis inkább dudaszóval vesz búcsút a világtól. És elkezdte nyekergetni dudáját: „Életem csak szomorúság, Hajolj le rám koszorús ág, Rejts el engem labdarózsa, Eltávozom dudaszóra!* „Kipp-kopp“ — hullott valami a dudás fejére, testére; jókora esőcseppek voltak. És amikor már teljes erővel nyekergette dudáját, hlrtelenül mennydörgés támadt a dudaszóra, és szakadt-szakadt a Jótékony eső. Egyszerre hálásan sóhajtoztak az áléit fák, Jólesően ittak a kiszáradt kutak, megelevenedtek az összeszáradt békák, az emberek pedig odatárták födetlen mellüket a régóta nélkülözött, langyos esőnek. Az esőnek nagyon örvendezgetők összehordták a legfinomabb falatjaikat, boraikat, amijük még volt, a legjobb ruháikat és eléje rakták az esőcsinálónak —, aki ettől kezdve most már csak akkor nyekergette a dudáját, ha éppen esőre volt szüksége a szomjas mezőnek. Vándorútján' a dudást mindenütt megbecsülték, többé soha sem éhezett és talán most is él, ha meg nem halt. Ha felétek vinné sorsa, hallgassátok csak, milyen szépen muzsikál. DÉNES GYÖRGY: i NAPRAFORGÓ A mezőben három kerek napraforgó. Három gyerek nézi, hogy a nagy virág sárga, mint a napvilág. Sárga, sárga, aranysárga, hasonlít az aranytálra. Jaj be pompás, jaj be szép, égre emeli fejét. Három pöttöm gyerek látja, hogy az a nagy aranysárga virág mindig arra néz, hol a napból hull a méz. Ki találja el? TÁPLÁLKOZÁSUNK VÍZSZINTES: 2. Víziállat. 5. Ák! 7. Személyes névmás. 8. Vezeték. 9. Épület. 10. Ételízesítő. 12. Görög betű. 13. Halfajta. 14. Rima része. 15. Igen — Moszkvában. 16. Mutatószó. 17. Személyem. 18. Sír. 20. Ezzel kezdjük a napi táplálkozást. FÜGGŐLEGES: 1. Ezzel fejezzük be a napi táplálkozást. 3. Földet túr. 4. Reggeli és ebéd közötti táplálkozás. 6. Kerti szerszám. 7. Tárna eleje. 11. Fű táplálkozásunk. 16. Fehérnemű. 17. Ék! 19. Olasz névelő. Beküldendő a vízszintes 20., függőleges 1., 4. és 11. számú sorok megfejtése. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1389. augusztus 16.
