Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-16 / 33. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK „Schnor akalucsin” Köszönöm szépen! Sarkisian Amajah Machitarovics elvtárs az Ajgezard kolhoz Lenin Erdemrendes elnöke. ELSÖSfGáiY A HŐGUTÁNÁL Az állatok túlságosan felmelegedett vére a központi idegrendszerben súlyos működési zavarokat okoz, ami az agyban a mozgató és légző központok bénulását Idézi elő. Ezt nevezik hőgutának. A vér túlságos felmelegedését előidézheti a napfény, különösen tavaszszal, amikor a szervezet még nem alkalmazkodott kellőképpen a meleghez. Előfordulhat meleg napokon a legelőn, nyáron az erőltetett hajtás következtében — különösen a déli órákban —, vasúti szállításoknál, túlzsúfolt vasúti kocsikban, vagy összezsúfolt rakodókon stb. A hőguta tünetei a következők: hirtelen jelentkező és súlyosbodó tompultság, bágyadtság, a test hőmérséklete 41, 42 sőt 45 fokra is felmelegedhet. A légzés és szívverés szapora. Az állatok fejüket lógatják, járásuk bizonytalan, rogyadozó, terpeszkedő, gyakran botlanak, időnként szédülnek, tekintetük ijedt. A légzés később megritkul, szabálytalanná válik. A nyálkahártyák halványak, szederjesek. Egyes esetekben izgatottság és dühöngési rohamok lépnek fel. Megelőzés. Az állatokat júliusban, augusztusban, — amikor nagy a kánikula — de különösen a déli órákban ne fogjuk igába. .Nagyobb távolságoknál a hajtást hagyjuk az éjjeli órákra. A vasúti szállításnál, — különösen a sertések esetében — kerüljük a túlzsúfoltságot és gondoskodjunk a vagonok szellőztetéséről, az állatok kellő időben való itatásáról és hidegvízzel való locsolásáról. A legelőn az állatokat a déli órákban hajtsuk árnyékos helyre, fák alá és gondoskodjunk a gyakoribb itatásról. Elsősegélynyújtás. A már beteg állatokat szállítsuk sürgősen árnyék is, hűvös helyre, fejükre rakjunk hldegvizes, — sőt ha ez módunkban ál! — jeges borogatást. Egész testfelületüket csutakoljuk le hidegvízbe mártott szalmacsutakkal és locsoljuk hidegvízzel. A további kezelés áll: érmetszésből 5—8 liter vér nagy állatoknál, Coffein 1—3 gramm vagy éteres kámforolaj 1/10 injekció befecskendezése izomba fa nyaktáj közepén). Az izzadó és nehéz munkát végző állatoknak adagoljunk rendszeresen sót is a takarmánnyal vagy ivóvízzel. Dr. Nemes Pál Megfigyelések a mezőgazdasági termelés és az időjárás kapcsolatáról A mezőgazdasági termelés alakulására jelentős hatást gyakorol az időjárás. Ez a befolyás azonban a termelés műszaki színvonalától függően különböző intenzitással érvényesül. Külterjes művelési viszonyok mellett a termelési eredmény az időjárás közvetlen függvénye. Minél magasabb színvonalú, minél belterjesebb a művelés, annál inkább sikerül csökkenteni a klimatikus viszonyok káros befolyását, a kedvezőeket pedig mindjobban lehet hasznosítani. Az időjárás szélsőségeiből eredő mezőgazdasági károk egyes években több milliárdos veszteséggel is járhatnak. Az időjárás káros hatása a mezőgazdaságra azonban képzett szakemberek közreműködésével, a szükséges agrotechnika alkalmazásával, megfelelő anyagi érdekeltség biztosítása mellett, nálunk is mindinkább csökkenthető. A különböző időjárási tényezők termelésre gyakorolt együttes hatásának mérése meglehetősen bonyolult feladat és vizsgálata meg is haladná e cikk kereteit. Sok év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy egyes időjárási tényezők és a növénytermelés között külön is érdemes, és lehet is, bizonyos összefüggéseket keresni, még ha ez a probléma nagymértékű leegyszerűsítését jelenti is. Jelen esetben csupán ennek az összefüggésnek a bemutatására vállalkozunk. A statisztikai adatok szerint viszonyaink mellett az időjárási tényezők közül a március és augusztus hónapok között lehullott csapadék (ez az időszak nagyjából megegyezik a legtöbb növény ún. vegetációs idejével) és a növénytermelés hozamai között figyelemre méltó kapcsolat van. Az egyes növényekre eltérően hat a különböző mennyiségű csapadék. A szántóterületünk legnagyobb hányadát kitevő búza, kukorica és szálas takarmányok, valamint általában Margaren Grlgorl elvtárs (középen) a csoport nevében köszönetét mond az elnöknek. A kolhoz méltó módon gondoskodik a nyugdíjasokról is. Az állami nyugdíj mellé saját szociális alapjából kiegészítő nyugdíjat fizet az öregeknek és a rokkantaknak, s bizonyos természetbeni juttatásban is részesíti ókét. Az Ajgezard kolhoz minden egyes tagjának húsz ár háztáji szőlőt mért ki. A tagság ezen a területen 1—1,5 tonna szőlőtermést ért el évente. A terméssel mindenki szabadon rendelkezik. A baráti beszélgetés a kolhoz egyik részlegén a gyümölcsfák árnyékában gazdagon terített asztal mellett folytatódott. Ott szivárgott csak ki, hogy Sarkisian elvtárs a Lenin Érdemrend tulajdonosa s negyedszázad óta A 244 hektár hagyományos (ötven éves, de ma is bőven termő) szőlőtelepítés mellett újabban 43 hektárt kordonredszerrel telepítettek, hogy s munkaműveletet gépesíthessék. Serlés a felvonóban Nem csalás, nem ámítást Két év múlva bárki meggyőződhet arról, hogy a komáromi többszintes hizlaldában felvonóval viszik fel a malacokat az emeletre, ahol piacra éretté híznak. öt EFSZ társulása (Komárom, Pat, Gadóc, Martos és Mudrofiovo) és egy vágóhíd takarmányozható hulladéka vetette fel egy hizlalda felépítésének tervét. Az érdekeltek körülnéztek az országban, áttanulmányoztak néhány folyóiratot, majd a tervező mérnökkel megszületett a döntés. Kétemeletes hizladát építenek. Ezt a döntést erősen befolyásolta az 1966. évi 53-as törvény a földalap védelméről, mely kimondja, hogy a mezőgazdaságilag hasznos területért beépítés esetén 100 évre szóló termés árát kell lefizetni. Mivel a 2500 darabot befogadó hizlalda felépítéséhez legalább két hektárnyi földterület szükséges, a társult szövetkezeteknek mintegy 1 millió 800 ezer koronát kellett volna befizetni. Ezzel szemben ha a hizlaldát fél hektáron építik, ez az összeg negyedére csökken. Az előzetes számítások szerint, az emeletes hizlalda építése is kevesebbe kerül. Amíg a párkányi 2500-as hizlalda költségei 11 millió koronára rúgtak, addig a komáromi hizlalda költségei hét millió koronát tesznek ki. A kétemeletes hizlalda, melynek Meglepő továbbá, hogy a területre nézve „apró“ kolhozban 570 család dolgozik. A falu lakosainak száma pedig háromezren felüli. Így többen a szolgáltatásban és más intézményekben kerestek foglalkoztatást. Ha azonban a kolhoz tevékenységét nézzük, rájövünk arra, hogy ami a faluban látható, majdnem minden annak közreműködésével jött létre. A kolhoz most épít egy három emeletes 1200 személyes iskolát. Gyönyörű gyermekparkja van. Újabban saját kórházat és könyvtárat is épített. A kolhoztagok számára díjmentesen bevezetik a gázfűtést. Olvasóink bizonyára arra is kíváncsiak, hogy a kolhoz tagjai milyen lakásokban élnek. Amint említettem, a mostoha természeti feltételek a dolgozóktól nagy erőfeszítést igényelnek. Semmit nem kapnak ingyen, munka nélkül. A kolhozcsaládok életszínvonalát természetesen lakásaikon keresztül is felmérhettem. A kolhozcsaládok közül még hetvennek van szüksége jobb lakásra, de a többség már új két-háromszobás épületben lakik. Természetesen rövidesen megoldódik minden egyes család lakáshelyzete. Az életszínvonal további mutatója, hogy 25 család saját gépkocsival rendelkezik, nem beszél ve a televíziókról és egyéb műszaki berendezésekről. elnöke a kolhoznak. A falubeliek közül közel ötven személynek van magasabb állami kitüntetése. Ebből heten rendelkeznek a Szovjetunió Hőse, hatan pedig a Lenin Érdemrenddel. További ötven személy pedig különféle kis >ebb érdemrendet kapott Ez a falu „szült“ a szovjet Petroszjan Grigoritársadalomnak egy Vartanovics az örmény akadémi„Artasat“ szer- kus nyelvtudóst és kesztője. két más tudományos dolgozót. A kolhozban és a faluban végtelenül nagy szerep jut a pártszervezetnek. A kolhozban 52, a faluban pedig 3 alapszervezetben 80 kommunista dolgozik. Mindannyian aktív részt vállalnak a közéletben. A kolhoz 35 különféle újságot járat az agitpunktokra, a faluban pedig 3000 újságot fizetnek elő. Elérkezett a búcsúzás ideje. Az elnök kért, hogy még maradjunk, de mennünk kellett hiszen az élet nemcsak vendégségből áll. Amikor látta, hogy a tartóztatás ellenére készülődünk, örmény nyelven „Schnor akalucsin“ (Köszönöm szépen )-nel szorított kezet küldöttségünk minden eqves tagiéval Hoksza István |y|íg a Szovjetunió kubáni és más kerületeiben a kolhozok területét ezer, addig Örményországban száz hektárokban fejezik ki. Ilyen mezőgazdasági üzem volt a Párizsi Kommün nevet viselő Ajgezard kolhoz is, ahová Margaren Grigorij elvtárs az örmény Újságíró Szövetség képviselője vitt bennünket, hogy megismerkedjünk az örmények Igazi vendégszeretetével. A kolhoz Jerevántól mindössze 25— 30 kilométernyire az artasati járásban az Ararát szomszédságában van. Érdemes megemlíteni, hogy a járás mezőgazdasági üzemei több mint négyezer hektáron, eléggé nehéz körülmények mellett, szőlő termesztéssel foglalkoznak. Az ottani borok íze számunkra szokatlan volt, de a belőle készített világhírű örmény konyak annál Jobban ízlett. Az Ajgezard kolhoz vezetői — Sarkisian Amajak Machitarovics elnökkel az élen — a kultúrház előtt vártak bennünket. A szívélyes fogadtatás után küldöttségünket a tágas kultúrteremben baráti beszélgetésre invitálták, ahol a feltett kérdésekre az elnök kimerítően válaszolt. Elmondotta, hogy a négyszázhatvan hektáros kolhoz 287 hektáron szőlészettel (ebből 43 hektár új telepítésű) 30 hektár zöldség, 40 hektáron gabona, 32 hektáron silótakarmány és 45 hektáron lucernatermesztéssel foglalkozik. A hátralévő húsz hektáron pedig különféle más növényeket termesztenek. A szántóföldi kultúrákon kívül a kolhoznak van egy húsz hektáros gyümölcsöse Is. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a mostoha természeti körülmények mellett gazdálkodó kolhoz aránylag nagy eredménnyel dicsekedhet. Szőlőből például több mint 200, gyümölcsből pedig 150 mázsát értek el hektáronként. Szinte elképesztő, hogy ez a kis kolhoz 800 szarvasmarhával (ebből 320 a tehén, az átlagos tejhozam 2500 liter) rendelkezik. Ez nagyon is szükségessé teszi a magas takarmányhozam elérését. A szilázs készítéséhez szükséges zöldanyagból például 510, lucernaszénáből pedig 150 mázsát értek el hektáronként! A kolhoz a szarvasmarhán kívül 2000 juhot Is tart. Tavaly gyapjúból 3 kilós átlagot értek el. A mellettem ülő „Artasat“ című járási újság szerkesztőjétől Petroszjan Grigori Vartanovicstöl kérdeztem, hogy a kolhozban és Örményországban milyen szőlőfajtákat termesztenek. Meglepett, hogy a nálunk szokásos fajták egyike sem sze repelt a választékban. Örményországban és az Ajgezard kolhozban a Kacheti. Machall, Chardzsl, Jereváni és a Nazeni faita szőlőt termesztik. a kapásnövények, továbbá a rét, a legelő hozamai a csapadékosabb években nagyobbak, a gabonaféléké, a szőlő- és gyümölcstermelésé pedig ezekben az években rendszerint alacsonyabbak a kevésbé esős évekénél. (A csapadékosabb időszakban a gabonafélék, a szőlők és a gyümölcsösök hozamának kiesését általában nem közvetlenül a sok eső okozza, hanem az ezzel rendszerint együttjáró bizonyos növényi betegségek elterjedése.) A növénytermelés színvonalának emelésével az állattenyésztés eredményei is mindinkább kiegyenlítetté váltak. A takarmányok közül a szálas takarmányok termesztésében tettünk legkevesebbet a belterjes fejlesztés érdekében. Ez elsősorban abból adódott, hogy a szálas , takarmányokat hasznosító szarvasmarhatenyésztés a mezőgazdaság egyik legkevésbé jövedelmező ága volt. Így a rendelkezésre álló lehetőségeket (több műtrágya, jobb művelés, a fokozott növényvédelem, fajtanemesítés stb.) inkább az abraktakarmányok termesztésére koncentrálták. Az abraktakarmányt fogyasztó sertés- és baromfitenyésztés ugyanis lényegesen jövedelmezőbb volt a szarvasmarhatartásnál. Elsősorban azzal magyarázható, hogy a szálas takarmányok hozama nem emelkedett kielégítő módon. Nemcsak a szálas takarmányok termesztésében, a mezőgazdaság minden területén nagy szükség van eredményeink további fokozására. A mezőgazdasági termelés emelésének óriási tartalékai közé tartozik a ráfordítások hatékonyságának javítása. A nagyobb eredmények forrását ne csak a beruházások növelésében keressük, hiszen lehetőségeink ezen a téren meglehetősen korlátozottak. LÄSZLÖ LÄSZLO jelenleg az első szintjét építik, kétszárnyas épület lesz, középen a keverőhelyiséggel. Egy-egy szinten és szárnyon 440 hízót helyeznek el, vagyis az össz férőhely 2640 darab lesz. A malacokat 20 darabos kutrlcákban helyezik el. Sarkalatos alapelv, hogy a 35—40 kg-os sertéseket a piacra adásig helyükről nem mozdítják el és nyugalmukat sem zavarják. A kutricák az épület tengelyében foglalnak helyet egymással szemben, párosával. Hogy a sertések ne lássák, ne zavarják egymást, acéllemezből készült falak válasszák el a kutricákat. A terelő és ellenőrzői folyosók a falak mentén húzódnak, a kutricák ajtaival szükség szerint elrekeszthetők. Az etetést tolóvályúkkal oldják meg. Meghatározott időben a vályúkat megtöltik, betolják az egyik szárnyra, majd kiürülésük után újra töltik és áttolják a másik szárnyra. A vályúk fémlemez burkolata egy kar megnyomásával az etetés kezdetének pillanatában nyílik fel. Az etetőtér egyben a trágyatér is. A tolóvályúk két oldalán húzódnak a trágyacsatornák, amelyeket öntöttvas ráccsal fednek. A sertések az ürüléket betapossák a trágyacsatornákba, ahonnan önműködő lapátok szállítják egy függőleges aknába. Az aknákat az épület két végében a trágyagödrök fölé építik, s az ürülék szabad eséssel Jut a gödörbe. Az itatás önműködő itatórendszerekkel történik. A takarmány-előkészítőben fémle- • mezből készült tartályokban tárolják a takarmányt. Ezekből az előre elkészített takarmánykeveréket automata mérlegen keresztül szabadeséssel juttatják a vályúkba. A tartályok feltöltését kanalas elevátorok végzik közvetlen a szállítókocsikból. Az épület légcseréjét a homlokfalban épített ventillátorok biztosítják. Nagy teljesítményű ventillátorok kerülnek a trágyacsatornába Is, hogy az ürülék káros párolgásait eltávolítsák. Az épület tervezési munkáit a Komáromi Agrostav kollektívája végezte, Szabó Lajos mérnök vezetésével. A gépesítést az Érsekújvár! GTÄ, a vízvezetéket, a központifűtést és a légkondicionálást a Dunaszerdahelyi Építővállalat tervezte. A kivitelezést a Komáromi Agrostav és az Érsekújvár! GTÁ vállalták, mégpedig önköltségi áron, s ezzel mintegy 25 °/o-os költséget takarítanak meg az építettetőknek. A hizlalda építési költségének megtérülési ideje hat év. Igaz, előre nem tudjuk, hogyan váltja be a hozzáfűzött reményeket, de biztató, hogy a gondos tervezés és kivitelezés meghozza a maga gyümölcsét. Kemény József, mérnök SZABAD FÖLDMŰVES "J 1969. augusztus 16.
