Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-16 / 33. szám

RIPORTOK B Imabánya mellett márhar­■* madtk napja hősiesen védték állásaikat a felkelő egy­ségek. A németek 1944. október 19-én lépték át a szlovák—ma­gyar határt, mikor a felkelés leverésére már előbb bevetett négy divízió támogatására a német hadvezetöség bevetette még a TATRA és a HITLER ADOLF divíziókat is. Kociha és Rimabánya között elszánt ellenállásba ütköztek a fasiszták. A felkelők a Hrb ne­vű dombon állították fel üte­geiket, ahonnan belátták és tűz alatt tartották az egész Rima­­völgyet. A maréknyi hős parti­zán és felkelő katona kitartá­sán megtört a túlerő minden támadása. Már harmadik napfa állt a harc, de a németek nem tud­tak elfutni Rtmabányátg. Min­den dühük a koclhal civil la­kosság ellen fordult. Mivel a faluban csupa aggokat, nőket és gyermekeket találtak — a községet partizánfalunak nyil­vánították. A féktelen rablás október 21-én érte el tetőfokát. 0 0 * Szárazpataknak hívják a völ­gyet, ahol Koniarék tanyája állt. Tízen-tizenöten szorongtak a kicsi házban, valamennyien menekültek, akiket a fasiszták dühöngése űzött kt otthonuk­ból. Álmosan kelt a nap a kora­­őszi dértől csillogó gömörl dombok fölött. Sugarat óvato­san tapogatták az ég peremét s didergő fénnyel ébrésztgették a tájat. Az öreg Koniar gazdát ébren találta a felkelő nap. Az asztalnál ülve őrködött, hogy Idejében figyelmeztethesse a házban lévőket, ha veszély kö­zeleg. Mihelyt a pirkadat gyenge fényében kirajzolódtak a domb­oldalon a borókabokrok körvo­nalat — megszólaltak a felke­lők üteget. Végzetes pontosság­gal lőtték szét a német akna­vető-állásokat és géppuskafész­keket. El sem ült még az első robbanások zaja, mikor Ithegve esett be az ajtón Kontarék há­zába a kis Cérnák gyerek: — Németek jönnek a házunk felél — kiáltotta. — Menekül­jünk! A házban lévők egy része el­menekült a kert végében kez­dődő erdőbe, űzött vadként ro­hantak a szűk erdet ösvényen a Holubín nevű dombig. Itt megpihentek, s mikor vtssza­­teklntettek a falu felé látták, hogy a Szárazpatak felett, — ahol Koniarék háza állt, — sű­rű füstfelleg gomolyog. A fia­tal Kontár rosszat sejtve rohant vissza, hogy mentse, ami még menthető. De már senkin és semmin nem segíthetett... 0 0 « Az 52 éves Koniar János, az egyik lábára béna, 32 éves Sei- Can Pál, Obroőník Pál a falu pásztora, Múkáné az ötéves kislányával és öreg anyósával nem tudott elmenekülni a töb­biekkel s velük maradt még Bitaláné szomszédasszony, 10 apró gyermek anyja. Hat fehér koporsó tett a többieknek. Azok puska­tussal kergették vissza a ház­ba az asszonyokat, majd tovább Indultak. Hárman leváltak a fegyveres csoportból s a közeit házak felé vették útjukat. Az egyikben három remegő asz­­szonyt, három nővért találtak. Az özvegy Sulek Margithoz öt kiest gyermeke simult reszket­ve, a kemence mellett pedig Pupala Mária és Hala] Ágnes szorongott. Az SS-ek durván rájuk rontottak és pénzt köve­teltek tőlük. A szegény kuny­hóban azonban nem találtak semmit, ami előttük értéknek számított volna. A vérszomjas fasiszták erre bent, a házban lelőtték a három nővért. Sulek­­né halálosan sebesülten még ki akarta vonszolni magát az ud­varra elmenekült gyermekei után, de már nem láthatta meg őket. A küszöbön egy újabb gépfegyversorozat érte s hol­tan bukott kt az ajtón. A gyilkosok visszaindultak Konlarékhoz, hogy betetőzzék vélt bosszújukat azokon, akik­nek előbb megkegyelmeztek. De a házban már nem találtak senkit. Az asszonyok az erdőn keresztül elmenekültek. A né­metek dühükben felgyújtották a házat, a csűrt és a széna­kazlakat. Mikor a fiatal Koniar visszatért apja portájára, már csak füstölgő Uszköket talált... A prágai ORLOJ és gondozója Hét SS-legény rontott a ház­ba s a bennlévőket ktkergették az udvarra. A csürkapu előtt ott állt végzetes sorban hét ár­tatlan ember, köztük egy öt­éves gyermek. A németek go­lyószórókat állítottak fel az udvar két szélén. Az egyik mö­gé lefeküdt egy nyurga, alig 18 éves SS-legény s egyetlen sorozattal lekaszabolta a há­rom férfit. Koniar János, Sel- Can Pál és ObroCnlk Pál véres teste egyetlen szomorú halom­ba omlott. Mikor az SS-farkas­­kölyök a kegyelemért könyör­gő asszonyokra Irányította a golyószórót, egyik Idősebb tár­sa leintette s így szólt az asz­­szonyokhoz: — Ha pénzt adtok, a gyer­mekeket és a nőket nem lőjük agyon. Múka Márta remegve nyúlt a blúzába s előhúzta a kicsi zacskót, amelyben gyűrűjét és kevéske megtakarított pénzét őrizte. A német vigyorogva gyűrte zsebre a zsákmányt s tn-Négy nappal később hat fe­hér gyalulatlan deszka koporsó világított a koclhal téren. Mel­lettük fegyveres német kato­nákkal körülállva szorongott az egész falu. Fájdalom ült a sze­mekben, de senki nem sírt. Nem volt szabad sírni. A néme­tek megtiltották, hogy bárki Is sirassa a partizánokat. Ezért nem hallatszott egyetlen zok­szó, csak ott legbelül sajgóit a fájdalom. Szárazpataknak hívják a te­lepülést, ahol 1944 októberében lejátszódott ez a szomorú tra­gédia. Hat ártatlan ember vére áztatta Szárazpatak földjét. Hat ártatlanul kioltott élet, hat fehér koporsó emlékeztet és figyelmeztet: LEGYÜNK ÉBE­REKI Kovács Zoltán Az öváros tér sarkában, az ódon városházának tornya tö­vében turisták hemzsegnek. Óránként elhalkul a bábeli nyelvzavar. A városnézők te­kintete a toronyra szegeződik, a fényképezőgépek tárgylen­cséje, a filmfelvevő kamerák felemelkednek. Az óvárosi to­ronyóramű, az Orloj ablakocs­kái eltolódnak, felvonul a ti­zenkét apostol. Az egész szer­kezet megmozdul. Azután ku­korékol a kakas, a gép szerke­zete elüti az időt. Vége az „előadásnak“, mindössze egy percig tart. Szétszéled a Járdán nyüzsgő embertömeg, ősz hajú férfi lép a torony kis ajtajához, felnyit­ja és belép. Veseck-y Rudolf, az Orloj gondozója felhág a har­minckét keskeny csigalépcsőn. Megvizsgálja a kronométert, valamint az egész gépezetet, amely hétszáz alkatrészből áll. Rendszerint hetente kétszer, de néha naponta is megteszi ezt az utat. Immár huszonnégy éve. Mert az óvárosi Orloj zokon veszi, ha avatatlan kezek nyúl­nak hozzá. Vesecky úr, a prá­gai ELEKTROCAS vállalat to­ronyóra-részlegének felelőse életének hatvanöt éve alatt megismerkedett Cseh- és Mor­vaország csaknem minden to­ronyórájával, sőt, Európa szá­mottevő hasonló alkotásaival is. ÉRDEKFESZÍTÖBB A detektívregénynél | . Az óvárosi Orloj történeté­nek első fejezetét 1490-ben ; kezdték írni az utókor számára I az erre vonatkozó útikalauz j feljegyzései szerint. Az utóbbi években végzett kutatások azonban kerek nyolcvan évvel előbbre helyezik az említett időpontot. — Detektívregénynél Is érde­kesebb, de iszonyú babramun­ka volt az Orloj történetének összeállítása — meséli Vesecky úr. — Az egyes tételeket leg­alább három hiteles tényezővel kellett igazolni vagy alátá­masztani, máskülönben nem is­merték el. Eképpen megállapí­tották, hogy az Orlojt 1410-ben készítette el Mikulás koppen­hágai cseh mester, IV. Vencel király órása. Alkotásáért házat és ötvenszer hatvan garast ka­pott a prágai polgármestertől. Az Orloj értelmi szerzője az eddigi megállapítások szerint Jan Sindel, a prágai egyetem rektora a matematika és aszt­ronómia Jeles tanára volt. Az óraműről később Tycho de Bra­he dán tudós' is elismerően nyilatkozott. További bizonyítékok: az Or­lojt beépítették a városháza tornyába, amelynek építése 1365-ben fejeződött be. Szakér­tők megállapítása szerint az asztronómikus számlap szegé­lyén látható díszítések Peter Pariéi kőfaragótól származnak, akinek csehországi működése 1419-ben ért véget. A déli sark­ra vonatkozó sztereografikus tervezet a számlapon kimutat­hatóan a tizenötödik század végén keletkezhetett. Mindamellett az 1490-es évet is feljegyezték az Orloj törté­netében. Akkoriban ugyanis Jan R&Z0 órás, a legendás hírű HanuS mester volt a gondozója, aki az Orloj számottevő töké­letesítéséből is kivette részét. Kiegészítette a naptár szerinti számlappal stb. Ezzel szemben az apostolok csak a tizenhetedik század fe­lében vagy a tizennyolcadik század elején „kerültek“ oda. Az ablakocskák eredeti rendel­tetése azonban jóval prózaibb volt: ők szolgáltatták ugyanis az egyetlen fényforrást az ak­na és a gépszerkezet számára. Ha már a Javításokról és töké­letesítésekről szólunk, meg kell Jegyeznünk, hogy ezek 1945-ben történtek utoljára, miután a prágai felkelés Idején náci bombák hullottak az Orlojra. A Javításokat természetesen az eredetihez hűen végezték rajta. FÉL ÉVEZRED VIHARZOTT EL FELETTE 1945 májusában olyan Javas­latok is elhangzottak, hogy az Orlojnak csupán külső részét haggyák meg, az elpusztult belső részt pedig semmisítsék meg és új, korszerű szerkezet­tel helyettesítsék. Vesecky úr azonban Jelen volt: — Ezzel az Orloj határozot­tan veszítene értékéből — Je­gyezte meg. — A tönkrement részeket meghegesztettük és a fogaskereket kézi munkával re­szeltük, hiszen az eredeti al­katrészeknek vagy háromne­gyed része sértetlen volt. Az Orloj belsejét az egész világ szakértői megcsodálják, ahová csak kivételes esetek­ben és különleges engedéllyel lehet bejutni. A technika és az építészet legértékesebb vívmá­nyainak műemlékei közé tarto­zik és bízvást vetélkedhet a svédországi Eund, a francia­­országi Bourges, Chartres és Saint Omer, valamint az olasz­­országi Pádua, Velence és Brescia toronyóráival. A kronométer leolvassa az időt és működésbe hozza az Orloj gépezetét. Az egész szer­kezet tizenhárom métermázsát nyom, amely 150 kilós órane­hezékekből, hatalmas fogaske­rekekből és egészen apró ke­rekekből, hengerekből és lapá­tokból áll. — Talán örökmoz­gón alapszik a szerkezet? —. Dehogyis, hanem ötszázötven­­kilenc esztendő fárasztó mun­káján. Vesecky úrnak, az óvá­rosi Orloj gondozójának nem lehet oka panaszra: Az ősrégi gépezet pontosan jár. LJUBA SKALSKÄ Az „Aranyfácán ÜJ SÖRMÁRKA DÉL-SZLOVAKIABAN 11 elindult hódító útjára Ez év augusztus 4-én felbúg­tak az ógyallai sörgyár udva­rán a jellegzetes zöld-sárga színű teherautók motorjai. Az autókon sörösüvegekkel meg­rakott ládák és fehéren csillo­gó alumíniumhordók. Mind va­lamennyi színültig töltve az új gyár első termékével. Ennek neve: „Ögyallai Aranyfácán“. Kezdetben a komáromi, újvári, lévai, valamim részben a du­­naszerdahelyi és galántai járá­sok sörkiméröiben csapolják az új sörfajtát, hét, tíz és ti­zenkettes fokozatban. A kezdet: 1964 Ezt az évet írtuk, amikor ögyallán letették a maláta- és sörgyár alapkövét. A 250 millió korona beruházás fő kivitelezői a pozsonyi Stavoindustria és a Hradec Králové-i Chepos üzem voltak. Az utóbbi a gépiberen­dezést szerelte. Rajtuk kívül még további 30 üzem és gyár vett részt az építkezésben, mint társkivitelező. Először a malátagyár készült el. Jelenleg évi 30 tonna malá­tát termel. Ennek felét saját szükségletre, a többit kivitelre. Termékét húsz államba szállít­ja, többek között a Szovjetunió­ba és Kubába. A kapitalista államok közül japánba, Norvé­giába, Venezuelába és Olaszor­szágba is szállítanak az itt elő­állított sörgyártási alapanyag­ból. Az Ögyallán készített ma­láta a szakemberek egyöntetű megállapítása szerint nagyon jó minőségű. Hatszázezer hektoliter évente A sörgyár ez év Július 4-én kezdte meg a kísérleti üzemel­tetést. Az évi kapacitásból 40 ezek hektoliter sör már a gyár pincéjében vár kihordásra, plusz egy Celsius fokon. Ez­­idén 180 ezer hektoliter sört adnak a hazai piacra, Jövőre pedig már Magyarországra is szállítanak. A több épületből álló gyár­­komplexum nyolc hektáron te­rül el és 480 embernek nyújt munkalehetőséget. A gyárban hazai gépeken kívül svájci szű­rő, nyugatnémet rakodó és an­gol pasztőröző gépsor is műkö­dik. Ez utóbbi a palackokba zárt sört 70 C fokra hevíti fel, ami által ennek jótállási ideje négy hónapra emelkedik. Sör háromnegyed literes bádogdobozokban A gyár igazgatója Rimán Ján mérnök, nemcsak a Jelenről, hanem a Jövő terveiről is sok említésre érdemeset mond. — Nyáron gyakori hazánk­ban a sörhiány. A rövid Jótál­lási Idő miatt gyáraink nem tudnak elegendő sörmennyisé­get tárolni a hirtelen emelkedő fogyasztásra. E probléma meg­oldása érdekében 1970 márciu­sában megkezdik a sör bádog­dobozokba való csomagolását is. A bádogdobozos csomagolás újdonság lesz hazai piacunkon. Elsősorban majd a turisták ve­szik hasznát, mivel az így árú­­sított sör jótállási ideje 20 fo­kos szobahőmérsékleten hat hónapra tolódik ki. Megtudom továbbá, hogy már a jövő évben söröző nyílik a volt grófi parkban, közvetlen a gyár mellett. Ott a saját sö­rüket mérik majd, amit csőve­zetéken vezetnek a klmérőbe, egyenesen a gyár pincéiből. — Fogadni mernék, hogy az itt csapolt sör mindig Jobb lesz, mint körzetünk többi ki­­mérőjében. Pedig itt is ugyan­azt fogjuk felszolgálni, mint amit máshová szállítunk, — mondja az igazgató és csodál­kozó tekintetem 'láttán tovább folytatja: — a gyárakban ké­szült sör minden esetben jó. Csupán a kimérőkben romlik le a minősége. — Ezt úgy kell érteni, hogy a rossz minőség a kocsmáros lelkén szárad? — Szóról-szóra. Ugyanis a sörkimérésnek is megvannak a maga szabályai. A csaposnak naponta meleg vízzel és heten­te kétszer megfelelő mosószer­rel át kell tisztítania a csap­szék csővezetékét és a csapo­kat. Ha ezt nem teszi, a sör mellékízt kap. A frissen csapolt sört nem szabad feltölteni ré­gebben csapolttal, ami már fá­radt — ahogy ezt sörkimé­­rőinkben oly gyakran teszik. A melegen csapolt sör túl ha­bos és nem üdít. A megfelelő csapolási hőmérséklet 10—12 C fok. Saját sörözőnkben e sza­bályok szigorú betartásával a sörkimérés kultúráját akarjuk bemutatni, ami Szlovákiában, különösen délén, még gyer­mekcipőkben Jár. El akarjuk érni, hogy Dél-Szlovákia lakos­sága a sört ne csak szomjúság ellen igya, hanem úgy nézzen rá, mint csemegeitalra, — fe­jezi be az igazgató. Meggyőző szaval szilárd el­határozásról tanúskodnak. Sem­mi kétség, komolyan gondolja azt, amit mond. Az új gyár működik — a fácánokban gazdag vidék aranysárga itala elindul hódító útjára. EGRI FERENC Valamlkor a háziorvos két­­* ségbevonhatatlan tekin­télynek örvendett a családban. Amit elrendelt, ellenszegülés nélkül teljesítették a családta­gok. Más volt a helyzet a sze­gényebb sorsú néprétegeknél, akiknek nem tellett a házior­vos „tiszteletdíjára“ és az ún. munkásbetegsegélyző díjszabá­sok és Illetékek aránylag ala­csony összegére való tekintet­tel erősen korlátozták a házi­orvosok működést területét. Munkáscsaládokban tehát szó sem lehetett általános megelő­ző Intézkedésekről. Tehetősebb családokban viszont éppen ez a megelőző kivizsgálás képezte a háziorvosi teendők egyik elen­gedhetetlen kellékét. 1949 októbere a Német De­mokratikus Köztársaság alapí­tása után olybá tűnt, hogy a háziorvosok — jóllehet fizető pácienseiken kívül az összla­kosság javát Is szolgálták — elvesztették létjogosultságukat. Helyükbe egy szakorvos-testü­letnek kellett volna lépnie, amely felöleli a háziorvos va­lamennyi gyakorlati Ismereteit, jobban, korszerűbben és beha­tóbban érvényesíteni azokat. 1960 óta azonban egyre vilá­gosabbá vált, hogy a sokolda­lúan képzett, széleskörű gya­korlati tapasztalatokkal rendel­kező „egyetemes orvostudomá­nyok doktorának" működése egyszerűen nélkülözhetetlen. Egyedül ő képes a gondjaira bízott polgárok bizalmába fér­kőzni, mert Ismert betegeinek kórtüneteit és kórelözményelt. Mindenesettre jobban, mint egy vadidegen szakorvosokból he­venyében összeállított orvostu­­dor-együttes. Többnyire régeb­ben telepedett le abban a vá­rosban vagy községben, ahol rendel, Ismert a családokat és gyermekeket, látta őket felnő­ni, egyeseket ő segített a vi­lágra, vagy édesanyjukat látta el szaktanáccsal, gyógyszerek­kel. Egyúttal ő képezi komo­lyabb esetekben a kezelési cik­lus első láncszemét, szükség esetén ö utalja a beteget szak­orvoshoz és ö vállalja lábadozá­sa alatt a páciens utókezelését. Mindent egybevetve: a házior­vos újkori változata kulcsfon­tosságú helyet foglal el a la­kosság egészségvédelmében, A háziorvos fontos tisztségé­nek betöltése azonban megkö­veteli a sokoldalúan, sőt az or­vostudomány minden szakaszán képzett szakembert. Ezért a Német Demokratikus Köztársa­ságban megteremtették a szak­orvost kiképzés alapjait. Az 1967-ben életbe lépett szakor­vos-szabályzat kibocsátása óta öt évig tart az említett kikép­zés. Erre a célra két tanszéket létesítettek az orvosi tovább­képzés számára a Berlin-ltch­­tenbergl egyetemi tanács mel-Háziorvosok az NDK-ban lett: az egyik tanszék kiképző, a másik továbbképző jellegű. Mindkét tanszék együttesen ki­dolgozza a szakorvosképzés irányvonalait, egyúttal pedig ellenőrzi a kiképzést az NDK mind a 15 járásában. Mindkét tanszékvezető ugyanakkor a központi szakbizottságok elnö­ki tisztségét ts viseli, amely szakbizottságok döntőbírósági joggal ts rendelkeznek. Megal­kuvást nem ismerő szigorral őrködnek a szakorvosi kikép­zés törvényes előírásainak be­tartása fölött és kérlelhetetle­nül ellenőrzik a járást vizsgáz­tató bizottságok tevékenységét. A szakorvosképzés vezetője Dr. med. Andreas HÜGEL egész­ségügyi tanácsos, aki egyúttal a közép-berltnt városnegyed polikltntkájának orvos-igazga­tója. Szakorvosi teendőin kívül a 49 éves dr. Hügel szenvedé­lyesen síkra száll a háziorvosi tisztség elismeréséért és kiépí­téséért. Törekvéset teljes össz­hangban állnak az egészség­­ügyi minisztérium hasonló né­zeteivel. Dr. Hügel emellett jól tudja, hogy a lakosság egész­ségvédelmét szolgáló háziorvos csak akkor teljesítheti mara­déktalanul felelősségteljes hi­vatását, ha előzőleg kellő ki­képzésben részesül. Énnek meg­felelően behatóan ellenőrzi a kiképzések menetét és szinvo­­nalasságát. Kiképzésük Idejé­nek felét a fiatal orvosok ún. járóbetegrendelőkben töltik, másik felét pedig szakorvosok felügyelete alatt. A kiképzést idő első felének kitöltése után elnyerik az általános orvostu­dományt szakorvost képesítést. Csak azután következik az egyes szakmákban történő ki­képzés, mint például a sebé­szetben, a nőgyógyászaiban, a szülészetben, a bel- és gyer­mekgyógyászatban stb. Közben természetesen betekintést nyer­nek az üzemi egésszégügyt gondoskodásba, az anya- és csecsemővédelembe stb., végül pedig alaposan elsajátítják a kórmegállapítás, a megelőző és gyakorlati gyógyeljárás minden csínját-bínját. A háziorvos, vagy ahogyan most a németek nevezik: a család orvosa elsőrendű teendői közé tartoznak az elő­zetes kivizsgálások és kármeg­előző intézkedések. Nőknél fő­leg a nemiszervek és a mellek tüzetes kivizsgálására kell a fősúlyt helyezni, ahol leggyak­rabban keletkezhetnek dagana­tok. Kézenfekvő, hogy munká­­lát sokkal eredményesebben vé­gezheti az orvos ún. törzspá­cienseinél, mint a rendelőbe hébe-hóba bejáró, egészséges­nek „tűnő" betegeknél. Az egészséget sokkal könnyebb megóvni, mint hosszadalmas kezeléssel és tetemesebb költ­ségráfordítással helyreállítani. Ezt az elvet köveit az NDK-ban a háziorvos-rendszer felújítása. Alattomos betegségek korai felismerése gyakran az egyet­len lehetőség az átvészelésreI lPANORAMA DDR)

Next

/
Thumbnails
Contents